Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 3. FLASKATOLOGATÁS Csörömpölnek az érdekek CSAK A NÁLUNK VÁSÁROLT ÜVEGEKET VESSZÜK VISSZA! Ki ne látott volna ilyen feliratú táblákat, külön­féle üvegvisszaváltó helyeken. E jogtalan kiírás egy sor, halmozódó probléma felszíne, a jéghegy csúcsa. Innen in­dulva vizsgáljuk az üzemek útját az eladástól a visszavéte­lig. A gondokról a legilletékesebbek, a kis- és nagykeres­kedelem, valamint az ipar képviselői beszéljenek! Nosztalgia­mozi A két világháború kö­zötti magyar filmgyártás­ról gyakran nyilatkoznak úgy még a szakemberek is, hogy az a „Meseautós” korszak, a kommersz „li­monádék” kora. Pedig ek­kor is születtek komoly értékek, ha az adott tár­sadalmi helyzetben nem is lehettek olyan kemé­nyek, kritikusak, ahogyan azt ma elvárhatnánk. Jó néhány rendező mondta ki burkolt, vagy — a le­hetőségekhez képest — majdnem nyílt vélemé­nyét, állt ki a haladás mellett, vagy bírálta a fennálló rendet. És ami­kor már ezt se lehetett, — mert betiltották volna a filmet, — megpróbálta emberi, művészi módon túlélni a kort, egy szaba­dabb jövőben bízva. Pél­dául azzal, hogy értékeket mentett. Olyan színészeket fedezett fel és foglalkozta­tott, — akár „limonádék­ban” is — akik ma már a színház- és filmtörténet méltán legnagyobb alak-, jai, akik közül sokan azó­ta példátlan művészi ma­gasságokba emelkedtek, (s akik közül néhányat sze­rencsére még ma is látha­tunk), tehát bizonyították ezeknek a régi rendezők- j nek az érzékét az igazi i tehetség iránt. Ilyen filmekből indított most sorozatot a nyíregy­házi művelődési központ, Nosztalgiamozi címmel, bérletesen. Az előadások március 6-án kezdődnék, és havi két alkalommal láthatók június 19-ig. V J Bábszakkönyv Hazai könyvesboltokban mindeddig nem kapható spe­ciális s?akkönyv jeleutrineg Békéscsabán, a megyei mű­velődési központ kiadásában. Írója Lenkefi Konrád, a vi­lághírű békéscsabai Napsu­gár bábegyüttes vezetője, a témája pedig a bábkészítés. A bábozás iránt érdeklődők főként pedig a bábjátszó szakkörök részére készített könyv a bábkészítés minden csínját-bínját tárgyalja. Az olvasók jobb eligazodását szolgáló illusztrációkat is a szerző készítette. Nem dicsekvésre méltó, de tény, hogy Szabolcs-Szatmár megye 228 településéből még tavaly is 100 olyan volt, ahol nem árultak húst, az ott élő embereknek a környező vá­rosokba, nagyközségekbe kel­lett utazni, ha egy kiló ka­rajt akartak vásárolni. Eb­ben az évben jelentős válto­zás lesz: a megyei húsopera­tív bizottság minapi döntése harminc kisközség lakóinak okoz örömet; ennyi helyen lehet megteremteni a hús- és töltelékáru-értékesítés felté­teleit. Egyik jelentős részét a húsipari vállalat vállalta magára. Húsz kisközség kap tőlük hűtőgépet, az operatív bizottság pedig kötelezte az illetékes áfészeket, hogy előre csomagolt hússal és tölte­lékáruval is lássák el ezeket a településeket. Kisszekeres^ Méhtelek, Szamosangyalos, Szakoly, Beszterec, Gégény, Kisar, Mánd, Túristvándi, Darnó, Olcsvaapáti, Tákos, Jánd, Rétközberencs, Nagy­halász-Homoktanya, Nyír- derzs, Pátroha-Bajorhegy, Vámosatya, Zsindelyes-tanya és Penyige egy-egy boltjá­ban juthatnak majd húshoz — Inkább a kisboltok kényszerülnek a flaskák, il­letve konzervesüvegek meg- válogatására — vélekedik Puhl János, a nyíregyházi Búza téri Áfész-abc vezetője. — Mi, nagy méreteink miatt, mindenfajta üveget forgal­mazunk, s vissza is vesszük mindet — legalábbis azokat, amelyeknek a kereskedelem­ben értéke van. HETEKIG DEKKOLNAK — Ez kötelességünk, de ér­dekünk is — folytatja. — Igaz, a darabonkénti átlag 30 fillér nyereség nem az üzlet­nek marad, hanem a szö­vetkezet kasszájába vándo­rol. Ám elég ösztönzőnek ta­lálom azt, hogy ez a tevé­kenység évente több mint há­rommillió forinttal növeli az üzlet forgalmát, s utána ju­talék jár. Persze, a menyasz- szony akkor lenne igazán szép, ha nem kellene könyö­rögni leginkább a Fűszértnek az üres üvegek továbbszállí­tásáért. Hetekig dekkolnak túlzsúfolt raktárainkban az üvegek. Havonta 300—350 ezer forintunk fekszik ben­nük, magyarul ennyi pénzt nem tudunk forgatni. A Búza téri ABC-ben kü­lön üvegbeváltó van. Az em­berek többszörösét hozzák ide annak az üvegmennyi­ségnek, amennyit a boltból tartalmukkal tele eladtak. Ez, meg a szűk raktár okózza, hogy néha kénytelenek az ut­cán tárolni. Legtöbb baj a konzervesüvegekkel van, fő­leg kora tavasszal, amikor megszűnnek házi dunsztosnak lenni, és mondjuk egy ötlite­resért még mindig lehet és töltelékáruhoz az ott élők, mert a szövetkezet húskere­tét is megemelték, így rend­szeres^ ellátásról kell gondos­kodniuk. A tőkehúsellátásba tíz te­lepülést kapcsoltak be: eze­ken a helyeken vagy húsbol­tot kell nyitni, vagy az ABC- áruházakban húsértékesítő részlegeket kell kialakítani. Nagycserkeszen, Nyírmeggye­sen, Kántor jánosiban, Ópá- lyiban, Fábiánliázán, Ga- csályban, Fényeslitkén, Dö­gén, Tiszabezdéden és Ramo- csaházán lesznek ezek a hús­boltok, s arra is intézkedés született, hogy a töltelékáru 60 százalékát olcsóbb termé­kekből, kolbászfélékből, saj­tokból, felvágottakból kell biztosítani, ezenkívül a nem keretes gazdálkodáshoz kö­tött termékekből — hurka­félékből — is kell kapniuk a boltoknak. Kisvárda húsellátását je­lentősen megjavítja majd a nádudvari tsz, amely új bol­tot nyit az idén. Nyíregyhá­zán a balmazújvárosi tsz vállalkozott arra, hogy Örö­kösföldön is működtet egy húsáruházát, de a második nyolc forintot kapni. Üe elő­re félek a nyártól is, mert semmi sem utal arra, hogy az idén is győzi őket a sörgyár rekesszel. — Valósággal fohászko­dunk, hogy jöjjön a túrajárat — panaszkodik Éva Sándor- né, az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat egyik nyíregy­házi kisebb egysége, a Vö­röshadsereg útja elején lévő, úgynevezett Csaba-féle bolt vezetője. — Szűk helyen, ke­servesen pakolgatjuk az üve­geket. Markos, férfias mun­ka ez. Emiatt hagyott is bennünket egy régi segéd­munkásunk. Kérdem én, mit lehet tenni akkor, ha a Fű- szért kiköti, hogy csakis a si­ma falu szörpösflaskát szál­lítja el tőlünk? Mi legyen a recés falúval? Különben any- nyira esetleges a nyíregyházi Fűszérttel a kapcsolatunk, hogy fontolgatom, megkere­sem a sátoraljaújhelyi nagy­kereskedelmi kirendeltséget. KÖZÉPEN CSAPÓDIK AZ OSTOR? — Lehet, hogy a boltosok siránkoznak, de vállalataik­nak a visszaváltás jó üzlet. Azok a bizonyos harminc fil­lérek nagy összegre rúgnak — mondja Kaposi István, az Alföld Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat (a továbbiakban is Fű- szért) nyíregyházi fiókvezető­je. Nekünk veszteséget hoz ez a tevékenység, legjobb fél évtől a baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet is gyárt majd húsipari készít­ményeket, amelyek színesí­tik a választékot és kiegyen­súlyozottabbá teszik az el­látást. Segítséget jelent, hogy 15 áfész 900 tonna sertést vághat az idén, amelyet a szakcsoportok tagjaitól vásá­rol fel. Természetesen ebben az évben is rendszeresen meg­kapják a munkahelyi és is­kolai konyhák, a vendéglátó- helyek az igényelt húsmeny- nyiséget, de továbbra is ér­vényes az a rendelkezés, hogy ha baromfit vásárolnak, kilónként 2,50 forint állami támogatást kapnak. Így vagy többször adhatnak húsételt, vagy nagyobb adagokat ké­szíthetnek. Ebben az évben baromfi­ból és halból körülbelül 5 százalékkal lesz több a bol­tokban, mint tavaly, s lesz­nek új termékek is: egyik a combos aprólék, amely már kapható, a másik a tepsis grillcsirke, énnek az árát ezekben a napókban állapít­ják meg. (b. j.) esetben is ráfordításaink épp csak megtérülnek. Mi a kis­kereskedelmi egységektől el­szállítjuk, fel-, illetve lepa­koljuk, majd saját telepen raktározzuk az üvegeket. Mindez felemészti azt az üve- genkénti tizenöt—negyven fillér hasznot, mellyel avisz- szaváltásban, a gyárhoz való visszajuttatásban az érde­keltségünket szerették volna megteremteni. A Fűszértet két oldalról szorongatják. Egyrészt a gyá­rak csak annyi üveget vesz­nek vissza, amennyit töltöt­ten eladnak. Ehhez joguk és lehetőségük van. Ám ugyan­ők a nagykereskedelmet megkerülve a boltoknak köz­vetlenül is értékesítenek. Az üzletvezetők mindent meg­tesznek az üveghegyeik ol­vasztása érdekében, vagyis ostromolják a Fűszértet, hogy vegye át azt is, amihez sem­mi köze. Megesik, amikor a kiskereskedelmi egységek a miskplci, sátoraljaújhelyi Fűszérttel állnak üzleti kap­csolatban, hogy az üres üve­get Nyíregyházán szeretnék elpasszolni. A legnagyobb torlódás a nagykereskedelmi vállalatoknál van, a legtöbb pénzük is nekik áll az üvegek­ben. Úgy látszik, középen csattan az ostor. AKI AZ ÜVEGET, AZ A KEZÉT IS MOSSA? — Számunkra a visszavál­tás a rosszabbik megoldás — jelenti ki Gesztelyi Nagy Éva, a Nyíregyházi Konzervgyár anyag- és áruforgalmi osztá­lyának főnöke. — A vissza­váltott dunsztosok többe ke­rülnek a vállalatnak, mintha újonnan vásárolnánk. Drága a mosásuk, a mozgatásuk és túlságosan törékenyek. Meg­felelő mennyiségű új üveget viszont az üvegipartól kapa­citás hiánya miatt nem tu­dunk beszerezni. Ezért olyan szerződésben vagyunk a Fű­szérttel, csak annyi üveget veszünk vissza, amennyit ne­ki eladtunk. — Ha a fogyasztó otthon összetöri a söröspalackot, harminc fillért veszít a kis­kereskedelem és egy forintot a sörgyár — kezdi mondan­dóját Birinyi István, a Borso­di Sörgyár értékesítési osztá­lyának vezetője. — Az új pa­lack előállítási költsége mesz- sze felülmúlja az ismételt felhasználás ráfordításait. Ezért természetes, hogy cé­günk nagy készséget mutat az üres üvegek fogadására. A folyamatos, az igényeknek megfelelő ellátás érdekében mi kényszerülünk is a rak­tározásra. Gondunk azért van: kevés a rekeszünk, ezért maradhat több üveg a bol­tokban. ★ Hazánkban évi 3,2 milliárd darab üveg van forgalomban. Hogy kevesebbet szidják a boltosokat, mégis csak a ter­melőknek és nagykereskedők­nek kellene jobb kapcsolatot kialakítaniuk. Sztancs János Jobb húsellátás a kistelepüléseken Combos aprólék, tepsis grill A magyar nyelv hete elé A z idén a TIT megyei szervezetének ma­gyar nyelvi szak­osztálya a magyar nyelv hetét — a hagyományok­hoz híven — március 5-től 13-ig rendezi. Az országos rendezvények később, majd csak április közepén zajla­nak le Komárom megyé­ben. A tizennyolcadik magyar nyelv hetének eseményeit igen alapos és gondos fel­készülés előzte meg. Köz­ponti témája: az ifjúság beszédkultúrája. A kérdés nagy társadalmi-politikai jelentőségét mutatja az, hogy a rendező TIT-szerve- zet mellett bekapcsolódott az előkészítésbe a Hazafias Népfront beszéd- és maga­tartáskultúránkat gondozó munkacsoportja, s e két szerv egyaránt kérte az il­letékes tudományos testü­letek támogatását. Régi ta­pasztalat ugyanis az, hogy a nyelvhasználat kérdései­ben a közvélemény a nyel­vészektől vár ajánlásokat. A rendező szervek elér­kezettnek látják az időt ar­ra, hogy az ifjúság nyelv- használata kapcsán — a társadalmi kommunikáció jelenlegi zűrzavarából va­ló kibontakozás érdekében — ajánlásokat tegyenek a köszönésformák és a meg­szólítások kérdéseiben, és állást foglaljanak az egyre terjedő durva és trágár be­szédmód ellen. Az ifjúság beszédmódjában a legna­gyobb a káosz e kérdések­ben, a nyelvi igénytelenség, a durvaság, a helyzethez nem illő beszédmód az ő nyelvhasználatukat jel­lemzi elsősorban. Nem sza­bad azonban elfelejtenünk azt, hogy ezért a felnőttek stílusa, a rádió, a televí­zió, a szépirodalom bizo­nyos alkotásai egyformán felelősek. Amikor az ifjú­ság beszédmódjáról beszé­lünk a magyar nyelv hetén, s egyes jelenségeit bírál­juk, elítéljük a felnőttek, a rádió és a televízió nyelvé­nek hasonló jelenségeit, az irodalomnak a valóságot nem érzékeltető, hanem másoló, s ezáltal az alantas és durva stílust szentesítő hangját is. A köszönési formák kö­zül szorgalmazzuk a ha­gyományos napszakos for­mák újbóli elterjedését (jó napot kívánok! stb.) és függetlenedését az életkor­tól, nemtől és helyzet sze­rint való megkülönbözte­téstől. Szeretnénk elérni, hogy a családon kívül a gyermekek a mindkét nembeli felnőtteket, a mindkét nembeli felnőttek egymást, sőt a felnőttek a gyermekeket ezzel a for­mával köszöntsék találko­záskor. Nem ellenezzük természetesen a hagyomá­nyos kezét csókolom! és hasonló típusú köszönések használatát sem. Megszólító formaként — ismeretlenek és alkalmilag találkozók között — java­soljuk az uram, asszonyom, hölgyem használatát, a fog­lalkozásnevekkel kapcso­latban a tanár úr, tanárnő, illetve a főmérnök úr, fő­orvos asszony stb. típusú elterjedését. A közéletben udvariasnak tartjuk az adott vagy alkalmi szerep birtokos személyragos alak­ját (pl. ahogy elnökünk­től hallottuk: vitavezetőnk azt mondta; vendégünk vé­leménye szerint... stb.) A