Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. január 31. Válaszol az lllotékas Miért szökik az áram? Az elmúlt év végén foglalkoztunk lapunkban a nyíregyházi Szélső-bokori úti lakosok és a Lendvai- féle élelmiszerüzlet tulajdonosa panaszával. Az olvasószolgálatunkhoz érkezett bejelentést a TITÁSZ- hoz továbbítottuk. Akkor gyors választ kaptunk, s mivel az nem elégített ki bennünket, bíráló cikkünkben sürgettünk alapos kivizsgálást a sorozatos károk megakadályozása érdekében. Írásunk után az illetékeseit a vizsgálatot elvégezték és arról az elmúlt napokban a következők szerint tájékoztatták szerkesztőségünket és az érdekelteket: „Az áramszünet és feszültségingadozás okát megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a Szélső-bokori út kisfeszültségű légvezetékes hálózatának üzemzavarát a hálózat nyomvonalában lévő — közterületen álló — fák gallyainak benövése okozta. A benőtt gallyak a szeles időben összenyomták a légvezetéket, ennek hatására zárlat keletkezett, a zárlat pedig az utcai transzformátor biztosítóját kiolvasztotta. Ezen kívül 1983- ban az utcában a kisfeszültségű hálózatot átépítettük, s az átépítések idején az áramot kikapcsoltuk, de erről a lakosságot a sajtóban értesítettük. A panasz nyomán felkerestük a Lendvai-féle üzlet tulajdonosát is, aki elmondta, hogy egyrészt a kikapcsolások, másrészt az üzemzavarok következtében kára keletkezett, de ezt bizonyítani nem tudja. A hiba okát kirendeltségünk megszüntette, így az utcában a fa benövése miatt további áramszünetekre nem kell számítani. Kérjük viszont, hogy hasonló esetekben a hibabejelentések pontosítása és az esetleges viták elkerülése miatt minden esetben kérjék a bejelentett hiba bejegyzését a szolgálatban lévő TITÁSZ-os dolgozótól, (— hogy a naplóban nyoma maradjon —), mert így az esetleges mulasztókkal szemben a megfelelő intézkedéseket meg tudjuk tenni.” Aláírás: Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága, Papp Gábor üzemigazgató. Olvasóink nevében is köszönjük az intézkedést és a tájékoztatást, reméljük, ezzel sikerült véglegesen megoldani az áramszolgáltatást és megszüntetni 48 család és Lendvai Zoltán olvasónk visszatérő panaszát. (be.) Építkezés célrészjeggyel A NAGYECSEDI ÁFÉSZ fábiánházi 7-es száma általános vegyes boltja havi átlagban 354 cser forint áruforgalmat bonyolít le, alapvető élelmiszerek, vas- és üvegáru, porcelán, valamint ruházati cikkek eladásából. Képünkön: Vojteln György né boltvezető kissolgál. (04.) __________________________________ Idegenforgalmi elképzelések hosszú távra A tirpák tanya: lehetőség Amikor a 60-as évek végén felgyorsult Szabolcs-Szatmár megye fejlődése, ez nemcsak a gazdasági elet pezsdülését eredményezte. Javultak életkörülményeink, többet költhet- tünk kül- és belföldi utazásokra, s több olyan jelentős intézményre és idegenforgalmi jelentőségű területre is ráirányult a figyelem, mint a nyírbátori Báthori-templom, a kis- várdai Várszínház és Vármúzeum, a tákosi és a csarodai református templom, a túristvándi vízimalom, a szatmár- csekei temető, a vajai reneszánsz várkastély, a szabolcsi földvár és a bátorligeti arborétum. Dombrádon az ÁFÉSZ már a második tanévben látja el az óvodai és napközis tanulók étkeztetését — naponta háromszor. Jelenleg 5 konyhát üzemeltetnek elég nagy költséggel. Ezért határozták el, hogy építenek egy 600 adagos konyhát — ebédlővel — Dombrádon, hogy segítsenek a zsúfoltság megszüntetésében és kulturáltabb legyen az étkeztetés is. Jelenleg ugyanis négy alsós csoport a kisvendéglőben étkezik 12 órától fél háromig, ami gondot okoz a gyerekeknek, a nevelőknek, de az ÁFÉSZ-nek is. Ezen segít majd az új létesítmény, mely önkiszolgáló rendszerben látja el a tanulókat. Előreláthatólag közel kétmillió forintba kerül. Mivel nem volt elég saját erő, így a tagsághoz fordultak, hogy jegyezzenek célrészjegyet ebből az alkalomból. A tagság segített a pénz összegyűlt és az építők már a nyáron át akarják adni az épületet, hogy a gyerekek az új tanévben már az új konyháról, az új étkezdében kapják a jó falatokat. Jelenleg több mint ezer gyerek étkeztetéséről gondoskodnak Dombradon. 1983 szeptemberétől Pátrohán is az ÁFÉSZ végzi ezt a feladatot. De tervük, hogy a körzetükben tovább bővítik a szolgáltatást. Lehetőség még van, hiszen a Dombrádi ÁFÉSZ-hez tartozik Gégény, Berkesz és Nyírtass is. (szabó) Ebben az időben került az érdeklődés középpontjába Sóstó, amelyet a Felső-Tisza- vidéki Intéző Bizottság által készített hosszú távú idegen- forgalmi fejlesztési koncepció a megye idegenforgalmi főközpontjaként kezelt. GJ SZÁLLODÁK Ennek ellenére a megye- székhely és Sóstó idegenforgalma lényegesen szerényebb volt, mint az ország más városaié. Miért? Mert Nyíregyházának nincs történelmi múltja, kevés a műemlék, vagy műemlék jellegű épülete. A nyugati turisták is a dunántúli városokban vagy a fővárosban töltötték idejüket, s hozzánk csak az átutazó vendégek, s elsősorban a szocialista országok turistái jöttek el. Az utóbbi tíz évben lényeges változás történt: ma három kétcsillagos és két egycsillagos szállodánkban ösz- szesen 350 hely van, csaknem ugyanennyi vendéget fogadhat a KEMÉV leányvállalatának két szállodája, segít a gyulatanyai fogadó és négyszeresére — 324-ről 1329-re — emelkedett a fizetővendégszolgálatnál a moteleknél és kempingekben elhelyezhető vendégek száma. SÓSTÓ AJÁNLATAI Sóstógyógyfürdőn is változtak a vendégfogadás feltételei. Megújult a Krúdy-szálló. az Igrice faluban 40 férőhelyes motel épült, 300 autós vendéget fogadhat a kemping, bővült a strand területe, s sok embert vonz a múzeumfalu is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma már nincsenek komoly feszültségek Szabolcs-Szatmár idegenforgalmi fogadóképességében, s pláne nem azt, hogy nem lesznek az elkövetkező években, évtizedekben. Éppen ezért dolgozták ki szakemberek Nyíregyháza idegenforgalmának hosszú távú fejlesztési koncepcióját, amely — ha nem is jelent évekre előre meghatározott és pontos fejlesztéseket, mégis meghatározója az ezredfordulóig Sóstó fejlődésének, hiszen ez lesz az alapja a konkrét tervek elkészítésének. Ám a nyíregyházi üdülőkörzetet nemcsak Sóstó jelenti. Szorosan kapcsolódik hozzá Császárszállás is, amelyet elsősorban a nyári vízisportrendezvények színhelyéül és hét végi üdülőhelyül jelöltek Kabalás, amely kiránduló- hely és téli sportok színhelye lehet, a lukalaposi víztározó és környéke, amely szintén kirándulóhely lehet, de célszerű segíteni Harangod környékének fejlesztésében. A város lakóinak száma ugyanis az ezredfordulóra várhatóan megközelíti majd a 150 ezret, előzetes számítások szerint a városba érkező vendégek száma is megduplázódik, így tehát fontos érdekünk fűződik a hét végi pihenő- és üdülőkörzetek kialakításához. FALUSI ÜDÜLTETÉS Szükség lenne egy 250—300 helyes háromcsillagos szállodára, Sóstófürdőn egy 200— 250 ágyas üdülőszállóra, a kemping és áz Igrice nyaralófalu jelentős bővítésére. Meg kellene szervezni a falusi üdültetést is, amire a tirpák tanyák jó lehetőséget kínálnak. Ezek a létesítmények azonban csak a vendégek fogadását tennék lehetővé, gondoskodni kell ellátásukról is. Benne van ebben természetesen a kultúra iránt érdeklődők igényeinek kielégítése is, amelyet a szabadtéri színpad rekonstrukciójával, a város- központban egy nonstop mozi felépítésével, Sóstón egy kisebb mozi építésével, egy szabadtéri színpad felállításával, városi galéria és hírlapolvasó kialakításával, a sóstói múzeumfalu továbbfejlesztésével lehet megoldani. A koncepciót a múlt héten jóváhagyta a városi tanács, megvalósításához azonban konkrét tervek, hosszú évek, sok pénz és sok társadalmi munka szükséges. Balogh József-----------------------------Tudás és szándék k __________/ V alódi „rétegműsor” volt vasárnap este a Huszár Tiborral készült televíziós interjú, a Cselekvő értelmiség. Egy rétegről szólt, (nem tudom, miből gondolták a műsorszerkesztők, hogy senki mást nem érdekel?), valószínű, ezért kezdődött este fél 11-kor, egy monstre operettest és a sporthírek után, amikor hazánkban a „jól szoktatott” tévékészülékek szinte már maguktól is kikapcsolnak. Pedig Huszár Tibor szociológus rendkívül érdekes dolgokat mondott, annak ellenére, hogy Nádor Tamás nem túl sokat és nem is mindig jól kérdezett. Szerencsére az interjúalany „tudta, miről van szó”, s mint jeles értelmiségkutató, a szerinte fontos gondolatokat fogalmazta meg. A magyar értelmiség a két világháború közt zárt kaszt volt. A mai értelmiség az utóbbi harminc—negyven év alatt olyan társadalmi mozgások tanúja, — sokan, akik még ma is dolgoznak, e változások elindításának cselekvő részese, — hogy fel kell adnia az elvont tudás illúzióit. Az öncélú gondolkodásnak nem sok a jelentősége. Ennek a társadalmi mozgásnak, a nap mint nap kívánatos megújulásnak politikus értelmiségre van szüksége. Ez a magatartás nem könnyű, mert kevesebb a cselekvési lehetőségünk, mint amennyi tudás és szánddk felhalmozódott bennünk. A realitások és a szavak „folyosói” a legkülönbözőbb helyeken „nyílhatnak egymásba”. A politikus értelmiségi ezért — különösen az egyre bonyolultabb történelmi viszonyok között — nem kerülheti meg a kompromisszumokat. Ez az örök tudós-politikus dilemma. Ez persze konfliktusokhoz vezet. Ám az még rosszabb, ha túl nagy az értelmiségben a „kompromisszumkészség”, mert abból meg megalkuvás születik. E lhangzott még a beszélgetésben az is, hogy az értelmiség megbecsülése, — különösen középszinten — nem megnyugtató. Keresetük nincs arányban azzal, amit teljeseinek. A társadalom minél nagyobb cselekvési lehetőséget enged, és honorál, annál hasznosabb lehet számára az értelmiség léte. Vékony jégen ú. Ü eges fürdőt vett egy nyíregyházi férfi szombaton délután a sóstói csónakázótóban. Ritkaságszámba menő ostobaságról tett tanúbizonyságot az apuka, amikor két gyerekével együtt csúszkálni ment a tó jegére — mely az enyhe időjárás következtében igencsak vékony. A két gyerek időben kifutott a recsegés-ropogás hallatán, ám a papa alatt beszakadt a jég, segítséget kellett hívni. A tűzoltókat riasztották,, s ők csónakkal siettek a pórul járt férfi kimentésére. Hogy aztán otthon a nejétől mit kapott a virgonc papa, arról nem szólnak a híradások ... (tgy) A tárgyalóteremből Július 15-én este a Krúdy- szálló bárjában tartózkodott és a portásnak segített Mátyás András 21 éves nyíregyházi foglalkozás nélküli. Nézeteltérése támadt V. Józseffel, akit a portás korábban pólóban és rövid nadrágban beengedett a bárba, és kissé italosán ismét be akart menni. A korábbi ökölvívó Mátyás az őt ért sérelmet meg akarta torolni V. Józsefen, s mikor az a taxiba szállt, rászólt : — Mi van, nem mersz kiszállni? Mikor V. József ismét visz- sza akart ülni a taxiba, Mátyás az ajtóba rúgott, végül a sofőr utasította rendre. Később V. József visszatért Sóstóra, hogy tisztázza Mátyással a kötekedés történetét, de végül hazafelé indult, méghozzá gyalog, hogy kiszellőztesse a fejéből a megivott vodkát és sört. Mátyás akkor egy társával utána indult. Mátyásék az Igrice falunál érték utói V. Józsefet. Mátyás előbb el akarta gáncsolni, majd megelőzte, és ököllel olyan erővel ütötte meg, hogy V. József elesett. A földön fekvő embert ezután tovább ütlegelte és rugdosta, csak a társa felszólítására hagyta abba a magatehetetlen ember verését. Viszont behúzta az árokba V. Józsefet. Később Mátyás visszatért a helyszínre, mert az események közepette kiesett az ingzsebéből a személyi igazolványa. Eszébe ötlött, hogy át kellene kutatni V. József zsebeit. Ez meg is történt, és magához vette az eszméletlen ember 850 forintját. V. József magához tért és látta a harmadszor is megjelenő Mátyásékat (a személyi igazolvány elsőre nem lett meg, csak később juttatták vissza hozzá). Ijedtében bemászott a camping kerítésén, s onnan telefonált a rendőröknek. Néhány perc múlva egy arra járó URH-kocsit leállított, s a rendőrök vitték be a baleseti sebészetre, bár sérülése nem volt- túlságosan súlyos. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Mátyás Andrást kifosztás és könnyű testi sértés, valamint orgazdaság miatt (ez egy korábbi esete volt, s próbába bocsátották) két év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős, (ki) M. A. BEMUTATÓ A VÍGSZÍNHÁZBAN. A Vígszínházban január 27-én mutatták be Weöres Sándor: A kétfejű fenevad című történelmi játékát, Valló Péter rendezésében. Képűnkön' Bánsági Ildikó és Pap Vera. (MTI fotó). ► A visszatérő verekedő
