Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 14. NEGYVENÓRÁS MUNKAHÉT A TANÁCSON Jön az ügyfél ■■■ ... és türelmetlen. Akkor is bekopog a hivatalba, amikor nincs félfogadás. Az asztal mögött ülő unottan veszi el az aktát, percekig szótlanul matat az íróasztalában. Pattanásig feszülnek az idegek. Az érem két oldala. Az állampolgár és az állam- hatalom találkozásának leggyakoribb színtere a tanács, ahol a sarkított jelenetek lezajlanak. A járások megszűnésével a városi tanács apparátusában dolgozók feladata és ezzel együtt a felelőssége megnőtt. A korszerűsítés a belső ügyvitel megújítását is maga után vonta. Március elejétől az ál- lamigazatásban dolgozók áttértek a negyvenórás munkahétre, részben ebből adódóan megváltozott az ügyfélfogadás rendje. A kisvárdaiak és a környező községekben élők ezentúl ügyes-bajos dolgaikkal hétfőn fél 8-tól tizenkettőig, szerdán szintén fél 8-tól délután öt óráig nyithatnak be a városi tanácsra. A korábbihoz képest a szerdai munkarend egy órával kitolódott, így műszak után is marad idejük az ügyfeleknek hivatalos teendőik lebonyolítására. A csütörtök hagyományosan piaci nap Kisvárdán, ezért délelőtt ismét fogadják az ügyfeleket a tanács dolgozói. Legtöbben a hatósági osztályra és az adócsoporthoz kopogtatnak be. Az ügyfélszolgálati irodában az egyszerűbb eseteket teljes munkaidőben intézik. Szombatonként 8- tól 13 óráig ügyeletet tartanak, főleg az anyakönyvi ügyeket lehet ekkor lerendezni. Ügyfélfogadási időn túl csak kivételes esetekben kérhető gyors intézkedés. Ez a megszorítás éppen az állampolgárok érdekeit szolgálja, hogy maradjon elég idő az ügyek intézésére, a panaszok kivizsgálására. Szolgáltatások a lakótelepen .Hozom-viszem szolgálat—Átalánydíjas márkaszerviz Oláh Lászlóné a zakók tisztaságát a vegytisztítógépet kezeli. ellenőrzi, Orosz Ernőné Az olasz vegytisztító gép naponta 160 kilogramm felsőruhát varázsol széppé a Nyírségi Patyolat Vállalat kisvárdai kirendeltségében, ahol heten dolgoznak. A gyári lakótelep szolgáltatóházában három automata mosógépre vállalnak mosást. A szalonon kívül a városban még egy felvevőhelye van a Patyolatnak, valamint Záhonyban tartanak fenn gyűjtőhelyet. A „hozom-viszem” szolgálat gépkocsija pedig a környező falvakat járja. Elsősorban felsőruhát mosatnak, tisztíttatnak a kisvárdaiak, sokan kölcsönöznek ágyneműt. A kisvárdai kirendeltség háromszáz garnitúrát ad kéthetes váltással Üjvári István tv-szerelő a hibás készülékeket „gyógyítja”. Volán mellett kupicával Csökkent, mégis sok a baleset A halál éjszaka lovagol — tartja a közlekedési veszélyekre figyelmeztető mondás. Az elmúlt esztendőben a Kisvárda környéki közutakon öt halálos kimenetelű baleset történt. A komor statisztikai adat csak annyiban vigasztaló, hogy 1982-ben ez a szám 13 volt. A tavalyi közlekedési baleseti mérleg összegészében is kedvező képet mutat. 162-ről 139-re csökkent az előző évhez viszonyítva a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma. Kevesebb volt a súlyos kimenetelő és a köny- nyű sérülést okozó ütközések aránya. A legtöbb baleset a korábbiakhoz hasonlóan 1983-ban is Kisvárdán történt. A környező községei»* közül Pap, Ajak és Berkesz vezet a szomorú listán. A balesetek elő- idézőjeként továbbra is első helyen van az ittas vezetés. A súlyos közlekedési bűncselekményt elkövetők száma emelkedett, ami a továbbra is gyenge közlekedési fegyelem egyik figyelmeztető jele. A helyszínen egy év alatt ötvennégy gépkocsivezetőtől vonták be a jogosítványt. A legtöbb balesetet személygépkocsival okozták, de veszélyeztetik a közúti biztonságot a kerékpárosok és a segédmotor-kerékpárosok is. Tizennyolc esetben az úttestre figyelmetlenül lépő gyalogos miatt következett be baleset. Mintegy húszezres hallgatósága volt tavaly annak a háromszáz közlekedésbiztonsági előadásnak, melyet rendőrök, önkéntes segítőik és a közlekedésbiztonsági tanács tagjai tartottak a megelőzés módjairól, a defenzív vezetésről. Részben ezeknek a látogatott fórumoknak is köszönhető, hogy kevésbé komor a kép. A nagy járműparkokkal rendelkező vállalatoknál, üzemeknél az előadásokat összekapcsolták vetélkedőkkel is. A legjobb gépkocsivezetők a megyei versenyen képviselik Kisvárdát, illetve körzetét. Jó lenne megtalálni az idén annak is a módját, hogy a nem hivatásos gépkocsivezetők is részt vegyenek közlekedési ismereteket felfrissítő tanfolyamon, előadáson. A nyáron életbe lépő KRESZ-módosítás önmagában is indokolná ennek szükségességét. bérbe. Az új kisvárdai lakótelep szolgáltatóházában a városi tanács közel egymilliós költséggel egy másik Patyolat-szalont alakíttat ki, ami várhatóan jövőre vesz fel rendeléseket. A gyári lakótelepi szolgáltatóház Modul-szervize minden háztartási gép javítását vállalja. A Vasvill-depóval karöltve 1983-tól új készülékeket is forgalmaznak. A Lehel hűtőgépgyár márkaszervizeként átalánydíjas szerződéssel javítják a cukrászüzem gépeit. Tizenhat műszerész végzi a központi tv- antennák karbantartását és évente 8—10 ezer fekete-fehér és színes televíziót javítanak. VÁROSTÖRTÉNET A toronyóra mindenkié! Aki felnéz, hallgatja ütését, észrevétlenül igazítja hozzá a napját. Megszokása csak akkor tűnik fel, ha elromlik, megáll. A kisvárdai római katolikus templom első órájának különösen szép históriája van. Az egyre forgalmasabb város főterére már évek óta terveztek órát, gyűjtöttek is egy szép summát, de még nem volt elég a négy égtáj felé tekintő szerkezetre. 1848. március 15.-e híre aztán ezen nagyot lendített. A város hirdetményt adott ki: minden rendű és rangú ember járuljon hozzá az óra felállításához. Az esemény ma már semmi különösséggel nem bír, de akkoriban ez a város polgárai összefogásának próbája volt. Éltek ugyanis Kisvárdán nemesek és jobbágyok, katolikusok, reformátusok, zsidók, kereskedők és pénzük hasznából élők, hivatalnokok, továbbá mesteremberek, akik addig óriási távolságban laktak egymástól, még ha házuk szomszédos is volt. Fiatalok és a város Lakás, újítás, verseny Kisvárdán ötezernél több kiszes fiatal él, dolgozik. Közülük majdnem kétezren középiskolákban tanulnak. A legtöbben a Bessenyei gimnáziumban, félezren pedig a 111-es számú ipari szakmunkásképzőben ismerkednek leendő kenyérkereső szakmájukkal. — Fiataljaink helytállnak. Minden részletezésnél többet mond az az elismerés, amit a város részéről tapasztalunk — magyarázta Rusz- nák András, a városi KISZ- bizottság titkára. — A pályakezdést meghatározó kérdésnél, a lakásnál kiemelten segítik fiataljainkat. A városban legutóbb felépült otthonok hetven százalékát ifjú házaspárok vehették birtokba. — A rétegek sajátos problémáival, eltérő érdeklődési körükkel tisztában vagyunk, akcióprogramjainkat ennek szellemében állítjuk össze évről évre — vette át a szót Makiári Miklós, a KISZ-bi- zottság politikai munkatársa. — Támogatjuk a városban és a környező termelő- szövetkezetekben dolgozó fiatal agrár szakemberek néhány hónapja alakult klubját. Az újítási versenyfelhívásunkat pedig az ipari és mezőgazdasági KlSZ-alap- szervezeteknek címeztük. Az első visszajelzések biztatóak. A pályázattal az a céljuk, hogy ösztönözzék a fiatalokat munkahelyük legégetőbb termelési gondjainak mérséklésére, megoldására. A november közepéig beérkező munkákat a gazdaságpolitikai és érdekvédelmi munkabizottság értékeli majd. A kisvárdai Vulkánban Gölöncsér Pál KISZ- titkárral beszélgetve az újítási pályázatra terelődik a szó. Indulnak-e az öntödei fiatalok és milyen reménynyel? — kérdeztük. — Meg akarjuk nyerni! — felelte határozottan Gölöncsér Pál. — Hagyománya van üzemünkben az újítási mozgalomnak, és derekasan kiveszik részüket a fiatalok. Az elmúlt esztendőben például 135 újítást nyújtottak be dolgozóink, ebből hetyenkettő az ifjú szakembereket dicséri. A munkavédelmi javaslatok aránya jó, de sok fejtörést ókoz a környezet- szennyezés is. Az öntödei munka mellék- termékeként finom pernye kerül a levegőbe, mely azután rárakódik az üzem épületeinek a tetejére. Ha nem ragadnának seprűt időnként a fiatalok, ahogy azt az utóbbi években vállalásként teszik, beszakadhatnának a tetők. A város és a fiatalok kapcsolatának mérőszáma lehet a társadalmi munka nagysága. Az ipari és mező- gazdasági üzemekben dolgozók elsősorban munkahelyükön kommunista műszakokkal járulnak hozzá a fejlesztésekhez. A Volán Vállalat kiszesei védnökséget vállaltak minden gépjárművük hidegindítása felett. A költségvetési üzem 35 év alatti dolgozói a parkok gondozásában járnak élen. Talán ennyi is bizonyítja, hogy a várost magukénak érző fiatalok a felnőttekkel közösen dolgoznak a városért. A hirdetmény sikerét az 1848 nyarán felállított óra bizonyította. Szinte mindenki adakozott. Volt, aki tekintélyesnek számító 5 forintot adott, de bőven akadtak 15 krajcárral segítők is. A város a közösség új életét élte. Döntéseit nem egy-egy ember irányította, hanem a testület. Határozataikból idézünk meg néhányat. 1848 márciusában a felnőtt, jó erőben lévő férfiak Kisvárdán is nemzetőrnek álltak. Uniformisuk egyetlen szimbóluma a nemzetiszínű kokárda volt. A város utcáit éjszakánként két-két őr vigyázta, a városi tanácsnál pedig nyolc ember állt készenlétben, óránként adva át másnak a szolgálatot, összesen 120 fős volt a nemzetőrök csapata. Az új óra ütése pedig a regulához tartozott. A város közönségének, azaz lakosságának összefogását, közös kívánságát és tenniakarását más dolgok is bizonyították. Például, hogy levélben kérték a megyétől részvételüket, képviselőiknek helyet a megyei bizottságban, a népképviselet elvének megvalósításával. Másik bizonyítéka helyes forradalmi érzéseiknek, hogy nyáron a Kossuth toborzóbeszédeinek hírére már az első jegyzéken huszonegy kisvárdai szerepelt a honvédek között. A városi közös akarat számos szép eredményét a következő évtizedek bizonyították, a toronyóra pedig nemcsak a múló időt mutatta fáradhatatlanul, hanem az ösz- szefogás szimbóluma is maradt. Láczay Magdolna Forradalmi ifjúsági napok A forradalmi ifjúsági napok Kisvárda környéki rendezvényeit március 15-én a Mándokon és Dombrádon tartandó ifjúsági nappal nyitják meg. 17-én Kisvárdán fáklyás felvonulás és utcabál lesz. Délelőtt megkoszorúzzák az emlékműveket, majd az ifjúgárdisták vonulnak végig az utcákon. A menetdalversenyt követően 10 órától kezdődik az ünnepi nagygyűlés. A nap hátralevő részében az amatőr művészeti csoportok és szólisták bemutatója, lövészverseny, valamint könnyűzenei koncert és diszkó ígér változatos programot. Tavaszi nagytakarítás A tavaszvárás egyik biztató jele, ha az udvarokban bodorodik az őszről maradt avar füstje. Gereblyék kerülnek elő a kamrákból, seprűk fésülik a pázsitot. • A száraz levelek, lenyesett galy- lyak halmai magasodnak a kiskertek szélén. Míg pattogva, füstölve elhamvad az ősz és a tél levetett ruhája, hallhatóan fellélegzik a táj. Az életigenlő mozgolódás, tavaszi nagytakarítás nyomaival lépten-nyomon találkozunk a kisvárdai portákon is. Az emeletes házakban lakók szintén igyekeznek megszabadulni minden felesleges tárgytól, terpeszkedő papírdobozoktól, rozsdásan ásító használhatatlan vasalótól, béna mosógéptől. A szilárd burkolat nélküli utcákban több felesleges holmi, szemét gyűlik fel, mert még nincs a város belterületén mindenütt rendszeres szemétszállítás. Ez is indokolja, hogy Kisvárdán tavasszal és ősszel megszervezik a lomtalanítási akciót. Az idén április elején indulnak útnak a szemeteskocsik. Az említett, gépjárművel nehezebben járható körzetekbe konténereket helyeznek ki, abba lehet gyűjteni a ház körüli hulladékot. A tervek között szerepel, hogy 1985-től — fokozatosan — a lakókörzetek utcai szemétgyűjtőket kapnak, amiket a kiépítetlen utakról is egész évben el lehet szállítani. A tavaszi nagytakarításokat talán ezek a törekvések sem teszik majd feleslegessé. Az oldalt összeállította: RESZLER GABOR
