Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

1984. február 22. Kelet-Magyarország Támogatni a kezdeményezőket] A gazdaságpolitika idei tennivalói a kisvárdai városi pártbizottságon A pártszervezetek politikai eszközökkel segítették a termelés és a termékszerkezet korszerűsítését, a piac­kutatást, az energia- és költségcsökkentő gazdálkodást — hangzott el a kisvárdai városi pártbizottság idei első ülésén, amelyen a város és a járás 1983. évi eredmé­nyeit értékelték, s meghatározták a pártbizottság idei gazdaságpolitikai feladatait. Mit tartalmaz ez az ösz- szegzett megállapítás az elmúlt esztendőről? — kérdez­tük Molnár Ferencet, a pártbizottság titkárát. — Nem új dolgokról van szó, bár 1983-ban a koráb­binál jobban érzékelni le­hetett, hogy az üzemek, szövetkezetek valóban töb­bet Jettek a belső irányítá­si rendszer korszerűsítésé­ért, a minőségi munka ja­vításáért — kaptuk a vá­laszt. — Sok jó kezdemé­nyezés született a takaréko­sabb gazdálkodás érdeké­ben, az importanyagokkal, alkatrészekkel is okosabban bántak az üzemekben. Erre jellemző, hogy 1982-ben a termelési érték előállításá­hoz 35 százalék import­anyag volt szükséges, ta­valy már 30-nál kevesebb, miközben a termelés szá­mottevő mértékben emel­kedett, s ezen belül nőtt az exporttermékek aránya is. Az idén üzemeink termé­keinek már több mint egy­ötöde exportpiacon talál vevőre, de például az elekt- roakusztukai gyáregység a termékek 70 százalékát kül­földre készíti. És még egy adat: az Öntödei Vállalat gyárának tőkés exportja tavaly a tervhez képest megkétszereződött. — Eddig ipari eredménye­ket és példákat említett, azonban a pártbizottság mű­ködési területén jelentős a mezőgazdasági üzemek mun­kája is. Milyen alapról indul­hatnak az idén a termelőszö­vetkezetek? — A mezőgazdaságot az 1983-as év nálunk is nagy próbatétel elé állította. A tavaszi jó terméskilátások nem váltak valóra, bár az átlagok általában magasab­bak az egy esztendővel ko­rábbinál, de a terveket többnyire nem érték el. öt tsz-ünk veszteséges. Gon­dunk volt, hogy a közös gazdaságok csökkentették a környékünkön egyébként hagyományos burgonya ve­tésterületét; ez \ a helyi Zöldért alacsony áraival is összefüggött. Nem volt zök­kenőmentes az almaértéke­sítés sem. — Az állattenyésztési ágazat növelte termelését, a takarmányellátásban nem voltak gondok. Több tsz- nél azonban kedvezőtlenek a gazdasági mutatók. Az indokoltnál több takar­mányt használtak fel a hús és a tej előállításához is. Ha az alaptevékenységen kívüli munkákat nézzük, itt is sok az új kezdemé­nyezés. Pátrohán kesztyű- és szeggyártással, Petnehá- zán varrodával, Szabolcs- bákán tésztaüzemmel bő­vült a tevékenység: ezeket jónak ítéljük meg. — Ilyen gazdasági környe­zetben mit vár a pártbizott­ság a pártalapszervezetektől? — Mindenekelőtt a je­lenlegi helyzet, a tervek, elgondolások széles körű ismerete szükséges ahhoz, hogy gazdaságpolitikai cél­jainkat megvalósíthassuk. Ebben az alapszervezetek fontos részt képviselnek, a gazdaságpolitikai feladato­kat ezen a szinten lehet konkrét tennivalókra fel­bontani. Az alapszervezetek sokat tehetnek a munkahe­lyi, a közélet formálásáért is, azzal, hogy kedvező fel­tételeket, illetve jó légkört teremtenek az értelmes, szervezett munkához. Fon­tos, hogy ne kampány, ha­nem egész évben folyama­tos legyen a gazdaságpoli­tikai munka. Nagy lehető­ségek vannak a pártszerve­zetek termelést segítő, irá­nyító és ellenőrző tevé­kenységében. — A pártbizottság terve a helyi adottságok, lehetősé­gek minél jobb hasznosításá­ra irányítja a figyelmet. Mi­ért van erre szükség? — Nem jellemző, mégis tapasztalunk általános meg­fogalmazásokat, holott