Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

1984. február 8. Kelet-Magyarország 7 ' fWyvwwwyvWWWVWftflWPPPPPPPt*<***'Jftf%>,'OPPQQQQQCf0*>QQQ ^yopnoppy^p»^«fípppQpr " “/> “ * f LfifirtAfl US ääj* Jí GC 11111111 yQOönOOOÍ "uOOOQOOOOonoOOOOOooOoOOOwvoOC^l^wO Jöösuööö OmOocp 02 . upnuuuouQÍByiunninftnft «f .. oöo^N-í&L’B-tóííí»ajo rßf j?o i Postabontás Harcolni ellene. Levélíróink ügyeik si­kertelensége, kudarcuk al­kalmával felemlegetik, hogy ellenfelük „háta mö­gött” biztosan van valaki, és azért dőlt az ügy az ö javára. Sz. I.-né is erre hivatko­zik levelében. írja, hogy évek óta rendszertelenül kapja — inkább nem kap­ja — a tartásdíjat. Volt férje nem vállal rendszeres munkát, alkalmi munká­ból él, és így bújik ki a kötelezettsége alól. Leg­alábbis ideig-óráig, de en­nek is a gyermekek érzik a kárát, akiknek naponta enniük kell, és gyakorta szükséges új cipő, ruha, tanszer. Bizony az anyá­nak sok gondot okoz, hogy miből vegye meg, honnan teremtse elő hozzá az anyagiakat, miközben az apa jól meg él alkalmi munkából, melyhez bará­tai juttatják. K. I. szomszédja méhe- ket tart a kétszáz négy­szögölnél alig nagyobb tel­kén. Ugyanennyi van pa­naszosunknak is. Nem na­gyok a porták, de ez nem lenne baj, hiszen elég megművelni, rendben tar­tani. A bosszúság a méhek miatt van, melyek nagy­része átrepül K. I. portá­jára. Emiatt nem tudja gyümölcsfáit megfelelően gondozni, vigyáznia kell a permetezéssel, mert ha a méhek a vegyszertől el­pusztulnak neki lehet ba­ja, egy szép napon meg kártérítést is kell fizetnie. A kertjében félve tartóz­kodnak családtagjai is. K. I. az idegössqeroppanás szélén áll, mert hiába kéri az illetékesek segítségét. Ügy véli, szomszédja „jó” ismerősei mindent elintéz­nek. A közelmúltban egy családra érkezett bejelen­tés. A bejelentő — mint később megtudtuk — más­nak a nevét használta fel. Elmondta: a tízemeletes házukban él egy házaspár. Nem dolgoznak, éjszaka dorbézolnak, veszekednek, verekednek zavarják a la­kóközösséget. Rövid időn belül jelentkezett az a sze­mély is, akinek a nevét a bejelentő felhasználta. Há­borgott, mert ő mit sem tudott erről a családról. Ebből arra is lehetett kö­vetkeztetni, hogy csak rosszindulatú pletyka volt az egész, vagy talán egye­sek megijedtek arra gon­dolván, hogy az erőszakos dorbézoló család háta mö­gött is van valaki, ezért engedhetik meg maguknak ezt a magatartást. Ez ha­mis következtetés. Nem helyes tehát a minduntalan gyanakvás, hogy a sikeres emberek mögött biztos, hogy sógor- ság-komaság áll. A balsi­ker esetén sem kell azt feltételeznünk, hogy min­dig tőlünk független tisz­tességtelen mesterkedés a kudarcunk oka. Protekció létezik, s az ellene való küzdelem nem könnyű, olykor inkább sérüléseket hoz. De csak ideig-óráig, mert a tiszteséges embere­ket jogrendünk támogatja. Soltész Ágnes Fü SE Nö MAJD „Fűre lépni tilos, és parkírozni? (Hanyecz) Dicséretes, hogy Nyíregy­házán, a vasútállomás előtt butikokat alakítottak ki, ugyanis ezek az üzletek kíná­latukkal javítják az áruellá­tást. Az viszont már seho­gyan sem tetszik, hogy ahány kis üzlet, annyi autó parkol mögötte, a Petőfi téren. A parkban fű lenne, de nem valószínű, hogy ki fog nő­ni tavaszai, ha a butikosok letapossák. Célszerű lenne jobban ellenőrizni őket, és még áruszállításra sem en­gedni a fű taposását, nem­hogy állandó parkírozásra. Bihari Balázs Nyíregyháza, Arany János u. VISSZAADNAK Február 1-én Nyíregyhá­zán a Vay Ádám körút 5. számú épület előtt este úgy fél hét táján egy borítékot találtam, amelyben pénz volt, bizonyára valakinek na­gyon hiányzik ez az pénz, talán egy nyugdíjasnak, aki régóta gyűjtögette. Lett­légyen bárki a tulajdonosa, én mindenképpen szeretném viszaadni a pénzt annak, aki kellő módon igazolni tudja, hogy ő vesztette el a boríté­kot. Pecsenya Lászlóné Nyíregyháza, Vay Ádám körút 9. III. em. 7. ajtó A FÉNY „ŐREI” Január 26-án a kora reg­geli órákban kellett otthonról elindulnom egy megyei ér­tekezletre, amikor az utcára kilépvén elsőként a TITÁSZ Vállalat nagykállói kirendelt­ségének embereivel találkoz­tam. Később tudtam meg, hogy egész éjjel talpon vol­tak, javították a szél által okozott hibákat a villanyve­zetékeken. Községünkben egész éjjel akadozott az áram­ellátás, zavart okozott a he­lyi regionális vízműnél, amely hat település és több üzem vízellátását hivatott bizto­sítani. A kirendeltség veze­tője a községi tanács elnöké­nek telefonjelzésére azonnal intézkedett, és hozzáláttak a hibák kijavításához. A ki- rendeltség vezetőjének és dolgozóinak jó munkáját Szakoly községben, munka­helyemen is tapasztalom. Az ellenőrzéseket rendszeresen megtartják, észrevételeink­re azonnal intézkednek. Kirimi János Geszteréd, Kossuth u. 161. SÁROS ÜT Lehetetlenné vált a közle­kedés a Kéményseprő utcá­ban, mióta a Moziüzemi Vál­lalat telephelye előtt az utat feltöltötték. Egyszóval ennek az oldalnak a szintjét megemelték és a víz mind a túloldalra folyik, az utca további részére. A vállalat gépkocsijai nyugodtan par­kírozhatnak, míg az itt la­kók küszködnek a mérhetet­len sárral, gyalogosan, gép­kocsival meg már nem is ér­demes megkísérelni az utat. Tóth István Nyíregyháza, Kéményseprő utca 29. szám JUTÁNYOS TANFOLYAMOT Nyugdíjas asszonyok ne­vében kérjük, tegyék az ille­tékesek számunkra is elér­hetővé a szabó-varró tanfo­lyamokat. Sokszor hirdetik ezeket, de kénytelenek va­gyunk lemondani róluk, mert sokba kerülnek. Nem szak­mát akarunk e tanfolyam ál­tal szerezni, magunk ottho­ni ruháját szeretnénk meg­varrni és unokáinknak örö­met szerezni egy-egy magunk által készített ruhácskával. Egyszóval azt szeretnénk, ha a nyugdíjasok kevesebb tan­díjat fizethetnének egy-egy tanfolyam alkalmával. N. I.-né nyíregyházi nyugdíjas SZEMÉT AZ UTCÁN Tudom, hogy már mások is szót emeltek a Kert utcai sze­métszállítás ügyeben. Jó lenne, ha az illetékesek vég­re intézkednének. Ugyanis eléggé sérelmes számunkra az is, hogy az itt épült házak szeméttárolóját úgy tervez­ték és készítették el, hogy használhatatlan, onnan alig lehet kihordani a szemetet, így aztán az utcán állnak az edények és mindig tele, mert nem szállítják el hetente két­szer a szemetet. Kerül az edé­nyek mellé is jócskán a sze­métből, amely hidegben oda­fagy, s aztán olvadásig ott „díszeleg”, amikor meg ki­enged a föld fagya, a szél repíti a hulladékot a papírt, a rongyot, s az üres tejes­zacskókat. A Kert utca 22. számú háztömb lakóinak még kukaedény sem jutott. Varga Istvánná Nyíregyháza, Kert utca 26. IV/17. HIÁNYOS JÁRDA A Pazonyi úton, a Család utcáig a járdát rendbehoz­ták. Csupán a Pazonyi út 33. szám előtt szorulnak a gya­logosok a sárba, hóba, mert itt nem készült járda. So­kan járnak erre, a biztonsá­gos közlekedés érdekében pó­tolni kellene ezt a hiányos­ságot. Méhész István Nyíregyháza, Kun Béla utca 26. szám HOL A SZÓDAVÍZ? Környékünkön — a Prága, és a Rózsa Ferenc utcákban — az üzletekben nem árusí­tanak egy idő óta szódavizet, mondván: maszek árustól ve­hetünk. Igenám, de erre nem járnak. Mit tegyünk? A ne­héz üvegekkel mi öregek in­duljunk útnak és rójuk a vá­ros utcáit, hol tudnánk ki­cserélni telire az üres szóda­vizes üvegeket? G. A. Nyíregyháza, Prága utca Szerkesztői üzenetek Papcsák Gusztávné besztereci, Tóth Zoltánná nyírkarászi, Mészáros Sán­dor nagykállói olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Varga Istvánná nyíregy­házi, özv. Büczkő Józsefné méhteleid, Garat Istvánná nyíregyházi, Kovács János nyíregyházi, Alföldi János- ná nyírcsászári, Rávász Arpádná győröcskei, Ver­des Jánosná újfehértói, Horváth István tiszadadai, Kiss Jánosná újfehértói, Ádám Lászlóné leveleki, Litus Margit piricsei, Sza­bó Lászlóné nyíregyházi, Horváth László nyíregyhá­zi, Kovács Zoltánná kótaji, Papp Józsefné csengersi- mai, Gaál Józsefné csen­ged, Juhász Ferenc nagy­kállói, Pisák Ferenc kálló- semjéni, Kiss Sándorné mándoki, Pénzes István nyíregyházi, Simon Lajos- né vajai, Bölkényi Mihály mátészalkai, Kovács János rohodi, Nagy Ferencné be- senyődi, Józsa Endréné ga- csályi, Csurpek Mihály ti- szalöki, Szabó Józsefné milotai, Simon Miklós pa- nyolai, özv. Nyíregyházi Gusztávné fábiánházi, An­talóczy Tiborné nyíregyhá­zi, Úri Béláné balkányi, Soós János nyírtéti, Bava- lics János pátrohai, özv. Rácz Barnabásné ramocsa- házi, Terdik Béláné en- csencsi, Horváth Jánosné buji, Szakolczai Miklós ti- szalöki, Borók Imre nagy­halászi, Kiss Lujza győr- telki, Tar István berkeszi, Pataki Jánosné nagykállói, Szállási Miklós újfehértói, Kovács László kisvárdai, Nagy Béla jánkmajtisi, Ujj Pálné nyírmadai, Ben- kő Géza újkenézi, Nyalka János kálmánházi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Bállá Zoltánná dombrá- di, Szűcs Gyuláné olcsvai, Danku Ernőné záhonyi ol­vasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Áz illetékes válaszol KICSERÉLTÉK „A cserét megtagadták” címmel közölt panaszt kivizs­gáltuk. A panaszos valóban beszélt áruházunk egyik veze­tőjével, aki utasítást adott, hogy a játékot cseréljék ki. Csakhogy Legó játékunk ek­kor nem volt, a vásárló he­lyette mást nem kért. A cikk megjelenését követően laká­sán felkerestük a panaszost, és kívánsága szerint a Legót más játékra kicseréltük. A félreértésekből adódó kelle­metlenségekért a panaszostól elnézést kértünk. „Kelet” Szövker Vállalat Csécsi György áruházigazgató FŰTÉS A VONATON A közelmúltban egyik uta­sunk szóvá tette, hogy a kis- vonaton a fűtés nem megfe­lelő. A panasz jogos volt. A mulasztás emberi és műszaki tényezőkre vezethető vissza. Intézkedtünk, hogy a kocsik­ban az előírt hőmérsékletet a nyíregyházi körzeti üzemfő­nökségünk biztosítsa, s a kályhák műszaki állapotát fo­lyamatosan ellenőrizzék, és egy második kályha beállítá­sának a lehetőségét is keres­sük. A jegyvizsgálókat ponto­sabb, udvariasabb szolgálatté­telre utasítottuk. MÁV Igazgatósága Debrecen B tulajdonközösség megszüntetése A TARTOZÁS BEHAJTÁSA Tóth József nyírbátori olvasónk 3/8-ad részben tulaj­donosa egy ingatlannak. A többi tulajdonostárs a saját il­letőségét eladta, levélírónk szerint szabálytalanul, mert az elővásárlási jogát nem állt módjában gyakorolni. A lakás jelenlegi tulajdonosa nem hajlandó megadni azt az ösz- szeget a 3/8-ad részért, amit levélírónk kér. Olvasónknak azt tudjuk tanácsolni, hogy indítson a tu­lajdonostárs ellen egy tulajdonközösséget megszüntető pert, a bíróság — ha szükséges — szakértőt rendel ki az ingatlan tényleges értékének a megállapítására, és annak megfizetésére fogják kötelezni a tulajdonost. Ebben a per­ben érvényesítheti a használati díj iránti igényét is. Moska