Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. február 28. Gromiko választási beszéde Mlnszkben A Szovjetunió a kapcsolatok további javításának híve Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, külügyminiszter hét­főn Minszkben, Belorusszia fővárosában találkozott vá­lasztóival. Andrej Gromiko hangsú­lyozta: a Szovjetunió külpo­litikáját nem befolyásolják konjunkturális tényezők. A szovjet külpolitika mélysé­gesen békeszerető jellegét az SZKP kongresszusainak ha­tározatai és a Szovjetunió al­kotmánya rögzítik. A szocialista országok együttműködésének elmé­lyítésére irányuló tevékeny­séget Andrej Gromiko, a szovjet külpolitika egyik fő törekvésének nevezte. Az együttműködés hatékonysá­gát szolgálja a közös cselek­vés tökéletesítése, amelynek legfontosabb eszköze a Var­sói Szerződés szervezete — a szocialista közösség megbíz­ható védőpajzsa. Ezzel egy­idejűleg növekszik a KGST­tagállamok gazdasági poten­ciálja. Andrej Gromiko a továb­biakban megállapította, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok­ban kedvező mozzanatok ész­lelhetők. A Szovjetunió a Kí­nai Népköztársasághoz fűző­dő kapcsolatok további ja­vítása mellett száll síkra, ami mindkét ország népei­nek érdeke. E kapcsolatok javulása hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebbé váljon a nemzetközi légkör. A Szovjetunió nem törek­szik katonai fölényre, de nem engedi megbontani a kiala­kult katonai egyensúlyt. Sík- raszáll a nukleáris fegyve­rek korlátozásáról és csök­kentéséről szóló megállapo­dásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveivel összhangban történő elérése mellett. Javaslatai közismer­tek, s ezek változatlanul ér­vényben vannak. Csak egy dologra van szükség, arra, hogy az Egyesült Államok és a NATO tanúsítson készséget az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez való visszatérésre. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy napjaink bonyolulttá vált nemzetközi helyzetében is van lehetőség a kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére a különböző társadalmi rend­szerű államok között. A Szovjetunió ilyennek értéke­li a madridi találkozó sike­res befejezését, s így közelíti meg a stockholmi konferen­ciát is. A Szovjetunió, szö­vetségeseivel közösen jelen­tős kezdeményezéseket tett Stockholmban. A Szovjetunió továbbra is arra törekszik, hogy az Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolatai egyenletesek és nor­málisak legyenek. E kapcso­latoknak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve tiszteletben tartásán, egymás törvényes érdekei figyelem- bevételén és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­záson kell alapulniuk. Több segítség az alkotó fiataloknak (Folytatás az 1. oldalról) lepítéssel nem jött létre vi­lágháborús helyzet. — A béke és a biztonság olyan kulcskérdéssé vált, amely alkalmas minden más szempontból heterogén, nép­front jellegű, a társadalom széles rétegeit tömörítő moz­galom összefogására — je­lentette ki Szűrös Mátyás, majd a magyar békemozga­lomról szólt. Vita után a testület szemé­lyi kérdésekben döntött: Sar- kadi Nagy Barnát, akit az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesévé neveztek ki, érdemei elismerésével, béke­tanácsi és elnökségi tagságá­nak meghagyása mellett fel­mentette főtitkári tisztségé­ből. Egyúttal bejelentették, hogy az Országos Béketanács elnöksége Sarkadi Nagy Bar­nának a magyar és a nemzet­közi békemozgalomban kifej­tett eredményes munkája el­ismeréseként a Magyar Béke­mozgalom kitüntető jelvényét adományozta. Az OBT új fő­titkárává Barabás Miklóst; titkárává Fodor Istvánt vá­lasztották. — Osztrák - Szovjet Baráti Társaság ünnepi ülése Vezető osztrák politikusok, üzletemberek, osztrák társa­dalmi szervezetek képviselő­inek részvételével ünnepi ülést tartott az Osztrák- Szovjet Baráti Társaság el­nöksége abból az alkalomból, hogy 60 évvel ezelőtt jöttek létre a diplomáciai kapcsola­tok Ausztria és a Szovjet­unió között. Brit üzletember halála Egy brit üzletembert öltek meg teheráni háza előtt va­sárnap reggel ismeretlen fegyveresek. Teheránban