a' pluszt éppen az hozhatja, ha az illető terület sajátos­ságát kiemelik, hasznosít­ják, s nem úgy akarnak nyereségre szert tenni, mint másutt, ahol esetleg mások a feltételek. Például azt szeretnénk, ha az alacsony jövedelmezőségű és a vesz­teséges termelőszövetkeze­teknél ütemesebb lenne a veszteségforrások feltárá­sa, a gazdasági szerkezet ebből fakadó módosítása. Tudjuk azt is, hogy sok még a lehetőség a talaj­adottságok és a közgazda- sági tényezők jobb haszno­sításában. Kiaknázatlan a termelők és a felvásárló szervek partneri kapcsola­tának javítása, a szerződé­ses fegyelem lényeges job­bítása. — Ha mindezeket a párt- alapszervezetek oldaláról közelítjük meg, komoly le­hetőségként . említhetjük: sok jó javaslat hangzott el a beszámoló és tervkészítő párttaggyűléseken. Ezek egy része helyben már most hasznosítható. Sokat tehet­nek a pártszervezetek azért is, hogy anyagilag, erkölcsi­leg azokat a dolgozókat, kollektívokat támogassák, amelyek lehetőségeik, tar­talékaik jobb kihasználásá­val aktívan, kezdeménye- zően vállalkoznak a fel­adatok megoldására — mondta befejezésül Molnár Ferenc. M. S. A közelmúltban textilüzemet létesítettek Pcnészleken. V könnyen megtanulható munkát a Békéscsabai Kötöttárugyártól kapják: gyermekruházati cikkeket készítenek nagy mennyiségben. Az előzetes felmérések alapján a jelenleginél sokkal több dolgozót tudna foglalkoztatni a korszerű üzem. Minden bizonnyal megérné azoknak az asszonyoknak, lányoknak, akik ed­dig még nem vállaltak munkát, vagy eljárnak a községből másfelé, hogy helyben dolgozzanak. Ha magas a koromtartalom... Ikarusok a szerelőaknán — Ezeknek az üléseknek két hete még semmi bajuk ' sem volt" — mutat a kupacra Lukács Tamás műszaki üzem­vezető. — A busz —, melyről leszedtük ezeket — a kál- mánházi vonalon közlekedett. Kíváncsi vagyok, mennyit tudnak megmenteni ebből a romhalmazból a kárpitosok. Sok a rongálás Joggal bosszús az üzemve­zető, hiszen sok a rongálás. Mindennapos, hogy az utasok összefirkálják a burkolatot, felhasogatják az üléseket, te­leszemetelik a harmonikát. Pedig ezek nélkül is épp elég munkájuk van a szakembe­reknek. Hiszen a vállalat kö­zel 300 autóbusza közül 160 rendszeres karbantartásáról, javításáról kell a nyíregyházi üzemben gondoskodni. Tenni­való bőven van, mivel a leg­több busz már évek óta rója a kilométereket. Az idén 19 új Ikarus érkezik — főleg a selejtesek pótlására. Így aztán örülni kell annak a négy használt busznak is, melyeket a Budapesti Közlekedési Vál­lalattól vásárol meg a Volán. — Nagyon szűkén vagyunk — szól Béreez György, aki több, mint húsz éve javítja a vállalat autóbuszait. Mester­szakmunkás, s ma már autó­szerelő csoportvezető. — A műhelyben az Ikarusokat há­rom beállósávon javítjuk, melyek közül kettő szerelőak- nás. Egyszerre három csuklós, vagy hat szóló busz fér el itt. I Gondok a fékkel Legtöbb munka a fékekkel van, ezek használódnak el leghamarabb a városi forga­lomban. A diagnosztikai műhelyben Markovics Mihály szakmun­kás egy piros Ikarust kormá­nyoz föl a diagnosztikai sorra. A fékerőmérő hibát jelez — s a szakmunkás már indul is a szerelőaknába. — Ha beállítással nem ja­vítható meg a fék, akkor a járművet továbbküldjük a ALEKSZANDR KANEVSZKIJ: A FELADAT P etyának a követ­kező házi fela­datot kell meg­oldania: A papírgyár­ban papírt gyárta­nak ... A gyárból a papír a papírkereske­désbe kerül. Petyarapja, aki író, megveszi a papírt, re­gényeket ír rá és azo­kat elviszi az 1. szá­mú könyvkiadóba. A kiadóból Petya apjának a regényeit elszállítják a köny­vesboltokba. A regényeket senki nem veszi meg, a pol­cokon hevernek, és belepi őket a por. Egy év múlva a regénye­ket elviszik oda, ahol a hulladékpapírt tá­rolják. A hulladékpapírból a papírgyárban papírt gyártanak. A gyárból a papír a papírkereskedésbe kerül. És így folytatódik tovább ez a folyamat a végtelenségig a meg­adott séma szerint. Kérdés: a fenti ob­jektumok közül me­lyiket kell kihagyni, hogy meg lehessen ál­lítani ezt a vég nél­küli körforgást? Petya a következő változatokkal kísérle­tezik: 1. Mi lenne, ha ki­hagyná a papírkeres­kedést? Csakhogy ak­kor a papának köz­vetlenül a gyártól kel­lene kapnia a papirt, ez pedig nem lehetsé­ges. 2. Talán ki lehetne hagyni az 1. száma könyvkiadót. Igen ám. de a papa még min­dig elmehet a 2. szá­mú vagy a 3. számú könyvkiadóba... nem. az összes könyvkiadót nem lehet kihagyni. 3. Esetleg a köny­vesboltokat lehetne kihagyni és a papa re­gényei a könyvkiadó­tól egyenesen a hul­ladékpapír-raktárba kerülhetnének? Ez ugyan leegyszerűsíte­né a sémát, de még mindig nem a végle­ges megoldás. 4. Talán a papát kellene kihagyni? Ezt azonban nem mertem megtenni ezért a házi feladat nem készült el. Kora délelőtt hatalmas a sürgés-forgás a Volán 5-ös számú Vállalat nyíregyházi műszaki telepén. Ormótlan tar­tálykocsi küszködik az udvar kátyúival, távolabb hűtökocsi, csuklós busz, konténerszállító autó parkol, a monstrumok között fürge targonca araszol. Csoda, hogy elférnek a szűkös helyen. Az egyik szegletben tizenhárom autóbuszülés hever a földön: kevés ép helyet hagytak rajtuk a vandál rongálok. szerelőműhelybe — tájékoz­tat Varga János diagnosztikai csoportvezető. — Egy sokat futott kocsi — mint ez itt — karbantartása sok munkát is igényel. Szerencsére korszerű műszerekkel rendelkezünk. 1977 óta teljes a diagnoszti­kai sor. A fékhatásmérőtől a motorvizsgáló készüléken át a fényszóró-beállítóig minden szükséges felszereléssel ren­delkezünk. Ha a soron végig­megy egy jármű, a vizsgálat eredményéből látható, van-e valahol hiba. Ha például ma­gas a kipufogó füst koromtar­talma, az túlfogyasztásra utal. A fiúk a szerelőműhelyben ebből már tudják, mit kell megjavítani. Egy autóbuszt átlagosan 8— 10 évi futás után selejteznek ki. Élettartamuk rövidebb lenne, ha nem ellenőriznék rendszeresen a járműveket. A mindennapos karbantartás — vagyis az olaj-, a folya­dékszint, a világítóberendezé­sek s a fékek ellenőrzése — a' gépkocsivezetők .feladata, öt­ezer kilométerenként műszaki szemlére, évente egyszer mű­szaki vizsgára, félévenként pedig fékmegbontásos szem­lére viszik a buszokat. Ter­mészetesen akkor is műhelybe kerül a kocsi, ha menet köz­ben romlik el valamelyik al­katrész. Rutóbontó Nagykállóban Csak ritkán fordul elő, hogy útközben leáll az autó­busz — folytatja Lukács Tá­mlás. — Leginkább az okoz bajt, hogy csúcsforgalomban, túlterheltek a járatok, s ez túlfogyasztással jár. Naponta átlagosan 9—10 buszt hoznak javításra a nyír­egyházi műszaki telepre: a szemlére váró kocsiktól a ka­rambolosokig. A 43 szerelő három műszakban dolgozik a járműveken. Esetenként al­katrészhiány nehezíti a mun­kát. Ezen úgy igyekszik segí­teni a vállalat, hogy felújított alkatrészeket is beépítenek a buszokba. A közeljövőben erre még nagyobb lehetőség lesz. Mind­eddig a Volán Tröszt szek­szárdi autóbontójának adták el a selejtes Ikarusokat — egyenként 20 ézer forintért. Terv szerint márciusban meg­nyílik az 5-ös Volán nagykál- lói autóbontója. így ezentúl ez lesz az elöregedett buszok utolsó állomása Házi Zsuzsa • • • • • Párbaj TJT ét aranyosan fiatal, IC csinos, jól öltözött édesanya (pedagó­gusnyelven: anyuka) be­szélget mellettem. Egyfor­ma korú gyerekeik lehet­nek, de a város más-más részén lakván, más és más iskolába járnak. Hallom: — Négyszázat fizettem Károlyka farsangi jelme­zéért ... — Én nem adok a gye­rekre kölcsön holmit. Igaz, hogy így hétszázba kerül, de ne érezze a gyerek, hogy kevesebb a többi­nél ... Nem illik odafigyelni mások magánbeszélgeté­sére, így hát nem is idé­zek tovább. Tény, hogy a gyerekek édes szülei már- már ezer forint körül jár­tak a gyerekekre aggatha­tó farsanglicitben. Eszembe jutott egy gyerek ismerősöm, aki az én segítségemmel gyűj­tött dobozokat magának, az édesanyja gombjait, az apja színes gombostűit koldulta el, mert roppant boldogságban egy hétig készítette a maga jelme­zét, a robotembert. Csokoládét is nyert vele. de esküszöm, hogy az a gyerek nem a csokoládé miatt volt a boldogabb, hanem azért, mert tudta hogy ő valamiképpen t ö b b a többinél. Üzenem ezt a gyerek­farsanggal párbajozó apák­nak és édesanyáknak. (bartha) N m emésztett otthon az unalom, mégis kedvemre valónak véltem a postáskodást. Há­rom gyereket neveltem, Tiszaszalkára járó férje­met meleg étellel vártam esténként. A két lány és a fiú közül a legidősebb is csak hatéves volt akkor, 1966 decemberében, mikor hírül vettem, hogy újság­kihordót keresnek a gulá- csi postán. Gondoltam, megpróbálom. A gyereke­ket a kerékpárra ültettem az újságcsomó mellé, úgy indultam az utcáknak. Büszke vagyok rá, hogy a közel tizennyolc esztendő alatt eshetett eső, hullha­tott hó, lehetett bármilyen , hideg, egy napra sem nyo­mott le a betegség, -min­dig széthordtam az újsá­got. Kezdetben négy órát dolgoztam. Amikor hal­lottam ablakom alatt el­rúgni a postakocsit, ke­rékpárra ültem, táskámba raktam a napilapokat, a képes újságokat. Naponta száznál több portára kö­szönök be ma is. száznál több családhoz viszem a friss olvasnivalót, Amúgy szerencsés, nem kellett so­kat utánam járnia. Két- óránként benézek a postá­ra, hátha jött távirat. Kü­lönben hat éve megütvse­Újságnyi dett a levélhordó helye, azóta én hordom a levele­ket, a pénzesutalványokat is. A gyerekeim közben férjhez mentek, megnő­sültek. Ketten itt marad­tak Gulácson. A lányom bölcsődében dolgozik, a fiammal egy portán la­kunk. A másik lányom rit­kábban látom, Nagyarba ment férjhez. Két unoká­nak örülhetek. A mun­kámban változatlanul ked­vem ielem. Mondják is a gyerekeim, jobbat el sem tudnak nekem képzelni. Jól ismerem az egész fa­lut, nap mint nap sok em­berrel szólt válthatok. Ha egv ifjú pár szüleitől kü­lön házba költözik, rög­vest ajánlom, fizessenek elő valamilyen újságra, anélkül nem lehet a min­dennapokban eligazodni. Most Gulácsra 95 Népsza­badság. 135 Kelet-Magyar- ország jár. A színes újsá­gok. magazinok sem poro­sodnak a postán. Sokan fizetik elő a Szabad Föl­det, a Nők Lapját. Majd­nem minden családhoz két újságot hordok. Az árus példányokkal sincs gon­dunk. Elégedettek a mun­kámmal. 1983 decemberé­ben a sajtó napján Nép- szabadság emlékplakettet kaptam. Este jut idő olvasásra. Addig nem hunyom le a szemem, amíg át nem bön­gészem a lapokat. Amikor a postán indulás előtt ösz- szerakom a batyum, csak átlapozom a friss számo­kat, másképp nem tudnám ajánlani. Ismerem annyim az embereket, tudom, hogy kit mi érdekel. A Holt-Ti- szára járóknak bátran kí­nálhatom a horgászújsá­got, megveszik. Szombat, vasárnap én is pihenek Péntek este jön haza az uram Vácról, a mészmű- ből, most oda jár, vasár­nap délben indul a busz- szal. Szereti a helyéi, akár csak én. Ha egy nap százezer forint fordul meg a kezemen, munkám vé­gezve leszámolok. Nem kell félnem, hogy váratla­nul, mint a boltbgn, lel­tárt tűznek ki, és jaj, mi lesz. Nyugodt az álmom... Elmondta: Kati Ferenené Lejegyezte: Reszler Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom