Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

A CIPŐIPAR TERVEI Naponta hatszáz pár — szov­jet exportra kerülő — moka­szinhoz készítenek felsőrészt a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezet kétműszakos tüzödei szalagján. (G. B.) A női cipők előállítására szakosodott Rakamazi Cipő­ipart Szövetkezet is teljesítet­te árbevételi tervét a múlt évben, igaz a tervezett 950 ezer helyett csak 940 ezer lábbeli került ki az üzem­csarnokokból. Az idén, szem­ben a tavalyi 118 millió fo­rinttal, 125 millió forintra kívánják emelni a tőkés kivi­telből származó bevételt. A legnagyobb tőkés partnereik: az USA, Anglia, Ausztria cé­gei közül kerülnek ki. Ha­sonlóan a Szabolcs Cipőgyár­hoz, termékeik felét a Szov­jetunióba exportálják. Kevés a jelentkező ipari tanulónak, ezért a szakmai utánpótlás elégtelensége gondot okozhat a jövőben. Kizárólag női lábbeliket gyártanak a gávavencsellői Victória Cipőipari Szövetke­zetben is, de csak kivitelre. Termelési értékük 1983-ban 110 millió forint volt, ez 2 millió forinttal haladta meg a terv szerinti értéket, mely érték az idén 120 millió fo­rint. Exportjuk túlnyomó ré­sze a szocialista országokba irányul, elsősorban a Szov­jetunióba, Lengyelországba, az NDK-ba. Termékváltásra készülnek a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezetnél. Ez évtől fokoza­tosan férfi sport- illetve sza­badidőcipők gyártására áll­nak rá, és az elképzelések szerint 1985 végére már az lenne a szövetkezet egyetlen profilja. A széles körű piac­kutatás eredményeit figye­lembe véve, valamint, hogy ezek a cipők hazai nyers-, illetve alapanyagokból készít­hetők, a szövetkezet vezetői nagy reményeket fűznek a struktúraátalakítás várható eredményeihez. Tavalyi ter­veiket mind mennyiségben, mind értékben teljesítették. Nincsenek eladási gondok a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetnél sem. Ez évi kapacitásukat már S0 szá­zalékban lekötötték. 1983-ban megközelítőleg 172 millió fo­rint árbevétel mellett 35—36 millió forint nyereséget biz­tosítottak maguknak. Ebben az évben azonban — számí­tásaik szerint — várható nyereségük csaknem felére csökken a hazai anyagár- emelkedések következtében. Tőkés kivitelüket jelentős mértékben kívánják bővíteni a tengerentúli piacon. Tár­gyalnak az USA-ban; a min­takollekciót már 1983-ban kiszállították. Sztancs János Kibővítették a testületet, új végrehajtó bizottságot A nyíregyházi városi pártbizottság ülése A kambodzsai forradalom győzelmének ötödik évfordu­lója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság nagygyűlést rendezett hétfőn a Taurus Gumiipari Vállalat kultúrtermében. A nagygyűlés elnökségében he­lyet foglalt Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Ré- czei László, az Országos Bé­ketanács alelnöke. Kovács Béla, a HNF Orszá­gos Tanácsának titkára be­szédében emlékeztetett arra, hogy a kambodzsai népnek oly sok szenvedést és meg­próbáltatást okozó polpotista klikk a szocializmus eszmé­jével visszaélve szétzüllesz­tette a pártot, szétzúzta az államgépezetet, megbénítot­ta a gazdasági életet, sárba tiporta a népi-nemzeti ha­gyományokat, a vallási szo­kásokat, a kulturális értéke­ket. A Pol Pot-yeng Sary cso­Kambodzsai nagygyűlés el­nöksége. port a kambodzsaiak millióit gyilkoltatta meg. A továbbiakban hangsú­lyozta: az elmúlt években lezajlott kölcsönös magas szintű látogatások elmélyí­tették a magyar és a kam­bodzsai nép barátságát, erő­sítették a sokoldalú politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos, kulturális és egészség- ügyi együttműködést a két ország között. Kao Samreth, a Kambod­zsai Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője felszólalá­sában egyebek közt elmon­dotta: az 1979. január 7-i győzelem óta eltelt időben a kambodzsai nép forradalmi feladatokat valósított meg katonai, politikai, gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt. A nagygyűlés második ré­szében kulturális műsort te­kinthettek meg a jelenlévők. és tisztségviselőket választottak Hétfőn ülést tartott az MSZMP Nyíregyházi Városi Bi­zottsága. A pártirányítás korszerűsítése és a közigazgatási változások keretében — mint arról már hírt adtunk — meg­szűnt a nyíregyházi járási pártbizottság, a terület nagy része a nyíregyházi,városi pártbizottság hatáskörébe került, ezért elsőként személyi kérdésekkel foglalkozott a testület. Varga Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának javaslatára a volt járási párt- bizottság tagjai közül tizen­néggyel emelték a testület tagjainak a számát, majd megválasztották a tisztségvi­selőket, a végrehajtó bizott­ság tagjait és kiegészítették a munkabizottságokat. A nyíregyházi városi párt- bizottság első titkárává Sze- merszki Miklóst, titkáraivá Csisztu Lászlót, Fodor Gézát és Szemján Tibort választot­ták. A tizenhárom tagú végre­hajtó bizottság tagja a titká­rokon kívül dr. Béres Géza, Csabai Lászióné, Csirmaz Fe­Szegfűtermesztők. A gemzsei Dózsa Termelőszö­vetkezetben 13 millió forintos beruházásból korszerűsítik a termálvizes zöldség- és vi­rágkertészetet. Komplex ter­vek alapján három év alatt tervezik a megvalósítást. Az első ütemben, már megoldot­ták a termálvíz gáztalanítá- sát, szivattyúkat vásároltak, kazánokat építettek be. A fóliasátrak alatt jelenleg is 6Ű ezer tő szegfűt nevelnek. Hetenként 6 ezer szálat szed­nek le és szállítanak Nyír­egyháza, Kisvárda, Mátészal­ka éá Vásárosnamény üzlete­ibe. (Elek Emil felvétele) renc, Gönczi Géza, dr. Gyu- ricsku Kálmán, Ivanov Ist­ván, Kovács Sándor, Körmen- diné Szalontai Gizella és Mrenkó János lett. A pártbizottság ülésén mél­tatták a megszűnt járási párt- bizottság és a végrehajtó bi­zottság munkáját, amely ed­dig is sok szállal kapcsoló­dott a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tevé­kenységéhez, a korábban többször megtartott együttes ülések lehetővé tették egymás munkájának, a város és a já­rás eredményeinek, gondjai­nak megismerését. Szemerszki Miklós ezután a testület múlt évi munkaprog­ramjának teljesítéséről szá­molt be, majd elfogadták a pártbizottság idei munka- programját. Szemján Tibor a múlt évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta: a pártszervezetek irányító munkájuk során kiemelt hangsúlyt helyeztek a haté­konysági követelmények ér­vényesítésére. A város ipari vállalatai, szövetkezetei 6 szá­zalékkal — közel egymilliárd forinttal — növelték terme­lésüket. Különösen az élel­miszeripar termelése emelke­dett nagy ütemben, a növek­mény 66 százaléka innen szár­mazik. A termelési feltételek összességében biztosítottak voltak, az anyagellátás azon­ban nem volt folyamatos és sok gondot okozott a fluktuá­ció. Az exportértékesítés — a könnyűipar kivételével — mind a tőkés, mind a szocia­lista piacon több volt az elő­ző évinél, javult a fajlagos anyagfelhasználás, az ener­giafelhasználás viszont az elő­ző évi szinten maradt. A volt járás ipari terme­lése 9 százalékkal növelte termelését és elérte a 7,1 mil­liárd ot. Kiemelkedő, 16,5 szá­zalékos termelésnövekedést ért el a Tiszavasvári Alka­loida. Az export árbevétel a tervezett 4—6 százalék he­lyett több mint 10 százalék­kal volt magasabb az előző évinél. A város mezőgazdasági ter­melésének értéke — a FE- FAG termeléscsökkenése mi­att — nem éri el sem a ter­ve 't, sem az előző évi szintet. Nem tudták meg­valósítani céljaikat a járás mezőgazdasági nagyüzemei, s bár az állattenyésztés árbe­vétele várhatóan 10 százalék­kal lesz magasabb, mint 1982- ben, a gyorsmérleg alapján három állami gazdaság és 11 termelőszövetkezet veszteség­gel zárja az évet. Nyíregyházán'8—9, a járás területén 3,2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Az áruellátás élel­miszerekből kiegyensúlyozott volt, ruházati termékekből mennyiségi és választéki hiá­nyok is előfordultak. A leg­több gondot az építőanyagok hiánya jelentette. A lakosság életkörülményei a növekvő gazdasági gondok ellenére is tovább javultak. Tervszerűen haladt a lakás­építés, jelentős előrelépés tör­tént a magánerős lakásépítés feltételeinek megteremtésé­ben, új óvodákat, iskolákat, bölcsődéket adtak át, s a la­kosság segítségével javult a megyeszékhely és a volt nyír­egyházi járás településeinek közműellátottsága. A városi pártbizottság eb­ben az évben a politikai irá­nyító munka javításával kí­vánja biztosítani, hogy a párt­szervezetek munkájában erő­södjék a termelést segítő, irá­nyító és ellenőrző tevékeny­ség, s ezáltal a gazdasági munkában érvényesüljenek a népgazdasági egyensúly javí­tását, az életszínvonal védel­mét segítő követelmények. Nem zártak rossz évet és nincsenek rossz kilátásai a megye cipőipari szövetkeze­teinek, illetve a Szabolcs Ci­pőgyárnak. Értékesítési gon­dok nem zavarják munkáju­kat, , sőt nagy reményük és lehetőségük van még arra is, hogy régi tőkés országbeli vevőik mellé ugyaninnen újakat szerezzenek. XLI. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. január 10., kedd MA Hol a já szén? (1 oldal) Hattonnás lendület (3. oldal) Várhatóan 8 millió nyu­gatnémet márkát hoz a nép­gazdaság konyhájára (szem­ben a tavalyi egymillióval) a Szabolcs Cipőgyár az idén. Sikerűit egy előnyös együtt­működési szerződést kötni egy nyugatnémet céggel. A gyár kapacitásai teljes mértékben kihasználtak, ter­mékei iránt elsősorban szo­cialista országok érdeklőd­nek. A Szovjetunióba a gyár termékeinek körülbelül felét exportálják már évek óta. Nőtt a termékek munka­igényessége. Tavalyról örö­költék és félő, hogy az idén fokozódik az alapanyag-ellá­tás bizonytalansága. A gyár jó nyereséggel zárt, az összes árbevétel mintegy 10 százalé­ka a nyereség. Belföldi ter­mékskáláját az eddig csak tő­kés exportra készített, úgy­nevezett kaliforniai technoló­giával gyártott, puha bőrű, lapos sarkú férfi félcipővel bővíti a gyár. Új fazonok, új modellek A kambodzsai forradalom győzelmének évfordulóján Barátsági gyűlés Budapesten ÉLJEN ÉS ERŐSÖDJE KAMBODZSAI ÉS A I KÉP BARÁTSÁGA MSB »W* íaa?js íűfíífa 1 rr* « w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom