Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

KH HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. február 25. Evés előtt? Evés utón? önfeledten, családi körben A február, s a márciusi tél­utó is a rendezvények, a tár­sas összejövetelek ideje, örök „gond" a „mit vegyek fel?". Az ajánlott és a rajzokon lát­ható fazonok készülhetnek egyszerű jerseyből vagy csillo­gó lurexanyagból és kettő kö­zött bármiből. I. Az átlapolt fodros, rövid szoknyát a szabásrajz szerint készítjük. A felnagyítás módja: csomagolópapírra rajzolunk egy 10-szer 10 cm-es hálózatot és erre átrajzoljuk a szabásmin­tát a kockák leszámolása alap­ján. A fodor csak fél szoknyá­ra szól, tehát ezt négyszer szab­juk ki. A hosszú változatnál a szok­nya szabásrajzát meghosszab­bítjuk. A fodor így elegendő lesz az oldalvonalig, tehát a hátarészhez készítünk egy má­sik csigavonalú szabásmintát, melyet nem keskenyítünk el, hanem párhuzamosan rajzol­juk. Az átlapolásnál az alsó fodrokat nem visszük fel de­rékig, hanem levágunk szálá­val egyező irányban, éppen csak, hogy takarják a belső fodrok. II. A kendő-szoknya készül­het 4 darab, készen vásárolt kendőből. Ha gazdagabbra vagy aszimmetrikusra vennénk, ak­kor 5 vagy 6 darabot is fel­használhatunk. Készíthetjük méterben vásárolt anyagból is, melyet méretre feldarabolunk és beszegünk. A magasabbak természetesen 80-szor 80 vagy 90-szer 90 cm-es darabokat szabjanak. A körívben levá­gott sarkoknál behúzzuk és egymást átfedve egy övszalag­ra rádolgozzuk a kendőket és máris kész a szoknya. Mindkét modell felsőrészét alakítási ötletként is felhasz­nálhatjuk, de készülhetnek a szoknya anyagából is. Hosszú muszlinsálakból esté­lyi blúzt, tarka selyem nagy­kendőkből ruhát díszítő drapé­riát tekerhetünk. Télen amúgy sem hordjuk ezeket a könnyű kiegészítőket rendeltetésük sze­rint, inkább kötött és szövött kendőt, sálat viselünk. A két muszlinsálat felébe hajtjuk, a vállon átvezetjük jobbról balra, illetve balról jobbra, és a derékon elöl vagy hátul megkötjük. Amint az 1. sz. rajzon látható. A drapériát is keresztben ve­zetjük a — lehetőleg egyszínű, ideális esetben fekete — ruha elején és a hátán. A vállon ap­ró csomóra kötjük, esetleg ki­tűzővel rögzítjük. Láthatatlan öltésekkel akár a vállhoz is erősíthetjük. Rajz ugyan nincs róla, de könnyen elképzelhető, milyen hatásos dísze lehet a kis feke­te esti ruhának a rojtos-rózsás vállkendő — akár stólaként, akár szorosan a derékra, vagy lazán a csípőre kötve. A legújabb divat szerint a megszokott, hosszú, rojtos kö­tött sál mellé még egyet vagy akár kettőt is hordhatunk. A két kötöttsál — egy szövetsál vagy a szövet- és kötöttsál szép, dús hatást kelt (2. sz. rajz). Vigyázzunk a szinpárok- ra. A piros sottis (skótkockás) sál mellé piros vagy zöld kö­töttsál illik. Az apró kék-sárga kockás szövetsál kiegészítője a sárga és a kék kötöttsál. A szövetsálak hossza általában nem éri el a „kilométeres" kö­tött darabokét. Ha a szövött anyagúból kettőt veszünk, és középen összevarrjuk — meg­születik a kívánt méret. Ha­sonló módon készül a vidám Harlekin-sál, azaz két külön­böző színű szövetsálat varrunk össze középen, a rövid végek- ► nél. Kedvelt a laza, bő pulóver. Megunt régiből és egy kockás szövetsálból könnyen készíthe­tünk különleges, egyedi, bő pulóvert, ugyancsak a 2. sz. rajz útmutatása szerint: a pu­lóvert hosszában kettévágjuk, s fél-fél sálat előre és hátra beillesztünk; kézzel, vagy var­rógéppel bevarrunk. A rojtozás maradhat természetes dísze új pulóverünknek. Szöveg és rajz: Pálffy Judit ÍNYENCEKNEK VELÖRIZOTTÖ. Hozzávalók: 10 deka­gramm vaj, 15 dekagramm velő, 1 kis fej vöröshagyma, 7 deciliter rizs. 10 de­kagramm sajt, bors, só, petrezselyemzöld. A linómra vágott vöröshagymát vajon megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a velőt, kissé megpirítjuk, majd a rizst tesszük bele. Egyszerre megkeverjük és felöntjük lehetőleg hús- vagy csontlével. Addig főzzük, míg a levét elfövi. Ezután a re­szelt sajt felét könnyedén belekeverjük a rizsbe. A rizst megformázzuk, valamilyen formába (csésze is jő) tesszük, Illetve öntjük. Tálra borítjuk. Megszórjuk reszelt sajt­tal, majd petrezselyemzölddel és asztalra adjuk. Ha ínyencként szeretnénk adni, akkor a nálunk kapható konzerv- rákkal körberakjuk, amit előzőleg kevés vajon kissé átforgattunk. RIZSPLDING VANlLlASÖNTETTEI.. Hozzávalók: 25 dekagramm rizs, 7 decili­ter tej. 5 dekagramm vaj, 5 tojás, 10 de­kagramm porcukor, 1 evőkanál durvára tört dió, citromhéj. Hozzávalók a vaníliaöntethez: 1/21 tej. 6 tojás, 8 dekagramm porcukor, 1 csomag vaníliás cukor. A rizst a reszelt citromhéjjal és a cu­korral ízesített tejben megfőzzük. Félre­tesszük hülni. Közben a tojásokat különválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. A sárgá­ját, a vajat, a diót belekeverjük a rizs­be, majd lazán beleforgatjuk a fehérjébe. Formába téve. gőzbe tesszük és körülbe­lül 1—1 1/2 órát gőzöljük. A vaníliaönte- tet úgy készítjük, hogy a tejet felforral­juk a cukorral, vaníliáscukorral és a to­jássárgájába öntjük, melyet előzőleg és ezalatt állandóan keverünk. Tűzre vissza­téve, forrpontig hevítve sűrűre főzzük. Körülöntjük vele a pudingot vagy külön tálaljuk. Gyógyszerek és a táplálkozás Napjainkban, amikor a gyógy­szerek és a gyógyszerszedők szá­ma rohamosan növekszik igen fontossá vált az a kérdés, hogy milyen kölcsönhatás van a gyógyszer és a táplálék között. Nemcsak az orvos, a nővér, és a gyógyszerész, hanem a beteg gondolatában is jogosan felme­rül: evés előtt vagy evés után? Elöljáróban érdemes áttekinteni a gyógyszerek felszívódását be­folyásoló tényezőket. Leggyak­rabban előforduló gyógy szeri or­ma a tabletta, illetve a drazsé, valamint a kapszula, ezért a to­vábbi vizsgálódások inkább ezek­re vonatkoznak. Gyógyszertől függő tényezők: a tabletta szétesésének ideje, ol­dódási ideje, valamint kötő- és segédanyagainak tulajdonsága. Betegtől függő tényezők: a gyo­mor lúgossága és savassága, a gyomor ürülésének ideje, a bélen való áthaladás ideje, a felszívó­dásra alkalmas felszín nagysága és egy esetleges emésztőrendsze­ri betegség. Harmadik tényezőként maga a táplálék szerepel, ezt már szá­mos irodalmi adat is alátámaszt­ja. Főleg nagyobb mennyiség fo­gyasztása már zavarhatja a fel­szívódás mértékét és ütemét. A táplálkozás folyamán a gyomor- bélcsatorna mozgása, ürítése megváltozik. Ez a következőket vonhatja maga után: a gyógyszer felszívódása fokozódik, nem vál­tozik, esetleg csökken vagy nem is jön létre. Az élelmiszer ugyan­is nagymértékben fokozhatja az epetermelést, meggátolhatja a gyógyszer eljutását a felszívódá­si felülethez, megváltoztathatja a gyomor-bélrendszer savas és lú­gos viszonyait, az élelmiszer al­kotórészei kapcsolatba léphetnek a gyógyszerrel — kémiai reakció alakulhat ki köztük —. szintén az élelmiszer összetevői befolyá­solhatják a máj azon enzimrend­szerének működését, amelyek a szervezeten belül a gyógyszerek lebontásáért felelősek, és végeze­tül a vizelet vegyhatását olyan irányban befolyásolhatják, mely kedvezőtlenül hat a gyógyszer el- bomlásából Származó termékek kiürülésére. Az eddigiek során említett ku­tatási eredmények ismeretében érdemes néhány leggyakrabban előfordulhat, hogy ennek követ­keztében szerkezeti átalakuláson mennek keresztül, ezáltal hatás­talanná válnak. Másrészt bizo­nyított tény, hogy az élelmiszer igen lelassítja, sőt rontja felszí­vódásukat. Az utóbbi jelenség vezetett ahhoz a megállapításhoz, hogy a penicillin- és tetránszár- mazékokat étkezés előtt 1/2—1 órával kell bevenni. Például ilye­nek a következők: Semicillin, Pyassan, Vibramycin, Tetran-B, Tetrinfan, Maripen, Vegacillin, Tetraolean, Oletetrin. A tetránvegyületek egyébként még hajlamosak arra is, hogy az élelmiszer egyes alkotórészeivel komplex vegyületet alkossanak. Különösen jelentős ez a sok kal­ciumot, magnéziumot és vasat tartalmazó ételeknél. A keletke­ző új termék teljesen meggátol­hatja az említett tetraciklinek felszívódását, sőt például a bél­flóra védelme céljából adott jog­hurt igen magas kalciumtartal­ma megkötheti a hatóanyag apró részecskéit. Hús, tojás, dió és szilva fo­gyasztása a vizeletet a savasság irányába tolja, ezért a savas vegyhatásű szerek (szalicilsav, pl. Eggosalil, Kalmopirin, Istopi- rin, Natrium salicylikum stb., valamint barbitursavak, pl. Seve- nal, Sevenaletta, Etoval, Dorlo- tyn, Hypnoval stb.) kiürülése a szervezetből lassúbb lesz. Lassítják az élelmiszerek a di- gitálisz-készítmények felszívódá­sát (pl. Xsolanid, Digoxin, Acigo- xln stb.). de ennek ellenére bio­lógiai értékük nem csökken, így nem szükséges étkezés előtt be­venni. Az epilepszia ellenes gyógyszerek felszívódását az éte­lek fokozzák, ami valószínűleg a fokozott epetermelésnek tudható be. Táplálkozás előtti bevételük azonban nem indokolt. Egyes vérnyomáscsökkentők (Depres­san, Hypothiazid) gyomorbélhu- zamon való áthaladását az ételek lassítják. Ezáltal javul a felszí­vódás mértéke, így az említett gyógyszereket célszerű étkezés­sel azonos időben bevenni. Széles körben elterjedtek a szulfonamid (Salvoseptyl, Tria- septyl, Potesept, Sumetrolim stb.) készítmények. Ezek teljes mér­tékben a vesén keresztül ürül­nek, ezért az elbomlott termé­keik is itt választódnak ki. Az utóbbiak vizeletben egyáltalán nem oldódnak, és gyakran kris­tályok formájában kiválnak, el­tömve ezzel egyes vesecsator- nácskák rövidebb-hosszabb ré­szeit. Ennek elkerülése végett gondoskodni kell megfelelő mennyiségű tea, illetve folyadék beviteléről. Mellőzendő ilyenkor a kéntartalmú és szulfátos vizek fogyasztása is. A gyógyszerek és az élelmisze­rek közötti kölcsönhatás tanul­mányozása még csak rövid múlt­ra tekint vissza. Az eddigi ered­ményeket érdemes megszívlelni, és a helyes, hatásos gyógyszere­lés érdekében kérjük ki az or­vos és gyógyszerész tanácsát. Dr. Soproni László Játszóhely a lakásban A szülők, nagyszülők, nagy­nénik és nagybácsik olykor ne­hezen tudnak ellenállni a kísér­tésnek, hogy azokat a játéko­kat vásárolják meg a gyerekek­nek amelyekre annak idején ők hiába áhítoztak. Divatos já­tékok mindig voltak és min­dig lesznek. Megszerzésük, költ­séges és inkább szomorú, mint nevetséges versenyre készteti a felnőtteket. S nem is biztos, hogy sikerül vele igazi örömet okozni. A gyerek esetleg még vagy már nem tudja értékelni a Villanymozdonyt, vagy a le­go játékot. Másrészt viszont így együttes igyekezettel éppen gyermeki bájuktól fosztják meg az apró embereket, akik idő előtt válnak önző, birtokolni vágyó és .követelőző felnőtté. Az egyszerű játékoknak a gyermek gyakran jobban örül. A színes dominók és fa építők­nek, színes műanyagdobozok megmozgatják a kétévesek fan­táziáját, ők még beérik ennyi­vel is. Faluhelyen talán könnyebb hozzájutni szalmához, kukorica­háncshoz, -szárhoz és -csutká­hoz, de jó szolgálatot tesznek a maradék anyagok éppúgy, mint a zsákvászon, vagy színes nö­vényi magvak, termések. A já­tékkészítésre, barkácsolásra ter­mészetesen a városi gyermek­nek is lehetősége van. Az olyan családokban, ahol a szülők, na­gyobb testvérek, esetleg nagy­szülők maguk is szívesen var- rogatnak, faragnak, barkácsol­nak, ott a gyerekeket is el le­het csalni a könnyű szórako­zást nyújtó, de bizonyos ese­tekben már-már passzivitásba taszító televíziótól. A játékké­szítés, gyurmázás, formázás a gyermek kreativitását még idő­ben kialakítja, fantáziáját nö­veli és nem utolsósorban nél­külözhetetlen sikerélményt is ad. Megnő a becsülete a szom­széd suszter bácsi színes mara­dék bőrdarabjainak éppúgy, mint azoknak a „kincseknek", amelyek Anya varrókosarából, vagy éppen a padlás zugából, vagy a fáskamrából kerültek elő. S a játszó gyerek szinte észrevétlenül tanul anyagisme­retet is. Ami sokszor megoldhatatlan probléma elé állítja a szülőket a mai kis méretű lakásokban az az, hogy a gyerek számára mindenképpen ki kell alakítani legalább egy nyugodt sarkot, ahol kedvére játszhat, ahol sem őt nem zavarják, s neki sem kell vigyázni olyan nagyon a rendre. A sokak által áhított több szintes családi házakban kialakítható a gyerekek jogos igényeinek megfelelő játszó­hely. Amíg azonban ez sokak számára elérhetetlen álom, úgy kell berendezni a lakást, hogy számoljunk a gyerekek jelenlé­tével. Mert a kezdet kezdetén a családi körben tud csak megta­nulni önfeledten játszani. T. E. Hosszú hétvége? Hétfő reggel. A kétgyerekes, fiatal házaspár munkába indul. A gyerekeket ..leadták” az óvo­dában. az asszony a gyári iro­dán dolgozik, a férfi ugyanott az üzemben művezető. Együtt lép­nek ki az óvoda kapuján és egymásra mosolyognak. A mo­solyban az van kimondatlanul: No, ezen is túl vagyunk, ez is egy fárasztó hétvége volt, most talán egy kicsit kifújjuk magun­Fárasztó a hétvége otthon a két kisgyerekkel? Bizony lehet fárasztó is, de hozhat felüdülést. kikapcsoló­dást, biztosíthat új erőgyűjtést is. Talán kissé furcsán hangzik, de sok-sok szülő tapasztalata igazolhatja: akkor ,,fárasztók” a kisgyerekek, ha a szülő igyek­szik magukra hagyni őket, ha úgy akar ,,pihenni”, hogy nem foglalkozik velük. Ha a mama egész szombat és vasárnap dél- eiöttjét a konyhában tölti, a pa­pa meg közben az újságot ol­vassa. aludni óhajt, vagy éppen egy jó könyv akad a kezébe, ak­kor bizonyos, hogy a gyerekek „nem hagyják békességben”. Mi hát a recept? Recept persze nincs, de né­hány jótanács — gyakorlati ta­pasztalat alapján — inkább akad. Ott kezdődik, hogy ve­gyen részt mindkét szülő a há­zimunkában. A negyvenórás munkahét bevezetésével valami­vel rövidebbek lesznek a napi műszakok — sok helyen már így is dolgoznak. Hét közben ta­nácsos elvégezni, amit csak le­het. Nem kell sem a takarítást, sem a mosást-vasalást a hét vé­gére hagyni. Ha csak naponta egy-két órát tölt mindkét (itt a „mindkét” szón van a hang­súly!) szülő a háztartással, ak­kor bizonyos, hogy a hét végére már csak a főzés marad. De. hát azt is el lehet intézni úgy. hogy péntek este mindent elő­készíteni, szombat reggel egy óra alatt folytatni az előkészí­tést, délben befejezni, vasárnap pedig csak melegíteni a mara­dékot. Nem is pontos a fogalma­zás, mert nem Igazi maradék­ról van szó, hanem arról, hogy praktikus hét végén két napra főzi és legfeljebb csak a befe­jező édességgel vagy gyümölcs­csel tenni változatossá a menüt. Vacsorára megteszi egy bundás- kenyér is teával, vagy éppen a hajában sütőben megsütött krumpli kis vajjal vagy marga­rinnal (a margarin nemcsak ol­csóbb. de egészségei ebb is, mint a vaj!). A hétvégi szabad idő megte­remtése tehát elsősorban elhatá­rozás. szervezés kérdése. Igen- ám, de mondjuk, hogy van már szabad idő, mégis sok szü­lő érzi, terhes, ha a gyerek min­dig nyafog valamiért. A gyereket le kell kötni, új és új ötletekkel; a játékában részt véve vagy csak azt elindítva. Már óvodáskorú gyerekekkel is lehet közösen jó társasjátékokat játszani, de ami ennél is fonto­sabb: kiránduljon, sétáljon a család együtt. Délelőtt egy-két óra a szabad levegőn, utána jó ízű ebéd és biztos, hogy a gyerekek is elfáradnak. Jöhet a kiadós ebéd utáni alvás, s a korán sötétedő estéken még egy kis közös játék, szórakozási és válogatva a műsort, akár tévé­nézés is. Természetes: ha jól Is szervez­tük meg a hétvégénket, valami háztartási munka akkor it akad. A kisgyerek szívesen vesz részt ebben is. Segíthetnek az asz- talterítésnél, a lerakásnál, ha az apuka barkáéi ol, akkor ő mel­lette is kaphatnak kisebb ügyes­ségi feladatokat. A lényeg: le kell kötni a gyerekek figyelmét, akkor nem „rosszalkodnak”, mert nem unatkoznak. Az unatkozó, magával, - Idejé­vel mit kezdeni nem tudó gye­rek valóban fárasztó. Ám mégis­csak a szülőn múlik az, hogy talál-e a gyerekeknek érdekes, változatot elfoglaltságot. Egy Ilyen, jól eltöltött hétvége után nem tolakodik elő a gondolat: csakhogy vége van! Sárdi Mária Á síkból a térbe A korszerű textilművészet áttöri a hagyományos műfaji kereteket, a síkből a harmadik, dimenzióba, a térbe lép át sajátos, úgynevezett térplasztikát alkot. Az ilyen jellegű művek a nemzetközi példák ihletésére a 70-es évektől nálunk is hódítanak. Sok modern lakás­ban találhatók úgynevezett textil térplasztikák, amelyek különös, intim hatost kölcsönöznek az otthonoknak. Gecser Lujza, az egyik legmodernebb textiltervező, műcsarnokban rendezett kiállításán mutatta be a képünkön is látható dekoratív alkotását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom