Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 3. FLASKATOLOGATÁS Csörömpölnek az érdekek CSAK A NÁLUNK VÁSÁROLT ÜVEGEKET VESSZÜK VISSZA! Ki ne látott volna ilyen feliratú táblákat, különféle üvegvisszaváltó helyeken. E jogtalan kiírás egy sor, halmozódó probléma felszíne, a jéghegy csúcsa. Innen indulva vizsgáljuk az üzemek útját az eladástól a visszavételig. A gondokról a legilletékesebbek, a kis- és nagykereskedelem, valamint az ipar képviselői beszéljenek! Nosztalgiamozi A két világháború közötti magyar filmgyártásról gyakran nyilatkoznak úgy még a szakemberek is, hogy az a „Meseautós” korszak, a kommersz „limonádék” kora. Pedig ekkor is születtek komoly értékek, ha az adott társadalmi helyzetben nem is lehettek olyan kemények, kritikusak, ahogyan azt ma elvárhatnánk. Jó néhány rendező mondta ki burkolt, vagy — a lehetőségekhez képest — majdnem nyílt véleményét, állt ki a haladás mellett, vagy bírálta a fennálló rendet. És amikor már ezt se lehetett, — mert betiltották volna a filmet, — megpróbálta emberi, művészi módon túlélni a kort, egy szabadabb jövőben bízva. Például azzal, hogy értékeket mentett. Olyan színészeket fedezett fel és foglalkoztatott, — akár „limonádékban” is — akik ma már a színház- és filmtörténet méltán legnagyobb alak-, jai, akik közül sokan azóta példátlan művészi magasságokba emelkedtek, (s akik közül néhányat szerencsére még ma is láthatunk), tehát bizonyították ezeknek a régi rendezők- j nek az érzékét az igazi i tehetség iránt. Ilyen filmekből indított most sorozatot a nyíregyházi művelődési központ, Nosztalgiamozi címmel, bérletesen. Az előadások március 6-án kezdődnék, és havi két alkalommal láthatók június 19-ig. V J Bábszakkönyv Hazai könyvesboltokban mindeddig nem kapható speciális s?akkönyv jeleutrineg Békéscsabán, a megyei művelődési központ kiadásában. Írója Lenkefi Konrád, a világhírű békéscsabai Napsugár bábegyüttes vezetője, a témája pedig a bábkészítés. A bábozás iránt érdeklődők főként pedig a bábjátszó szakkörök részére készített könyv a bábkészítés minden csínját-bínját tárgyalja. Az olvasók jobb eligazodását szolgáló illusztrációkat is a szerző készítette. Nem dicsekvésre méltó, de tény, hogy Szabolcs-Szatmár megye 228 településéből még tavaly is 100 olyan volt, ahol nem árultak húst, az ott élő embereknek a környező városokba, nagyközségekbe kellett utazni, ha egy kiló karajt akartak vásárolni. Ebben az évben jelentős változás lesz: a megyei húsoperatív bizottság minapi döntése harminc kisközség lakóinak okoz örömet; ennyi helyen lehet megteremteni a hús- és töltelékáru-értékesítés feltételeit. Egyik jelentős részét a húsipari vállalat vállalta magára. Húsz kisközség kap tőlük hűtőgépet, az operatív bizottság pedig kötelezte az illetékes áfészeket, hogy előre csomagolt hússal és töltelékáruval is lássák el ezeket a településeket. Kisszekeres^ Méhtelek, Szamosangyalos, Szakoly, Beszterec, Gégény, Kisar, Mánd, Túristvándi, Darnó, Olcsvaapáti, Tákos, Jánd, Rétközberencs, Nagyhalász-Homoktanya, Nyír- derzs, Pátroha-Bajorhegy, Vámosatya, Zsindelyes-tanya és Penyige egy-egy boltjában juthatnak majd húshoz — Inkább a kisboltok kényszerülnek a flaskák, illetve konzervesüvegek meg- válogatására — vélekedik Puhl János, a nyíregyházi Búza téri Áfész-abc vezetője. — Mi, nagy méreteink miatt, mindenfajta üveget forgalmazunk, s vissza is vesszük mindet — legalábbis azokat, amelyeknek a kereskedelemben értéke van. HETEKIG DEKKOLNAK — Ez kötelességünk, de érdekünk is — folytatja. — Igaz, a darabonkénti átlag 30 fillér nyereség nem az üzletnek marad, hanem a szövetkezet kasszájába vándorol. Ám elég ösztönzőnek találom azt, hogy ez a tevékenység évente több mint hárommillió forinttal növeli az üzlet forgalmát, s utána jutalék jár. Persze, a menyasz- szony akkor lenne igazán szép, ha nem kellene könyörögni leginkább a Fűszértnek az üres üvegek továbbszállításáért. Hetekig dekkolnak túlzsúfolt raktárainkban az üvegek. Havonta 300—350 ezer forintunk fekszik bennük, magyarul ennyi pénzt nem tudunk forgatni. A Búza téri ABC-ben külön üvegbeváltó van. Az emberek többszörösét hozzák ide annak az üvegmennyiségnek, amennyit a boltból tartalmukkal tele eladtak. Ez, meg a szűk raktár okózza, hogy néha kénytelenek az utcán tárolni. Legtöbb baj a konzervesüvegekkel van, főleg kora tavasszal, amikor megszűnnek házi dunsztosnak lenni, és mondjuk egy ötliteresért még mindig lehet és töltelékáruhoz az ott élők, mert a szövetkezet húskeretét is megemelték, így rendszeres^ ellátásról kell gondoskodniuk. A tőkehúsellátásba tíz települést kapcsoltak be: ezeken a helyeken vagy húsboltot kell nyitni, vagy az ABC- áruházakban húsértékesítő részlegeket kell kialakítani. Nagycserkeszen, Nyírmeggyesen, Kántor jánosiban, Ópá- lyiban, Fábiánliázán, Ga- csályban, Fényeslitkén, Dögén, Tiszabezdéden és Ramo- csaházán lesznek ezek a húsboltok, s arra is intézkedés született, hogy a töltelékáru 60 százalékát olcsóbb termékekből, kolbászfélékből, sajtokból, felvágottakból kell biztosítani, ezenkívül a nem keretes gazdálkodáshoz kötött termékekből — hurkafélékből — is kell kapniuk a boltoknak. Kisvárda húsellátását jelentősen megjavítja majd a nádudvari tsz, amely új boltot nyit az idén. Nyíregyházán a balmazújvárosi tsz vállalkozott arra, hogy Örökösföldön is működtet egy húsáruházát, de a második nyolc forintot kapni. Üe előre félek a nyártól is, mert semmi sem utal arra, hogy az idén is győzi őket a sörgyár rekesszel. — Valósággal fohászkodunk, hogy jöjjön a túrajárat — panaszkodik Éva Sándor- né, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat egyik nyíregyházi kisebb egysége, a Vöröshadsereg útja elején lévő, úgynevezett Csaba-féle bolt vezetője. — Szűk helyen, keservesen pakolgatjuk az üvegeket. Markos, férfias munka ez. Emiatt hagyott is bennünket egy régi segédmunkásunk. Kérdem én, mit lehet tenni akkor, ha a Fű- szért kiköti, hogy csakis a sima falu szörpösflaskát szállítja el tőlünk? Mi legyen a recés falúval? Különben any- nyira esetleges a nyíregyházi Fűszérttel a kapcsolatunk, hogy fontolgatom, megkeresem a sátoraljaújhelyi nagykereskedelmi kirendeltséget. KÖZÉPEN CSAPÓDIK AZ OSTOR? — Lehet, hogy a boltosok siránkoznak, de vállalataiknak a visszaváltás jó üzlet. Azok a bizonyos harminc fillérek nagy összegre rúgnak — mondja Kaposi István, az Alföld Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat (a továbbiakban is Fű- szért) nyíregyházi fiókvezetője. Nekünk veszteséget hoz ez a tevékenység, legjobb fél évtől a baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet is gyárt majd húsipari készítményeket, amelyek színesítik a választékot és kiegyensúlyozottabbá teszik az ellátást. Segítséget jelent, hogy 15 áfész 900 tonna sertést vághat az idén, amelyet a szakcsoportok tagjaitól vásárol fel. Természetesen ebben az évben is rendszeresen megkapják a munkahelyi és iskolai konyhák, a vendéglátó- helyek az igényelt húsmeny- nyiséget, de továbbra is érvényes az a rendelkezés, hogy ha baromfit vásárolnak, kilónként 2,50 forint állami támogatást kapnak. Így vagy többször adhatnak húsételt, vagy nagyobb adagokat készíthetnek. Ebben az évben baromfiból és halból körülbelül 5 százalékkal lesz több a boltokban, mint tavaly, s lesznek új termékek is: egyik a combos aprólék, amely már kapható, a másik a tepsis grillcsirke, énnek az árát ezekben a napókban állapítják meg. (b. j.) esetben is ráfordításaink épp csak megtérülnek. Mi a kiskereskedelmi egységektől elszállítjuk, fel-, illetve lepakoljuk, majd saját telepen raktározzuk az üvegeket. Mindez felemészti azt az üve- genkénti tizenöt—negyven fillér hasznot, mellyel avisz- szaváltásban, a gyárhoz való visszajuttatásban az érdekeltségünket szerették volna megteremteni. A Fűszértet két oldalról szorongatják. Egyrészt a gyárak csak annyi üveget vesznek vissza, amennyit töltötten eladnak. Ehhez joguk és lehetőségük van. Ám ugyanők a nagykereskedelmet megkerülve a boltoknak közvetlenül is értékesítenek. Az üzletvezetők mindent megtesznek az üveghegyeik olvasztása érdekében, vagyis ostromolják a Fűszértet, hogy vegye át azt is, amihez semmi köze. Megesik, amikor a kiskereskedelmi egységek a miskplci, sátoraljaújhelyi Fűszérttel állnak üzleti kapcsolatban, hogy az üres üveget Nyíregyházán szeretnék elpasszolni. A legnagyobb torlódás a nagykereskedelmi vállalatoknál van, a legtöbb pénzük is nekik áll az üvegekben. Úgy látszik, középen csattan az ostor. AKI AZ ÜVEGET, AZ A KEZÉT IS MOSSA? — Számunkra a visszaváltás a rosszabbik megoldás — jelenti ki Gesztelyi Nagy Éva, a Nyíregyházi Konzervgyár anyag- és áruforgalmi osztályának főnöke. — A visszaváltott dunsztosok többe kerülnek a vállalatnak, mintha újonnan vásárolnánk. Drága a mosásuk, a mozgatásuk és túlságosan törékenyek. Megfelelő mennyiségű új üveget viszont az üvegipartól kapacitás hiánya miatt nem tudunk beszerezni. Ezért olyan szerződésben vagyunk a Fűszérttel, csak annyi üveget veszünk vissza, amennyit neki eladtunk. — Ha a fogyasztó otthon összetöri a söröspalackot, harminc fillért veszít a kiskereskedelem és egy forintot a sörgyár — kezdi mondandóját Birinyi István, a Borsodi Sörgyár értékesítési osztályának vezetője. — Az új palack előállítási költsége mesz- sze felülmúlja az ismételt felhasználás ráfordításait. Ezért természetes, hogy cégünk nagy készséget mutat az üres üvegek fogadására. A folyamatos, az igényeknek megfelelő ellátás érdekében mi kényszerülünk is a raktározásra. Gondunk azért van: kevés a rekeszünk, ezért maradhat több üveg a boltokban. ★ Hazánkban évi 3,2 milliárd darab üveg van forgalomban. Hogy kevesebbet szidják a boltosokat, mégis csak a termelőknek és nagykereskedőknek kellene jobb kapcsolatot kialakítaniuk. Sztancs János Jobb húsellátás a kistelepüléseken Combos aprólék, tepsis grill A magyar nyelv hete elé A z idén a TIT megyei szervezetének magyar nyelvi szakosztálya a magyar nyelv hetét — a hagyományokhoz híven — március 5-től 13-ig rendezi. Az országos rendezvények később, majd csak április közepén zajlanak le Komárom megyében. A tizennyolcadik magyar nyelv hetének eseményeit igen alapos és gondos felkészülés előzte meg. Központi témája: az ifjúság beszédkultúrája. A kérdés nagy társadalmi-politikai jelentőségét mutatja az, hogy a rendező TIT-szerve- zet mellett bekapcsolódott az előkészítésbe a Hazafias Népfront beszéd- és magatartáskultúránkat gondozó munkacsoportja, s e két szerv egyaránt kérte az illetékes tudományos testületek támogatását. Régi tapasztalat ugyanis az, hogy a nyelvhasználat kérdéseiben a közvélemény a nyelvészektől vár ajánlásokat. A rendező szervek elérkezettnek látják az időt arra, hogy az ifjúság nyelv- használata kapcsán — a társadalmi kommunikáció jelenlegi zűrzavarából való kibontakozás érdekében — ajánlásokat tegyenek a köszönésformák és a megszólítások kérdéseiben, és állást foglaljanak az egyre terjedő durva és trágár beszédmód ellen. Az ifjúság beszédmódjában a legnagyobb a káosz e kérdésekben, a nyelvi igénytelenség, a durvaság, a helyzethez nem illő beszédmód az ő nyelvhasználatukat jellemzi elsősorban. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy ezért a felnőttek stílusa, a rádió, a televízió, a szépirodalom bizonyos alkotásai egyformán felelősek. Amikor az ifjúság beszédmódjáról beszélünk a magyar nyelv hetén, s egyes jelenségeit bíráljuk, elítéljük a felnőttek, a rádió és a televízió nyelvének hasonló jelenségeit, az irodalomnak a valóságot nem érzékeltető, hanem másoló, s ezáltal az alantas és durva stílust szentesítő hangját is. A köszönési formák közül szorgalmazzuk a hagyományos napszakos formák újbóli elterjedését (jó napot kívánok! stb.) és függetlenedését az életkortól, nemtől és helyzet szerint való megkülönböztetéstől. Szeretnénk elérni, hogy a családon kívül a gyermekek a mindkét nembeli felnőtteket, a mindkét nembeli felnőttek egymást, sőt a felnőttek a gyermekeket ezzel a formával köszöntsék találkozáskor. Nem ellenezzük természetesen a hagyományos kezét csókolom! és hasonló típusú köszönések használatát sem. Megszólító formaként — ismeretlenek és alkalmilag találkozók között — javasoljuk az uram, asszonyom, hölgyem használatát, a foglalkozásnevekkel kapcsolatban a tanár úr, tanárnő, illetve a főmérnök úr, főorvos asszony stb. típusú elterjedését. A közéletben udvariasnak tartjuk az adott vagy alkalmi szerep birtokos személyragos alakját (pl. ahogy elnökünktől hallottuk: vitavezetőnk azt mondta; vendégünk véleménye szerint... stb.) A magánérintkezésben a magázást bensőségessé teheti a keresztnév, tiszteletadóbb formában a teljes név elé tett kedves jelző (kedves Pista vagy kedves Nagy István). Aggasztónak tartjuk nyelvi és magatartás szempontjából egyaránt a durva és trágár elemek egyre sűrűbb és gátlástalanabb használatát. Az ifjúságot rá kell nevelni legalább arra, hogy meg tudja ítélni, mit hol lehet mondani mások megbotránkoztatása nélkül, mit, hol kel elkerülni. Szeretnénk közvéleményt teremteni a nyilvános sza- badszájúság megfékezésére. E kérdésekről sok más nyelvi probléma mellett a hét előadásaiban a hallgatók sokszor fognak fejtegetéseket hallani. S ha többet nem érünk el annál, hogy az anyanyelvűnket szerető gyermekek, fiatalok és felnőttek elgondolkodnak ezeken, s nyelvhasználatuk tisztaságára törekszenek, elmondhatjuk, nem volt hiábavaló a nagy készülődés az idei magyar nyelv hetére. Bachát László Lesz elegendő szifonpatron Befejeződött a veszprémi Bakony Művek kertai szi- fonpatronüzemének rekonstrukciója. A répcelaki Szénsavtermelő Vállalattal közös költségen új gyártósorokat szereltek fel, s ezzel teljes egészében kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A rekonstrukció nemcsak a gyártás körülményeit javította, hanem végérvényesen törli a hiánycikkek listájáról a szifonpatront: a felújítás előtti 30 millió helyett ebben az évben már 50 millió darabot gyártanak. A tárgyalóteremből Igazoltató rendőrre támadtak Két segédmotor-kerékpárost akart igazoltatni tavaly november 26-án reggel Geszteréden a körzeti megbízott. Egyikük, Kovács Béla 13 éves érpataki lakos enyhén ittas volt, de azért megállt. Balogh József 21 éves érpataki lakos azonban — aki szintén ivott, egészen minimális mennyiséget, — megpróbált elmenekülni az intézkedő rendőr elöl. A főtörzsőrmester megfogta őket és a segédmotor-kerékpárok származásának igazolására szólította fel a két fiatalembert. Mivel semmilyen papírjuk, még vezetői engedélyük sem volt, a rendőr közölte velük, hogy orvosi vizsgálatra viszi, majd előállítja őket a KMB-iro- dára. Balogh József nem engedelmeskedett a rendőrnek, felemelte segédmotor-kerékpárját és a rendőrhöz vágta. Amikor a körzeti megbízott meg akarta fékezni, Balogh egy csavarkulcs- csal támadt rá. Mív a rendőr Baloghgal volt elfoglalva, Kovács felkapott egy kerékpárfuj- tatóí és azzal támadt hátulról a főtörzsőrmesterre. Szerencsére nem tudta megütni, mert egy férfi a rendőr segítségére sietett és lefogta Kovács kezét. Ezután elindultak négyesben a tanácsháza felé. Amikor közeledtek az épülethez, Kovács Béla bokrosodon meg: felemelte a segédmotor-kerékpárt és a rendőr felé lökte, majd elfutott. Végül is Kovácsot sikerült elfogni, s elvenni tőle egy második világháborúban használt szuronyt. Balogh közben egérutat nyert, mert amikor civil üldözője megközelítette, egy kést rántott elő, s ez ellen puszta kézzel már nem lehetett fellépni. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Balogh Józsefet és Kovács Bélát egy-egy év szabadságvesztésre ítélte és két-két évre eltiltotta őket a közügyektől. Az ítélet irvöiP.rrSc