magánérintkezésben a ma­gázást bensőségessé teheti a keresztnév, tiszteletadóbb formában a teljes név elé tett kedves jelző (kedves Pista vagy kedves Nagy István). Aggasztónak tartjuk nyel­vi és magatartás szempont­jából egyaránt a durva és trágár elemek egyre sű­rűbb és gátlástalanabb használatát. Az ifjúságot rá kell nevelni legalább arra, hogy meg tudja ítélni, mit hol lehet mondani mások megbotránkoztatása nélkül, mit, hol kel elkerülni. Sze­retnénk közvéleményt te­remteni a nyilvános sza- badszájúság megfékezésére. E kérdésekről sok más nyelvi probléma mellett a hét előadá­saiban a hallgatók sokszor fognak fejtegetéseket halla­ni. S ha többet nem érünk el annál, hogy az anya­nyelvűnket szerető gyerme­kek, fiatalok és felnőttek elgondolkodnak ezeken, s nyelvhasználatuk tisztasá­gára törekszenek, elmond­hatjuk, nem volt hiábavaló a nagy készülődés az idei magyar nyelv hetére. Bachát László Lesz elegendő szifonpatron Befejeződött a veszprémi Bakony Művek kertai szi- fonpatronüzemének rekonst­rukciója. A répcelaki Szén­savtermelő Vállalattal közös költségen új gyártósorokat szereltek fel, s ezzel teljes egészében kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A re­konstrukció nemcsak a gyár­tás körülményeit javította, hanem végérvényesen törli a hiánycikkek listájáról a szi­fonpatront: a felújítás előtti 30 millió helyett ebben az évben már 50 millió darabot gyártanak. A tárgyalóteremből Igazoltató rendőrre támadtak Két segédmotor-kerékpárost akart igazoltatni tavaly novem­ber 26-án reggel Geszteréden a körzeti megbízott. Egyikük, Ko­vács Béla 13 éves érpataki lakos enyhén ittas volt, de azért meg­állt. Balogh József 21 éves érpa­taki lakos azonban — aki szin­tén ivott, egészen minimális mennyiséget, — megpróbált el­menekülni az intézkedő rendőr elöl. A főtörzsőrmester megfog­ta őket és a segédmotor-kerék­párok származásának igazolásá­ra szólította fel a két fiatalem­bert. Mivel semmilyen papírjuk, még vezetői engedélyük sem volt, a rendőr közölte velük, hogy orvosi vizsgálatra viszi, majd előállítja őket a KMB-iro- dára. Balogh József nem engedel­meskedett a rendőrnek, felemel­te segédmotor-kerékpárját és a rendőrhöz vágta. Amikor a kör­zeti megbízott meg akarta fé­kezni, Balogh egy csavarkulcs- csal támadt rá. Mív a rendőr Baloghgal volt elfoglalva, Ko­vács felkapott egy kerékpárfuj- tatóí és azzal támadt hátulról a főtörzsőrmesterre. Szerencsére nem tudta megütni, mert egy férfi a rendőr segítségére sietett és lefogta Kovács kezét. Ezután elindultak négyesben a tanácsháza felé. Amikor köze­ledtek az épülethez, Kovács Bé­la bokrosodon meg: felemelte a segédmotor-kerékpárt és a rendőr felé lökte, majd elfutott. Végül is Kovácsot sikerült elfogni, s elvenni tőle egy második világ­háborúban használt szuronyt. Balogh közben egérutat nyert, mert amikor civil üldözője meg­közelítette, egy kést rántott elő, s ez ellen puszta kézzel már nem lehetett fellépni. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Balogh Józsefet és Kovács Bélát egy-egy év szabadságvesztésre ítélte és két-két évre eltiltotta őket a közügyektől. Az ítélet irvöiP.rrSc

Next

/
Oldalképek
Tartalom