Imre kisvárdai lakos levelében arra kért vá­laszt, hogy az alperes férjének a keresetét le lehet-e til­tani? Olvasónk levelét úgy értelmezzük, hogy az alperes fér­jét a bíróság nem kötelezte semmilyen összeg megfizeté­sére, így természetesen vele szemben végrehajtást sem lehet lefolytatni. Végrehajtást csak az ellen lehet folytat­ni, akit a bíróság valaminek a megfizetésére vagy tűrésére kötelez. Az nem lehetetlen, hogy ha a férje ellen is indít egy pert, őt is kötelezi a bíróság, de ezt a levél alapján nem tudjuk megmondani, mert az ehhez szükséges adato­kat nem közli. Szabó Jánosné vásárosnaményi olvasónk egy lakásnak az egyharmad részét örökölte. Édesanyja ebben az időben még élt, aki a haszonélvezeti jogát gyakorolta. Még édes­anyja életében kötöttek egy szerződést a testvére lányá­val, amelynek alapján megvette az ingatlant. Akkor ki­fizették a vételár egy részét, de nem tisztázták azt, hogy a vételár többi részét mikor fogják fizetni. Olvasónk édes­anyja meghalt, úgy gondolta, hogy esedékes a vételár töb­bi része, ennek kifizetését azonban a vevő megtagadta. Levélírónk kérdése, hogy adott esetben mit tegyen? Sajnos nem tudjuk, hogy mit tartalmaz a szerződés, mert ingatlanra vonatkozóan minden megállapodás csak írásban érvényes. Az adott esetben az a vételár, ami a szerződésben szerepel, és ezt az összeget akár peres úton is lehet érvényesíteni. Ha a szerződésben nem egyértel­mű, hogy mennyi a vételár, ez bírósági úton tisztázható, tanúbizonyítás kérdése, hogy miben állapodtak meg és ezt össze lehet vetni az ingatlan tényleges értékével. Tény az, ha a vevő nem hajlandó fizetni, nem lehet mást tenni, minthogy pert kell indítani ellene, és a bíróság fogja kö­telezni a hátralékos vételár megfizetésére­özv. Kiss Mihályné mátészalkai levélírónk 1953-ban kötött házasságot férjével, aki özvegy ember volt és két kiskorú gyermeket vitt a házasságába. A két gyermek után még öt gyermekük született. A férje rendelkezett jutta­tott házhellyel, de ennek a házhelynek a megváltási árát a házasság megkötése után együttélés alatt fizették ki, majd az együttélés alatt erre építettek egy lakóházat. Te- lekkönyvileg azonban úgy néz ki, hogy csak a férj nevén van az ingatlan. Olvasónk férje meghalt, és most tisztá­zásra került, hogy mi tartozik az örökséghez. Jelen esetben is érvényes az a szabály, hogy amit a házastársak az együttélés alatt szereznek, az közös tulaj­dont képez, ezért a hagyatéki tárgyalás során az özvegy­nek be kell jelenteni, hogy ennek az ingatlannak a fele része őt illeti, és csak a másik fele képezi a hagyaték tár­gyát. Az örökhagyó után a gyermekei örökölnek, függetle­nül attól, hogy melyik házasságból származnak, olvasón­kat pedig özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg az örökölt vagyonra, de ebből az alkalomból rendezhető a saját tu­lajdonjoga is. Ha az örökösök nem ismernék el az igényét, akkor bírósághoz kell fordulni. M. F. nyíregyházi levélírónk két évvel ezelőtt kölcsön adott' 20 ezer forintot egy ismerősének. A kölcsönvevő az összegből 10 ezer forintot adott meg, a másik 10 ezer fo­rint megadásáról hallani sem akar. A kölcsönről elismer­vényt nem készítettek. Levélírónk nem tudja, hogy pana­szával hová forduljon? Miután többször is felszólította fizetésre az adóst, nincs más út, mint a bírósághoz fordulni és be kell perelni az adóst. A kölcsönről nem feltétlenül fontos írást készíteni, bár jobb ha van, tanúkkal is igazolható a kölcsön. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom