Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. január 11 Moszkvától Tooiszig Zöld folyosó w -rdvözöljük városunk- ban! Ilyen és ha­sonló feliratú táb­lák köszöntik szerte az or­szágban a városok hatá­rán az érkezőket. Kedves gesztus ez, de nem tudja feledtetni a külterületek sokszor riasztó látványát. Sajnos, így van ez Nyír­bátorban is. Ezért hatá­rozták el a városban: zöld folyosókat alakítanak ki a településre bevezető utak mentén. Vagyis az útsze­gélyek mellett mindkét ol­dalon a környezetbe il­leszkedő, mutatós, nemes cserjéket, fákat telepíte­nek. Idén elsőként a Máté­szalkára vezető út mint­egy 2—3 kilométeres sza­kaszát hozzák rendbe a Zöldért-től a benziokú- tig. A munkába azok a vállalatok, munkahelyek kapcsolódnak be — így a Zöldért, a Fefag, a MÁV, a Mezőgép, a Tüzép, az áfész, az Űj Barázda Ter­melőszövetkezet —, me­lyek telephelye az út men­tén áll. Minden érintett üzem önként vállalta' a portája előtti szakaszon a tereprendezést, a növé­nyek telepítését, s termé­szetesen megóvását. Tár­sadalmi munkájuk értéke 1 millió forint — de hasz­na ettől sokkal nagyobb. A nyírbátoriak úgy tervezik, hogy a későbbiekben a város valamennyi beveze­tő útja mellett létrehozzák a zöld folyosót. Üj kezdeményezés ez a település 1984. évi társa­dalmi munka tervében. Az idén 11 és fél millió fo­rintos önkéntes munkára számít a város. A hagyo­mányos feladatok mellett — mint a játszóterek rendbehozása, felszerelése, a parkosítás, a járdaépí­tés — tavaszra be kell fe­jezni a medence építését iE. Nagy erőpróba lesz a nyírbátoriak számára a Fáy-lakótelepen az épülő óvoda és iskola között nyíló utca rendezése is. Itt a következő egy-két évben egy olyan színpad kialakítását határozták el, amely szépen parkosított környezetben méltó szín­tere lehet iskolai, óvodai ünnepségeknek. Nem kis feladatokat vállalnak 1984-ben a nyír­bátoriak. Elképzelésük nem megoldhatatlan. Bi­zonyítja ezt, hogy tavaly is túlteljesítették társadal­mi munka tervüket. Első díj a Pattantyúsnak Első díjat nyert a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyárának Pattantyús szocialista brigádja azon a pályázaton, melyet a Csepel Művek KISZ-bizottsága hir­detett meg a múlt évi mun­kaverseny legjobbjai számá­ra. A termelésben elért ered­mények mellett értékelték a résztvevők kulturális, politi­kai munkáját, s azt is, ho­gyan kapcsolódtak be a KISZ által meghirdetett akciókba. Számításba vették az újítás­ban, s tanulásban nyújtott teljesítményüket is. A fúró- gépgyár első díjas Pattan­tyús szocialista brigádja ok­levelet, serleget és 8 ezer fo­rint pénzjutalmat kapott ki­emelkedő teljesítményéért a napokban. Eredmények, feladatok, elképzelések A városkulcstól a gázellátásig Kevés város fejlődése volt olyan dinamikus, mint Nyír­bátoré az elmúlt tíz évben. 1973 sorsforduló volt a telepü­lés életében: ekkor kapta meg a várossá nyilvántísáról szól- ló oklevelet, s a városkulcsot. Nem könnyű csokorba szed­ni a tíz év eredményeit, me­lyek magukért beszélnek. Az egyik: nagy léptekkel folyta­tódott az iparosodás, így a foglalkoztatásban már az ipar a meghatározó. A Cse­pel Szerszámgépgyár fúró­gépgyára javarészt exportra termel. Az Aurora Cipőipari Vállalatot át vette a Minősé­gi Cipőgyár, s új csarnokkal gazdagította. Több üzem — így a faipari szövetkezet — új szociális épülettel egészült ki, s a régi helyett új kenyér­gyár épült. Tíz év mérlege Ez idő alatt több, mint kétezerrel nőtt a város lakos­sága — míg a vonzáskörzeté­ben már 65 ezren élnek. Jó ellátásukat szolgálja többek között a várossá válás óta átadott vas-műszaki áruház, a három ABC, az új piactér, a szolgáltatósor. Napjaink­ban már OFOTÉRT szaküz­let, bútorbemutató-terem, bar- kác&boit is működik a város­ban. Javult az egészségügyi el­látás a 11 munkahelyes szak­orvosi rendelő, a gyógyszer- tár s mellette 11 szolgálati lakás átadásával. A városban hat általános orvosi és három gyermekorvosi körzet működik. Átadtak egy új böl­csődét, három új óvodát, meg­nyílt a zeneiskola. Létesült egy alikotóház, ahol évenként több hazai és külföldi művész fordul meg, s akik egy-egy munkájukat a városnak aján­dékozzák. Nyírbátor műem­lékei, a zenei napok és a ze­nei tábor eseményei az or­szág határain túl is ismertté tették a település nevét. „Fókuszban" a lakás Az eredmények mellett sajnos sok még a hiányosság. Például: zsúfoltak az iskolai tantermek, nincs művelődési ház, kevés a burkolt út és járda. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Nyírbátor új lakótelepén. (Elek Emil felvétele) Bár az elmúlt tíz év alatt csaknem másfél ezer új la­kás épült — a tanácsi bérla­kásoktól a családi házig — még mindig rengetegen vár­nak önálló otthonra. E gond enyhítésére még az idén 66 tanácsi ertókesítésű, illetve tanácsi bérlakás épül fel a Fáy lakótelepen. Ebből 40-et októberben, a többit decem­ber végéig adja át a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Szeptemberben helyezik üzembe az újonnan épülő la­kásokat és intézményeket el­látó fűtőművei. Javában tart a lakótelepen a tizenhat plusz négy tantermes iskola épí­tése, melyet az Új tanévben vesznek birtokba a gyerekek. Sürgető munka ez, hiszen je­lenleg a város valamennyi tantermében délelőtt és dél­után is tanítanak. Az új is­kola átadásával nem oldódik meg, de enyhül a zsúfoltság. Még az idén megkezdik szintén a Fáy lakótelepen egy százszemélyes óvoda építé­sét, mely ’85 szeptemberére készül eb Ezek a legfontosabb feladatok, bár az építkezések tovább folytatódnák itt a kö­vetkező tervidőszakban is. Az építők hatalmas területeket készítettek elő további laká­sok és más létesítmények számára. Közművesítés '84 Ajz elmúlt években meg­nőtt az érdeklődés a családi házak építése iránt is. Ta­valy több, mint negyven tel­ket osztottak ki a városban, de ettől jóval nagyobb az igény. Hagyományos családi házak építéséhez a Sóhordó, s a Kistoogáti utcai tömbbel­sőiben 37 telket alakítanak ki az idén. Korszerű, csoportos családi házak építésére et­től nagyobb lesiz a lehetőség. Az Iskola, Vágóhíd, Árpád, s Hunyadi utca körzetében több mint száz lakás épülhet föl. Ebben a tervidőszakban két ütemben összesen 88 lakáshoz alakítanak ki telket a térség­ben. A városiasodás egyik mér­céje: a közművesítettség. Nyírbátorban égető gond a szennyvízelvezetés. E téren egyetlen előrelépés, hogy ’85- ben befejeződik a szennyvíz­telep rekonstrukciója. Gon­dot jelent, hogy a település útjainak csak kisebb fele bur­kolt. 1985-ig egyedül a Fáy lakótelepen épül új út. Esztendőnként 200 ezer forintot költenek járdák épí­tésére. Már hagyomány, hogy a tanács csak az anyagot ve­szi meg ebből a pénzből, míg az építést a lakosság vállalja társadalmi munkában. En­nek köszönhető, hogy ma már 30 kilométer hosszan van burkolt járda a városban. Az idén várhatóan 11 utcában építenek járdát a hagyomá­nyos módon. Gondot jelent a csapadékvíz elvezetése is. Sok helyütt nyűt árkokba gyűlik a víz. A hálózat kar­bantartása, tisztítása na­gyon költséges. Az e célra fordítható 1 millió 800 ezer forint szinte kizárólag a há­lózat fenntartására elég. Új vendéglátó helyek A műemlékek, s a kulturá­lis rendezvények sok látoga­tót vonzanak Nyírbátorba. Nem mindegy hát, milyen a vendéglátás a városban. Saj­nos nincs szálloda, s egyedül a felújított Kakukk étterem az, melyre büszkék lehetnek a nyírbátoriak. Jó hír, hogy még az idén megkezdik a vá­ros szívében egy új vendég­látó kombinát építését. Az első ütemben 20 millió fo­rintért egy étterem, konyha és presszó létesülj átadását jöjvő év végére tervezik. A második ütemben bővítik a konyhai kapacitást, készül egy új éttermi szárny, sőt szóiba került egy szálloda építése is. A Rózsa Ferenc utcában már kijelölték azt a terüle­tet, ahol a hetedik ötéves terviben — megyei beruházás­ban — elkészül az új szak­munkásképző intézet. Terve­zőasztalon van a városi gáz­ellátás tanulmányterve is. Mindez azt mutatja; van miért tenniük a nyírbátori­aknak Remény van rá, hogy a tervekből — nem is sokaira — valóság legyen. — Idén nyáron viselik majd a szovjet hölgyek ezeket a divatos, fehér szandálokat, melyeket a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységében készítenek. Ebben az évben 1 millió 200 ezer pár lábbelit szállítanak a gyáregységből a szomszédos országba. Az űj divatnak megfelelően az úgy­nevezett kényelmi — vagyis alacsony sarkú, gömbölyű orrú — cipőket, szandálokat gyártják exportra is. A gyáregység új üzemcsarnokának átadását követően, várhatóan még 1984 második felében tőkés piacon is megjelennek a MINŐ nyír­bátori termékei. Tunéziában róják majd a kilométereket azok a vasúti kocsik, melyekhez a képen látható ajtókat készítik a faipari szövetkezetben. A Ganz-MÄVAG megrendelésére az idén 15 millió forintért gyártanak a szövetkezetben vasúti kocsi tartozékokat. Tuniszi kocsikhoz például ajtókat, beépített asztalokat, szovjet kocsikhoz ablakokat, válaszfalakat ké­szítenek, év végéig mintegy 10 ezer darabot. Sikert arattak úgy az NSZK-ban, mint Svájcban a ruha­ipari szövetkezet divatos, tollal bélelt dzsekijei, férfi ka­bátjai, hálózsákjai. A szövetkezetben szocialista országok részére is dolgoznak. Tavaly műbőr kabátokat, dzsekiket vittek a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Idén a régi megrendelők mellett olasz és lengyel piacra is szál­lítanak. Év végéig mintegy 24 és fél millió forintért expor­tálják termékeiket. Képünkön: Takács Sándorné raktáros az exportból visszamaradt tollas dzsekiket rendezi. (Gaál Béla felvételei) ÉPÜL AZ ŰSZÓMEpEN- CE. Befejezte az új úszó­medence betonozását a Nyír­bátori Építő- és Szakipari Szövetkezet. Ahogy az idő­járás engedi, a medence burkolásával és a technoló­giai szereléssel folytatódik a munka. Az érdeklődők még mindig hozzájárulhat­nak téglajegyek vásárlásá­val az építés költségeihez. Az új medencét terv sze­rint tavasszal: a strand nyi­tásakor vehetik birtokba a nyírbátoriak. ÖLTÖZŐSÁTOR ÉS MOZ­GÓKONYHA. Megkezdték a felkészülést a forradalmi ifjúsági napok idei rendez­vényeire a nyírbátori KISZ- bizottságon. Már hagyo­mány, hogy március 15-én nagyszabású rendezvény­nek ad otthont Nyírvasvá­ri. Mivel a községben az ál­talános iskola átépítése mi­att gondot jelent az ünnep­lő fiatalok elhelyezése, ezért áthidaló megoldás után néztek a KISZ-esek. Terv szerint öltözősátrak, s moz­gókonyha felállításával gon­doskodnak majd az ünnep­lő fiatalokról a tavaszi ren­dezvényen. GfiPEK A BARKÄCSMÜ- HELYBE. December elején nyílt meg mintegy 300 ezer forintos árukészlettel a barkácsolók boltja a városban. Az üzlet szomszédjában barkácsműhelyt is kialakítanak, abol mintegy félmillió forint értékű szerszám és gép áll majd az érdeklődök rendelkezésére. Az ÁFÉSZ bá­rom nagy masinát: egy fű­rész-, egy gyalu- és egy csi­szológépet rendelt a műhely számára. A gépek megérkez­tek, jelenleg beszerelésükkel foglalkoznak a szakemberek. A műhely tavasszal nyílik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom