Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. január 13. larij Andropov válasza a francia háborúellenes mozgalom üzenetére (Folytatás az 1. oldalról) A nukleáris háború veszé­lye valóban növekszik annak következtében, hogy meg­kezdődött az új amerikai ra­kéták telepítése Európában, önök természetesen joggal teszik fel a kérdést az euró­pai nukleáris leszerelési prob­léma tárgyalásos megoldását gátló tényezők elhárításával kapcsolatban. A Szovjetunió szintén amellett van, hogy sikerüljön ezeket az akadá­lyokat elhárítani. A legfőbb akadály — s erről győz meg bennünket a genfi tárgyalá­sok égést menete — az Egye­sült Államoknak és szövetsé­geseinek a katonai fölény megszerzésére irányuló tö­rekvése, s az Egyesült Álla­mok a genfi tárgyalásokat épp ezért változtatta olyan spanyolfallá, amely mögött megvalósíthatja törekvéseit az elsőcsapásmérő nukleáris fegyverek minden áron törté­nő nyugat-európai telepítésé­re. S amikor az Egyesült Ál­lamok hozzálátott rakétái tényleges telepítéséhez, a tár­gyalásokon való további rész- ■ vétel egyet jelentett volna az európai és a világközvéle­mény megtévesztésével. Ezt minden, előítéletektől mentes ember megérti. A kialakult helyzet miatt a teljes felelős­séget ily módon az Egyesült Államok és azon NATO-part- nerei viselik, amelyek támo­gatták az új amerikai raké­ták európai telepítését. Teljesen megértjük, hogy a franciák kontinensünk jövője miatt fokozottan aggódnak, ami kifejezésre is jutott az önök üzenetében. Nem titko­lom, hogy a szovjet emberek legfőbb gondja ma a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rítása. Mi azonban úgy véle­kedünk, hogy a kialakult helyzet nem visszafordítha­tatlan. A szovjet vezetés már teljesen világosan bejelentet­te: amennyiben a NATO-tag­országok részéről készséget tapasztal az új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének meg­kezdését megelőző helyzethez való visszatérésre, a Szovjet­unió ugyancsak kész erre. Ebben az esetben természete­sen nem lenne többé szükség azokra a válaszlépésekre, amelyekre a Szovjetunió és szövetségesei most kénysze­rülnek, s amelyek megfelel­nek annak a veszélynek, ame­lyet az új amerikai rakéták országaink közvetlen közelé­ben történő elhelyezése je­lent. Változatlanul úgy véljük, hogy a nukleáris fegyverzet keleten és nyugaton egyaránt történő csökkentését szorgal­mazó és az egyetlen valós alapon — az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján — álló tárgyalásokhoz való visz- szatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem sza- laszthatjuk el. Ebben egyre növekvő szerepet kell játsza­niuk az európai országok né­peinek, társadalmuk széles ré­tegeinek. Szeretném, ha minden fran* cia szilárdan hinné: a Szov­jetunió továbbra is a békét, az enyhülést, a népek közötti barátságot célzó irányvonalat követ, erejét nem kímélve fog törekedni a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési haj­sza — beszüntetésére. Sok sikert kívánok önöknek nemes tevékenységükben, amelyet Európának, s föl­dünknek a nukleáris veszély gyülekező felhőitől történő megszabadítása érdekében fejtenek ki” — fejeződik be Jurrj Andropov válasza. Jurij Andropovhoz intézett üzenetükben a „százak bi­zottsága” mozgalom tagjai rá­mutattak : nemzetközi fe­szültség kiéleződése, az euró­pai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folytatott tár­gyalásokkal kapcsolatos ne­hézségek növelik a békét és az emberi életet fenyegető veszélyt. A mozgalom felhívására az elmúlt év júniusában 500 ezer francia vett részt a nagy­szabású békegyűlésen. A bé­ke védelmében és a leszerelés ügyének előmozdítása érdeké­ben megrendezett akcióhéten szintén százezrek juttatták kifejezésre a francia nép mélységes aggodalmát, s nö­vekvő határozottságát, hogy harcolni kíván a békéért. Ilyen körülmények között — hangsúlyozza a dokumen­tum — a francia háborúelle­nes mozgalom résztvevői kö­telességüknek érzik, hogy ün­nepélyes felhívással fordulja­nak Jurij Andropovhoz. Fel­tétlenül meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát, fel kell számolni a tárgyalásokat gátló mindenfajta akadályt, és biztosítani kell a tárgyalá­sok sikerét. Feltétlenül szük­ség van arra, hogy a nyuga­ton és a keleten egyaránt végrehajtsák a fegyverzetek kiegyensúlyozott csökkenté­sét — írják a „százak bizott­sága” elnevezésű francia há­borúellenes mozgalom üzene­tének szerzői. A válasz átnyújtása után Vaszilij Kuznyecov baráti légkörű megbeszélést folyta­tott a francia küldöttséggel, amelyet Georges Séguy, a mozgalom elnöke vezet. AZ SPD A VEGYI FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT Egon Bahr, a Német Szo­ciáldemokrata Párt leszerelési szakértője és Rudolf Hartung, az ifjúszociialisták elnöke, csütörtökön üdvözölték a Szovjetuniónak azt a javasla­tát, hogy Európában tiltsák be a vegyi fegyvereket. A szo­ciáldemokrata politikusok fel­szólították a NATO-kormá- nyokat, hogy konstruktív szel­lemiben válaszoljanak a ja­vaslatra. SPADOLINI AZ NSZK-BAN Olaszország és az NSZK fo­kozni akarja hadiipari, kato­nai együttműködését — ez de­rült ki abból a közleményből, amelyet csütörtökön adtak ki Bonnban Manfred Wörner nyugatnémet és Giovanni Spadolini olasz hadügymi­niszter tárgyalásairól. A két hadügyminiszter a NATO töb­bi európai tagállamainak is a katonapolitikai célok jobb összehangolását ajánlotta. Mindezt a Varsói Szerződés támadó erejének állítólagos megnövekedésével indokolták BIZAKODÓ SVÁJCIAK A nemzetközi helyzet ugyan nem javul meg, de gazdasá­gilag szerény előrehaladást le­het várni. Ez a svájci polgá­rok töhbségi véleménye 1984 elején azzal, hogy az átlag svájci valamivel több vára­kozással tekint az új év elé, mint egy évvel korábban. A Die Weltwoche felmérése sze­rint az országban nőtt a de­rű- és csökkent a borúlátók száma az általános kilátáso­kat illetően, ám a svájciak többsége mindenesetre nem vár nagyobb változásokat az új évtől. GYERMEKRABLÁS OLASZORSZÁGBAN Cuneóban csütörtökön dél­előtt elraboltak egy hétéves kislányt, az egyik olasz uta­zási ügynökség tulajdonosá­nak gyermekét. Federica Iso- ardit az iskola előtt két is­meretlen szólította meg az zal, hogy egy édességgyár ajándékát akarják átadni. Majd gépkocsiba tuszkolták és nagy sebességgel elhajtot­tak. Szabolcs-szatmári krónika 1983. JAMUÁP | 1983. DECEMBER Kedves szokás volt a szá­zadforduló lapjaiban, hogy az óév végén vagy az új. eszten­dő elején összefoglalták az elköszönő év történetét. Nem törekedhettek teljességre, de az összeállítást így is szíve­sen fogadták az olvasók. Sze­retnénk e hagyományt foly­tatni, természetesen nem a teljesség igényével. Remél­jük, hogy krónikánk rövid­sége ellenére is kellő átte­kintést nyújt 1983-ról. szobordomborművet. Orszá­gos zeneiskolai zongoraver­senyt, tudományos diákköri konferenciát és amatőr pan­tomimtalálkozót rendeztek. A VII. országos és nemzetközi bélyegkiállítás is fogadta lá­togatóit. Nagyhalászban ABC- áruházat avattak. Színházunk 30-án mutatta be Csák Gyu­la: Az őszülés váratlan órá­ja c. drámáját. JANUÁR MÁJUS Megkezdte működését a megyei munkaerő-szolgálati és szervező iroda. Megalakult a Magyar Díszmadár-tenyész­tők Egyesületének helyi cso­portja. 12-én a nyíregyházi 4-es iskola kórusa Venezue­lába utazott. Beszéd- és ma­gatartáskultúrával foglalko­zó társadalmi bizottság ala­kult. A nyírbátori városi-já­rási munkásőr egységnek át­adták a Pro Urbe-díjat. Meg­alakult a Budapesti Műgyűj­tők és Művészetbarátok Egyesülete megyei csoportja. Színházunk bemutatta Fü- löp—Wolf: Három a testőre, darabját. FEBRUÁR Megkezdődött a tanítás az új nyíregyházi 14-es számú iskolában. Penészleken átad­ták az öregek napközi ottho­nát. Megalakult a citerások baráti körének megyei klub­ja. Nagykállóban mentálklub alakult. Vásárosnaményban vendégszerepeit a Magyar Rádió Gyermekkórusa. Kis­várdán átadták az új tanács­házat. JÜNIUS MÁRCIUS Nyírtéten élelmiszerboltot adtak át. Nyíregyházán új IBUSZ-irodát avattak, Krú- dy-bemutató volt a színház­ban (Rezeda Kázmér szép élete). Megkezdődött az or­szágos óvodapedagógiai ta­nácskozás, átadták Borbá- nyán az ABC-áruházat, a Münnich Ferenc Kollégium­ban felavatták a névadó mellszobrát. Megyei mozgás- sérült klub alakult, Tiszalö- kön könyveskolt nyílt, a va­jai szoborparkban felavatták Radvánszky János szobor­portréját és Nyúzó Mihály mellszobrát.-Kisvárdán átad­ták az új általános iskolát. A megyeszékhelyen vendég­szerepeit a japán USUNARO gyermekkórus. JÚLIUS ÁPRILIS Leleplezték Ibrányban a földosztás emlékére állított BALLÁ ÖDÖN: Volt egyszer egy szálloda 7. Merésszé tesz a szesz Az ablakomból — ha egy­általán ablakról lehet beszél­ni — látom, hogy szemben, a budai rakparton ég a Fiume Szálló. Az utca felől sűrű ak­narobbanások zaja. Front lett a Belváros, a világháború itt dübörög a Váci utca és a Du- na-part kövezetén. A Régi- •j posta utcában egy német ka- | tonai teherautó kap talála- ; tot. Újabb tizenkét sebesült kerül a szálloda kötözőhelyé­re. Délután italhoz jutok. Mit lehet ebben a pokolban csi­nálni: inni. Semmiféle igazo­ló írásom nincs már, nehéz így dekkolni. És ekkor men­tő ötletem támad, vélhetően az italtól. Amikor besötéte­dik, kisurranok a szállodából. A szomszédos Mária-Valéria utcában lévő német garázs­hoz. Szerencsém van. A garázs­ban az első ember, akivel összetalálkozom, civil, és ma­gyarul rámköszön: — Jó estét, szerkesztő úr! Felismerem benne egy régi ismerősöm sógorát, egy volt pincért, aki minden, csak ép­pen nem árja. — Mit keres maga itt? — kérdem csodálkozva. — Az istenért, szerkesztő úr, erről később se beszéljen senkinek! Hamis papírokkal vagyok itt és a garázsmes­ter mellett dolgozom. Tudja, ez a legbiztosabb hely, ide nem merészkednek ezek a nyomorult nyilasok. Most már nyugodtan be­szélhetek az én problémám­ról is. Rögtön megérti. — Nekem egy német ko­csira lenne szükségem. A pa­rancsnokságra akarok menni kötszerért — mondom. — De azt se tudom, hogy az hol van. — A Várban, a Mátyás­templom melletti épületben. De hallja, hogy aknáznak? Nem biztos, hogy épségben felér oda, és őszintén szólva, azt sem tudom, hogy akad-e német sofőr, aki felvinné. De megpróbálhatom. Azt mon­dom majd, hogy orvos. Otthagy. Nehezen telnek a percek. Végre visszajön egy német sofőrrel. — Hans felviszi — kacsint rám. És csakhamar egy német terepjárón ülök. A Lánchídon bukdácsolunk keresztül. Kö­rülöttünk rőtszínű fények vil­lannak, de ez most nem ér­dekel. Az ital szinte érzéket­lenné tesz a külső veszélyek iránt. Robogunk a csatamező­vé vált romos Vár utcáin, az épület előtt álló őrnek a so­főr mond valamit, az pedig elirányít az egyik első eme­leti szobába. A fotelokban két fiatal tiszt ül. Gyógyszeré­szek, Közlöm velük, hogy a Hungária-szállóban német kötözőhely van, de orvos nincs, gyógyszer és kötszer gém. — Medikus voltam és szí­vesen segítenék. — Mire van szüksége? — Fájdalomcsillapítókra és kötszerekre. — Mindjárt intézkedünk. A két tiszt előtt az aszta­lon egy félig teli üvegben va­lami piros színű likőr. Leül­tetnek, megkínálnak, amíg a parancsukra egy katona ösz- szeszedi egy ládába a kért orvosi eszközöket. Gyorsan megtörténik. De én még vá­rok. — Mit akar még? — kér­di az egyik tiszt. Ha józan lennék, biztosan hallgatnék. De az ital szinte felvillanyoz. Pontosan már nem tudom felidézni, amit ekkor mondtam, de bizonyá- -ra kiderült belőle, hogy nincs semmiféle katonai igazolvá­nyom, hogy a front egészen közel van, és hogy nem aka­rok harcolni. Az egyik tiszt elneveti ma­gát. — Jó, jó, de miben segít­hetünk? — Egy írás kellene önök­től, hogy a kötözőhelyen va­gyok elfoglalva. Azt hiszem, ennek több haszna van, mint­ha lövöldöznék. A két tiszt összenéz. Még el is mosolyodnak. És ami­kor a kötszeres ládával visz- szafelé indulok, zsebemben a gépelt írás, amely igazolja, hogy a kötözőhelyen dolgo­zom. Valóságos csoda, ami sikerült. A német kötöző­helyre nem merészkednek be a nyilasok... Következik: 8. Huszonnégy aranykanál. AUGUSZTUS Tiszadobon a művészbará­tok olvasótábora kezdődött. Olaszországi vendégszerep­lésre utazott a Kállai kettős népi együttes, francia mező- gazdasági szakemberek ér­keztek megyénkbe. Porosai­mén ruházati boltot adtak át. A Vasvári Pál Gimnázium kórusa Svédországba utazott. A nyíregyházi Mandabokor- ban Váci-emlékszobát avat­tak. Kiváló Határőrközség címet kapott Beregdaróc és Beregsurány. Felavatták Nyír­bátorban a Kodály-szobrot. SZEPTEMBER A Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet Lenin nevét vi­selő szocialista brigádját a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel tüntették ki. A Pető­fi kollégium falán leleplez­ték a Kodály-emléktáblát; megkezdődött az országos ta­nácskozás a képregényről. Üzembe helyezték az Ipari Műszergyár fehérgyarmati gyáregységét, átadták Máté­szalkán az autóklub műszaki állomását. A színházban Ka- tajev-bemutató volt (Bolond vasárnap). A megyeszékhe­lyén vendégszerepeit a Rad­nóti Színpad. Átadták a HNF. Országos Tanácsának nemze­ti zászlaját Mátészalkának, megnyitották a VI. színház- technikai napokat. Nyírbogdányban megnyílt az öregek napközi otthona, Fehérgyarmaton óvodát avat­tak. Üj élelmiszerboltót ka­pott Dögé. Színházunk bemu­tatta Németh László: A két Bolyai c. drámáját. A tisza- dobi gyermekvárosban fel­avatták Péli Tamás pannóját. Országos mozgásműveltségi tanácskozás kezdődött. OKTÓBER Tiszavasváriban megnyílt Schmidt Sándor népi ipar­művész kiállítása. Nyíregy­házán átadták a balmazújvá­rosi Lenin Tsz csemege áru­házát, megkezdődött a sze­zon a kisvárdai Várszínház­ban. Westsik-emlékülés kez­dődött 17-én, leleplezték az egykori Kossuth-díjas tudós szobrát. Tiszadobon felavat­ták az új ifjúsági házat. Finn férfikórus vendégszerepeit Balkányban, szovjet békede­legáció érkezett Nyíregyházá­ra; megnyílt a szervezéstudo­mányi nyári akadémia, Nyír­egyházán tanácskoztak az or­szág műemlékvédelmi szak­emberei. Bánki Donát nevét vette fel az ipari szakközépiskola, Nyíregyházán új ' fodrász­szalon nyílt. Átadták Benkei Andrásnak a „Szabolcs-Szat- már megyei Tanács Alkotói Díja” kitüntetést. Megnyílt az I. országos karikatúra- biennálé. Megkezdődtek a magyar—NDK barátsági na­pok, átadták az új húsüzletet Vásárosnaményban. Átadták a napkori víztornyot, meg­kezdődött az I. országos vi- deoszemle. A színházban Shakespeare-bemutató volt (Sok hűhó semmiért). Zenei együttesek hangversenye volt az újjáalakított Koronában. NOVEMBER Leleplezték Kisvárdán a Bessenyei György Gimnázi­umban a névadó mellszob­rát. Vasmegyer új iskolát ka­pott, Nyírbátorban modell- házat nyitott a Magyar Gyap­jú és Szövőgyár. Nyíregyhá­zán vendégszerepeit a Grúz állami vonósnégyes. Sóstón megnyílt a diákújságírók és lapszerkesztők tábora. Tiszalökön Csontváry-em- léktáblát avattak, élelmiszer- üzlet nyílt Geszteréden. Nyír­egyházán új Patyolat-szalon nyílt, átadták az ÉKV Kos­suth utcai csemege áruházát és bisztróját, megnyitották az amatőr képzőművészeti kiál­lítást. Orvosi rendelőt és la­kást adtak át Tunyogmatol- cson; megnyílt az Utazás a Szovjetunióba c. idegenfor­galmi kiállítás. A VI. orszá­gos népművészeti kiállítás 23-tól fogadta látogatóit. Megnyílt a nyári egyetem, uruguayi ifjúsági küldöttség érkezett Nyíregyházára. DECEMBER Nagykállóban megnyílt az Ámos Imre-emlékkiállítás. Megtartották az első megyei iskolaszövetkezeti tanácsko­zást, megnyitották a VI. or­szágos gyermekkönyvhetet Nyíregyházán. Átadták a kombájnverseny díjait. Le­leplezték Ramocsaházán Me­ző Imre mellszobrát. Átad­ták a megyei letelepedési tá­mogatást a pályakezdő fia­taloknak. Megnyílt a szabol­csi téli tárlat. Kisiparos szol­gáltatóházat adtak át Apa- gyon. Színházunk bemutatta Balázs József: A bátori ad­vent c. történelmi játékát. A megyeszékhelyen megren­dezték a hagyományos kará­csonyi hangversenyt. összeállította. Orosz Szilárd Értesítjük tiszteli ügyfeleinket, hogy a Pestvidéki Gépgyár által gyártott összes típusú olaj- és gázégők, hőlégfúvó berendezések és ezek alkatré­szeinek értékesítését — a vásárlók jobb, gyorsabb és egy­szerűbb kiszolgálása érdekében — 1984. január 1-től tár­saságunk végzi. Megrendeléseiket tehát t jövőben az alábbi címről elégítji ki: TAT Tüzeléstechnikai Berendezés és Alkatrész-ellátó Tár­saság 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 17. TELEX: 22—5285. TELEFON: 200-914. <Bp. 5648)

Next

/
Oldalképek
Tartalom