Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

1934. március 17. MINTEGY NEMZETKÖZI KRIMI Gondolatok egy tárlaton A szerencsés ember Körösi Csorna Sándor öröksége Így is lett: Körösi Csorna Sándort ezért tiszteli leg­nagyobbjai sorában az egész magyar nemzet, és nem azért mert tibeti—angol szótárával és nyelvtanával a világ leg­nagyobb nyelvtudósainak sorába került, vagy mert Buddha életének és a budd­hizmusnak és történetének ismertetésével kiérdemelte azt, hogy a japán buddhis­ták bodhiszatvává, buddhis­ta szentté, nyilvánították. izom benne, hogy I » JE előbb-utóbb nyelvtu­dósainknak is meg­változik az a száz év óta hangoztatott véleménye, hogy „szegény Csorna Sándor, hi­szen mindannyian tudjuk, hogy rossz nyomon járt”. Bízom, Jókai Mór is hitt ab­ban, hogy „mégis mozog a Föld” Galilei híres mondá­sát idézve. Mozog bizony, de úgy, hogy sarkvándorlás és ennek folytán időnkint nép- vándorlás lesz belőle. A sors úgy hozta, hogy a második centenárium évé­ben nekem lett a feladatom rámutatnom annak téves voltára, amit már tíz évvel ezelőtt meg is tettem, és an­nak egy nemzetközi krimi­vel felérő hátterére, amit a szerény és szegény Körösi Csorna Sándor viszonylag gazdag öröksége idézett elő. Kádár László Antal ny. egyetemi tanár son. Az anyák nevét azonban ekkor még nem tartották szükségesnek feljegyezni. Éppen 1784 decemberében kapott Kőrös új lelkészt, aki a szabad költözködési jogá­tól megfosztott székely hí­veinek érdekében az egyes családok második és követ­kező fiainak a keresztelését nem vezette be az anya­könyvbe. Az ifj. Csorna András má­sodik fia volt a későbbi tu­dós. Nagyenyedi osztálytár­sa és barátja, Ujfalvi Sándor emlékirata szerint 1799-ben tízéves volt, amikor az apja gyalog elkísérte Enyedre, ahol is Körösi Sándor néven beadta a Bethlen Collégium- ba szolgadiáknak. Az ifj. Csorna András első fia, Gá­bor 1788-ban született. A ke­resztelés az anyakönyvbe nincs feljegyezve. De van naég. egy .enyedi barátja, Hegedűs Sámuel, a nála mindössze nyolc évvel idősebb tanára, aki K. Cs. Sándor haláláról értesülve 1843-ban, annak korát a sa­játjához mérve arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy neki „a török háború ide­jén”, azaz 1788 és 1790 kö­zött kellett születnie. A székelyek furfangjára azonban hamarosan rájöttek Nagyszebenben, és hamaro­san rátaláltak az enyedi kollégiumban rejtőzködő szé­kely fiúra és Körösit felvet­ték a 2. határőrezred állo­mányába. Az egész életen át helyhez kötött katonáskodás ellen most már csak egy mentség volt: a teológia. A lelkészek ugyanis nem voltak katonakötelesek. Kö­rösi Sándor tehát teológus diák lett, bár saját bevallá­sa szerint „jobban kedvelte a nyelvészetet, a földrajzot és a történelmet.” Az Erdélyi Ref. Convent kérésére a sze- beni ezredparancsnok törölte is Körösi Sándor nevét az állományából és lelkészi ok­levéllel a zsebében ösztön­díjat és útlevelet is kapott a göttingeni egyetemre. Oda 1816-ban egy Sopron megyei philológus kortársá­val, az 1879-ben született borgátai Szabó Józseffel egy időben iratkozott be. Szabó hosszú életű volt. 1884-ben, 95 éves korában tiltakozott az ellen, hogy az ország ak­kor ünnepelte Körösi Csorna Sándor születésének első centenáriumát, mert egyko­ri ösztöndíjas társát önma­gánál is fiatalabbnak tartot­ta. 1820-ban Körösi Sándor még hasznát látta annak, volt neki Kőrösön egy Cso­rna Sándor nevű, 1784-ben született gyalogkatona nagy­bátyja, mert annak a nevére kért és kapott Szebenben va­lami kitalált üzlet ürügyével egy nyolc hétre szóló útleve­let Bukarestbe. Azzal indult el „a hegyeken át” novem­ber végén a „nagy útra”, Ázsiába. Búcsúvenni meglá­togatta a barátját, Ujfalvit. Búcsúvételkor lelkesedve volt: „Barátom a nagy kér­dés megoldása... elődeink ősi lakhelyét fölfedezni... az én feladatommá vált. A nagy célnak megfelelő lesz egykor jutalmam.” □ ilághírű tudósunk Er­délyben, a három- székmegyei kis falu­ban, Kőrösön született, amely 1763 óta, amikor Mária Te­rézia a határőrvidékeket és ezredeket megszervezte, ka­tonafalu volt. Ennek érde­kében kezdték el vezetni 1764-ben a Körösi Reformá­tus Egyházközség „Kereszte­lő Könyvét” érthetően igen kezdetleges módon. 1784-ben például a lelkész ezt jegyezte be többek kö­zött „kereszteltem január 18- án Tsoma András Mária le­ányát ... Április 4-én Csorna Andrásnak Sándort..Eb­ből Debreczy Sándor he­lyesen állapította meg élet­rajzi regényében, hogy a 18. század nyolcvanas éveiben két Csorna András élt Kőrö­Elhangzik az összes Beethoven-szimfónia Á komoly zene ünnepe A budapesti tavaszi fesztivál immár rend­szeressé vált, évente megismétlődő program- sorozatában a hagyományoknak megfelelő­en komoly zenei rendezvények vannak túl­súlyban, amelyek bizonyára felkeltik sok vidéki zenerajongó érdeklődését is. A már­cius 16-a és 25-e közötti fesztiválon nem kevesebb, mint harmincöt koncert hangzik el, a legkiválóbb hazai előadóművészek, ze­nekarok, énekkarok és kisegyüttesek tolmá­csolásában. Mivel a fesztivál célja egyebek között ép­pen a magyar zeneművészet rangjának, színvonalának, ezen keresztül a kodályi ze­nepedagógia hatékonyságának reprezentá- lása, ezért a fellépő muzsikusok sorában mindössze két vendégművészt találunk: Craig Zerbe-t, a Magyar Televízió legutób­bi karmesterversenyének győztesét, és Jang Bin Sun, kínai hegedűművészt. A hangversenyek sorában alighanem az összes Beethoven-szimfóniát megszólaltató koncertek keltik majd a legnagyobb érdek­lődést. Március 17-én, 19-én, 22-én és 24-én, négy estén hangzanak el a bonni mester szimfóniái a Zeneakadémián Kóródi András, Ferencsik János és Lehel György vezényle­tével. Nem lesz kisebb az érdeklődés a Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenyei iránt sem; különösen a 21-i zeneakadémiai kon­cert érdemel figyelmet, amelyen az együttes a két évtized alatti művészi munkáját, szor­galmát és tehetségét reprezentáló műsorral lép pódiumra: részleteket játszanak Bach hatalmas, egész életművét összefoglaló al­kotásából. A fúga művészetéből, és meg­szólaltatják Bartók Zene húros hangszerek­re, ütőkre és cselesztára című kompozíció­ját. A fesztivál ideje alatt kerül sor a Mátyás­templom felújított, némileg korszerűsített orgonájának bemutatására is. Az újjávará­zsolt hangszeren március 16-án először Le- hotka Gábor orgcfnaművész ad nyilvános hangversenyt. Orgonaestek színhelye lesz egyébként a Deák téri evangélikus, a Kálvin téri református templom, s a Dohány utcai zsinagóga is. A negyedik budapesti tavaszi fesztivál minden zenei eseményét lehetetlen felsorol­ni. Ránki Dezső zongoraestje, a Tátrai-vo­nósnégyes hangversenye, a MÁV Szimfo­nikusok oratórium-estje, a Bakfark Bálint gitárzenekar hangversenye bizonyára felkel­ti a külföldi, de a hazai érdeklődők figyel­mét is; csakúgy, mint a magyar zenei neve­lés eredményességét folyamatában felmuta­tó, gyakran példaként emlegetett együttes, a Magyar Rádió gyermekkórusának hang­versenye március 20-án, a Mátyás-templom­ban. Szerencsés ember Kiss György; természetesen ha az univerzális tehetséget sze­rencsének tekintjük. Mikor belépünk a terembe, rögtön az jut eszünkbe, visszatért a reneszánsz sokoldalú művé­sze, akinek nem okoz gon­dot, hogyan fejezze ki ön­magát, hiszen egyformán ura a színnek és a formá­nak. Ugyanakkor kétvilágú em­ber is Kiss György, és igen eltalált kiállításrendezői megoldás, hogy ezt a két vi­lágot együtt mutathatja be. Ha csak a képeit néznénk, „megfagynánk” a belőlük áradó hidegtől, eborzadnánk látva, hogyan lehet „0 Celsi- us-fok alatt” is festészetet létrehozni, egyértelműen, precízen, a coelinkékek, vas­tagon felkent fehérek és metsző feketék nyelvén. Az ember parány voltát elénk tárni a kövek milli- árdévnyi fenségességének megmutatásával, e „hasított világ” kategorikus tolmácso­lásával. Talán kőfaragó múltjában gyökerezik Kiss György vonzódása ehhez a kérlelhetetlen anyaghoz. Ha csak képeit látnánk, nehezen hinnénk el róla, hogy egy barátságos ember. (Pedig ’83-ban a sóstói művésztele­pen magam is meggyőződ­hettem erről.) De ott vannak az érmei, melyek szervesen, kitapint­ható gondolati fonállal kap­csolódnak képeihez, s meg­ismerjük a művész másik arcát. Bár a témák mégvisz- szatémek, (Kőfejtő sorozat), ám a felületek felmeleged­tek a maroknyi bronzon. Megjelenik a humánum most már igenlésként, az építészet, a történelem, a test emberközpontú formáin. A kettősség, amely mindnyá­junkban megvan valami­lyen arányban, áll előttünk művészetté magasodva Kiss György tárlatán. Ritkán látni művekbe ki­vetítve ilyen követhetően egy személyiséget, mint eb­ben a teremben. A hegy ti­tokzatosságát csodáló tiszte­letadást (Svájci utazás, Vilá­gító hegycsúcsok, Szakadék) a kőbe vetített emberi tar­talom kettős tükröződését, (Fertőrákos-téma, Hóország) és az esendő, minden misz­tikumtól mentes ember kontrasztját. (Ébredés, Al­kony, Torzó sor). A görögországi érmek fi­nom jelzései (szobortöredék, oszlopmaradványok, a szín­házjelzés) európai kultúránk bölcsőjéhez vezetnek vissza bennünket, ránk zúdítva a saját lényegünk megvalósí­tásáért folytatott harc azóta megfogalmazódott kérdéseit. Az idealizált görög társa­dalommal való összehason­lítás eredményét kifejezhet­né akár a Müdosz-érem épü­let és néző távolsága is. Si­mogatásra mozduló kézzel nézzük a domborodó női for­mákat más plasztikákon, s derülünk a pikánsan humo­ros „BUÉK”-on, „Lehajtó” és a szellemes „Hamburger”-en, vagy „önportrén”. Kiss György művei belső monológot közvetítenek fe­lénk, saját dilemmáinkat foglalják össze, s egészítik ki a képzőművészet eszközei­vel. A néző egy izgalmas szellemélménnyel gazdagod­va távozhat a kiállítóterem­ből, s meggyőződésem, hogy még jó ideig magában fogja hordozni e művek hatását. Papp Tibor ÉBREDÉS Az utódok koncertjo Nyíregyházán 1868. április 27-én született Nyíregyházán, s itt volt 12 évig diák. 1890-ben tanári oklevelet szerzett Budapes­ten. Harminchét éven ke­resztül működött egykori is­kolájában, előbb mint ta­nár, később mint igazgató. Latin—görög szakos tanár, a klasszika—filológia doktora iSeii aktívan tevékeny­kedett a Bessenyei Körben. A helyi lapban megjelenő tikkeivel harcolt a város ha­ladásáért, kulturális fejlődé­séért. Emellett jelentős köl­tői és műfordítói tevékeny­sége is. öt verseskötete je­lent meg 1896 és 1944 között. Senki Pál című verses re­gényéért a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nádasdy-díj- jal tüntette ki. Igen jelentős műfordítói tevékenysége, le­fordította Vergilius Eclogáit és Georgiconját. ö készítet­te el az Aeneis első teljes magyar fordítását, sőt Pha- edrus összes munkáit is ő fordította le először. Nem­csak latinból fordított, ha­nem a német és szlovák iro­dalom népszerűsítése érde­kében is sokat tett. Talán ma még kevesen tudják, hogy 1921. július 2- án a főgimnázium tantestü­leti ülésén Vietórisz József javasolta, hogy az intéz­mény Kossuth Lajos nevét fölvegye. 1929. július 7-én az alma mater dísztermében több mint kétszáz fiatal és öreg, az iskola iránt érzett hálájuk és ragaszkodásuk je­leként, megalakították a nyíregyházi öregdiákok szö­vetségét, melynek határoza­ti javaslatát Vietórisz Jó­zsef terjesztette elő. A közgyűlést követő tár­sas ebéden az öregdiákok áldozatkészsége és hálája az iskola iránt abban is kifeje­ződött, hogy a szövetség lét­rehozójának a nevére 1250 pengős alapítványt hoztak létre, melyhez Vietórisz Jó­zsef „Ars poetica mea!” c. művének tiszta jövedelme is alapul szolgált. Munkássága elismerését bizonyítja, hogy 1937-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett, de megyéje, városa is elismerte érdemeit. Főigaz­gatói címmel tüntetik ki, ré­gi iskolájának kormányzóta­nácsosa lesz. Majd a felsza­badulás után a gimnázium tiszteletbeli felügyelőjeként tevékenyen részt vesz — hajlott kora ellenére — a háborús károktól sokat szen­vedett iskola munkájának elindításában. Nem véletlen tehát, hogy a gimnázium tantestülete, if­júsága, baráti köre, a Haza­fias Népfront megyei honis­mereti társadalmi bizottsá­gával karöltve 1984. márci­us 17-én 11 órai kezdettel Vietórisz-emlékhangversenyt rendez az iskola dísztermé­ben. Ugyanekkor a megyei levéltár, az iskolai könyv­tár, valamint a Vietórisz család által őrzött dokumen­tumokból, tárgyi emlékekből alkalmi kiállítás megtekin­tésére is sor kerül. Az esemény egyszerű ma­gyarázata az, hogy Vietórisz József unokái: Szesztay Zsolt, a Liszt í’erenc Zeneművé­szeti Főiskola debreceni ta­gozatának vezető karnagya, Szlávik Ferenc, az MTA Központi Fizikai Kutató In­tézetének igazgatója, továb­bá a kiváló tehetségű déd­unoka: Szlávik Zsuzsanna, a Budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola növen­déke közreműködésével, va­lamint a főiskola leánykará­nak szereplésével adóznak a jeles személyiség emléké­nek. RM HÉTVÉGI MELLÉKLET J ¥ 7 • • J P • r / W m te mJ v jrt #» *•%, -v __ m JL __ M „ m & Á W m W / f & E IÜ MtW' mm* W JR. J&k -ML mr f jeOF Jm. ß, v: sf J g J mi/ m J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom