Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

Kedves Türelmetlen Fiatal Isme­rősöm ! Tudom, és meg is értem, hogy mennyi örömmel és mennyi gonddal jár, ha va­lakit már csak nagyon rövid idő választ el a diákévek végétől, ha az önálló fel­nőttség kapujához ér és döntenie kell, hogy hol, hogyan szeretné az életét foly­tatni tovább. Különösen szép ez a gond­teli időszak, ha valaki nem egyedül in­dul „álláskeresőbe”, ha magával viheti, amint tette azt maga is, a menyasszo­nyát. Gondolom már úgy szálltak le a vonatról, hogy nézték a falut, amely lehet, hogy nyáron már az otthonuk lesz, nézték a szembejövők arcát, a holnapi lehetséges barátokat, ismerősö­ket. Nézték a portákat, a házakat, és örök fiatal-játékként a szebb házakat el­képzelték a magukénak, elképzelték az első közös otthonuknak. Véletlen, hogy ott voltam, amikor fogadta magukat az ismerős termelőszövetkezeti elnök. Ahogyan fogadnak valakit, abból sok mindent megtudhat az ember. Magukat szeretettel fogadták, érezni lehetett, hogy kell az agrármérnök a szövetkezetnek. Az elnök, már ahogy szóban azt lehet, bemutatta a gazdaságot, őszintén olyannak, amilyen. Nem ígért kolbász­ból kerítést, csak a gyakornoki időre olyan és annyi feladatot, ami az erők próbálásához, a későbbi munkaterület megismeréséhez, kiválasztásához elég. Az elnök szerelmes a szövetkezetébe, a hivatásába. Lehet, hogy olyant is mon­dott, ami magát még nem érdekelheti, de alig elképzelhető, hogy csupa olyant mondott volna, ön hallgatott, időnként a menyasszonyára nézett, az intett vala­mit a szemével, maga visszabólintott. Szemmel láthatóan semmi köze sem volt még a beszélgetéshez, csak akkor élén­kült fel, amikor maga kérdezhetett. Fizetés? Lakás? Állás a feleségnek, . mert július végén megesküsznek... Garantál-e a termelőszövetkezet leg­alább hétezer forintot a gyakorlati idő végére? Augusztus elsejére biztos-e a fi­atalasszony állása? Milyen garanciákat tud adni a szövetkezet arra, hogy július 31-én beköltözhető lesz a szolgálati la­kás? Mennyi kocsihasználatot fizet a termelőszövetkezet ? Álszent lennék, ha azt mondanám, hogy nem fontos kérdések ezek is. Per­sze, hogy azok. Válaszoltak is rá. A la­kás mindenképpen kész lesz nyáron, a telket már most megmutatják ... Kérde­zett tovább milyen az út a kertig, elké­szül-e a lakás is, és a lehetséges építé­si hibákat mennyi idő alatt javítják ki? Mondta az elnök, hogy, ha a gyakorlati időben jól dolgozik, akkor biztosítja az igényelt fizetést. ön visszakérdezett. i hogy mi lesz, ha a gyakorlati idő letöl­tése után meggondolná magát és el akarna menni. Az elnök mondta, hogy akkor ezt meg lehet beszélni, hiszen a termelőszövetkezet is csak akkor ragasz­kodik hozzá, ha megfelel a gyakorlati ideje alatt. ön vitatkozott és csodálkozva hallgat­tam ezt a nekem furcsa alkut. Már-már -dühösen védte a maga igazát, hogy ,.eb­ben a világban” nem lehet csak úgy „ki­tenni az embereket”, hogy igenis bizto­sítékot kér a hétezerre, és arra is, hogy a lakással egy napot se késnek, mert különben keres másik munkahelyet, ahol jobban megbecsülik a fiatalokat. Kedves Türelmetlen Fiatal Barátom! Tudom, elhiszem, hogy talán csak a menyasszonyának akart még jobban tetszeni, hogy neki szólt ez a határozott­ság, ez az ifjú szakemberi gőg, de — jóllehet nem vártam meg az alku végét — gondolja azért végig, hogy mi lenne a világból, ha csak a társadalomnak kellene biztosítékot adni, az állampol­gárnak nem? Mi lenne, ha néhány év­nyi tanulás az átlagon felüli élet biztosí­téka lenne, függetlenül a későbbi telje­sítménytől, ha valamennyi ma húsz­évesünk azt mondaná, hogy ő egy hetet se vár a lakására, ha mindenki osztá­lyon felüli elbánást kívánna magának? Elhiheti nem lenne miből fizetnünk még a megérdemelt hétezer forintokat sem. Minderről gondolkodni és értelmesen ítélni legalább annyira hozzátartozik a felnőttséghez, mint az ön diplomája. És ha mindezt végiggondolta, akkor őszin­tén kívánhatom, hogy legalább annyi örömmel folytassa az életet, amennyi türelmetlenséggel hozzákezdeni próbál. a honvédelmi tudnivalókról Februárban többször látunk bevonuló fiatalokat. Néhány édesanya még ma is (bizonyára alaptalanul) aggódik „kis­fiáért”. A Magyar Néphadseregben ho­gyan jut kifejezésre a szocialista hu­mánum? — Az édesanyák, a hozzátartozók jó he­lyen tudhatják fiaikat. Az embertelen meg­erőltetések kora régen lejárt. A személyeske­dő „kitolásoknak” is vége. A honvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a katonai vezetés belső előírásai is a szocialista humanizmus figyelembevételével készülnek. Az emberi­esség az előírások végrehajtása során is ér­vényesül. Egy sajátos demokrácia is létezik a hadseregben. A katonai szolgálat tervezése és teljesítése alapvetően a társadalom érdeké­nek kell hogy megfeleljen, de ez nem mond ellent a személyi érdekek figyelembevéte­lének. Ennek igazolására példaként lehet fel­hozni a hadkötelesek és hozzátartozóik ér­dekvédelmét. A katonai családi segély folyó­sítását, a különböző alkalmazási és egyéb, munkaviszonnyal összefüggő kedvezménye­ket, a baleseti és betegségi ellátást. A szo­cialista humanizmus érvényesül többek kö­zött a sorkatonák szabadságolási rendszeré­ben, az utazási kedvezményben. A nős, csa­ládos sorkötelesek a lakóhelyüktől számított száz kilométeres körzetben teljesítenek szol­gálatot. Az építő műszaki alakulatokhoz bevonulok jelentős pénzt keresnek. Egyesek szakmát szerezhetnek. Meg kell említeni a néphadseregbeh működő párt-, társadalmi és tömegszervezetek gondoskodását is. A fej­lődés olyan, hogy a mai katonai szolgálatot nem lehet összehasonlítani az évekkel', évti­zedekkel ezelőttivel. Persze nemcsak jogok, kötelességek is vannak. A A hadköteleseknek igazodni kell egy sor ^ előíráshoz. Ez is az állampolgári fegye­lemhez tartozik. Megyénk sorkötelesei mennyire ismerik ezeket az előírásokat? — Az általános tapasztalat jő. A honvé­delmi jogszabályban előírt bejelentési köte­lezettségről az érdekelteket a sorozás, adat- egyeztetés és egyéb alkalommal történő sze­mélyes megjelenés alkalmával rendszeresen tájékoztatjuk. De felhívnám a figyelmet, hogy valamennyi katonai igazolványban ta­lálható egy betétlap, amelyen az idevonat­kozó tudnivalók írásban is megvannak. Az az általános tapasztalatom, hogy mind a sor­kötelesek, mint a tartalékos hadkötelesek többsége ezekre az előírásokra tekintettel van és bejelentési kötelezettségének eleget is tesz. Vannak azonban esetek, amikor a hadköteles a megváltozott adatok bejelenté­séről megfeledkezik, vagy annak csak késve, illetve a parancsnokság felszólítására tesz eleget. Különösen a családi állapot, a katonai alkalmasságot befolyásoló betegség, baleset, az iskolai tanulmányok megkezdése, befe­jezése, vagy félbeszakítása, a 30 nápot meg­haladó külföldre távozás, illetve onnan visz- szatérés; gépkocsivezetői jogosítvány meg­szerzése, munkahelyváltozás, katonai igazol­vány elvesztése, a fontosabb adatváltozások, amelyeket be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítése az állampolgár sze­mélyes érdekeivel is találkozik. Személyes érdek például az „úrvezetői” vizsgát beje­lenteni. Mert mi ezt követően esetleg az MHSZ segítségével hivatásos jogosítványhoz juttatjuk a fiatalembert. A bejelentéstől, a pontos nyilvántartástól is függ néhány ked­vezmény. Ki részesülhet például katonai családi segélyben, vagy bevonulási segélyben?- Az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki behívóparancsot kapott, egyszeri bevo­nulási segélyben részesítendő. Ezt a munkál­tató fizeti a behívóparancs felmutatására. Családi segélyben az a sorkatonai szolgálat­ra bevonult fiatal részesíthető, akinek mun­kaképtelen és eltartásra szoruló hozzátarto­zója van és bevonulását megelőzően ezek el­tartásáról gondoskodott. Közös háztartás esetén ennek mértéke egy személyre 1870 forint, két személy esetében 3242, három sze­mélynél 4524 forint. A családi segély folyó­sítását a behívóparancs átvétele után a helyi tanácsnál lehet kezdeményezni. Itt említem, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítők ré­szére az OTP-kölcsön törlesztése egyedi elbí­rálás alapján méltányossági alapon mérsé­kelhető, vagy felfüggeszthető. Ezt a kölcsönt adó OTP-fiók vezetőjétől lehet kérni a sor­katonának, vagy valamelyik hozzátartozójá­nak. A Családfenntartói szolgálathalasztás ked- ^ vezményében ki részesíthető? — Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra történő behívást el le­„Humánus és szerteágazó, több­nyire szociálpolitikai feladatokat teljesít az érdekvédelmi főtiszt. Összekötő kapocs is a katonák, a hozzátartozók, a munkahely és a társadalmi szervek között. Se­gít a bajbajutottakon. Közreműkö­désével öt katonának, illetve hoz- zátartozójának ház épült Sza- bolc$'Szatmárban.“ hét halasztani abban az esetben, ha a sor­kötelesnek vele közös háztartásban élő be­teg, ápolásra, gondozásra szoruló hozzátarto­zója van és az ápolást, gondozást más hoz­zátartozóra nem lehet bízni. Ezt a szolgálat- halasztást a területileg illetékes hadkiegé­szítési és területvédelmi parancsnokságtól le­het kérni. A kérelemhez csatolni kell az il­letékes tanács által kiadott családfenntartói igazolást. A Kevesen tudják, hogy a sorkatonai szol­gálat korábbi megkezdésére, félbeszakí­tására is van lehetőség. Sőt, áthelyezés iránti kérelemmel is elő lehet állni... — A sorkatonai szolgálatot önként jelent­kezés alapján a 17. életévét betöltött fiatal­ember is megkezdheti. A szolgálat korábbi megkezdésére irányuló kérelmet a területileg illetékes- hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól az indokok felsorolásával kell benyújtani. Sorkatonai szolgálat félbe­szakítását, illetve az áthelyezést a szolgála­tot teljesítő hadköteles és hozzátartozója kérheti szociális, vagy egyéb körülményeire való hivatkozással, az indokot tartalmazó okmányok kíséretében. Ezt a kérvényt az alakulat parancsnokának kell benyújtani. Félbeszakítást kérhet például az, aki csa­ládfenntartóvá vált. Ekkor ideiglenesen le­szerelhet, de 28 éves koráig esetleg még visszahívható. Ezzel kapcsolatban részlete­sebb felvilágosítást az ügyfélszolgálati irodá­kon adnak. A Itt mikor és hogyan fogadják az Ugyfe- w leket? — Ügyfélfogadásunk rendje alapvetően az egyéb államigazgatási szervekkel összhang­ban került kialakításra és igazodik ahhoz a követelményhez, hogy a dolgozók hivatalos ügyeik intézéséhez a lehető legkevesebb munkaidőt vegyék igénybe. A parancsnok­ság ügyfélszolgálata a személyesen megjele­nő hadköteleseket, vagy hozzátartozóikat minden munkanapon 8—17 óráig, pénteken 16 óráig fogadja. Ezen kívül hétfőn és szer­dán munkaidő után 19 óráig van ügyfélfoga­dás, szombaton 9—13 óráig. Sajnos a tájékoz­tatások ellenére a hétfői és szerdai munka­időn túli ügyintézéssel alig élnek és ebben úgy gondolom, a munkahelyi vezetők is „lu­dasak”. Megemlítem, hogy ügyfélszolgálati irodánk most van átalakítás alatt. Hamaro­san korszerűbb körülmények között fogadjuk ügyfeleinket. Nem kell azonban mindenért bejönniük. A szerkesztőségünkhöz érkezett levelek­ből kiderül, hogy a hadkötelesek tá­jékozatlanok a honvédelmi hozzájárulás fizetéséről... — A honvédelmi hozzájárulással kapcso­latos valamennyi hatósági jogkört a helyi ta­nácsi adóhatóságok gyakorolják. A parancs­nokság adatot szolgáltat az adóhatóságnak a fizetésre kötelezettekről, az adóhatóság meg­keresésére állást foglal bizonyos mentesíté­si kérelmekben. A feltételezésekkel ellentét­ben azt sem tartjuk nyilván — erre nem is volna lehetőségünk —, hogy ki mennyi ösz- szeget fizetett be, vagy kitől mennyit vontak le a munkáltatók ezen a címen. Ebből követ­kezik, hogy a fizetési kötelezettségre vonat­kozó minden érdemi döntést igénylő kérel­met a helyi tanácshoz, a teljesített vagy még hátralevő fizetési kötelezettségre, a levont összegre vonatkozó tájékoztatáskérést pedig a levonást végrehajtó jelenlegi vagy koráb­bi munkáltatóhoz kell benyújtani. A másik nagy kategóriát a tartalékosok ^ jelentik. Számukra melyek a legfonto­sabb tudnivalók? — Az általános jogok és kötelezettségek te­kintetében az utasítások nem tesznek lénye­ges különbséget a sor- és tartalékos katonai szolgálatot teljesítők között. A tartalékosok éppen úgy dicsérhetők és felelősségre vonha­tók. Tíz napot meghaladó szolgálat esetén szakállt és hosszú hajat nem viselhetnek. Ápolt szakáll viselése azonban engedélyezhe­tő. A sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadkötelest továbbképzésre 5 évenként egyszer lehet be­hívni. Tisztet és tiszthelyettest legfeljebb 4 hónapi, tisztest és honvédet legfeljebb 3 hó­napi időtartamra. A sorkatonai szolgálatot teljesített, vagy tartalékos kiképzésben ré­szesült hadköteles évenként egyszer, legfel­jebb 20 napig tartó gyakorlatra behívható. A tartalékos hadköteles a kormány által megha­tározott szabályok szerint gyakorló szolgá­latra, illetve külön meghatározott katonai feladatok teljesítésére, különleges katonai szolgálatra is behívható. A katonai szolgá­lat együttes időtartama azonban tartalékos tiszt és tiszthelyettes esetén a 24 hónapot, tartalékos tisztes és honvéd esetén a 18 hó­napot nem haladhatja meg. A tartalékosnak tíz napot meg nem haladó katonai szolgálata idejére attól a szervtől, amelynél szolgálatot teljesít, természetbeni ellátás, a munkálta­tótól és az ipari szövetkezettől pedig az át­lagkeresete, illetőleg a mezőgazdasági szövet­kezettől az átlagrészesedése illeti meg. Tíz napot meghaladó katonai szolgálata alatt, annak idejére illetményt és természetbeni el­látást kap attól a szervtől, amelynél a szol­gálatot teljesíti. Van-e lehetőség arra, hogy a tervezett szolgálat alól mentesüljön a tartalékos hadköteles? — Fontosabb közérdekből a tartalékos ka­tonai szolgálat alól az a hadköteles mente­síthető, aki az esedékes szolgálat időszaká­ban az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, illetőleg á tudomány, a mű­vészet vagy a sport területén fontos feladatot lát el. Mentesülhet az a szakképzett dolgozó is, aki fontos munkakörében nélkülözhetet­len, vagy pótlása a tartalékos katonai szol­gálat időtartamára nem biztosítható. Az egyik nyíregyházi vállalat a minap kérte néhány kulcsfontosságú dolgozójának halasz­tását. Azt hiszem, mód lesz a kérés teljesíté­sére. Méltánylást érdemlő személyi érdek­ből azt a hadkötelest lehet mentesíteni, aki­nek a tervezett időre történő bevonulása fon­tos egyéni, vagy családi érdekeit súlyosan veszélyeztetné. Ha lehet, tehát az egyéni ér­dekeket is figyelembe vesszük. Melyek a legfontosabb feladatai a pa­rancsnokságon dolgozó, érdekvédelmi főtisztnek? — Humánus és szerteágazó, többnyire szo­ciálpolitikai feladatokat teljesít az érdekvé­delmi főtiszt. Összekötő kapocs is a katonák, a hozzátartozók, a munkahely és a társadal­mi szervek között. Segít a bajbajutottakon. Közreműködésével öt katonának, illetve hozzátartozójának ház épült Szabolcs-Szat- márban. Egy családnak bútort vásároltunk. Egy balesetet szenvedett kiskatonának az érdekvédelmi főtiszt közbenjárására a Nyír­bátori Városi Tanács, három könnyű mun­kahelyet ajánlott fel, egyet el is fogadott Az állami ellátással és kártérítéssel kap­csolatos ügyintézés is az érdekvédelmi fő­tiszt feladatai közé tartozik. A Ezredes elvtársnak vannak-e személyes v tapasztalatai a mai katonai életről? Ar­ra gondolok: megfordul-e a katonai élet „sűrűjében”? — Ámióta katona vagyok — közel 36 éve — mindig az élet sűrűjében voltam. Szolgál­tam sorkatonaként és a tiszti iskola elvégzé­se után mindig a katonák, a csapatok kikép­zésével, nevelésével foglalkoztam. Életem je­lentős részét laktanyákban, lőtereken és gya­korló tereken töltöttem, A jelenlegi beosztá­somat két éve töltöm be, de a katonai élet­től nem szakadtam el. Mint a kiég. parancs­noka gyakran elmegyek a laktanyákba és tájékozódom a katonák életéről. Legutóbb a záhonyi határőrségen jártam. Rendszeresen eljárok katonai eskütételekre. Részemre a közéleti munkából is kijut. Tagja vagyok a megyei tanácsnak, részt veszek a honvédelmi és hazafias nevelésben. A bevonulási ün­nepségtől a leszerelésig figyelemmel kísé­rem a kiskatonák életét. így megnyugtatás­ként is elmondhatom, hogy a leszerelő fiata­lok többsége szellemileg és fizikailag meg­erősödve tér vissza a polgári életbe. gg Köszönöm a beszélgetést. Nábrádi Lajos Molnár Sándor ezredes, megyei ^ hadkiegészítő parancsnokkal HÉTVÉGI MELLÉKLET 19A4. február áS®

Next

/
Oldalképek
Tartalom