Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

VETIK A CUKORRÉ­PÁT. A tisza vasvári Munka Termelőszövet­kezetben kétszázharminc hektáron vetnek cukor­répát ez évben. A közel­gő vetéshez készítik elő a talajt az A 5-ös táb­lán. Képeinken: napon­ta 300 liter üzemanyag­gal töltik fel a Rába Steigert... Nagy István és Gonda Lajos kombi­nátorozza a talajt... A kisebb javításokat és beállításokat a táblán végzik el. (Jávor László felvételei) y A forradalmi ifjúsági napok nyitányaként * MA Tanulást menedzsel a vállalat (3. oldal) A rádió és tévé jövő heti műsora ■ (7. oldal) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá- tájékoztatást adott Lubomír Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tu­domásul vette. A Minisztertanács elfogad­ta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1983. évi népgazdasági terv végre­hajtásának tapasztalatairól, és megszabta az irányító Tanácskozás az alma minőségéről Rügykímélő metszés, eltarthatóbb gyümölcs Jólesik beleharapni a ro­pogós piros almába, ám ke­vésbé látványos a puffadt, barnafoltos gyümölcs és az ember inkább lemond az él­vezetéről. Vagyis a minőség döntően befolyásolja a ke­resletet. Nem véletlen, hogy a termelők a legjobb minő­ség elérésére törekednek, s ebben első számú partnereik a kutatók. Csütörtökön délelőtt erről a témáról, valamint az eltart­hatóságról tanácskoztak az elméleti és gyakorlati szak­emberek Nyíregyházán a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomáson. Az alma minőségét meg­határozó termesztéstechno­lógiai tényezők kölcsönhatá­sáról beszélt Zatykó Imre, az újfehértói kutatóállomás tu­dományos osztályvezetője. Elmondta: a gyümölcs tárol­hatósága az alma fejlődése során meghiúsult harmoni­kus táplálkozásra vezethető vissza. Ebben a legelső helyen áll és a legnagyobb ellenség a túlzott hajtásnövekedés, ami egyben azt is jelzi, hogy a fán lévő gyümölcs nagy lesz, sok esetben puffadt és az ilyenek pedig nem bírják a hosszabb tárolást. A másik tényező a kálcium hiánya, hiszen ez az elem fontos sze­repet tölt be az alma eltart­hatóságában. A kálcium lassan vándo­rol, nehezen veszi fel a gyü­mölcs és az erős hajtásnöve­kedés miatt kevesebb marad az almának. Ennek követ­kezménye lehet a húsbarnu- lás, a foltosodás, ami rontja a minőséget. Legjobb védekezés ez el­len a rügykímélő metszés, amivel csökken a hajtások hossznövekedése, viszont több növekedési pont marad és az alma is több lesz a fán. A gyümölcs minősége ezzel javul, jól bírja a hosszabb tárolást is. (sb.) szervek ebből eredő további feladatait. Jelentést hallga­tott meg a gazdálkodó szer­veknél és intézményeknél 1983-ban végzett pénzügyi­gazdasági ellenőrzések ta­pasztalatairól is. Megállapí­totta, hogy az elégtelen bel­ső ellenőrzés és a gazdálko­dási fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt veszteségek érik a népgazdaságot. A kormány kötelezte az irányí­tó szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok megsértőinek felelősségre vo­nására. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról. A Minisz­tertanács megállapította, hogy a vizsgálatok tapaszta­latai, a népi ellenőrök ja­vaslatai eredményesen járul­tak hozzá az időszerű társa­dalmi és gazdasági feladatok megoldásához. Kötelezte a minisztériumok, az országos hatáskörű és a tanácsi szer­vek vezetőit, hogy a jelentés­ben és ajánlásokban foglal­takat munkájukban haszno­sítsák. A kormány a közigazgatás fejlesztését megalapozó kuta­tások 1981 —83. évi eredmé­nyeiről szóló beszámoló alapján megállapította, hogy a javuló szervezettséggel folytatott munka segítséget ad az állami intézményrend­szer korszerűsítését szolgáló feladatok megoldásához. A kormány szükségesnek ítélte a kutatások folytatását, a tu­dományos intézmények és az államigazgatási szervek e té­ren folytatott együttműködé­sének javítását. B szabadságharc hőseire emlékeztek megyénkben Koszorúzás a nyíregyházi Kossuth téren. A FIATALOK LEGTÖBBJÉNEK KABÄTJÄN NEMZE­tiszínü kokárda virított a ragyogó, tava­SZIAS NAPSÜTÉSBEN, AMIKOR NÉPES CSOPORTOK­BAN VONULTAK A MÁRCIUS 15-1 ÜNNEPSÉGEKRE NYÍREGYHÁZÁN. DÉLELŐTT KILENCKOR KEZDŐDÖTT A MEGEMLÉKEZÉS A MEGYESZÉKHELYEN: PETŐFI SÁNDOR SZOBRÁNÁL, A RÓLA ELNEVEZETT TÉREN. Itt már fél kilenctől zene szólt, majd az ünnepség kez­dete után Márkus Gyula, a KISZ Nyíregyházi Bizottságá­nak titkára köszöntötte a megjelenteket, és méltatta a fiatel életét is feláldozó for­radalmár költő életútját, pél­dáját. Ezt követően a kegye­let koszorúit helyezték el Pe­tőfi Sándor szobra talapzatá­nál A nyíregyházi Kossuth té­ren délelőtt 10 órakor kezdő­dött a központi ünnepség, melyre zászlókkal, ünnepi díszben vonultak a város is­koláinak, intézményeinek fia­tal képviselői. Több ezren gyűltek össze az ünnepség kezdetére. A Himnusz méltó­ságteljes dallamai után iro­dalmi összeállítás kezdődött: a nyíregyházi Széchenyi Ist­ván Szakközépiskola, diákjai mutatták be műsorukat. Ezt követően Gulyás Emil­Szövetkezetek a jobb ellátásért vett Szilvasán Pál, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese is. Ma a Kisvárdai ÁFÉSZ küldöttgyűlésével befejeződ­nek a fogyasztási szövetke­zetek múlt évet értékelő, s idei feladatokat meghatáro­zó tanácskozásai. A Nyíregy­házi Áfész szerdai küldött- gyűlésének vendége volt Szil­vasán Pál, aki csütörtökön befejezte megyei látogatását. né, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelent ifjú­ságot, a részt vevő párt- és állami vezetőket. Üdvözlő szavai után Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkána lépett a mikrofon elé. Ünnepi beszédében méltat­ta az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc hőseinek tetteit, emlékeztetve arra, hogy múltunk esemé­nyeinek reális ismerete és ér­tékelése lehet a kulcsa annak, hogy megértsük jelenünk tör­ténéseit, felmérjük jövőnk út­jait. A magyar nép történel­mének nagy pillanata volt a 136 évvel ezelőtti nap, ami­kor a forradalmárok az egész emberiségnek mintát adtak arról, hogy miképp lehetséges felvenni a küzdelmet a zsar­noksággal, az elnyomással — mondta a szónok, majd a ko­rabeli fiatalság felbecsülhe­tetlen értékű szerepéről be­szélt. A márciusi ifjak törté­nelmet csináltak tetteikkel, emlékük, példájuk máig élő és ható. Alig egy hét múlva újabb nagy ünnepet köszönthetünk: március 21-ét, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfor­dulóját. Ez a nap — folytatta Nagy László — méltó folyta­tása volt a negyvennyolcas eseményeknek, ha rövid időre is, de megvalósult az igazi néphatalom hazánkban. Áp­rilis negyediké, hazánk fel- szabadulásának ünnepe is kö­zel van — hangsúlyozta, — majd szólt azokról a felada­tokról, melyek a szocializ­must építő társadalomban várnak az ifjúságra. Az ünnepi beszéd után a Kassiuth-szobar talapzatán el­helyezték az emlékezés ko­szorúit a párt-, állami, tö­megszervezeti szervek képvi­selői, az iskolák, intézmények fiataljai. A koszorúzás után a „FIN- utca” megnyitására került sor a Nyírfa Áruház előtt, ahol bemutatók, kirakodóvásár fo­gadta a fiatalokat és külön­féle kulturális-szórakoztató programokat szerveztek a nap folyamán. Este hattól a nyír­egyházi művelődési központ­ban ifjúsági tavaszi hangver­senyt adott az Ifjú Gárda-ze­nekar. (Az ünnepi esemé­nyekről lapunk 4. oldalán képösszeállítást közlünk.) Március 15-én megyeszerte megemlékeztek nemzeti ünne­pünkről. Tiszavasváriban pél­dául immár tizenötödik alka­lommal rendezték meg az if­júsági napokat. Az esemény­sorozat 13-án nagygyűléssel kezdődött, csütörtökön dél­után pedig a község szülötté­ről elnevezett Vasvári Pál Általános Iskola udvarán ün­nepi műsort rendeztek, majd megkoszorúzták a névadó szobrát. A forradalmi ifjúsági na­pok programja a jövő héten, március 20-án folytatódik Nyíregyházán. A megye több településén a hét végén- lesz­nek látványos rendezvények. Nyírvasváriban megtartják a hagyományos Vasvári Pál- emiéknapot, kulturális, sport­rendezvényekkel. A vásáros- naményi KISZ-esek Beregsu- rányban tartják gazdag prog­ramú emléknapj ukat ma, pénteken. Kisvárdán szomba­ton rendeznek ifjúsági napot a Fő téren. XLI. évfolyam, 64. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. március 16., péntek Ülést tartott a Minisztertanács A szövetkezeti kereskedel­mi vállalatok munkájáról tartottak megbeszélést csü­törtökön Nyíregyházán, a MÉSZÖV székházában. A fo­gyasztási szövetkezetek szám­talan szállal kapcsolódnak ezekhez a közös vállalatok­hoz. A VOSZK például szolgál­tatásokkal látia pl az áfpszp­két, a mézet a közös vállalat veszi át tőlük és exportálja, a Skála az árubeszerzésben segít. A megyében működik a Kelet Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalat, amely a kishatármenti árucserével, a nagykereskedelmi tevékeny­séggel kell, hogy javítsa a szövetkezeti boltok áruellátá­sát. A tanácskozáson részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom