Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. február 18. Könyvtár a gyárban Tizenháromezer kötet szépirodalmi és közel tízezer kötet szakirodalom várja a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozóit a könyvtárban. A 982 nyíregyházi és 380 tyu- kodi olvasó nemcsak a köl­csönzések alkalmával kere­si fel a gyár könyvtárát: gyakran tartanak összejöve­telt a felnőtt- és az ifjú­munkás olvasókör tagjai. Nemrégiben Fekete Gyulát, Jókai Annát és Baranyi Fe­rencet köszönthették az író -olvasó találkozón. (Csá­szár Csaba felvétele) Ládahegy, szemét, parkoló Tisztább lesz a Gyalogosként meglehetősen sokat zsörtölődünk, ha azt látjuk, hogy nem takarítják el a járdán a ha­vat, ha frissen felásott, füvesített területre, vagy a járdára szemrebbenés nélkül behajtanak a kocsik. Háztulajdonosként már nem értünk egyet a hóelta­karítási kötelezettséggel, autósként pedig szidjuk aki kitalálta, hogy nem ott állhatunk meg, ahol ked­vünk tartja. Kedvezmény a dolgozóknak Telek vállalati segítséggel A múlt év elején a megyé­ben felmérést végeztek min­den településen — hány olyan telek van, melyek üre­sen állnak, s megfelelő elő­készítés után beépíthetők. A felmérés eredményeként ki­derült, hogy hagyományos családi házzal beépíthető ál­lami telekből mintegy há­romezer van, magántulajdo­nú pedig több, mint nyolc­ezer. Olyan telekből, mely csoportos korszerű lakóházak építésére alkalmas, hatszáz­hetven van állami tulajdon­ban, s csak tizenkettő magán­kézen. Ezek a számok természete­sen nem azt jelentik, hogy 12 ezer olyan telek áll rendel­kezésre, melyek máris beépít­hetők — ezek az üres telkek lényegében a települések ren­dezési terveinek térképein szerepelnek, és nagy munka kell még ahhoz, hogy az ala­pok ásása megkezdődhessék: felparcellázás, közművesí­tés. .. A megyei tanács minden esztendőben tartalékol pénzt arra, hogy támogassa a telek­kialakítást a településeken. 1984-ben e célra tízmillió fo­rint áll rendelkezésre, ezt ké­sőbb — még az első fél év­ben — osztják el. Részben a városok kapnak belőle, rész­ben pedig néhány nagyköz­ség, ahol a telkek költségei túlságosan magasak lennének — magyarán, ahol az építeni szándékozóknak túl borsos lenne a használatba vételi díj. Január elsejétől új lehető­ség van telekkialakításra: a gazdálkodó szervezetek bevo­násával. Eddig a tanács vagy saját pénzéből, vagy az OTP segítségével közművesíthe- tett. Ma már lehetséges az is, hogy egy-egy vállalat vagy szövetkezet kér területet a ta­nácstól — és azt saját erejé­vel, pénzével építésre előké­szíti! fgy az ő dolgozói kap­hatják meg a telket — és ar­ra is mód van, hogy olcsób­ban jussanak hozzá, mintha az OTP-től vagy a tanácstól kapnák. A vállalat ugyanis kedvez­ményes árat szabhat meg — a helyi tanács csak a hasz­nálatba vételi díj felső hatá­rát rögzíti előre! Ezzel a le­hetőséggel eddig még nem éltek a megyében, igaz, nem sok idő telt még el a rendel­kezés életbe lépése óta. Re­mélhetőleg lesz vállalkozó. Mivel hosszú évek óta ér­vényben lévő tanácsrendele­tek sem tudtak rendet terem­teni közterületi viselkedé­sünkben, a városi tanács köz­terület-fenntartó irodája ja­nuár közepétől öt közterület- felügyelőt állított munkába, akiknek helyszíni bírságolá­si joguk is van. Milyen fel­adatokkal bízták meg őket? Akik szeretik a rendet Egy mondatban a tanács közterületi rendjének ellen­őrzésével, amely magában foglalja a köztisztasági, a zöldterület-védelmi tanács­rendeletet, de a közterület­foglalásban is rendet kell tenniük, mert járókelőként annak sem örülünk, ha a boltok előtt ládatornyok áll­ják utunkat, vagy hetekig bukdácsolunk egy felbontott, de vissza nem temetett jár­daszakaszon. A közterület-felügyelők munkába álltak, de tevé­kenységüknek csak azok örülnek, akik szeretik a ren­det, ám akik például a bal­mazújvárosi bolt előtt át­ugratva az útszegélyen be­állnak a park területére, ösz- szes ismerőseiket megmoz­gatják, ha megmerészelik büntetni őket, pedig az egy irányú Iskola utca két oldala elegendő helyet kínál, más­nap pedig ugyanők hangosan szidják a várost, hogy nem gondoskodik elegendő zöld­területről. Ugyanígy van ez a Dózsa György utcán, a TESZÖV környékén, ahol sokan a kis fűszerbolt előtt, sokan az Ut- törőház előtti fák között ál­lítják le autóikat, pedig a kö­zelben a művelődési ház környékén üresek a betono­zott parkolóhelyek. Nem jobb a helyzet a Mártírok terén és az Egyház utcán, de a temető környékén is inkább felkap­tatnak az útszegély kövein is, csak ne kelljen tíz métert megtenni a környék nagy, parkolásra alkalmas terüle­téig. Bizonyít a fotó Az eltelt egy hónap alatt körülbelül 80 helyszíni bír­ságot szabtak ki, több mint 300 fényképet készítettek, amelyek feldolgozása meg­kezdődött. Ezenkívül több mint 400 embert figyelmez­tettek valamilyen, a közte­rületek rendjét sértő szabály­talanság miatt. Gyakran ta­Rácz Zoltánná, Balogh Ilo­na 33 éves, nagycserkeszi la­kos — egyébként többszörö­sen büntetett előéletű — má­jus 21-én a férjével 13 éves lánytestvérének keresésére indult. A lány többek társa­ságában a bisztróban szóra­kozott, pálinkát és kávét ivott. Ráczné a fiatalok társasá­gával az Iskola és Toldi ut­cák kereszteződésében talál­kozott, és látta, hogy húgát D. Gábor ölelgeti és csókol­gatja. Felelősségre is vonta a társaságot, hogy miért kellett ezt a gyereket a bisztróba város? pasztalják, hogy az anyag- szállítás, vagy rakodás során keletkezett hulladékot nem takarítják el, magánkereske­dői engedély nélkül árulnak sokan közterületen, előfor­dul, hogy kisipari telephely­ként használják a közterü­letet, (ilyeneket láthatunk gumijavító műhelyek kör­nyékén), s a boltok többsége sem igen kér közterület-fog­lalási engedélyt, pedig a gön­gyölegek tárolása sokszor közterületen történik. Sokszor foglalják el a gya­logosok elől a járdát az au­tósok, nem ritka az üzem- képtelen, rendszám nélküli autók látványa, vagy az en­gedély nélküli út- és járda­bontás sem. Patrónus vagy gazda? Kétségtelen, hogy előfor­dulhat olyan eset, amikor hibaelhárítás miatt járdát, vagy utat kell bontani, s az engedélyt csak utólag kérhe­tik meg, ám ilyenkor a meg­felelő jelzőtáblák kihelyezé­se az engedélykérés előtt sem maradhat el. Nagyobb rendet kell tenni a kocsmák és boltok környékén is, ahol gyakori látvány a szeszesital­fogyasztás, mint ahogy rend­csinálásra van szükség a kóbor kutyák ügyében is, amelyeknek sokszor akad patrónusa, de igazi gazdája nem. Az elmúlt havas napokon sokan találtak felszólítást postaládájukban, amelyben a hóeltakarításra, a járda tisz­tántartására hívták fel a fi­gyelmet a közterületi ellen­őrök, sokan kaptak szóban figyelmeztetést is, a későb­biekben azonban több lesz a büntetés is, mert a város tisztántartása, a közterület rendjének megőrzése nem­csak egy szűk apparátus, hanem a város lakóinak a feladata is. vinni. D. Gábor ekkor közöl­te, hogy nem gyerek az már, amitől Ráczné olyan ideges és ingerült lett, hogy nyom­ban nekiugrott D. Gábornak, sőt a húgát is megütötte. Miközben D. Gábor és Ráczné kölcsönösén hado­násztak egymás felé, D. Gá­bor testvére, Mária közéjük állt, hogy a verekedést meg­akadályozza. Ráczné a puló­verje alól egy kést húzott elő, és azzal D. Máriát csí­pőn szúrta. Hamarosan érte­sítették a mentőt, és a nyír­egyházi baleseti sebészeten Dohányszáritók a háztáji gazdaságoknak Kistermelők részére mes­terséges dohányszárítók ki- fejlesztésében működtek köz­re sikeresen a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat fejlesztési csoportjának szak­emberei a TSZKER Országos Központjával együtt. Ebben az évben 100 ilyen háztáji do­hányszárítót helyeznek ki a kisgazdaságokba. A Virginia dohány szárítá­sára alkalmas háztáji do­hányszárítókat a kistermelők kedvezményes hitelfeltétellel kapják meg. Az elmúlt években az or­szágban, nemkülönben Sza- bocs-Szatmár megyében, ro­hamosan nőtt a vízművek száma, sokat javult a veze­tékes vízellátás, a szenny­vízelvezetés. A megyében je­lenleg 118 településen van vezetékes vízszolgáltatás, ez- időtájt a lakosságnak mint­egy 54 százaléka — több, mint 300 ezer ember — jut vezetékes ivóvízhez. Amellett, hogy az állam je­lentős összegeket költ az egészséges, jó ivóvizet adó művek építésére, a szolgálta­tás költségeinek jelentős ré­szének terhét is leveszi az állampolgárok vállairól. Or­szágosan az elmúlt évben például az állam 3,6 milliárd forint költségvetési támoga­tást nyújtott a lakosságnak a víz- és csatornadíjakhoz. A megyében ez az állami dotá­ció meghaladta a 150 millió forintot. A jelentős összegű eltérés abból adódik, hogy a víz- és csatornahasználat költségei korábban is, de egyre inkább, jóval meghaladják a lakosság által fizetett díjakat, tarifá­ellátták a sérülést, amely vé­gül is három hét alatt gyó­gyult meg. Ráczné az ügy tárgyalásán azzal védekezett, hogy a köl­csönös cibálás közben D. Má­ria valahogy beleesett a kés­be. A Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa Rácz- nét a súlyos testi sértés mi­att — mint többszörös vissza­esőt — nyolc hónap börtönre büntette és egy évre eltiltot­ta a közügyektől. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíró­ság helybenhagyta, így az jogerős. (K) Robi itt, Robi ott Még csak február közepe táján járunk, de már vannak, akik be-bekukkantanak a boltokba: lehet-e kapni me­zőgazdasági kisgépeket. Mi is megkérdeztük három helyen, hogy milyen az ellátás ezek­ből a rendkívül hasznos ma­sinákból. Az Agroker Vállalatnál el­mondták, hogy náluk a Ro­bi—52 típusú kapa kapható, ebből folyamatos ellátás ígér­kezik. Az előző, 50-es típust már nem gyártják, mivel az francia, dollárért vett mo­torral készült. Ezt váltották föl a jugoszláv Tomos-mo- torral, a többi részt pedig Békéscsabán gyártják, ott is szerelik össze a motoros ka­pát. Jelenleg nincs raktáron tartozék, de hamarosan meg­érkezik a töltögetőkapa és a pótkocsi is a Robihoz. A Vasvill Vállalatnál el­fogytak a Robik. Körülbelül két hete vették meg az utol­só Robi—52-es rotációs "ka­pát, és most várják az után­pótlást. Hogy pontosan mi­kor érkezik meg, az még bi­zonytalan: március 31. a szál­lítási határidő ... Nyolcvanöt darabot várnak. A Kelet Áruház műszaki osztályán is árusítanak me­zőgazdasági kisgépeket. E napokban náluk is a Robi— 52 típusból lehet kapni, de itt már megvehetik az érdek­lődők a Robi-család legújabb tagját, mely a 151-es számot viseli (és nemcsak a száma, az ára is magasabb ...). Ki­egészítő eszközöket nem áru­sítanak (kapát, pótkocsit) a kapákhoz, ezeket másutt kell majd beszerezni. (tgy) kát. A gazdálkodó szerveké pedig éppencsak elérte az ön­költségi szintet. Jól érzékel­hető ez az arány, ha figye­lembe vesszük, hogy például a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat területén az ivóvíz-szolgálta­tás költsége köbméterenként átlagosan 11 forint. Ezzel szemben a lakosság a koráb­ban vízművesített települé­seken — például Nyíregyhá­zán — csak 1 forintot, má­sutt is csak 3 forintot fizetett érte köbméterenként. Vagy a csatornahasználat 6 forint köbméterenkénti költsége he­lyett csak 40 fillér, illetve 1.80 forint volt a lakossági térítés mértéke. Ezért is vált szükségessé a már elavult, még 1968-ban módosított lakossági víz- és csatornaszolgáltatási díjak módosítása. Az állami kiadá­sok csökkentése érdekében, a január 23-tól életbe lépett új lakossági víz- és csatornadí­jak még korántsem fedezik az előállítási költségeket. A nagyobb terhet továbbra is a népgazdaság viseli. Az új ta­rifák emelkedésének mérté­ke ugyanis átlagosan a régi­nek így is csak mintegy 70 százaléka. Az ú.i szolgáltatási díjak: A korábbi 1 forint helyett 2 forintra emelkedett a veze­tékes víz köbméterenkénti díja január 23-tól Nyíregy­házán, Tiszavasváriban, Ra- kamazon, Jékén, Hermánsze- gen, Vásárosnaményban, Sza- mosbecsen. Nyírszőlősön, Kó- tajban, Oroson és Gáván. A csatornahasználati díj a köb­méterenkénti 40 fillér helyett 80 fillér lesz: Az összes többi településen a vezetékes víz köbméteren­kénti ára a korábbi 3 forint helyett 3,80 forint, az elveze­tett szennyvíz köbméteréért 1.80 forint helyett 2 forintot kell ezentúl fizetni. Tóth Árpád (tgy) NYÍREGYHÁZI KÉPESLAP A LENIN TÉRRŐL. (E. E.) B. J. A tárgyaló­teremből Késsel vetett véget a csóknak Móg mindig áron alul Új víztarifák és csatornadíjak Kisgépek ti __....^ - m m 51 F€C!^%0Kn0M

Next

/
Oldalképek
Tartalom