Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. február 11. 0 C SIAILI^IDHCIT D Hl© N Tavaszvárás K 1984 ) A Magyar Divat Intézet modelljeiből Lezser vonalú keleties hatású modellek. A kép bal oldalán levő modellnek a mélyített karőltő és a féloldalas záródás az érdekessége. (Tervezője: Erhardt Magda) Az előbbi képen láthatóan szintén egy lezser kabát egészíti ki a kevés fehérrel díszített nadrághoz tartozó felsőrészt. (Vörös Irén tervezte) Hírek a világból r Álmatlanság ellen Szovjet kutatók álmatlanság elleni készüléket kísérleteztek ki, és elnevezték Ritmo- szonnak. A készülék, amely akkora, mint egy telefon, és gyenge ritmikus hang- és fényjeleket bocsát ki, a kutatóknak azt a megfigyelését hasznosítja, hogy a tökéletes csend és sötétség számos álmatlan embernek nem hoz nyugalmat, a vonatkerekek egyhangú zaja és a tovasuhanó fények ellenben altató hatásúak. A Ritmoszon kis hangszórója egyhangú esőcsobogást, zöld fényszórón át gyenge, villogó fényt sugároz ki. A készüléken szabályozható a hang- és fényerősség, a jelzések gyakorisága és a színfokozatok a világoskéktől az ibolyán át a sötétzöldig. A Ritmoszont első ízben a kisinyovi kórházban próbálták ki. Megállapították, hogy különböző neurózisok és idegeredetű szervezeti működészavarok esetében is hatásos. Áramtermelő fogkefe Többféle módon próbálták a fluoridtartalmú fogpasztából a fluoridokat a fogakba bejuttatni, és sokakat ma is foglalkoztat a feladat. Angliában átvették azt a japán szabadalmat, amely a problémát a következőképpen oldja meg. A hagyományos (pgkefe nyelét cink- és magnéziumtartalmú alumíniumötvözetből készítik, s a nyelet vezetéken keresztül összekötik a fogkefe sortéi alá helyezett szén-, vagy nikkel-elektróddal. E fogkefe használójának csupán nedves kézzel kell megfognia a fogkefe nyelét, s ekkor egy volt feszültségkülönbség jön létre a nyél és az elektród között. A hatására fellépő kb. 100 mikroamper áram a fogkefe és a használója szája, illetve a keze között áramlik, és elősegíti a fluoridok behatolását a száj szöveteibe, illetve a fogakba. Másodszor férjhez menni? Merjek? He merjek? Nem merek másodszor férjhez menni. Eszter mondta ezt nekem néhány év előtt, nem sokkal válása után. Fiatal tfolt még, gyermektelen, semmi akadálya sem volt az újabb házasságnak azonkívül, hogy az asszonyka félt. Félt, mert egyszer csalódott. Akkor nagyon rábeszéltem. hogy menjen férjhez, ne élje le fiatal életét magánosán, társtalanul, gyermektelenül. A minap összefutottam vele, boldogan ugrott a nyakamba, újságolta. hogy férjhez ment egy nagyon rendes emberhez és várják már a babát. — Mindjárt a második házassággal kellett volna kezdeni, az első az amolyan ,.tanulóidő” volt számomra. Bennem is sok hiba volt — vallotta — én is megváltoztam. Már a férjem kiválasztásánál is hasznosítottam a szomorú tapasztalatokat. Nagyon kipróbáltam, nem iszik-e, nincse- nek-e rossz barátai. A kedvteléseit is megtudakoltam, nehogy úgy járjak, mint az elsőnél, hogy a házasságban derült ki, milyen üres életű, igénytelen ,,szép fiúdhoz kötöttem az életemet. — A saját hibáimról is igyekeztem leszokni. Jobban alkalmazkodom és nem akarom, hogy mindenben, mindenképpen nekem legyen igazam. Úgy gondolom, sokan vannak úgy, mint Eszter, hogy az elromlott első házasság után haboznak, félnek, nehezen határozzák el magukat újabb házasságra. Szeretném bíztatni, bátorítani ezeket a csalódott fiatal asszonyokat, mert én. aki mint pedagógus több mint ezer tanítványom családi életébe láthattam bele. sok nagyon boldog második házasságot láttam. Nem csupán csalódott, elvált emberek kerültek így, szerencsésen egymás mellé, hanem özvegyen maradt asszonyok kötöttek nagyon jól sikerült második házasságot. Mind a válás után, mind pedig az özvegységből férjhez menő asszonyoknál megfontolandó, ha gyermekkel indulnak el az új életbe. Nagyon fontos, hogy a gyermeknek jó kapcsolata legyen az új apukához, és az is szívesen fogadja, szeretettel vegye körül őt. Zolikám édesanyja vele együtt ment másodszor férjhez. A kisfiú kéthetenként az édesapjával tölti a vasárnapot, de ,,apu”-val, — ahogyan ő szólítja a nevelőapját — jól megértik egymást, szép családi életet élnek, ö jár el a szülői értekezletekre, figyelemmel kíséri a gyermek tanulását, aki úgy ragaszkodik hozzá, mintha a saját gyermeke lenne. Nem titltják az édesapjától és tisztelettel beszélnek róla, de Zolika már az új családban érzi jól magát. Ágnesem édesapja korán meghalt. Iskolás korára már férjhez ment másodszor az édesanyja. Ök is harmonikusan éltek és együtt örültek az öcsike megérkezésének. A lakásban láttam az elhunyt édesapa fényképét és azt is megtudtam, hogy együtt szoktak menni a sírjához, hármasban. Fontos, hogy az első férj emléke ne zavarja a második házasságot. Ha válás volt, akkor le kell zárni az ügyet. Nem keli beszélni róla, sem szidni, sem pedig összehasonlításokat tenni. Ki kell törölni az életünkből! Más dolog, ha meghalt a férj. Az ő emlékét ápolni kell, különösen akkor, ha árvát, vagy árvákat hagyott hátra. Neki kell vágni az újabb házasságnak, — megfelelő megfontolás és meggondolás után — mert magánosán, egyedül élni nehéz és színtelenebb az élet, gyermekkel pedig különösen keresni kell a lehetőséget, mert a családi élet hiányát nagyon megérzik a „csonka” családban élő gyermekek. Szeretném most ide lerajzolni az én kis félárva Karcsim vidám arcát, amikor nekem bejelentette: „Anyukám férjhez megy! Ezentúl nekem is lesz apukám!” Legyen is minden gyermeknek apukája, anyukája! G. K. A gyógyvizekről Nincsenek csodák Időszámításunk előtti leletekből. leírásokból kitűnik, hogy az emberek mennyire hittek a viz gyógyereiében, és csodákhoz hasonlították. Az egyikből azt olvassuk, hogy a csodatevő azt mondta a sántáknak, mozgás- képtelen betegeknek: „menjetek, fürödjetek meg ebben a vízben és meggyógyultok”. Azok meg- fürödtek, és megtörtént a csoda: meggyógyultak, eldobták botjaikat, a mankókat, és a saját lábukon hazamentek. Ebből annyit hihetünk el. amennyit ma is tapasztalunk. hogyha egy mozgás- szervi beteg' gyógyítható gyógy- víztherápiával. és azt az előírásoknak megfelelően alkalmazza Szalmaszál, szalmatál... Vidéken élők könnyen juthatnak hozzá idei szalmához, amiből kis gyakorlás után csinos, praktikus használati tárgyakat készíthetnek, például: a) üvegre szalmafonatot, b) kenyeres tálkát, c) díszes alátétet, d) szalvéta gyűrűt, e) cigarettatartót, f) tojásmelegítő sapkát, g) pohártartót. A szalmát a csomóktól megszabadítjuk, majd vastagság szerint válogatjuk egy- egy csomóba a szálakat. Lehetőleg búzaszalmát válasszunk, mert az szép világos és hajlékony. Ez utóbbi tufajdonsága még fokozható, ha előzőleg beáztatjuk: hideg vízben 4—5, meleg vízben körülbelül 1/4 óráig hagyjuk. Mindig csak annyit áztassunk, amennyit fel is dolgozunk. összefogunk 10—ÍZ szálat, és egyik végét erős fonállal többszörösen körbe csavarjuk (1.). Ez a szál lehet rafia, erős pamut vagy átlátszó müszálas kötözőanyag. A betekert véget hajlítsuk csigavonalban befelé, a szálat pedig nagyobb, erősebb tűbe fűzve varrjuk a csavart részhez (2.). A köteget kissé megcsavarjuk, áttekerjük a szállal, majd az előző sorhoz öltjük, és szorosan húzzuk. így a tekercs egyenletesen szaporodik (3). Fokozatosan megtold- juk; időnként egy-egy szálat bedugva a kötegbe. A szálak végét fokozatosan levágva varrjuk az előző sor széléhez. Ha hosszúkás tálat készítünk, akkor a kezdősorhoz hosszanti irányban fektetjük a többit (4.). — szakemberek javaslata szerint — jók a gyógyulási eredmények, és nem csoda, ha rövidebb-hosz- szabb időre ma is eldobja a mankót, vagy a botot. A termálvíz azonban nemcsak a mozgásszervi megbetegedésekre jó. Gyógyhatása van sok más, mint például légzöszervi, gyomor-bél, epe és máj, szív és más betegségekre is. Ezért egyes vizek ivókúrák és inhalációk (be- légzés) formájában kitűnően alkalmasak. Hogy melyik víz mire jó, leghelyesebb, ha az orvos véleményét és előírásait fogadjuk meg, mert mint más gyógyszereknél, itt sem lehet általánosítani. A nem helyesen alkalmazott gyógyvízkúrák károsak is lehetnek a szervezetre. A legnagyobb hiba abból származik, amikor a megengedettnél lényegesen hosz- szabb ideig tartózkodunk a vízben. . Plinius szerint józanít Káposzta, káposzta... Amikor télen nincs friss zöldség, illetve meglehetősen drága a primőrnek számító téli zöldség, fontos szerepet kap a káposzta: egyik segítségünk a C-vitaminellátás részleges biztosítására. A savanyított káposzta élvezetes étel, mint savanyúságot is kedvelik a gyerekek és felnőttek egyaránt. Már az ókori görögök is ismerték és megbecsülték a káposztát. Feljegyezték, hogy az elmondottak megerősítésére a görög ember — nemcsak az Olympos lakóira, hanem a káposztára is esküdött. Nyersen, savanyítva, főzeléknek, salátának egyaránt szívesen fogyasztották. A rómaiaknál sokféle betegség ellen ettek káposztát. Plinius, a híres történetíró szerint a káposzta megakadályozza a részegséget, étvágyat kelt és megjavítja az ember emésztését, sőt, vizelethajtó hatása is van. Főleg a vereskáposztát dicsérte, mondván: ennek citromlevesben főtt formája, ha kevés vajat is tesznek bele, megszünteti a székrekedést és gyógyítja a „szárazbetegséget” (tüdőbajt) is. Cato, a rómaiak bölcse azt állította, hogy a római pestisjárványt káposztaevéssel fékezték meg. K. Mátyus István, híres magyar orvos 1787-ben részletesen leírja, hogyan készítik el Magyarországon a savanyított káposztát. Gyalulás után hordóba kerül, köménymag, kapor, só, vagdalt torma, sőt fenyőmag, mustár, ecet vagy bor is kerül bele, így savanyítják, ízesítik. Az ilyen hordós káposztát azután hajósok viszik magukkal, hogy elkerüljék a (C-vita- minhiány jelentkezésekor ma már ismert) skorbutot. fgy a C-vitamin felfedezése előtt már ismerték ezt a fontos egészségvédő tápanyagot, ha még nem is különítették el. A káposzta sokáig háziszer is volt sokféle betegség ellen. Így például a 18—19. században a kántorok, a prédikátorok rekedtség ellen szőlővel együtt főzték fel a káposztát, és ezt a levet torokkezelésre használták. Hazánkban még a múlt század végén is sebeket gyógyítottak káposztalével; szeplőt, bőrkiütéseket tüntettek el vele. Ebben az időben népszerű volt a kolozsvári káposzta, melyet kaporral, tejfellel, lenmagolajjal vagy vajjal készítettek. Ma is kedvelt ételünk a káposzta, melyet nyersen salátának, párolva köretként, hússal töltve, vagy tészták ízesítésére használunk. Pablo Neruda, híres költő, azt írta ittjártakor káposztánkról: ,.A káposzta a paraszti asztalok parancsnoka, de Budapesten a tökéletes díszítőelemig, a : fényűzésig cicomázza magát. A kolozsvári káposzta pedig az Úristen mesterművei” Térelválasztó gyerekszobába Vastagabb de- korlécből keretet állítunk ösz- sze, szögekkel vagy facsavarokkal. A térelválasztó két vagy három szárnyú lehel: A; keretre, vagy keretekre vastag vásznat feszítünk kis kárpitszögekkel. Férfiruhák béléséhez használt bélésvászon felel meg legjobban a célnak. A vászonra, még a felfeszítés előtt filcből vagy más nem foszló anyagból gyümölcs, levél, állat, vagy egyéb gyerekszobába illő figurákat varrunk. Az anyagot megfelelő színű fonallal kis intésekkel varrjuk fel. KM