fel­tételezik azonban, hogy a merénylők tévedtek: valódi célpontjuk egy, az áldozat kö­zelében lakó francia diplo­mata lett volna. Az elmúlt évben Iránban több merény­letet hajtottak végre francia diplomaták ellen. (Folytatás az 1. oldalról)­A tartalmi munka mellett elengedhetetlen kiemelni: nőtt a KISZ-vezetők és a ve­zetőségi tagok tekintélye. Ezt igazolja, hogy az eddig le­zajlott 700 taggyűlésen a tit­károk és a vezetőségek két­harmadát újraválasztották. A fiatalok érzik: az általuk megválasztott vezető politi­kai, mozgalmi ismeretei szé­lesek, módszereiben újabb formákat honosít meg. Szól­tak a tavaly zárult diákév eseményeiről, amely bebizo­nyította: lehet eredményesen tevékenykedni a tanulóifjú­ság körében, ha a propagan­da megfelelő formában jut el a fiatalsághoz. Az idei mozgalmi év fel­adatait vázolva az alapszer­vezetekben nagy gondot for­dítanak a munkás- és a me­zőgazdasági területen dolgo­zók körében a KlSZ-tagfel- vételekre. A lakóterületen végzett KISZ-munka rangját sze­retnék növelni, A KÉT KOREA Illúziók nélkül s így elérhetik, hogy a me­gye sok-sok aprófalvas tele­pülésén legalább a KISZ hozza össze a cselekvésre' leginkább mozgósítható fia­talokat. A diákév zárása nem jelent befejezést, hiszen a megyében a KISZ taglétszá­mának mintegy 40 százalékát kitevő réteg gondjaira, spe­ciális helyzetére változatla­nul kiemelt figyelmet fordí­tanak. A közigazgatás átszervezé­se kapcsán közvetlen a KISZ megyei bizottsága irányítása alá kerültek Üjfehértó, Zá­hony, Nagykálló és Csenger, valamint a Záhony MÁV, a megyei tanács és a BM ifjú­sági szervezetei. A városi jo­gú nagyközség, Tiszavasvári önálló irányítási jogot ka­pott a területén működő KISZ-szervezetek felett. A tavasszal sorra kerülő kül­döttgyűléseken alakulnak át az eddigi városi-járási bi­zottságok városi testületté. T. K. Az utóbbi időben ismét gyakran szerepelnek a hírek­ben a két Korea egyesítésére vonatkozó javaslatok. A Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság januárban tett újabb kezdeményezést. Ezit Dél-Ko- rea mindjárt elutasította, majd az Egyesült Államokkal közösen minden eddiginél na­gyobb méretű hadgyakorlatba kezdett, s ezután állt elő a maga javaslatával. A népi Korea háromoldalú tárgyalásokat indítványozott, amelyen Korea északi és déli részének képviselőin kívül a Dél-Korában több, mint 40 ezer fős hadsereget állomá­soztál» Egyesült Államok is részt venne. A javaslat célja a térségben uralkodó feszült­ség csökkentése, az amerikai csapatok kivonásának elérése, s — hosszabb távon — az új­raegyesítés előmozdítása volt. A phenjani indítvány értel­mében a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és az USA közt a koreai háború be­fejezése, 1953 óta érvényben ilévő fegyverszüneti megálla­podást békeszerződéssel kel­lene felváltani, a két koreai fél pedig kinyilvánítaná, hogy élfogadja a meg nem támadás elvét. Sőt, nemcsak azt vállal­nák, hogy nem alkalmaznak fegyveres erőt egymással szemben, hanem gyakorlati lépésként csökkentenék had­erőik létszámát is. (Jelenleg félmillió fő körüli hadseregek néznek farkasszemet egymás­sal.) A javaslat sorsa — csak­Mire szavaznak a szovjet emberek? RIADÓKÉSZÜLTSÉGBEN AZ INDIAI RENDŐRSÉG A rendőrséget teljes ké- | szültségbe helyezték vasár- | nap az indiai fővárosban. Az i intézkedés oka az volt, hogy i a hindu Bharatija Dzsanata ' Párt hétfőre általános sztráj- 5 kot hirdetett, ezenkívül a ’ szikhez is hasonló akciót tér- | veznek. E készültség kereté­ben a rendőrség megszigorí- * tóttá az ellenőrzést az Űj- Delhibe vezető utaknál. AQUINO PARTJA VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜL A Fülöp-szigeteki ellenzéki pártszövetség, a Néphatalom Mozgalom-Harc — amelynek egyik vezetője a meggyilkolt Benigno Aquino volt — va- : sárnap úgy döntött, hogy má­jusban a párt Marcos elnök ; diktatórikus rendszere elleni harc jegyében részt kíván venni a választási kampány­ban. FÖLDRENGÉS AUSZTRIÁBAN A Richter-skála szerinti 4,1 fokos földrengést észleltek vasárnap reggel Ausztria nyugati részén. A hivatalos jelentés szerint a rengés epi­centruma Innsbruck térségé- 1 ben volt. Semmiféle kárról nem érkezett jelentés. NÉPSZAVAZÁS SVÁJCBAN A svájci szavazók döntő ■ többsége a hét végén megtar- - tott népszavazáson elutasí- ; tóttá azt az elképzelést, i amely szerint a katonai szol- j gálatot lelkiismereti okokból megtagadók önkéntes társa- : dalmi munkában vehessenek részt. ELHUNYT VARELA Hetvenedik életévében el­hunyt Alfredo Varela ismert argentin író és költő. Varela, neves közéleti személyiség, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a Béke-világtanács alel- nöke is volt. A békéért kifej­tett tevékenységéért megkap­ta a Nemzetközi Lenin-béke- díjat. a Szovjetunióban vég­ső szakaszához érke­zett a március 4-i választásokat előkészítő kampány. Most jár le a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa küldötteinek ötéves megbízatása. Az SZKP KB választási felhívása széles visszhangot váltott ki az egyes szovjet köztársasá­gok állampolgárai körében. A szovjet emberek meg­elégedve veszik tudomásul az elmúlt öt év eredménye­it. Azt, hogy a legfelső ál­lamhatalmi szerv megvá­lasztása óta több mint ezer új iparvállalat kezdte meg a termelést, nagy ütemben folynak a szibériai és távol­keleti építkezések, határidő előtt sikerült átadni a pla­nétánkon legnagyobb Uren- goj—Uzsgorod gázvezetéket, s hamarosan elkészül a Bajkál—Amur vasútvonal. Tizenhárom százalékkal nőtt az egy főre eső nem­zeti jövedelem, csaknem 50 millió embernek javultak a lakáskörülményei. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága az elért sikerek mellett emlékezteti az ál­lampolgárokat arra is, hogy gazdasági téren még sok a megoldatlan feladat. Az egyik.legfontosabb ezek kö­zül a népgazdaság intenzív fejlődésének az előmozdítá­sa. A választási gyűléseken a dolgozó kollektívák meg­vitatták a termelés haté­konyságának emelésével, a tudományos-technikai ha­ladás meggyorsításával, á munkaszervezés tökéletesí­tésével és a termékminő­ség javításával összefüggő feladatokat. Szocialista munkaversenyt indítottak, hogy meghonosítsák a leg­jobb termelési tapasztala­tokat, fokozzák a munka termelékenységét, javítsák a munkafegyelmet. A jelenlegi választási kampány rendkívül kiéle­zett nemzetközi helyzetben zajlott. Az Egyesült Álla­mok vezető körei világha­talomra akarnak szert ten­ni, féktelen fegyverkezési hajszát indítottak, a fegy­verek révén próbálják meg ráerőltetni akaratukat a szuverén államokra. A Pershingeknek és a manő­verező robotrepülőgépek­nek a szocialista közösség határa mentén való telepí­tésével az Egyesült Álla­mok és szövetségesei a ma­guk javára akarják meg­változtatni a katonai erő- egyensúlyt mind Európá­ban, mind világméretekben. Mindez nyugtalanítja a szovjet embereket. A párt­nak a szovjet választópol­gárokhoz intézett felhívá­sára válaszul az emberek tetteikkel erősítik meg hű­ségüket a béke és a szocia­lizmus eszméihez. Tudják: minél erősebb a szocializ­mus, annál szilárdabb a béke. Nem véletlen, hogy a választók javaslataiban megfogalmazódik az a kö­vetelés, hogy segítsék elő a szocialista közösség egysé­gének megszilárdulását, erősítsék meg a közösség­nek, mint a béke és a tár­sadalmi haladás támaszá­nak pozícióit. A szovjet nép egyöntetűen helyesli az SZKP külpolitikai vonalát, és arra hívja fel a testvéri szocialista országok dolgo­zóit, minden jóakaratú em­bert, hogy határozottan szánjanak szembe Washing­ton agresszív politikájával. A Szovjetunió és a Var­sói Szerződés más tagálla­mai hathatós válaszlépése­ket tesznek az imperialista erők mesterkedéseinek visz- szaszorítására. A szovjet nép megértéssel és helyes­léssel fogadta a választási felhívás megállapítását: „Megvan a kellő erőnk és eszközünk ahhoz, hogy megvédjük a Szovjetunió, barátai és szövetségesei ér­dekeit. Az SZKP Központi Bizottsága, és a szovjet kor­mány továbbra is szüntele­nül gondoskodik az ország védelmi képességének erő­sítéséről, s minden szüksé­gessel ellátja a fegyveres erőket a szocializmus vív­mányainak megvédése ér­dekében”. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa kül­dötteinek a munká­sok, kolhozparasztok és az értelmiség legjobb képvise­lőit jelölték, akiket a vá­lasztók jól ismernek. Ez a biztosítéka annak, hogy megválasztásuk után a nép érdekeit, a szocializmus, a béke ügyét szolgálják. Vlagyimir Krasznokutszkij úgy, mint jó néhány előző esetben — a szinte azonnali elutasítás volt. Aztán Szöul olyan ellen javaslatot tett, ami lényegében gyökeresen ellentmond a phenjani elkép­zelések szellemének. Az évek során sorozatosain elhang­zó dél-koreai indítványok ugyanis szinte kizárólag a kétoldalú párbeszéd felvételét szorgalmazzák, kikapcsolva így a megvitatandó problé­mák közül — legalábbis az első szakaszban mindenképp — az amerikai haderők szere­pét, s az északi fél által éle­sen bírált dél-koreai—ameri­kai „biztonsági szerződés” kérdését. Illúziók nélkül kell tehát szemlélni a kapcsolatok ren­dezésére tett mostani javasla­tok esélyeit is. Pedig a pró­bálkozások lassan több, mint egy évtizedes múltra tekinte­nek vissza. A KNDK és Dél- Korea képviselői 1972-ben rögzítették először a ketté­osztott Korea békés egyesíté­sének irányelveit. Megalakult egy koordinációs bizottság is a konkrét teendők meghatá­rozására, ám csakhamar fel­függesztette tevékenységét. A romló viszony szemléletes je­leként 1976 óta még a két fő­várost összekötő „forró drót” is csak néha működött. Az 1979-ben létrejött néhány két­oldalú találkozó sem vezetett áttöréshez, bár az akkori tö­rekvés a két miniszterelnök beharangozott tárgyalásának előkészítésére egy ideig bizta­tó kilátásokkal kecsegtetett. A Pák Csöng Hi meggyilkolá­sa, illetve a jelenlegi elnök, Csőn Tu Hvan hatalomra ke­rülése körüli zavaros időszak pedig ismét tartósan visszave­tette a rendezésnek még az elméleti lehetőségét is. Az évtizednyi, sorozatosan meghiúsult próbálkozásokból mindenesetre világosan felis­merhető : 'változatlanul fenn­áll az az alapvető ellentmon­dás, amely a két Korea közti minden eddigi közeledési kí­sérletet kudarcra ítélt. Neve­zetesen az, hogy míg az észa­ki indítványok célja a kap­csolatok átfogó rendezése, az ország demokratikus átalakí­tása, a külföldi katonai jelen­lét megszüntetése, addig a dé­liek a közvetlen tárgyalások hangsúlyozása mellett nem­egyszer olyan, az adott, kiéle­zett helyzetben irreális lépé­seket javasolnak, mint ami­lyen az egységes alkotmány kidolgozása, az általános vá­lasztások kiírása stb. Akad­nak más, hasznos kezdemé­nyezéseik is, amelyek a meg­osztottság mindennapi gond­jainak enyhítését célozzál!. (Például a postaforgalom be­indítása, a határok részleges megnyitása, a családegyesíté­sek lehetővé tétele stb.), ám ezek valóra váltását a ren­dezés alapelveinek tisztázat­lansága megakadályozza A koreai válság szempont­jából ráadásul nem hagyható figyelmen kívül a tágabb nemzetközi környezet sem. Észak-Korea kínai és szovjet támogatásra számít, míg a szöuli rendszer az Egyesült Államok katonai támogatásán kívül jelentős japán gazdasá­gi segítséget tudhat a háta mögött. Érthető, ha jó -néhány terv született már négy-, il­letve hatoldalú tárgyalások indítására, a két Koréa „ke­resztbe történő” elismerésére és arra, hogy , az ENSZ--be együttesen vegyék fel őket. (A „keresztbe történő” elismerés -azt jelentené, hogy Moszkva és Peking Dél-Koreával, Wa­shington és Tokió viszont Észak-Koreával venné fel a diplomáciai kapcsolatot.) A jelentések szerint a koreai kérdés felkerült a kínai kor­mányfő, Csao Ce-jang januári egyesült államokbeli megbe­széléseinek napirendjére is. Jó néhány megfigyelő úgy vé­ld, hogy talán Reagan elnök tavaszra tervezett kínai útja közelítheti a véleményeket. Némi diplomáciai mozgás -tehát -már tapasztalható. Aa északi és déli javaslatok újabb cseréje — még ha eredményhez egyelőre ezúttal sem vezetett — négy esztendő óta az első fontos közvetlen érintkezést hozta Panmind- zsonban. S ez még akikor is kedvező fejlemény, ha köz­ben változatlanul bizonyta­lannak látszik: milyen komp­romisszum kialakításával kezdődhetne meg a koreai feszültséggóc átfogó feloldá­sai a 38. szélességi foknál ere­detileg -tüzszüneti vonalnak szánt, ám napjainkra merev államhatárrá szilárdult öve­zet felszámolása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom