Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

ÄRA: 1,40 FORINT 1984. január 4., szerda XLI. évfolyam, 2. szám Terrorintézfcedésefe, letartiztatások Izraeli légierí támadása Libanonban Szíriái ellenőrzés alatt álló libanoni területeket bombá­zott kedd délelőtt az izraeli légierő a Bejruttól huszonöt kilométerre fekvő Bhamdun városban. Egy izraeli katonai szóvivő szerint két épület, az Arafat-ellenes palesztin lá­zadók bázisa volt a légitá­madás célpontja. A földi lég­elhárítás tüzet nyitott a tá­madásban részt vevő négy vadászbombázóra, de azok sértetlenül tértek vissza tá­maszpontjukra. Az áldozatok száma egyelőre nem ismere­tes, csak annyi, hogy egy szálloda teljesen romba dőlt. Közben a megszállt Dél- Libanonban fokozódó ellen­állást váltanak ki az izraeli lerrorintézkedések, a tömeges letartóztatások, az ütmen ti gyümölcsösök kiirtása, az el­lenállási akciókhoz felhasz­nálható épületek lerombolása. Az ellenállás tömegbázisát maguk a megszállók szélesí­tették ki azzal, hogy néhány napon belül három mohame­dán vallási vezetőt tartóztat­tak le, megostromoltak, át­kutattak, bezártak több me­csetet. Az izraeli hadsereg rövid időn belül nyolcszáz, túlnyomórészt libanoni fo­gollyal népesítette be az iz­raeli—palesztin fogolycsere idején kiürített anszári gyűj­tőtábort. Bejrúti sajtóértesülések szerint a libanoni polgárhá­borús ellenfelek, egyfelől a libanoni hadsereg és a falan- gista milíciák, másfelől a Nemzeti Megmentési Front és az Amal nevű síita szervezet vezetői jóváhagyták a szaúd- arábiai közvetítéssel véglege­sített biztonsági tervet, amelynek a bejelentése a kö­zeli napokban, de legkésőbb a szíriai, a szaúd-arábiai és a libanoni külügyminiszter, a hét végére jelzett ríjadi ta­lálkozóján várható. MA Hit javasol a lakosság? (2. oldal) • Művelődő tsz-tagság (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) • Megkezdte alapozását az NYYSSC (8. oldal) MEZŐGÉP: Egy hét — száz újítás Közel száz újítási javasla­tot nyújtottak be elbírálásra a decemberben lezajlott ver­senyhéten a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalatnál. Az újítási héten „született” javaslatok közel egyharmadát a nyírteleki gyáregység nyújtotta be. A második helyen a köz­pont, a harmadik helyen pe­dig a törzsgyár újítói végez­tek. A javaslatok elsősorban gyártmány- és gyártásfejlesz­tésre, illetve a munkavéde­lemre és a munkakörülmé­nyek javítására irányultak. A TÉLI SZÜNET UTÄN tegnap, január 3-án folytatódott a tanítás az iskolákban. Több mint százezer szabolcs-szatrná- ri általános és középiskolai tanuló ült újra padokba. Ké­pünk az új nyíregyházi 14-es számú, Virág utcai általános iskola 1. f. osztályában készült: Szakos Józsefné matema­tikaórát tartott a legkisebbeknek, (császár) mmmmp • «fsat A z elismerés, legyen az bármilyen szintű vagy formájú, amíg világ a világ, ösztönzöerö lesz. Versenyben a díj, az elsőségért való küzdelem olyan emberi tulajdonság, amely túl az egyéni si­kereken, közösségeken, ha úgy tetszik üze­meket gazdagít. A szocialista munkaver­senynek sok formája létezett, létezik, hasz­nuk felbecsülhetetlenül nagy, ezért is ter­mészetes, hogy minden kezdeményezésnek, új versenyformának nagy a visszhangja. Megyénkben a termelőszövetkeze.tek te­rületi szövetsége sok versenyformának, ve­télkedőnek volt már kezdeményezője, szer­vezője. Évtizede, hogy sikeres a gabonabe­takarításban a kombájnosok versenye, és tavaly a „Tiszta mezőgazdasági szövetke­zet” mozgalom vált gyorsan hasznossá, nép­szerűvé. 1984-ben egy újabb versenyformára ké­szített tervezetet a TESZÖV szövetkezetpo­litikai és munkaügyi bizottsága. A cél a növénytermesztés kiemelt ágazataiban a hozamok növelése. A tervezet szerint a jövőben vándorser­leget és oklevelet kapnak azok az üzemek, amelyek búzából, kukoricából, rozsból, bur­gonyából. napraforgóból, dohányból és cu­korrépából egységnyi területen a legna­gyobb hozamokat érik el. Az értékelés KSH-adatok, illetve az ipari növényeket termeltető vállalatok adatszolgáltatása alap­ján történik majd. idén először, a tavalyi eredményeket figyelembe véve. februárban. A verseny (a sportot kivéve) az erőki- ; fejtésnek nem alapja, hanem serkentője. '■ Nem azért lesz több búza, kukorica, vagy burgonya, mert a legjobbak ezentúl serle- j get és oklevelet kapnak. Azért lesz több j termés, mert a tudást, a technológiát, tech- j nikát alkalmazva minden ember törekszik ' többet és jobbat adni. Hogy ez a törekvés s most (az elsőket tekintve) elismerésben is • részesül, nagyon jó. Már csak azért is. ! mert az eredmény, a példamutatás nem j marad rejtve és méltán büszke lehet az, aki dobogóra kerül. S. E. Alkatrészgyártók. *Ä KA-üzem jelenlegi fő tevékenysége — köz­ponti megrendelések alapján — alkatrész- gyártás. Nagy mennyiségben készítenek transzformátorokat, illetve használt trafó­kat újítanak fel. Mint Biró László igazga­tótól megtudtuk: a Tanácsköztársaság té­ren több mint félmillió forint értékű kész­lettel rendelkező alkatrészboltot üzemeltet­nek. Itt a rádiók és televíziók, valamint híradástechnikai és háztartási gépek al­katrészeit árusítják kisvállalatoknak, kis­iparosoknak és a lakosság részére. A GEL- KA a jövőben javítással is bővíti lakossági szolgáltató tevékenységét. Képünkön: asz- szonyok egy csoportja hálózati trafót és tv- antennaközösítőt készít a RAMOYILL meg­rendelésére. (Elek Emil) Ügyintézés helyben Mit /stent a lakosságnak a közigazgatás új rendszere — válaszolnak a megyei tanácson Megszűntek a járások január elsején, nem fo­gadnak már ügyfeleket a járási hivatalok — ám még nem csöndesedtek el ezek az épületek. Dolgoznak az úgynevezett „felszámoló bizottságok” — folyamato­san átadják az ügyiratokat, a berendezést, s mindent, ami ezzel jár. Mint a megyei tanács ille­tékesei elmondták, nem ke­vés munkát jelent ez — vi­szont az állampolgároknak ezt err szabad megérezniük. Ez azoKra vonatkozik elsősorban, akiknek elintézetlen ügyük volt a járási hivatal valame­lyik osztályán, hiszen ők vár­ják a határozatot — az előírt határidőn belül. Remélhető­leg nem is lesz csúszás. Az ügyek iratai sorra új kezek­be kerülnek: á városi taná­csok illetékes osztályaira, il­letve Tiszavasváriban a nagy­községi tanácsra. Kivétel öt nagyközség — Rakamaz, Űj- fehértó, Nagykálló, Csenget­és Záhony — lakosainak fel­lebbezett ügyei: ezek a me­gyei tanács szakigazgatási szerveihez kerülnek. Itt érdemes megállni egy kicsit. Érdekesek ugyanis az arányok. A volt járási hivata­lok 1982-ben mindössze 610 ügyben hoztak másodfokú ha­sek érdekében. Növelték a lét­számot a városi tanácsoknál is, ahol ez szükségessé vált. így sem érhető el azonban, hoty minden egyes tanácsnál képzett szakembert alkalmaz­zanak — sok helyen ez nem is lenne célszerű. Például az építési ügyek intézése úgy is megoldható, hogy társulási szerződést kötnek a tanácsok. Harminchat ilyen társulás lesz a megyében (jó néhány már működött tavaly is), és így elérhető, hogy ha valakinek építési engedélyre van szük­sége, akkor elég, ha a helyi tanácshoz fordul. A társulás ugyanis azt je­lenti, hogy a társult közsé­gek közül egyben lesz szak­ember, aki heti egy-két alka­lommal elutazik a szomszé­dos tanácsokra, ott fogadja az ügyfeleket. Szakvéleménye alapján adják aztán ki a he­lyi szervek az engedélyt. Ha­sonló társulásokat szerveznek az árellenőrzésre is. Tíz ilyen alakul — az ellenőrök járják a községeket, és ellenőrzéseik tapasztalatai alapján javasol­ják a helyi szakigazgatási szervnek a határozathozatalt. Mindezeknek egy a lénye­ge: az ügyintézés helyben tör­ténik — s ezután a lakosság­nak nem kell vonatra vagy buszra ülnie, hogy a járási székhelyre utazzék. Az ügy­intéző „házhoz jön”. Megnövekedtek tehát a he­lyi tanácsok feladatai, több lett a munka a városi taná­csokon is, és gyarapodott a tennivaló a megyei tanács egyes osztályain. Mindez szükségessé teszi, hogy fel­mérjék: miképp kell módosí­tani az ügyfélfogadási időt. Ezt a negyvenórás munka­hétre való áttéréshez is iga­zítják, és természetesen fi­gyelemmel kísérik, hogyan alakul napközben az ügyfél- forgalom. E tapasztalatok alapján igazítják aztán a gya­korlathoz az időbeosztást — az ügyfelekhez alkalmazkod­va. ‘ (tgy) tározatot — ez alig negyede az összesnek. Nem túlzottan sok embert érint hát ez a vál­tozás — de természetesen egyetlen ügyben sem lehet hiba a közigazgatási átszerve­zés miatt. Volt néhány olyan terület is. ahol a járási hivatalokhoz kellett fordulnia az ügyfélnek első fokon is. Tulajdonképpen ez sem sok, hiszen a megye tanácsai ösz- szes ügyeinek ez alig 7—8 százalékát tette ki (ezt jól mutatja, hogy milyen sok te­rületen került a döntési ha­táskör a helyi tanácsokhoz még az átszervezés előtt!). Most már elenyésző lesz az olyan ügyek száma, melyek­ben nem a községi vagy nagy­községi tanácshoz kell fordul- ' ni. Ilyen a kisajátítások ügye, az útépítéseké, vagy a bo­nyolultabb gyámügyi problé­mák közül néhány (például az állami gondozásba vétel). En­nek is pusztán az az oka, hogy egyelőre nincsenek min­denhol megfelelő szakembe­rek. A szakemberek száma nö­vekedett a helyi tanácsoknál — a megszaporodott felada­tokkal párhuzamosan. A köz­ségi-nagyközségi tanácsok összesen több, mint félszáz szakképzett ügyintézővel bő­vítették, illetve bővíthetik apparátusukat — éppen a jobb, szakszerűbb intézkedé­Magröntgen a határon Nöy/óny-egészségügyi vizsgálatok Záhonyban A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ záhonyi határkirendeltségének fő munkája: meggátolni a nö- vényb'etegségek Magyaror­szágra való be-, illetve az in­nen történő kijutását. Ennek, az országhatárhoz érkező im­port-, export- és tranzitáruk tüzetes növény-egészségügyi vizsgálatával és az annak alapján hozott intézkedéssel tesznek eleget. A záhonyi kirendeltség 1983-ban mintegy 9 ezer ton­na importárut, 220 ezer ton­na exportalmát vizsgált. A Magyarország által importált növényi árukat kivétel nél­kül, az exportáltakat pedig szúrópróbaszerűen ellenőr­zik. A rendeltetési helyükre hazánkon át jutó. úgynevezett tranzitárukat pedig csak ak­kor vizsgálják át, ha az át­rakásnál az átrakók, vagy a vasutasok növény-egészség­ügyi rendellenességet tapasz­taltak. A szállítmányokból mintát vesznek és laboratóriumba küldik. Kozma Zoltán kiren­deltségvezető elmondta, hogy a saját laboratóriumukban is végeznek vizsgálatokat; pél­dául megállapítják, hogy az illető áruban vannak-e úgy­nevezett karanténveszélyes károsítok. Ha igen, akkor a határkirendeltség azonnal ér­tesíti az illetékeseket, s ha rövid idő alatt nem gondos­kodnak az áru feladóhoz va­ló visszajuttatásáról, akkor meg kell azt semmisíteni. De szerencsére erre már évek óta nem volt szükség. Eny­hébb esetben a határkiren­deltség a szállítmányt csak bizonyos kezelések (gázosítás, hőkezelés ...) elvégzése után engedi felhasználni. A záho­nyi kirendeltség munkáját magröntgen is segíti, amivel a szemes termények rejtett fertőzései is észrevehetők. A Növényvédelmi és Agro­kémiai Központ záhonyi ha­tárkirendeltsége jól együtt­működik a szovjet növény­egészségügyi szakemberek­kel. Például a tuzséri hűtő­ház területén rendszerint együtt vizsgálják a Szovjet­unióba küldendő exportal­mát. (cselényi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom