Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

XLI. évfolyam, 9. szám ARA: 1,40 FORINT 1984. január 12., csütörtök Munkás« orok A hét végén me­gyénkben is meg­kezdődnek a mun­kásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlései. Családta­gok, munkatársak, barátok részvételével rendezik az egységgyűléseket. A janu­ár végéig tartó fórumok ismét az érdeklődés kö­zéppontjába állítják az önkéntes testület tagjait. A mostani gyűlések egy kicsit sajátosak lesznek. Sajátosak annyiban, hogy egy nehéz év eredményei­ről és gondjairól számol­hatnak be, s az idei fel­adatoknak rugalmasan al­kalmazkodni kell a meg­változott gazdasági és po­litikai körülményekhez. Az elmúlt év januárjá­ban a kiképzési és szolgá­lati feladatok mellett a termelőmunka még ered- ményesevb segítését tűz­ték feladatul a munkás­őrök elé. A mostani beszá­molásoknál elmondható, hogy a legtöbb munkahe­lyen (például a SZÁÉV- nél és a Mezőgépnél) kez­deményezők voltak a munkásőrök, mozgósítot­tak számos üzemi feladat végrehajtására. A párt Központi Bizottságának áprilisi határozatait szin­te valamennyi munkásőr megismerte, ezeknek az ismereteknek hasznát vet­ték a munkában és a ki­képzésben egyaránt. Januárban a munkás­őrök új igazolványt kap­nak. Az igazolványcsere előtt az elmúlt napokban valamennyi munkásőrrel elbeszélgettek a parancs­nokok. Az őszinte beszél­getések felszínre hozták a gondokat, a megoldásra váró feladatokat is. A fel­mérésnek is beillő elbe­szélgetések tapasztalatait jól lehet majd hasznosí­tani az idei termelőmun­kában és a munkásőri fel­adatok ellátásában is. A szokásostól eltérő egységgyűlést tartanak a volt nyíregyházi járás munkásőrei. A parancsno­kok ünnepélyes keretek között megköszönik az ed­dig végzett eredményes tevékenységüket — ame­lyet új szervezeti keretek között folytathatnak. (A megszűnt járási munkás- őregység a városi munkás- őregységgel egyesült.) zúttal is fénypontja lesz az egységgyűlé- ■■ seknek a fiatal mun­kásőrök ünnepélyes eskü­tétele. Többnyire olyan fi­atalok tesznek esküt, akik a történelmi sorsfordulók és a munkásőrség megala­kulása után születtek. A januári egységgyűléseken újabb huszonéves fiatalok csatlakoznak az önkéntes testület nagy táborához. N. L. Á közlekedés idei terveiből Új vonatok, autóbuszok Ebben az esztendőben a la­kosság és a fuvaroztatók nö­vekvő igényéivé! összhangban kismértékben fokozódnak a közlekedésre háruló feladatok. A tervek szerint a személy- szállításban a tömegközleke­dés teljesítményei a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, ezen belül azonban a távolsági utazások kissé mérséklődnek. A városi közlekedés Budapes­ten szintén az elmúlt évihez hasonló lesz, a vidéki váro­sokban pedig mintegy négy- százalékos növekedésre lehet számítani. A személyszállítási feladatok zökkenőmentes tel­jesítése érdekében vaiameny- nyi közlekedési vállalat elő­térbe helyezi a szolgáltatások minőségéinek javítását. A népgazdaság idei fejlődé­sével párhuzamosan az áru- szállítás teljesítménye várha­tóan csaknem 1 százalékkal növekszik. Ezen belül a bel­földi és az importforgalom csak minimálisan haladja meg a tavalyit, míg az export­forgalomban 5%-os teljesít­ménynövekedésére számíta­nak. A vasúti közlekedésben — elsősorban az exportszál­lítások növekedéséből eredő­en — valamelyest javulnak az eredmények, úgyszintén a közúti közlekedési vállalatok­nál,’ahol a nemzetközi fuva­rozás iránti kereslet további fokozódása várható. Az idén folytatódik a vasút" vonalak villamosítása: a vác— aszódi vonal üzembehelyezé­sével 1780 kilométerre nő a villamosított pályahálózat hosszúsága. A közúti közleke­désben továbbra is fontos fel­adat az elhasználódott, nagy benzdnfogyasztású tehergép­járművek selejtezése, illetve dízelesítése. A fajlagos ener­giafelhasználás javulni fog, így aiz áruszállítási teljesít­mények növekedése ellenére a közlekedés energiafelhasz­nálása a tavalyi szinten ma­rad. Kissé csökkennek az idén az ágazat beruházási lehető­ségei: összesen 19,4 milliárd forintot fordítanak beruházá­sokra, 13 százalékkal keve­sebbet, mint az elmúlt év­ben. Ennek ellenére nem mó­dosul az ez évre tervezett lé- tetsíményátadások menet­rendje. A vasúti hálózat fejleszté­sének keretében a vonalvilla­mosításon túlmenően 200 ki­lométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek, 50 kilomé­teren pedig önműködő bizto­sítóberendezést szerelnek fel. A fejlesztési összegek csökke­nése érezteti hatását az or­szágos közforgalmú útháló­zat fejlesztésében: kevesebb jut a gépbeszerzésre, s egy­szerűbb kivitelben készülnek el az utak kiszolgáló létesít­ményei. Mérséklődnek a já­rulékos beruházások is. A már megkezdett útkorszerű­sítések építési ütemét azon­ban a legtöbb helyen tartani fogják. Az M 1-es és M 5-ös autópályákon tovább folytat­ják az építést, ám újabb sza­kasz átadására ebben az év­ben nem kerül sor. A vidéki helyi közlekedésben pedig 53 kilométerrel bővítik az autó­buszhálózatot. A légi közlekedést kivéve minden területen új jármű­veket fognak beszerezni. Egyebek között 11 villamos mozdony, 25 motorvonat, 50 személy- és egyéb kocsi, s mintegy 200 teherkocsi vá­sárlását tervezi a vasút. A Volán-vállalatok körülbelül 600 új, korszerű autóbuszt ál­lítanak forgalomba. A szociális ellátásban egy­részt az elért színvonal meg­tartása, másrészt — például a lakásépítésben, a munkás- szállításban — a takaréko­sabb gazdálkodás lesz jellem­ző. Tovább javítják a mun­kakörülményeket, s a bizton­ságosabb munka feltételeit. Fejlődik az üzemegészség­ügyi szolgálat, s kedvező irá­nyú változás várható az üze­mi higiénés ellátás területén is. Az élelmiszeripar terveiből Jobban igazodnak a piachoz A KISVÄRDAI hunnia- GOOP Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalatnál a tavalyihoz képest vissza­fogják a termelést. A felsza­baduló munkaerőt az igénye­sebb termékek előállításánál hasznosítják. A visszafogás legfőbb oka az, hogy a tartósan alacsony külpiaci árak következtében a ráfordítások és a hozamok jó ideje nem kerülnek elfo­gadható viszonyba. Pedig ön­magában imponál az 1983-as 42,9 százalékos exportnöve­kedés. Ám ilyenformán nem meglepő, hogy a tavalyi hoz­závetőlegesen 6 ezer tonna feldolgozott csirke határokon túli szállítását terv szerint az idén ötezer tonna alá csök­kentik le. A nyúlhús kivitele ezer tonna körül lesz. A vállalat összességében mérsékeltebb termelése a bel­földi ellátást nem érinti, sőt a HUNNIACOOP — ahogyan a múlt évben — az idén is többet tesz annak érdekében, hogy a választék bővítése mellett itthon mennyiségi nö­vekedést érjen el. Ez utóbbi­nak nagy akadálya: sok he­lyen hiányoznak a közegész­ségügyi előírásoknak megfe­lelő tároló- és hűtőkapacitá­sok a fogadó partnereknél, élelmiszerüzleteknél, boltok­nál. A szerződéskötések biztosí­tanak ez évre is elegendő fel­dolgozni való élő baromfit és nyulat. A NYÍREGYHÁZI kon­zervgyár minden terme­lési mutatószáma jobb lett a tervezettnél — a tavalyi aszály ellenére. Babból, ubor­kából, szamócából és szilvá­ból a számítottnál ugyan ke­vesebbet sikerült felvásárol­ni. d- a piaci helyzet szeren­csés alakulása következtében A HUNNIACOOP kisvárdai üzemében arab megrendelésre csomagolják a grillcsirkét. (Elek Emil felvétele) ez nem éreztette hatását a vállalati végső eredményben. Várakozáson felül, hozzáve­tőlegesen 150 millió forint nyereségre tettek szert 1983- ban. Különösen ügyeltek arra, hogy a termelés növekedése és a piaci igények összhang­ban maradjanak. Az értéke­sítés az 1982. évit — érték­ben — 18 százalékkal halad­ta meg. Magyarországon zöld­ség- és gyümölcskonzervből a nyíregyházi gyár a nyugati piacok legnagyobb szállítójá­vá nőtte ki magát. Hétmillió­nál több dollárt szerzett pél­dául a múlt évben is. 1983. évi exporttervét úgy a szocialista, mint a tőkés piacokon 15—16 százalékkal teljesítette túl a vállalat. A szocialista országok közül a legnagyobb vásárló Szov­jetunió. A nyugati vevők kö­zül a legjelentősebbek: az NSZK, Anglia, Hollandia, de érdekeltségük van az USA- ban és Japánban is. 1934 közepén két beruhá­zás fejeződik be és kezd ter­melni: egy új gyümölcsfel­dolgozó technológia beveze­téséről és egy fémdoboz­gyártó gépsor indításáról van szó. A gyár a várhatóan kemé­nyedé piaci feltételek között is további növekedést remél. Sztancs János Hasznosítják a holt szezont Karbantartó gépkocsi­vezetők Munkával használják ki a téli holt szezont a Volán te­hergépkocsi-vezetői. Több, mint harmincán vannak, akik a jogosítvány mellett szak­mával is rendelkeznek. Ök január 9-től a karbantartó műhelyekben kaptak beosz­tást, s részt vesznek a teher­kocsik és az autóbuszok ja­vításában. így a vállalat is jól jár, mert nem az állásidő­re fizetik a bért, de a maga­sabb kereset révén a gépko­csivezetők is elégedettek, hi­szen nem kényszerülnek ál­lásra a fuvarhiányos hetek­ben. Fellendülif újítómozgalom a SZÁÉV-nél Menedzselik az ötleteket FELLENDÜLT AZ ŰJÍTÓI TEVÉKENYSÉG A SZA­BOLCS megyei Állami építőipari vállalat­nál. jOl példázza ezt a KÖZELMÚLTBAN meg­tartott ÚJÍTÓK FÓRUMA IS, MELYET IGEN PEZS­GŐ LÉGKOR JELLEMZETT. AZ ÚJÍTÁSAIKÉRT EZ AL­KALOMMAL HUSZONNYOLCÁN KAPTAK IGAZGATÓI DICSÉRETET ÉS JUTALMAT. A Magyar Posztó nagykállói gyárában a matringoló gépsoron y Magdolna munkája nyomán. (Elek Emil felvétele) kötőfonal készül Bakos Tömöri Lászióné, a SZÁÉV újítási főelőadója elmondta, hogy sikeres évet tudnak maguk mögött. Az újítások­ból a vállalat 4 millió fo­rint megtakarítást ért el; ezért az újítóknak 250 ezer forintot fizetett ki. Az újítók zöme az építési munkák minőségének és szervezettségének javítására adott jól hasznosítható ter­vet, elképzelést... Hosszan sorolhatnánk az újítások hasznát, előnyeit, de ezt csupán két kiragadott ötlet­tel jellemezzük. Régebben a körfűrészkorongot csak ne­hezen, lassan tudták élezni, köszörülni. Broda József asztalos olyan gépet konst­ruált, mellyel az említett művelet könnyen, gyorsan, jó minőségben elvégezhető. Pauliska András és Szeiler János építésvezetők pedig a nem vakolandó födémpane­lek illesztési hézagainak le­zárására (eltüntetésére) fej­lesztettek ki egy anyagot, el­járásit. így műanyag lécre nincs szükség, s a födém is sokkal esztétikusabb mint volt, és jelentősen csökkent a garanciális javítás iránti igény is. A SZÁÉV újítási kataló­gust készített, ami révén a megvalósított műszaki fej­lesztések főbb jellemzőit, al­kalmazási területeit ismer­tetik. A katalógust elküldték több vállalatnak. Nem hasz­talan, mert a SZÁÉV-nél be­vezetett újítások iránt nem­csak az építőipari vállalatok érdeklődtek, hanem például a Kaposvári Cukorgyár és a Dunai Vasmű is. Az újítók többsége a gya­korlathoz, a termeléshez kö­zel állók (technikusok, mű­vezetők, építésvezetők) kö­zül kerül ki. Ezért cél: má­sokat is jobban bevonni a műszaki fejlesztésbe. Ennek érdekében egy tavaly szüle­tett minisztertanácsi rende­let nyomán a műszaki értel­miség elől elhárítottak egy akadályt. Korábban ugyanis a vállalatnál olyan embe­rektől nem volt szabad újí­tásként elfogadni javaslato­kat, akiknek a műszaki fej­lesztés egyébként munkakö­ri kötelessége. Ez megválto­zott, tehát most már elfo­gadható, de az újítót megil­lető díj megállapításánál fi­gyelembe veszik azt, hogy egyébként neki feladata is. Ezt az intézkedést a műsza­ki értelmiségiek örömmel fogadták. A SZÁÉV-nél egyszerűb­bé, gyorsabbá, rugalmasab­bá vált az újításokkal kap­csolatos ügyintézés, de még van tennivaló. Gyakoriak az ötletbörzék. A fizikai dolgo­zóknak az FMKT segít az újítások kidolgozásában, do­kumentálásában. Tömöri Lászlóné pedig menedzseli az adott ötleteket, javaslato­kat ... Az idén az újítások beve­zetésének, hasznosításának további gyorsítása, minél szélesebb körű elterjesztése érdekében egy kísérleti mű­helyt szeretnének létrehozni. (cselényi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom