Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 18. Egy szélhámos tündöklése és bukása Mesék—ötmillióért Mivel lehet ma három év alatt ötmillió forintot ismeretlen emberek zsebéből kiszedni? Jó mesével, simulékony modorral, elegáns öltözettel, néhány értékes ékszerrel az ojjakon és a nyakban, mert ezek keltik leginkább a jó mód látszatát. így csinálta ezt Szikszai Istvánná 33 éves nyíregyházi lakos, aki a szélhámosság tanulóiskoláját már tíz évvel ezelőtt kijárta — akkor kétszer is elítélték csalás miatt —, de a „profimunkát” négy évvel ezelőtt kezdte. 1980 elején történt, hogy a Szikszai házaspár lakást kapott, amelyért 37 ezer forintot kellett befizetni. Mivel nem volt ennyi pénzük, személyi kölcsönt vettek fel, de a rokonoktól és ismerősöktől is kaptak segítséget, amelyet rendszeresen törleszteniük kellett. Jövedelmük elegendő lett volna a kölcsönök visszafizetéséhez de Szi'kszaimé nem akant összehúzott nadrágszíjjal élni s amikor a hitelezők sürgetni kezdték a pénzüket, újabb kölcsönöket kórt. Egy asszonynak azt mondta, hogy szolnoki lakásukat árulják, csak még nem kapták meg az árát, egy másiktól aranytárgyak kiváltásához szerzett 40 ezret, később pedig nyugatról érkezett gépkocsi kiváltásához kért kölcsönt. Amikor ezeket a pénzeket is vissza kellett fizetni, újabb ötlete támadt. Garancia" a jó módra Férje tudta nélkül meghirdette lakásukat, s az első jelentkezőtől fel is vett 110 ezer forint előleget. Törlesztett korábbi adósságaiból is, de nagy összeget költött saját magára, hogy ha újabb kölcsönöket kér, a butikokban vásárolt drága holmi garanciát jelentsen jó módjára. Néhányszor azt mesélte el, hogy testvére Hollandiában eladta egyik játékgyárát, s a pénzt itt akarja elkölteni, Magyarországon, ám a dollár beváltásáig forintra van szüksége. Másoknak úgy változott a mese hogy meghalt Hollandiában a nagynénje, aki után sok millió forint értékű dollárt örökölt, a pénzt már át is utalták, de ahhoz, hogy felvehesse, örökösödési illetéket kell fizetni. Volt, akit azzal ámított hogy örökli ségét jó üzletbe szeretné befektetni, s akinek ezzel a mesével férkőzött bizalmába, később nyugodtan kérhetett kölcsön több száz ezret is. Á gáláns szélhámos Fiatal házasokat, rossz lakáskörülmények között élőket azzal ámított, hogy felajánlotta: ő majd dollárért megveszi a lakást, a fiatalok fizessenek neki egy bizonyos összeget, s a részleteket nem az OTP-mek, hanem neki törlesztik majd, természetesen kamatok nélkül. Volt, aki nyugati márkájú kocsi reményében adott százezreket, s a pénz egy része Szikszai- né korábbi adósságainak törlesztésére ment, egy másik része pedig kellett a nagylábon éléshez. Mert Szikszainé nemcsak szélhámos, hanem gáláns is volt, több ismerősének ajándékozott értékes ruhákat és ékszereket, így aztán gyorsan terjedt róla a hír, hogy valóban gazdag ember. A férj a múlt év február 28-ig nem tudott felesége üzleteléseiről. Ekkor valaki felhívta rá a figyelmét, Szikszai pedig nyomban felelősségre is vonta feleségét, aki 300 ezer forint adósságot ismert el. A férj — hogy mentse feleségét — úgy döntött: eladják a házat, kifizetik a tartozást és elmennek még a megyéből is. Hamisított betétkönyvek A hirdetés megjelent ő 300 ezer forint előleget kért, ám míg ezt az ügyet intézte, újabb hitelezők jelentkeztek, s egyik napról a másikra legalább 1 millió forint adósságról szerzett tudomást. Ekkor vált ő is felesége bűntársává. Egymás után jöttek a jelentkezők a hirdetésére, ő pedig annyiszor adta él a Rákóczi úti házat hogy megpróbálja kifizetni az adósságot. Ez azonban már lehetetlen volt, s amikor május 26- án Szükszainét letartóztatták, a kacsait összeg megközelítette az 5 milliót, s bár közben adogatott is meg kölcsönöket, az adósság 1 millió 830 ezer forint volt. Hová lett ez az igen jelentős összeg? Egy része kamatokra ment el, mert volt, aki 50, sőt 100 százalékos kamatra adta oda a pénzét, de még így is sokakban merülhet fel a kérdés: hogy adhatnak százezreket a még oly hihetőnek hangzó mese alapján? Szikszainé ezt is megoldotta. Váltott egy 1000 és egy 500 forintos betétkönyvet, s az ezrest egymillióra, az ötszázast ötmillióra hamisította), s ha valahol szükség volt rá, ezt is megmutatta. Nyolc év börtön A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Kozma Béla tanácsa Sziksza Istvánnét 8 évi, segítőjét és bűnsegédjét, Koós Jánost 3 év 4 hónapi, Szikszai Istvánt 3 évi börtönre ítélte, Szikszainét 8, Koóst 4, Szikszait 3 évre eltiltotta a közügyektől és a károkozás arányában közel másfélmillió forint megfizetésére kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős. Balogh József Programajánlat természetbarátoknak Túrázók a tsz-ből Sokan hódolnak a természetjárás kedvtelésének Sza- bolcs-Szatmárban is. A természetbarát-szövetség megyei szervezete ma már több, mint 3400 tagot számlál. Zömük 18 éven aluli fiatal, akik mellett egyre több felnőtt is bekapcsolódik a mozgalomba. Tavaly például létrejött megyénkben az első termelőszövetkezeti természetjáró-szakosztály is, Tiszabercelen. Gazdag programot kínál úgy tagjainak, mint az érdeklődőknek ez évben a szövetség. Áprilisban a Zemplénben tartják a hagyományos teljesítménytúrát, melyen a résztvevőknek kereken ötven kilométert kell megtenniük egyszuszra a hegyes- völgyes vidéken. Május 9-én, a győzelem napja tiszteletére túraversenyt rendeznek a Sóstói erdőben, ahol háromtagú csapatok — elsősorban családok — jelentkezését várják. A szabolcsi országjáró diákok találkozóján — június 1 —3 között — mintegy félezer diákra számítanak Kőkapun. Ugyancsak júniusban a vízitúrázás titkaival' ismerkedhetnek meg az érdeklődők, egy hét végén Vásáros- naményban, a Tiszán. Ezen a nyáron július 21-én Csengerből startol a XVII. nemzetközi Tisza-túra. Az úticél — többek közt Vásá- rosnamény, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád érintésével — Szeged. Augusztus 12-én érkeznek ide a túrázók, s aki akarja, folytathatja útját Jugoszláviába Amíg a jó idő tart, bárki teljesítheti a Szatmár-Bereg kerékpáros körtúrát Nyírbátor és Kisvárda között, valamint a Móricz Zsigmond-tú- rát — gyalog, vagy két keréken — Nyíregyházától Tisza- csécséig. Elsősorban a szövetség tagjait várják júliusban Bala- tonakaliba a kéthetes országos természetbarát-táborba. Szeptemberben a fegyveres erők napján a Bükkben tartják a nyílt barlangi napokat. A résztvevők a Denevér- és a Rókalyuk-barlanggal ismerkednek meg, melyeket tavaly fedezett fel a megyei Denevér barlangászcsoport. Októberben a zempléni Sólyombérc lesz a színhelye a háromnapos országos sziklamászó-találkozónak. Már hagyomány évente kétszer a környezetvédelmi túra megszervezése. Tavasz- szal a sóstói, ősszel a baktai erdőben indulnak útnak nylonzsákokkal fölszerelve a túrázók, s gyűjtik össze az eldobált hulladékokat. A megyei szövetség programjai mellett a szakosztályok több, mint hatszáz rendezvényt szerveznek az idén. Az ország szép tájaira kalauzolnak el az útvonalak. A csoportok leendő vezetői — közel félszázan — tanfolyamon ismerkednek a túravezetés tudnivalóival. Az öthónapos képzés végén — áprilisban — vizsgát tesznek a hallgatók, így már aktívan bekapcsolódnak majd a természetbarátok idei programjába. N Több, mint kétmilliárd a kisiparból Hol vannak a mesterek? Jó évet zártak 1983-ban Szabolcs-Szatmár megye kisiparosai. Egy esztendő alatt 2,1 milliárd forint értéket teremtettek. Ennek negyven százaléka lakossági fogyasztási szolgáltatásokból származik: a cipő javítástól a lakástakarításig. Nem kis teljesitmény ez, bár napjainkban már több, mint 6100 kisiparos dolgozik a megyében. Gondot jelent, hogy aránytalan a szakemberek megoszlása a városok és a falvak között. Igen nagy a városok vonzó hatása. Bizonyítja ezt, hogy tavaly javarészt e településekre váltottak ki iparengedélyt — holott ide koncentrálódik a kisipar nagy versenytársa: az állami és a szövetkezeti szolgáltatóipar is. Közel félezer új műhely nyílt ez idő alatt szerte a megyében. Számos karosszéria- lakatos, műszerész, asztalos, több, mint 70 férfi-, illetve női szabó kezdte meg a munkát. Ezzel szemben a vízvezeték- és villanyszerelőket nem számítva sajnos valamennyi építőipari szakmában csökkent az iparosok száma. A KIOSZ — hogy kedvet adjon az ipar gyakorlásához — tavaly mestervizsga bizottságot szervezett több építőipari szakmában. Az újonnan ipart váltóknak kötelező a mestervizsga, melyet a múlt évben 150 kőműves, és 20 ács szerzett meg. Sok a hiányszakma — főleg az igények változása miatt. Kevés a látszerész, nincs elég motorkerékpár-, s kerékpárjavító, tetőfedő, ernyőkészítő és -javító, s még mindig kevés a cipész. Nádfonó, nádszövetkészítő, ablaktisztító pedig egy sem dolgozik a megyében, pedig a választék bővítése miatt rájuk is szükség lenne. A múlt évben sokat javultak a munka feltételei is a kisiparban. Közel négymillió forint kisipari kölcsönt vettek fel az iparosok, főleg műhelyépítésre, illetve gépek, eszközök vásárlására. Az 1982-ben létrehozott műszaki fejlesztési alapra pedig tavaly mintegy 10 millió forintot fizettek be, melyből 7 milliót gépek beszerzésére költöttek. Dombrádon és Apagyon elkészült a szolgáltatóház, melyekben összesen tíz iparos nyitott műhelyt. Idén Leveleken, Fehérgyarmaton és Nyírmadán — itt jelentős tanácsi támogatással a sütőüzem átalakításával — szintén szolgáltatóházat, Mária- pócson mesterek házát avatnak. Ugyancsak ez évben adják át a vásárosnaményi gépjárműjavító bázist, (h) Többet keres, mint kezdő tanárként... Nincs respektje a jobb jegynek FORRADALMI VÁLTOZÁST HOZOTT A HALLGATÓK ÉLETÉBEN A NEMRÉGIBEN BEVEZETETT ÜJ ÖSZTÖNDÍJRENDSZER. EGY ÉV ELTELTÉVEL KIRAJZOLÓDNAK AZOK A VONALAK, AMELYEK ÜJ JELENSÉGRE HÍVJÁK FEL AZ ÉRDEKELTEK FIGYELMÉT. VÉLEMÉNYEK ÉS ÉRDEKEK ÜTKÖZNEK. „Nem kellettünk" — Elmentünk a vasúthoz, hátha tudnak adni valamilyen vagonkipakolást, vagy inkább takarítói munkát — sorolja a sérelmekké duzzadt sikertelenségeket Nagy Ágnes, harmadéves földrajzrajz szakos hallgató. — Jártunk a munkaközvetítőben, a konzervgyárban, de semmilyen alkalmi munkával nem biztattak. Nekem például mindenképpen keresnem kell valamilyen jövedelmező elfoglaltságot, mert a 400 forint szociális támogatás mellé 300 forint tanulmányi ösztöndíjat kapok, s ebből hatszáz forint egységesen mindenkinek a kollégiumi díj. Melyik főiskolás tud megélni havonta egyetlen százasból? Puskás Julianna, ugyancsak harmadéves földrajzrajz szakos, többet „keres” hallgató korában, mint majd kezdő tanárként. — Kétezer forint szociális támogatást kapok, mert hatan vagyunk otthon testvérek. 600 forint a tanulmányi ösztöndíjam és 700 forint társadalmi ösztöndíjat kapok, a volt nyírbátori járással kötöttem szerződést. Hívtak most 2500 forintos kezdő fizetéssel, de nem mentem. Még takarékoskodni is tudok, amit ilyen magas ösztöndíjnál nem szabadna kihagyni ... Milyen a dorombpiac? — Noha 2200 forint ösztöndíjam van minden hónapban — veszi át a szót Somoskői Dénes hallgatótársuk —, mégis kevésnek érzem ezt a pénzt. Befizetem a kollégiumot, ebédjegyet váltok, de vacsoráról már én gondoskodom. Sokan nem vacsorázunk a kollégiumban, inkább veszünk hideget az ABC-ben ,vagy közösen főzünk a csoporttal valamit. Rajczi Zoltán nem tagadja, hogy őt a szülei támogatják Balatonszemesről. Másfél ezer forintot postáznak neki, hogy a tisztán kézhez kapott ötszázasát kiegészítsék. Nagy örömmel tett eleget egy megrendelésnek a Honvéd utcai művelődési házban, plakátot festett százötven forintért. Vértessy Géza dorombot árulna: megismerkedett egy kecskeméti kisiparossal, s megígérte neki, árusítja majd Nyíregyházán húsz százalék jutalék ellenében. A nyírcsaholyi Cser- venyák László az Orion együttesben zenél, s hétvégeken tisztán megkeres háromezret. Főiskolás évei alatt gyűjtött 60 ezer forintot, amit majd szeretne lakássá változtatni... Bojkot a menzának — Igen nagy pénzeket kap kézhez jó néhány hallgató — említi a tanulmányi osztály vezetője, Varga Lászlóné. — Három forrásból származik az ösztöndíj: szociális támogatás a család anyagi helyzetétől függően, tanulmányi a félév erdménye alapján és társadalmi szerződést is köthet a hallgató. Akad négyezer forintot „kereső” főiskolás. Van, aki rendszeresen takarékoskodni is tud belőle, de tudunk máról holnapra élő hallgatókról. A legtöbben „bojkottálják” a menzát, mondván, hogy többet, finomabbat kapnak másutt. Csakhogy igen sokan a Tölgyesben vagy más vendéglőhelyen nagyvonalúan költik a viszonylag könnyen kapott pénzt, s rendszerint nem melegételre, hanem gyakran italra vándorol az ösztöndíj. Tavaly még benne volt az étkezés a kollégiumi díjban, az idén már nem. Négyszázan ebédelnek a közel kétezer hallgatóból és száz alatt van a vacsorát is igénylők száma! Inkább sorban állnak az étlap szerinti étkezésnél, mert itt egytálételt választhatnak. Az egri és a szegedi tanárképzőkhöz hasonlóan itt is bevezethetnék a bont, amelyhez ugyanúgy elszámol hozzájárulást a főiskola, mint a menzához. A megváltoztatott ösztöndíjak egy részét a hallgatók által bevallott családi jövedelmek szerint ítélik oda maguk a hallgatók egymásnak. Somoskői Dénes KlSZ-alap- szervezeti titkár szerint: — Egy bizonyos keretet szétoszthatunk, de a becsült jövedelem annyira eltérő, hogy nehéz igazságot tenni. Van olyan vélemény pedagógusok közt, hogy ma a tanulmányi ösztöndíj nem gyakorol vonzerőt a hallgatókra, hiszen csak töredéke a szociális támogatásnak még a legjobb tanulmányi eredmény esetén is. Magyarul, nem ösztönöz jobb tanulásra és egymással is szembe állítja a hallgatókat, amikor egymásról állítanak ki „szociális bizonyítványt”. Tóth KornAia ■ ■ Üzenet ézem, a soha bele nem törődés szívós haragjával: kenyér, zsemle, _______ kalács hever az utcákon. Iskolák körül, óvodák kerítésénél, játszótereken. A szülő által gondosan csomagolt tízórai, a gyermeknek szánt délutáni uzsonna romjai minduntalan szíven ütnek. S még keserűbb lett mindez akkor, amikor két tisztelt olvasónk, Kardos Sán- dorné és Deme Jánosné bejöttek szerkesztőségünkbe, s letették asztalunkra a második világháború idején kibocsátott élelmiszerjegyeket. Dekára adták a kenyeret, a cukrot. Nézem a jegyeket — Állami cukorjegy volt a neve —, rajta a dátumokat, az utánzást tiltó dörgedelmet, s a királyi Magyarország címerét. Hasonló a kenyérpót- Jegy Is. Akik eltették, akik emlékeznek rá, azok azt is tudják: mit jelentett a dekára mért élelem. Azok ma is összeseprik a lehullott cukrot, a morzsát, s talán meg is csókolják a levágott szeletet. Forgatom a kenyérjegyet, a cukor utalványát. Szeretném, ha sokan látnák ezt az üzenetet. B. L. Sétáló ^VlHnnyit töprengtem már ».^rajta, vajon hogy hív- W A Mják azokat a benzinku- ■tthfltakat, ahol saját magunknak kell megtankolni, de az istennek se találtam ki egy jó, az állapotot pontosan tükröző nevet. A héten azonban szerencsém volt: kezembe került egy AFOR-tájékoz- tató, amelyben ezt olvastam: „a töltőállomások közül négy db sétálókasszás, önkiszolgáló jellegű ...” Ez az! Ezt nem tálaltam ki magamtól. Pedig, hogy önki- szolgáló, azt tudom, mert én locsolom rá saját járművem oldalára a benzint és sétálókasszás is, mert olykor negyedórák telnek el, míg _a pénzért odasétál a kútkezelő. Már csak egy sző hiányzik a még pontosabb fogalmazásból: sétálókulcsos is, mert azt sem könnyű kivárni, míg tankolás előtt odasétálnak, hogy egy kis kulccsal zölddé változtassák a kút lámpáját. Mindenesetre már így is példaképünknek tekinthetjük a vállalatot. Tőlük jobban senki nem ismeri a dolgozókat. B. J. Kukorica S zokásos esti bevásárlásom alatt rá kellett ébrednem: hohó! — már az atomkorban járunk. Csinos kis sztaniol- serpenyőben ugyancsak szta- niollal hermetikusan lezárva, konyhakész pattogatnivaló kukorica kínálta magát az egyik polcon. Ez igen, gondoltam, és már emeltem is a kosaramba. Futólag rápillantok az árára ..., le se merem Írni, mennyivel jövedelmezőbb ilyen „bőrben” árulni a pattanmálénak valót. Azért győzött a kíváncsiság, megvettem. Otthon aztán rájöt tem, mi befolyásolta az árkalkulátorokat: a platton a rugalmasra csavart alufólia a melegben pattogó tengeritől elkezdett dagadni . .., dagadni, mint a mesebeli kisgömböc. Azért mégis csak ízlett ez az „ötletbe varrt” kukorica. Es javaslom a mi tsz-eink elnökeinek: érdemes lenne megcsinálni. Még olcsóbban is ... £. 3. Megbeszélés (Gaál Bél» felvétele)
