Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
1984. február 24. K el eí-Magyarország 3 A MEZŐGÉP nyíregyházi törzsgyárában esztergapadokat is felújítanak, forgácsolóüzemében készítik. (Jávor László felvétele) A szükséges alkat részek nagy részét a vállalat Tunyogmatolcs: Üzemet építenek A tunyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetkezet és a HÖDIKÖT megállapodott, hogy hatvan nőt foglalkoztató kisüzemet létesítenek Tunyogmatol- cson. A községben a nők eddig lényegében csak egy fűrészüzemben dolgozhattak. A fűrészüzem — ezt sajnos sok üzemi baleset is bizonyította — nem jelenthetett megoldást. Termelése sem volt annyi, hogy visszafejlesztése érintené a termelőszövetkezetet. Az üzem ezután is dolgozik, de csökkentett létszámmal, és elsősorban a saját szükségletű almásládákat készíti majd. A felszabadult munkaerő foglalkoztatását oldja meg az új textilipari kisüzem. A munkaerő szervezését megkönnyíti, hogy korábban sokan ingáztak Fehér- gyarmatra a HÖDIKÖT gyárába. így, helyben vannak szakmunkások, betanított munkások, akik — a megállapodás értelmében — hazajöhetnek és segítenek az üzem indításakor, és azután munkásként is. A tervek készen vannak, az építés-átalakítás elkezdődött. A szükséges hatvan munkásnőből öt- vennel már megállapodtak. A HÓDIKÖT tunyogmatolcsi üzeme várhatóan április közepe táján termelni kezd. Á tatarozás alatt a hizlalás zavartalan ff Bttrbe varrt“ kukorica Hosszú idő-e tíz év, vagy nyúlfarknyi csupán? A kérdés részletes elemzése és megválaszolása helyett elégedjünk meg most pusztán annyival, hogy története válogatja. A mátészalkai (régi) Egyesült Erő Termelőszövetkezet és a jármi közös gazdaság 1972-ben épített Szalka határán egy sertéstelepet. Tíz esztendőn át meglehetősen hullámzott itt a termelési színvonal. Veszteség O lvasom a hin nemrégen, hogy bezárnak Nyíregyházán egy boltot, mert veszteséges volt. De nincs ok elkeseredésre, néhány hét múlva újból megnyitják, csak utána másfajta árucikkeket vásárolhatunk ott. Kevés lett volna a vevő? Aligha, hiszen naponta sor- baálltunk. Nem lett volna elegendő áru? Ez sem •stimmel, hiszen a város egyik legjobban ellátott boltja volt. Akkor mitől emelkedhetett elviselhetetlenné a veszteség? Kevés volt a haszon — hallottam az indokolást egy szakembertől. Ebben lehet valami, hiszen a fixáras élelmiszeripari termékek nemigen ontják a jövedelmet, mégis vannak — és ez a több — nyereséges élelmiszerüzletek. Nagyjából a bolt bezárásáról szóló hírrel egyszerre hallottam a megyei_ tanács kereskedelmi osztályán, hogy a szerződéses üzletekben általában 10—15 százalékkal emelkedett a forgalom, legalább ilyen mértékben nőtt a nyereség, a létszám pedig egyharmaddal csökkent. Ekkor jutott eszembe a veszteségessé vált üzlet, meg még jó néhány másik is, ahol a rövid pultnál olykor több az eladó, mint a vevő, s már nem is kellett tovább töprengenem a veszteség okán. Megerősített ebben a Nyíregyházi városi Népi Ellenőrzési Bizottság friss- vizsgálata is, amely a szálloda és vendéglátó vállalatnál. n Zöldértnél, a Nyíregyházi Afésznél és az élelmiszer-kiskereskedelmi válVolt idő, amikor a büszke „törzstelep” címet viselhette, de olyan is akadt, mikor a helyi állami gazdaság szaktanácsaira szorult. A telep életének első évtizedében azonban egy dolog nagyon világossá vált: közös disznónak éppúgy hányatott a sorsa, mint a közös lónak. Az istállók, és az ellátó, kiszolgáló berendezések, épületek a legmodernebb elvek szerint készültek és ma sem számítanak elavultnak, — sorolja a sertések sorsát Szilágyi János, az időközben átkeresz- telkedett, és ma Kraszna menti néven ismert termelő- szövetkezet elnöke. — Két évvel ezelőtt megváltottuk a jármiak egyharmados tulajdoni részét, és úgy döntöttünk: rendet kell teremteni, mert az itteni veszteséges termelésnél csak a hizlalási mutatók szégyenletesebbek. Augiász istállója sem lehe- hetett rendetlenebb az itteni ólaknál. A szellőztetés ventillátorok dolga lett volna, de alig múlt el nap közülük egylalatnál szerzett tapasztalatokat.és azt állapította mee. hogy például a vendéglátó vállalat — amelyik S8-ból 39 egységet adott ki szerződéses üzemeltetésre — négy vizsgált boltjában 81-ről 38- ra csökkent a foglalkoztatottak létszáma, a forgalom pedig tű százalékkal emelkedett. Gondolom, ezek az adatok meggyőzően érvelnek a szerződéses boltok hatékonysága mellett, de árulkodnak a hagyományos holtok mostani működésében rejlő lehetőségek kihasználatlanságárúi, sül a kereskedelmi vállalatok központjainak feladatairól is. Valamikor, amikor az uj kereskedelmi formák bevezetése szóba került, gyakorta hallhattuk előnyei között a munkaerő-takarékosságot, amelyet nemcsak a herbe adott boltokban lehet elérni, hanem a vállalatok, szövetkezetek központjaiban is, hiszen a szerződéses boltokkal alig- alig van gond, egy kis túlzással csak a pénzt kell bekaszirozni tólük. Azóta ilyesmi meg szóba sem került: a NEB által vizsgált négy kereskedelmi szervezetnél a 287 kiadható üzletből 125-öt adtak szerződésbe, tehát boltjaik 43,4 százalékát, de a központok létszáma emiatt nemigen csökkent eggyel sem. A z írás elején említett kis bolt bezárt, mert veszteséges volt. Talán — a szerződéses boltok létszámgazdálkodásán okulva — más mód is leheteti volna a veszteség eltüntetésére. És lehet, hogy nem is csak az az egy kis bolt tetmelt veszteségei . . . Balogh József nek-egynek leégése nélkül. Az ammónia okozta büdösséget nagyon nehezen viselte el ember és állat. A teljesen zárt, ablak nélküli tartás legnagyobb előnyét, a jó hőszigetelést az egerek és a patkányok serege tette puszta illúzióvá. Az alumínium kettős lemez közül hiánytalanul kirágták a szigetelő Nikecellt. Kell-e részletezni, hogy ilyen állapotok közepette milyen kedvvel híztak a süldők? Pedig a takarmányt kedvükre turkálhatták a csigás kihordóból. Az egy kiló súly- gyarapodásra felhasznált abrakmennyiség —- elégedjünk meg ennyivel: súrolta azt a határt, amely a legrosszabbnak mondható. Hinné-e mindezt a Mátészalkát Nyírmeggyes felől megközelítő utazó? A kerítés mögötti példás glédában sorakozó istállók, és a korszerű takarmánykeverő egészen mást sugall. Nos, sugallhat akármit, a teljes rekonstrukció elodázhatatlan voltát egy pillanatra sem vitatta senki. — Abban nagyon hamar egyetértésre jutottunk, hogy gyökeresen végére kell járni a dolgoknak, — emlékezik az elnök, — de abban is egyetértettünk, hogy a telep termelésének hiányát egyszerűen nem tudjuk elviselni. Nagyon kellett a pénz, mert gazdaságunkban más ágazatokban is súlyos „műtétek” voltak kilátásban .... elég annyit mondanom, hogy alma? Igen. Ilyen egyszavas vázlatokban lehet teljes képet kapni manapság egy-egy gazdaság problémáiról. Korábban egy-két évvel Szilágyi János egy másik szót mondott: zöldség, annak sincs már hí- re-hamva sem a Kraszna mentiben. Nemrég tehát azt mondta szakembercsapatával: sertés. A zárt alumínium falakba szaktanácsadó rendszerek tervei szerint belemartak a fűrészek, és világosság lépett a ketrecek közé. Vele együtt pedig egy kis kellemes kereszthuzat. Ólanként egy ventillátor maradt a levegőt mozgatni. Helyrehozták a falak szigetelését, a rágcsáló „albérlőktől" pedig rövid úton megszabadultak. Nem kímélték az elavult csigás ta- karmánykihordót sem. A korszerű önetetók kizárják az ibrakpazarlást. a hízóállat az utolsó grammot is hasznosítja abból, amit eléje tesznek. Teljes technológiacsere történt és történik tehát, miközben nem feledkeztek meg a termelés szintentartásáról — ezért nem ment egyik napról a másikra. Egyszerre csak egy istállón dolgoznak, és a megnagyobbított nevelő, valamint fiaztató épület lehetővé tette még a hízókibocsátás emelkedését is. Az elképzelés bevált, és az eredmény nem maradt el mi több, várakozáson felüli volt. Tavaly 27 millió forint árbévételt vártak az ágazattól, amiből a nemrég lezajlott zárszámadás tanúsága szerint 33 millió lett. A termelőszövetkezet nyereségéhez pedig kétmillió forinttal járult hozzá. — Egyszerűen képtelenség ráfizetéssel tartani a disznót, ha saját terméssel etetjük, — ez a véleménye Szilágyi Jánosnak. és megerősítésül hozzá teszi: — nem adjuk el a tengerinket, mert bőrbe varr- va többet kérhetünk érte. Akkor is ezt mondtam, amikor hétszámra benn állt 4— 500 kész hízó, mert nehezen vették át. Ma az energia a kulcskérdés! Nem szidni kell a magas árát, hanem meglovagolni, mi így gondoljuk. Nem zabálják a ventillátorok az áramot, a tengerit nedvesen tároljuk. Számol az elnök, számol. Amit nem mond: amikor az olaj árát felemelik, az azt — ha nem is teljesen követő felvásárlási ár változása neki tiszta nyereség, egy kézmoz1 dulat nélkül. Azért még sem puszta matematika kérdése ez. Az ilyen extranyereség azok jutalma, akik tudásuk, akaratuk, leleményük birtokában rövid fdő alatt végigvisznek olyasmit, amit az előbb felsorolt erények hiányában mások túlzottan kockázatosnak tartanak. Esik Sándor Munkaverseny új formában Kezdeményezés a munkahelyen A SZOCIALISTA Mü\- KAVERSENY eddig is jelentős tényező volt a megye gazdaságpolitikai feladatainak teljesítésében, ugyanakkor fokozódott a szerepe a szocialista köz- gondolkodás és a közösségi magatartás fejlesztésében. A megyében több mint 80 ezer főt számláló mozgalom tanácskozásain az elmúlt időben sok szó esett a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, eredményeiről és problémáiról. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásán is megfogalmazódott a megújulás szükségessége, a megváltozott feltételekhez való igazodás igénye. Az 1983 decemberében megjelent új munkaverseny határozat nagyobb önállóságot biztosít a munkahelyi kollektíváknak, vezetőknek a munkaverseny szervezeti, működési és érdekeltségi rendszerének kialakításához. A munkaversenyt egyértelműen a dolgozók önkéntes kezdeményezésén alapuló munkahelyi mozgalommá kívánja alakítani. A munkahelyi kollektívára bízza, hogy a szocialista munkaversenyt szervezze, építse be a vállalat gazdasági és társadalmi életébe. A korábbiaknál következetesebben törekszik a terv és a verseny egységére. A munkaverseny alapvető formái továbbra is maradtak, de a vállalatok ezt tovább bővíthetik a sajátosságaiknak megfelelően. A versenyben a kisvállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági társulások is részt vehetnek. A munkaverseny-vállalá- sok — főleg a gazdálkodási célok vállalása — csak konkrét feladatokra irányulhat. Nem minden esetben kell törekedni a többlettermelés elérésére, hanem a minőség javítására, a költségek csökkentésére, a gazdaságos feladatok megvalósítására, a munkahelyi programokban meghatározott időszakra. Ez lehet havi, negyedévi, vagy hosz- szabb időszak is. A művelődésre és szakmai képzésre irányuló vállalások azonban egész évre is vonatkozhatnak. A határozat alapján megszűnt az előfeltétel, a mozgalomban töltött időszakok előírása, ezzel a figyelem az elért eredményekre koncentrálódhat. Új felvételis brigád is versenyezhet. A MUNKAVERSENY ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPJA az egyének és kollektívák esetében is az összteljesítmény lesz, mely magában foglalja a munkaköri feladatok és a vállalások teljesítését. A munkahelyi kollektívák maguk által meghatározott munkaversenyformáinak anyagi elismeréseit a kollektív szerződésben, vagy a munkaügyi szabályzatban kell meghatározni 500 és 3000 forint között. Ezt évente felül lehet vizsgálni és ha szükséges, a módosítás elvégezhető. A vállalások teljesítését elsősorban év közben, a feladatok teljesítésekor, bérben kell elismerni. A. megjelent határozat igyekszik konkrétan meghatározni a munkaverseny szervezéséért felelősöket. Első helyen a munkahelyi vezetőket jelöli meg. Ók minősítik a vállalásokat, az elfogadások után nekik kell gondoskodni a vállalások teljesítésének feltételeiről, az értékelésekről. A szak- szervezeteknek és a KISZ- szervezeteknek o politikai munka eszközeivel a munkaverseny mozgalmi jellegét kell erősíteni. Fő feladatuk a verseny szervezése, mozgósítás, a demokratizmus növelése, a feltételek biztosításának ellenőrzése, a bürokratizmus elleni fellépés. A munkaverseny sajátos formája a nemzetközi munkaverseny. Célja, hogy segítse az államközi, vállalat- közi szerződések teljesítését, a KGST-országok kapcsolatainak erősítését. (A HAFE például a konvejor- gyártással részt vesz egy közös programban.) A határozat rögzíti kommunista műszakok, munkaakciók szervezését, a célok jellegét, a végzett munkáért járó dijakról való döntést. Az eredményesség és a politikai hatás növelése érdekében kommunista szombatot mindössze csak 2—3 alkalommal lehet szervezni évente. A HATÁROZAT RENDELKEZÉSEIT először az 1984. évi eredmények értékelésénél kell alkalmazni. A jelenlegi munkaversenyszabályzatokat felül kell vizsgálni és a kollektív szerződésekkel együtt kell módosítani. Homonyik István, az SZMT politikai munkatársa S zökőévet írunk, egy nap ráadást kaptunk az Időtől. Február 24-e szökőnap, olvasom a naptárban. S mivel ilyen nevű ismerősöm, barátom nincs, elégedetten állapítom meg, ezen a napon nem kell senkinek virágot venni, csókkal köszöntem és jo képet vágni a saját termésű, főzésű, bár ihatatlan nedűhöz. Amit még csiréni is illik . .. Azaz — már alig forog így is a nyelvem —. dicsérni is illik... Ez a szökőnap egyébként nagyon gondolkodóba ejtett. Nem tudok elszámolni vele — magamnak. Nyertünk ezzel egy napot az évben — vagy veszítettünk? — ez itt a kérdés. Tanok tőle. aligha nyertünk, mert egy nappal többet kell dolgozni — és a havi fix — nem lesz több. Ámbár, a teljesítménybérben dolgozók egy kicsivel vastagabb borítékot visznek haza. Nekik jól jött Szökőnap a szökőnap. De veszítünk is e nappal, több lesz a kiadásunk a konyhára, villanyra. De nyertünk is, mert a távfűtést nem napokra, hanem hónapokra számolják. Nyertünk egy napot — mert határidős munkánkat, amivel eddig késlekedtünk — talán sikerül elkészítenünk. Néhány elhúzódó beruházáson segít talán az ajándékba kapott szökőnap. De veszítünk is vele, meri egy nappal hamarabb kell fodrászhoz. Patyolatba mennünk. Mit hoz még számunkra a négyévenként nálunk vendégeskedő szökőnap? Agglegény ismerősöm, nagy mókamester, négy évvel ezelőtt éppen február 29-én kötött házasságot. így csak négyévenként kell házassági évfordulót ünnepelni, újságolta a „korszakalkotó” felfedezést. Neki ilyen ötletet adott a szökőév... Nyerünk — veszítünk? Talán nem is a szökőnapon, hanem rajtunk múlik. A szökőnapon igyekezzünk megszökni nyomasztó bosz- szvságaink, rossz kedi'ünk elöl. De engedjük közel magunkhoz a derűt, a melegséget. Egy napra — egy órára — próbáljuk meg patyolattisztára mosni a lelki fehérneműnket, amnesztiát adni a haragosunknak — és önmagunknak is. E z a nap is olyan, mini a többi — szólhat közbe az olvasó az intelmek után. S teljesen igaza van. Olyan és mégis más. Mint minden nap. Emberarcúvá mi tehetjük. És remélhető, nemcsak négy- évenként ... Páll Géza
