Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. február 3. Napi külpolitikai kommentár A hiány költségvetése II z elmúlt három esz- tendőben már meglök« szokhattuk, hogy az amerikai kormányzat megannyi hazai ellenfele, éppúgy, mint a fél világ, felhördül, megdöbben Reagan egy- egy gazdasági avagy politikai döntése hallatán. Az 1985-ös évre szóló állami költségvetés szerdán előterjesztett tervével azonban a washingtoni kormány minden korábbi felhördülést szolid morgolódássá tett. Amerika Reagan elképzeléseivel nem szimpatizáló politikusai most aztán igazán a szívükhöz kaptak. Sokak szerint ilyen veszedelmes pénzköltési programot még nem talált ki kormány az Egyesült Államok fennállása óta. Reagan nem kevesebbet kér ugyanis a kongresszustól, mint azt, hogy kormánya a következő (idén októberben kezdődő) pénzügyi évben 926 milliárd dollárt költhessen, s ennek majd harmadát katonai célokra. Mégpedig úgy, hogy ezzel szemben csupán 746 milliárdos bevétel áll fedezetként. 180 milliárdos betervezett deficit egy olyan évben, amely már amúgyis nyomasztóan eladósodott esztendőket követ. A legutóbbi deficit elérte a 170 milliár- dot, pedig ennél jóval kevesebbet terveztek. Ezek után még az optimistább gazdasági jósok is bizonyosra veszik, hogy Amerika kormánya hamarosan évi 200 mil- liárddal költ többet, mint amennyi a bevétele. S ezt egy olyan elnök alatt, aki a költségvetés egyensúlyának jelszavát kiáltotta országgá hatalomra kerülése előtt, sőt azután is. Nos, ehhez képest, az amerikai államadósság, amely a Carter—Reagan váltás idején még csak egybillió dollár volt, Reagan vezetése alatt két év múlva szinte bizonyosan meghaladja a kétbilliót. ' Ezeket az iszonyatos államháztartási lyukakat egy tőkés állam persze a magánbankokból felvett hitelekkel tömi be. Márpedig ha a legnagyobb tőkés állam kormánya ilyen gigantikus méretekben növeli a hitel iránti keresletet, hogyan is csökkenne a hitel ára, a kamat? Amely olyan magas Amerikában, hogy egyrészt elszívja a kapitalista világ- gazdaság más tájairól a tőkét, másrészt bilincset rak magára az amerikai gazdaságra is. Hiába van most még fellendülés az Egyesült Államokban, az ilyen költségvetési hiány előbb-utóbb megbénítja a gazdaságot — jövendölik józan gazdasági szakértők. S mindez miért? Mert a Reagan-adminisztráció minden áron százmilliárdokat akar költeni fegyverekre. Gondoljuk csak meg: becslések szerint ma az egész világon egy évben úgy 6— 700 millió dollárt költenek katonai célokra. Ebből jövőre az Egyesült Államok maga 305 milliárddal kíván az élen járni. S ugyanakkor szemrebbenés nélkül állítják, hogy erre a Szovjetunió túlzott fegyverkezése miatt van szükség. A mostani költségvetés katonai célú tétele éppen 18 százalékkal haladja meg az előző évit. Ha leszámítjuk az 5 százalék körüli inflációt, akkor is 13 százalékos a reális növekedés. Csak a növekményből jól eléldegélne a világ néhány szegény országa. 1 I • ersze, ez a terv mostani formájában aligha megy keresztül a kongresszuson. De Reagenék eleve olyan tételeket szabtak, hogy még drasztikus megnyirbálásuk esetén is riasztó összegek maradnak a fegyverkezésre. Ezzel szemben viszont minden más kiadást nyomorékra kívánnak szabdalni. A bevétel növelésének kézenfekvő módjáról, az adók — főleg a leggazdagabbak, a nagy cégek adójának — növeléséről pedig Reagan változatlanul hallani sem akar. Hát persze, amikor újra célba vette a Fehér Házat, nem vállal népszerűtlen döntéseket. Inkább maradjon a megnyomorító költségvetési hiány. Avar Károly KEPTAVIRÖN ÉRKEZETT. \ képen látható amerikai gyalogos tüzelésre kész helyzetbe állítja a három hajóágyút, amelyek a Libanon partjainál cirkáló amerikai hadihajók egyikének fedélzetén találhatók. (Kelet-Magyarország telefoto) Kiessling—NATO Brüsszeli NATO-körökben megkönnyebbüléssel fogadták, hogy Günter Kiessling tábornokot Bonnban visszahelyezték jogaiba és ezzel lezárult a kellemetlen ügy, amely decemberben robbant ki a NATO volt főparancsnok-helyettesének leváltásával. Kiessling, bár a Bundeswehren visszakapta rangját, nem tölti már be a helyettes főparancsnoki posztot március 31-ig, nyugdíjazásáig, március 31-ig a NATO európai főparancsnokságán sem. A NATO-ban érvényben lévő megállapodások szerint a főparancsnok két helyettese közül az egyik mindig nyugatnémet, a másik brit tábornok. Kiessling utódát még nem nevezték ki. PERKINS — KÁBÍTÓSZER Száz font büntetést szabott ki egy londoni bíróság Anthony Perkins filmszínészre, „kis mennyiségű” LSD és marijuana birtoklása miatt. Per- kinst vasárnap vették őrizetbe a Heathrow repülőtéren, ahová Los Angelesből, egy forgatásról érkezett. A filmsztár ügyvédje mentségül azt hozta fel, hogy zsúfolt időbeosztása miatt Perkinsnek szüksége van a lazításra — ezért él kábítószerrel. TŰZ A FEHÉR HÁZBAN Kisebb tűz ütött ki csütörtökön a washingtoni Fehér Ház földszintjén egy túlhevült generátor meghibásodása következtében. Perceken belül hat tűzoltókocsi érkezett a helyszínre és eloltotta a tüzet. Nagyobb kár nem keletkezett. MAGYAR KIÁLLÍTÁS Magyar könyvekből és hanglemezekből nyílt kiállítás csütörtökön Bécs belvárosában, a Zentralbuchhandlung galériáján. Az árusítással egybekötött kiállítás átfogó képet nyújt szép- és szakirodalmi kiadóink újabb terméséből, köztük a német és az angol nyelvű kiadványokból. POKOLGÉPEK BILBAÓBAN A spanyolországi Baszkföldön csütörtök hajnalban öt időzített bomba robbant. A vitoriai és bilbaói bankokban és közhivatalokban elhelyezett pokolgépek személyi sérülést nem okoztak, de az anyagi kár jelentős. A rendőrség feltételezése szerint a merényletek mögött az ETA szélsőséges baszk szervezet áll. CIKLON Az Afrika déli részén pusztító Domoina ciklon ötvenhárom ember halálát okozta. A folyók valóságos tavakká duzzadtak, erdőségek kerültek víz alá. Az emberek a fákon és a háztetőkön kerestek menedéket. A ciklon Mozam- bikban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Sváziföldön okozta a legnagyobb károkat. Búcsúzik a félpenny Az idők szele, no meg az infláció elsöpri a félpennys pénzérmét. Hétszáznégy évi szolgálat után búcsúzik a legkisebb brit váltópénz. Nigel Lawson brit pénzügyminiszter szerdán jelentette be, hogy március végén leállítják a félpennys érmék verését és a „halfpenny” csak az év végéig használható fizetőeszközként. 1280-ban történt első kibocsátásától 1672-ig a félpennys ezüstből készült, azóta rézből. A tízes rendszer 1971-ben történt bevezetésekor felértékelték: előzőleg 480 félpenny ért egy fontot, az új rendszerben egy fontot 200 félpennyre lehetett felváltani. A hetvenes évek inflációja azonban értéktelenné tette a felértékelt váltópénzt is. Jelenleg magasabb az előállítási költség, mint az érme névértéke. Hogy a britek mennyire nem becsülik már a félpenny t, azt jól bizonyítja, hogy 1971 óta 118 millió készült, de jelenleg csak 2,5 millió van belőle forgalomban. A többi elveszett, elgurult, becsúszott a fotel kárpitja alá, vagy a gyűjtők kincstárát „gazdagítja”. Cl A-dosszié Irántól — A Watergate-botrányig A szocialista országokban elszenvedett kudarcokért a fejlődő világban kárpótolta magát a CIA, itt hajtotta végire történetének leghrutá- lisabb, nemzetközi botrányokat kavaró akcióit. Az első ilyen nagyszabású titkos hadművelet Iránban zajlott le, azt követően, hogy a radikális nemzeti mozgalom 1953- ban száműzetésbe kényszerítette az uralkodót. Az iráni sahot ekkor a CIA és az iráni hadsereg együttesen ültette vissza trónjára. Egy évvel később sor került a közép-amerikai Guatemala törvényes polgári haladó kormányának a megbuktatására. A katonai intervenciót a CIA szervezte. Ebben a titkos szolgálat által felbérelt légiflotta és a szomszédos államok zsoldosai is részt vettek. A történelem kegyetlen fintora, hogy a ClA-iintervenció legfontosabb támaszpontja az a Nicaragua volt, amelyre ma a kémszervezet közép-amerikai aknamunkája összpontosul. (Akkor Nicaraguában még a jelenlegi vezetés által megbuktatott Somoza diktátor uralkodott.) A következő nagy CIA-of- lenzíva Kuba, és személy szerint Fidel Castro ellen irányult. Ez a hadművelet- sorozat 1960-ban kezdődött és voltaképpen ma, 23 évvel később is tart. Persze változó hőfokon és változó módszerekkel. Annyi azonban bizonyos, hogy a Kuba elleni beavatkozás a CIA harmadik világbeli titkos háborúinak mindmáig legnagyobb, leghosszabb és legszövevénye- sebb hadművelete. Az első fegyveres beavatkozási kísérletet még Elsen- hover amerikai elnök hagyta jóvá 1960 márciusában. Ezt a döntést örökölte Kennedy, akinek tudtával azután 1961 áprilisában végrehajtották a csúfos kudarccal végződött inváziós kísérletet a Disznó- öbölben. A Fidel Castro életére törő akciókba az amerikai alvilágot, a maffiát is bevonta a CIA. (A forradalom győzelme előtt a kubai játékbarlangok az amerikai maffia egyik jelentős jövedelmi forrását jelentették.) Johnson elnök csak 1964-ben állította le a gyilkossági kísérleteket, amikor már kezdett kibontakozni az Egyesült Államok vietnami inváziója. Az amerikaiak vietnami háborújának kezdetét is egy politikai gyilkosság jelentette. Ezúttal a reakciós Diem dél-vietnami miniszterelnököt ölték meg. Az ok: Diem túlságosan önálló volt. Ellentétek bontakoztak ki közte és a dél-vietnami hadsereg tábornoki kara között, s az amerikaiak a hadsereget választották. Természetesen, a vietnami háború egész időszakában kulcsszerepet játszott DélkéLet-Ázsiábam a CIA. két válogatott ki, akik korábban a titkos háború jóformán valamennyi hadműveletében (különösképpen a Kuba ellen irányuló akciósorozatban) részt vettek. A betörők azonban „lebuktak”, végül maga Nixon is belebukott az ügybe. Kubai milicisták felveszik a harcot a külföldi betolakodókkal 1961-ben. Mellékesen: a rejtett hadműveletek osztálya közben még két politikai gyilkosságot is végrehajtott. Az egyik teljesen egyértelmű volt: a CIA ügynökei által szervezett összeesküvés áldozata lett Afrika egyik legfontosabb és legnagyobb államának, Kongónak, a mai Zaire- nak haladó miniszterelnökei Lumumba. Ez a gyilkosság térítette le 1960-ban ezt az országot a következetes gyar- raatosításellenes politika útjáról és tette mindmáig amerikai támaszponttá. A másik gyilkosság annyiban hasonlított Diem megöléséhez, hogy az áldozat egy fasiszta diktátor volt: Trujillo, a közép-amerikai Dominika főnöke. A gyilkosság magyarázata: a CIA belső köreiben úgy vélték, hogy Trujillo eltávolítása akadályozhatja csak meg egy kubai típusú igazi forradalom k i robbanását Dominikában és teszi lehetővé egy kevésbé szemet- szúró amerikabarát rezsim létrehozását. A CIA történetének talán legkülönösebb vonása, hogy mindez ilyen részletességgel aligha került volna napvilágra, ha Nixon elnökségének időszakában ki nem robban a hírhedt Watergate-bot- rány. Emlékezetes, hogy Nixon és bizalmasai az 1972 őszén esedékes elnökválasztás küszöbén betörést szerveztek az ellenfél, a Demokrata Párt választási irodájába, amely a Watergate nevű nagy washingtoni iroda- és szállodaépületben volt. A betörésre Nixon és környezete olyan CIA-ügynököA botrány már Nixon után teljesedett ki. Ekkor két szenátusi vizsgálóbizottságot hoztak létre. Ezek derítettek fényt utólag (!) a CIA és ezen belül a titkos hadműveleti osztály különböző manővereire. Belpolitikai szempontból azonban nem ez volt a két bizottság működésének legdöntőbb hatása. A bizottságok kénytelenek voltak megállapítani, hogy a CIA az alkotmány és a törvények megszegésével nemcsak külföldön tevékenykedett, hanem amerikai állampolgárok után is kémkedett. (Ez hivatalosan nem tartozott a CIA hatáskörébe.) A két bizottság megállapította, hogy a CIA komputereibe körülbelül 200 ezer különösen „gyanús” amerikai állampolgár adatait táplálták be és (főleg a vietnami háborúval kapcsolatban) több tízezer ember ellen indítottak hajszát. így történt, hogy a Water- gate-ügy nyomán az USA „láthatatlan kormányának” számító CIA ellen néhány látszatintézkedésre került sor. Már Ford elnök, Nixon utóda megtiltotta az amerikai állampolgárok elleni kémtevékenységet, valamint a külföldi politikusok elleni gyilkosságok szervezését. A rejtett hadműveletek osztályának megszüntetésére irányuló társadalmi követelést azonban már nem teljesítette. Lényegében nem ment túl ezen Carter elnök sem ... Következik: A tabu sem tabu. (—i—e.) A hírhedt Watergate-épület. (Fotók: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
