Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
MA Kulturális körkép (2. oldal) Mérce — kapun belül (3. oldal) Hazánkba érkezett Margaret Thatcher A piacfeliigyeleI a gazdasági programok végrehajtásáért Ülést tartott Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Ir- ország Egyesült Királyság miniszterelnöke. A Ferihegyi repülőtéren — ahol a késő esti órákban landolt a brit kormányfőt és hivatalos kíséretét hozó külön- repülőgép — ünnepélyesen fogadták a vendégeket. A fogadásra megjelent Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Vár- konyi Péter külügyminiszter, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. Jelen volt Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete és Peter William Unwin, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Az Országos Béketanács levele a stockholmi a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatást adott az idei népgazdasági terv indításáról, valamint a gazdaságirányítás időszerű feladatairól. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a piacfelügyeleti tennivalók ezévi programját, amely — egyebek között — előirányozza a fogyasztói árak rendszeres ellenőrzését, az indokolatlan áremelési törekvésekkel szemben való határozottabb fellépést, a szerződéses fegyelem erősítését, a termelési és értékesítési folyamatok közötti összhang és a gazdálkodási biztonság javítását. A kormány felkérte az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT vezetőit, segítsék elő, hogy a szövetkezeti gazdálkodó szervek is minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a program megvalósításához. Hírmagyarázónk írja: konferencia résztvevőihez Az Országos Béketanács levelet intézett az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezlet résztvevőihez. A dokumentum bevezetőben megállapítja: a magyar társadalom — a nemzetközi közvéleménnyel együtt — nagy figyelemmel kísérte a stockholmi konferencia kezdeti szakaszát. Reményt keltő jelnek tekintjük, hogy a NATO szélsőséges köreinek politikája következtében megnövekedett feszültség ellenére összeült az értekezlet, amelynek nyitányán a külügyminiszterek is jelen voltak. — Ez arról tanúskodik — hogy kontinensünk népeinek kívánsága szerint — folytatódhat az európai biztonsági folyamat, s van lehetőség az enyhülés továbbvitelére — hangsúlyozza a levél, majd rámutat: a nyugat-európai rakétatelepítés azonban árnyékot vetett és vet Stockholmra is. Ebben a bonyolult és ellentmondásos helyzetben a stockholmi konferencia nem helyettesítheti és nem pótolhatja az elmaradt és meghiúsult genfi lehetőségeket. A józan ész ugyanis változatlanul azt kívánja, hogy Európa térjen vissza a telepítés előtti helyzethez. A békeszerető erők azt remélik, hogy ebben fontos szerepet vállalhat a svéd fővárosban létrejött új tárgyalási fórum. Az Országos Béketanács nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szocialista országok, — köztük a Magyar Népköztársaság — továbbra is kezdeményezően kívánnak hozzájárulni az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések átfogó programjának kimunkálásához. Az Országos Béketanács messzemenően támogatja a feszültség csökkentését célzó, a bizalom és a biztonság légkörének erősítését szolgáló indítványokat, mert ezek megvalósítása minden nép, köztük a magyar nép érdekében állnak — hangoztatja a dokumentum. Teszi ezt annak a több mint négymillió magyar állampolgárnak a nevében is, akik az elmúlt év végén aláírásukkal tettek hitet a béke, az atommentes Európa megteremtése mellett. A magyar békemozgalom következetesen vallja, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni, de a tárgyalások nem leplezhetik a fegyverkezési hajsza fokozására tett lépéseket. Stockholm újabb próbája a jóakaratnak; alkalom arra, hogy javuljon á nemzetközi helyzet — fejeződik be az OBT levele. A mai nehezebb gazdálkodási körülmények között különösen fontos, hogy a központi irányító szervek összehangoltan segítsék megteremteni a folyamatos termelés és értékesítés feltételeit, elősegítsék a forgalmi folyamatok zavartalanságát, a kereslet—kínálat egyensúlyát. Ennek érdekében dolgozta ki az Országos Anyag- és Árhivatal — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — a piacfelügyeleti tevékenység 1984. évi cselekvési programját. A programot a gazdasági bizottság előterjesztése alapján a kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta. A munkaprogram egyebek között tartalmazza azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek végrehajtásával az irányitó szervek biztosíthatják a vállalatok folyamatos anyagellátását, ösztönözhetnek az importanyagok takarékos felhasználására, illetve azok gazdaságos helyettesítésére. A piacfelügyeleti program megfelelő intézkedéseket irányoz elő a fogyasztói árak rendszeres ellenőrzésére, a szerződéses fegyelem erősítésére, a piaci egyensúly fenntartására azokon a területeken, amelj’e- ken az — a mai ismereteink szerint — veszélyeztetett, valamint az ésszerű piaci verseny kibontakoztatására. Előírja azokat a feladatokat, amelyek a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását segítik és meghatározza — összefüggésben az észszerű verseny kibontakoztatásával — a vállalati szervezeti rendszer komplex felülvizsgálatával kapcsolatos konkret leendőket is. A piacfelügyelet — melynek feladatait és eszközeit a Minisztertanács 1980-ban szabályozta — legfontosabb feladata a forgalmi zavarok megelőzése, vagy ha már bekövetkeztek, akkor a kiküszöbölése. A piacfelügyelet a piacszabályozás mellett szervező munkát is végez, így például segíti a marketing tevékenység fejlesztését, az új, ésszerűbb készletgazdálkodási módszerek széles körű alkalmazását. A piacfelügyelet munkája időről időre változik, igazodva a gazdasági programokhoz, így hatáskörébe tartozik a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsítést, az energiaracionalizálást, vagy a mellék- termékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok koordinálása, figyelemmel kísérése. A piacfelügyelet tevékenysége az elmúlt három évben jelentősen hozzájárult a folyamatos anyagellátáshoz, őrködött a forgalom zavartalansága felett. Mezőgazdasági könyvhónap megnyílója Nyíregyházán A hónap eleji várpalotai országos mezőgazdasági könyvhónap megnyitója után csütörtökön délután Nyíregyházán is megnyitották a mező- gazdasági könyvek 1984-es seregszemléjét. Az ünnepségen két előadás hangzott el a meghívott gazdasági szakemberek és kertbarátklubok vezetői, tagjai előtt. Legtöbb szó a téli almáról esett. Változatlanul igaz az a megállapítás, hogy a jó minőségű almának biztos piaca van. Az értékesítés nehézségei azért továbbra is jelen vannak. Viszont az idén a fejeskáposzta és az alma kivételével korlátlan termeltetési és értékesítési lehetőséget kínálnak a kistermelőknek — hangsúlyozta Hunyadi János, a Zöldért igazgatója. — Az eddigiektől több helyen, nagyobb meny- nyiségben veszik át a kistételű árukat. Kertészeti kultúránk perspektívájáról beszélt a megyei megnyitón Valló László, a Kertészet és Szőlészet szer kesztője. Hazánkban a nagyüzemekre alapozott és az ezek által integrált háztáji termelésen alapul a kertészet. A jövőt illetően a téli alma a körte továbbra is a nagy- és kisüzemek gyümölcse marad, ellenben a kézimunkaigényes termékek egyre inkább a kisüzemekbe szorulnak. Az előadásokat követően Érdeklődők a mezőgazdasági könyvhónap kiállításán. (J. L. felv.) az ünnepségen részt vett napra kiadott műveket, s leiszakemberek, érdeklődők hetőség nyílt vásárlásra is. megtekintették a könyvhó- (sb) A PENYIGEI ZÖLD MEZŐ TERMELŐSZÖVETKEZET gépműhelyében az erő- és munkagépek javítása folyik. A hatéves Rába Steiger, amely a szatmári nehéz talajon kiI tűnő munkát végez, rászorul a javításra. Kallós Endre, aki késő őszig dolgozott a géppel, most a műhelyben ja- j vít. (Elek Emil felvétele) Kihasználatlan lehetőségek az előszállításokban A lakosság ellátását szolgáló áruszállításról tárgyaltak Különösebb fennakadások nélkül zajlottak a szállítások a megyében a múlt évben, az őszi csúcs idején is volt elegendő szállítóeszköz — állapította meg tegnapi ülésén a megyei szállítási bizottság László Andrásnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. Mindez meghatározza az idei feladatokat is, amikor a fuvarozóknak és partnereiknek jobb együttműködésére van szükség, hiszen például az előszállításokat igen kevesen veszik igénybe. A bizottság áttekintette a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi áruszállítás tapasztalatait is. Az utóbbi fél évtizedben másfélszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom, értéke az idén meghaladja a 18 milliárd forintot. Kialakult az a rend, hogy a megyei szállítószervek és a kiskereskedelem között hosz- szabb távra szóló szállítási szerződést kötnek. A gyakorlatban sok gonddal járnak a szállítások, különösen az Alföld Élelmiszer - és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárháza környékén, ahol gyakoriak a járatkimaradások, nem megfelelő az irányítás, rosz- szul szervezett a munka. (Azóta több vezetőt cseréltek a raktárháznál, így javulás várható.) A sütő-, hús- és tejipari vállalatok általában saját járműparkkal oldják meg a szállítást. Kisebb zökkenők ugyan vannak, azonban a túrák megszervezésével könnyebb "programozás. Kevésbe iTícB bízható partner a Borsodi Sörgyár nyíregyházi kirendeltsége, mivel szállításaiban sok a rendszertelenség, az üres üvegek visszaszállítása is akadozik. A legnagyobb mennyiséget, több, mint 1,1 millió tonna árut a TÜZÉP fogadja. Bár szeretnék a vasúti szállításokat erősíteni, azonban sok az árutörés, rongálódás a vasúti kocsikban, s nehéz megszervezni az időre történő rakodást. A tanácskozáson Szász Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa értékelésében rámutatott, hogy a feladatok teljesítése a mennyiséget tekintve jó volt, azonban a szállítás minősége nem fejlődött az elvárható mértékben, ezért sok a törés, kicsi a gyorsaság. Megfelelő koordinálásra van szükség a partnerek között, az érdekegyeztetésiben rejlő hiányosságokat szükséges felszámolni az eredményesebb munka érdekében. Összefoglalójában László András kiemelte, hogy a kereskedelmi áruszállítás a lakosság hangulatát befolyásolja, hatással van a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodására. Szükséges az eszközöket jobban kihasználni, az új szállítási módokat elterjeszteni. M E Z É P : Változtattak — nyertek A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Építőipari Közös Vállalat ritkaságszámba menő termelési mutatókkal büszkélkedhet, hiszen 1983-ban 10,5 százalékos létszámcsökkenés mellett 17 százalékkal teljesítette túl tervét. Az eredmények nem tükrözik a közös vállalat gondjait, amelyekkel meg kellett küzdeni, és amelyek ma sem szűntek meg. A mezőgazda- sági üzemek csökkentették beruházásaikat. Értelemszerűen kevesebb építési, szerelési megrendelést adtak, aminek következtében a MEZÉP- nél jelentős kapacitások kihasználatlanul maradtak. A hiányszakmák pótlására vállalati gazdasági munkaközösségek alakultak. 1984-ben is célul tűzték ki a gazdálkodás színvonalának javítását, a költségek csökkentését. E feladat végrehajtása érdekében a ZIL- típusú járműveiket átadják a Volánnak, míg ez utóbbi vállalja a MEZÉP összes fuvarigényének teljesítését. I XLI. évfolyam, 28. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. február 3., péntek |
