Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. január 28. bt A tisztaselyemből készült blúz ujjamegoldása rendkívül érdekes, gazdagon redőzött, s a vállon kötődik. Háromrészes estélyi ruha. A szoknya anyaga brokát, melyhez jól illik a csipke mellény. (Lendvai Ilona tervezte) ŐSI HÓLÉC Korunkban talán megmosolyogni valónak tűnik a képen látható és ábrázoló rajzokkal bemutatott ősi hótalp, pedig az egyszerű, bakancsra szerelhető fatalpak, különösen sík területeken a játékos csúszkáláson kívül a hosszú, több kilométeres gyalogtúrákat is gyorsabbá, könnyebbé teszi! Hozzávalók: 2 darab alsó talp 1,5 centiméter vastag fenyőfaléc. A 42X18,5 centiméter méretű lapok első orr-részét 90°-os szögben, a hátsó sarkokat 3 centiméter szélesen levágjuk. A kiszabott, megformált hótalpakat szálkátla- nitjuk, éltelenítjük (durva szemű dörzspapírral körbecsiszoljuk). A felső cipőalátét 2,8 centiméter vastag 21X7 centiméter méretű csomótlan fadarabból készül. Mindkét oldalszélén, azonos távolságban 3—3 bemélyedést vágunk, ebbe rögzítjük a cipőméretnek megfelelő, legalább 2 centiméter széles övszalaggumit. A két különböző méretű falapot, az ábrán jelölt felületen 3 darab csavarral rögzítjük egymáshoz. A hótalpainkhoz természetesen használhatunk igazi síbotot, de aki elkészítette magának a hójárót, annak nem lesz akadály a hozzátartozó botok kifaragása sem. A mozgást segítő bot mérete: a földfelszín és a behajlított könyökünk közötti távolság. Lehet kemény farúd (seprőnyél) vagy bambuszrúd. Az alsó végződésre tompa fejű szöget verünk, s efelett kb. 8—10 centiméter magasságra kerül a kerek tárcsa. 1,8 centiméter vastag 14X14 centiméter méretű farostlemezből, vagy puhafa lapból szabjuk, az oldalrészeken 3 centiméter átmérőjű lyukakkal. Ezután az oldalszéleket körbefaragjuk, és a szaggatott vonal mélységéig lecsiszoljuk. Az elkészült hótalpak akkor igazán szépek, ha színesek. Olajfestékkel átmázoljuk, s a teljes száradás után bátran csúszkálhatunk vele, de síléc helyett lesiklásra nem alkalmas. P. V. Hasznos pletyka? Otthon a kisgyerekkel Finnország, Svédország, Ausztria, az NSZK és Norvégia mellett hazánk is bekapcsolódott egy nemzetközi vizsgálatba, melynek témája a csecsemőjükkel otthon tartózkodó nők helyzetének a felmérése volt. Mivel hazánkban ennek nagy táborát a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők és nem az úgynevezett háziasszonyok alkotják, így az ő köreikben végezték a kutatómunkát. Az eredmények igen érdekesek. A megkérdezett nők 86 százaléka megfelelő idejűnek tartotta a háromesztendős lehetőséget, akik rövidebb időt javasoltak, azok azt is hozzátették, hogy jó lenne rövidebb idő és magasabb segélyösszeg. Egyébként — és ez az árak emelkedése mellett érthető is — a gyes összegét a megkérdezettek többsége kevésnek tartotta. Ennek az ellenkezőjét nem állíthatja senki, és tény, hogy a gyes igénybevételének az idején jobban kell a családnak takarékoskodni, ha mód van rá, a férjnek többet kell dolgoznia (mind több helyen a nő is talál valamilyen otthoni munkavállalási lehetőséget), de most a vizsgálatnak nem is ezt a részét elemeznénk, hanem azt a rendkívül érdekeset, amely arra, keresett választ, hogy milyenek a gyesen levő nők emberi kapcsolatai. Mint kiderült: a leggyakoribbak a szomszédkapcsolatok, ezt követi a szülőkkel való kapcsolat, ennél már jóval ritkább a találkozás a testvérekkel, más rokonokkal és — sajnos — minimális a ^munkatársakkal való kapcsolat. Ez utóbbi — ha érthető is — de mindenesetre elgondolkodtató. Van egy fiatal munkatársunk, akit szeretünk, akivel nap mint nap beszélgetünk, gyakran legbensőbb titkait, cáaládi gondjait is ismerjük, s amikor kiszakad közülünk, amikor a csecsemőgon- dezás mellett igencsak szükséges lende ezekre az emberi kapcsolatokra, az élet megfosztja tőle. Valóban megfosztja? Valóban nem lehet ezen változtatni?. Néhány üzemben, vállalatnál rendszeresén rendeznek kismama-találkozókat. Ez jó dolog; a nagyobb gyerekekkel már el is mehetnek a gyesen levő kismamák a találkozóra, de ez nem pótolja a volt munkatársakkal való kapcsolatot. Néha elég egy telefon (már akinek van otthon telefonja), de elég lenne egy-egy félórás látogatás is munka után vagy esetleg a szabad szombat délelőttjén. Nemcsak arról lehetne beszélgetni, hogy mi újság a munkahelyen, hanem sok egyébről is: a kismama új otthoni gondjairól; amolyan gyereknevelési tapasztalatcsere is alakulhatna, de még a jó értelemben vett „pletykák’' sem lennének ártalmasak, hiszen továbbra is a régi JfjözQSséghez kötnék az átmenetileg otthon “maradót. Ugyanígy felhívja a figyelmet a vizsgálat arra, hogy milyen nagy szükség lenne valamiféle pótmamaszolgálat megszervezésére. A megkérdezettek fele a gyes ideje alatt soha nem jut el mozi-, ba, színházba, szórakozóhelyre; 30 százaléka pedig ritkábban, mint havonta egyszer. Látogatóba 22 százalékuk nem jut soha, ám itt már jobb a helyzet, hiszen látogatóba a picit is el lehet vinni. Ennél sokkal szomorúbb, hogy tanulásra alig egy- hármaduk fordít több-kevesebb időt, s 73 százalékuk semennyit. Fiatal nőkről van szó, s értékes éveket használhatnának fel arra — persze csak rokoni, baráti, munkatársi segítséggel —, hogy valamit tanuljanak, befejezetlen iskolát befejezzenek, újat kezdjenek, akár nyelv, akár szabás-varrás, akár egyéb tanfolyamot elvégezzenek. A gyes elsősorban arra szolgál, hogy az anya jól ellássa csecsemőjét, kisgyermekét és ezt az anyák nagy többsége erre is használja fel. Nem szabadna azonban lemondani önmagukról. Segíteni kellene őket abban, hogy néha szórakozni is elmehessenek, hogy tanulhassanak, művelődjenek, hogy szellemileg is gazdagabban térjenek vissza régi közösségükbe, munkahelyükre. A piramisápitők is ették A vöröshagyma ősrégi termesztésű konyhafűszer. A magyar konyha gazdag ízei el sem képzelhetők hagyma nélkül. A hagyma (egyes vidékeken: haj ma) valószínűleg Közép-Azsiából került Magyarországra, és rendkívül gyorsan népszerű lett. Hazánkból már a XVII. században külföldre is szállították. Sok fajtája van (erfurti, hollandi, zittaui, braunschweigi, makói stb.). A makói hagymát különlegesen finom aromája miatt az egész világon ismerik. A hagymafélék kémiai ösz- szetétele 100 g élelmiszerben: kalória 40; fehérje 1,2, zsír 0,1, szénhidrát 8,3 g. Tartalmaz még vizet, rostanyagot, Bt, B2 és C-vitamint, nikotinsavat, kalciumot, vasat, foszfort. Jellegzetes ízét és illatát kéntartalmú illő olaja adja. Fűszerező hatásának széles skálája van, attól függően, hogy főzik, párolják, hirtelen sütik vagy nyersen használják fel a hagymát. A hagyma, kellemes ízanyaga mellett a gyógynövények között is előkelő helyet foglal el a népi gyógyászatban. Több ezer éve ismert szer. Már az egyiptomi piramisok építői is kaptak.vöröshagymát és fokhagymát, a piramisokban erre utaló jeleket, hieroglifákat találtak. Az ókori görögöknél nagy tekintélyük volt a hagymaárusoknak; a rómaiak asztalán is megtalálható volt a hagyma, amelyet nemcsak ételként fogyasztottak, hanem házi gyógyszerként is alkalmazták. n hagyma jó tulajdonságairól A hagyma gyógyító „titkait” kutató tudósok érdekes dologra jöttek rá. A felvágott vöröshagyma közelében 35—45 másodperc múlva elpusztultak a mikroorganizmusok, sőt elpusztultak annak a gombának a spórái is, amelyből a penicillint készítik. A tudományos kísérletek folytatása során rájöttek, hogy ezek az illő vegyianyagok a levegőn keresztül is hatnak, mert az élőlények felveszik, tehát tulajdonképpen a légkör gyógyító „vitaminjai”. A hagyma fogyasztása igen jelentős szerepet játszik az életkor meghosszabbításában. A matuzsálemi kort megért öregek elmondása szerint, szinte mindennapi ételük a hagyma vagy fokhagyma. A tudományos kutatások során arra is fényt derítettek, hogy a hagymában található anyagok elősegítik az emésztést, javítják a beteg szívműködését, tágítják a perifériás ereket, jó hatást fejtenek ki az érelmeszesedéssel járó magas vérnyomás esetében. Rendszeres fogyasztása után a vér koleszterintartalma csökken. A népi gyógyászat szerint nemcsak gyógyhatást érhetünk el, hanem megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket is, ha rendszeresen fogyasztunk hagymát. Napjainkban, is újból és újból felfedezik különböző gyógyhatásút, így például vizelethajtásra, bélféreguzésre, vércukor csökkentésére ajánlják. A hagymát hűléses betegségek gyógyítására háziszerként I felhasználhatjuk. FARSANG VAN! A Magyar Divat Intézet modelljei Csipkéből készült délutáni ruha. érdekessége a szatén paszpólozás. A tunika pelerinszerű gallérja különösen elegánssá, alkalmivá teszi a ruhát. (Balaton Regina tervezte) Délutáni és esti öltözetnek is egyaránt alkalmas összeállítás. A szoknyán hátul hajtások vannak, a csipkeszerű anyagból készült blúz laza, gazdagon redőzött. (Tervezője Balaton Regina) Sportkabát (mb 96 cm) Hozzávalók: 70 dekagramm Gyöngyös bukléfo- nal, 4-es, 5-ös kötőtű, 5 darab gombKötésminták: patentminta: 1. sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: 1. sor: 2 sima, 2 fordított, 2. és minden további páros sor: simára simaxfordítottra fordított szemeket kötünk. 3. sor: a bal kötőtűn levő 2 sima szemet felcseréljük (a munka mögött először a 2. szemet simán lekötjük, majd az első szemet is simán lekötjük, e 2 szemet most egyszerre engedjük le a bal kötőtűről), 2 fordított. Az 1—4. sor ismétlődik. Szempróba: 12 szem X 18 sor 10 centiméter. MUNKAMENET. Háta: 4-es kötőtűvel, 60 szemre kezdjük, patentmintával 6 centiméter kezdő szélt kötünk. A munkát 5-ös kötőtűvel, alapmintával folytatjuk. A kezdéstől számított 34 centiméter elérése után, mindkét oldalszélen raglánfogyasztást kezdünk, mindég 2. sorban: 1 szélszem, 2 sima, 2 szemet simán összekötünk. A sor végén, a kötőtűn 5 szem van: 1 szemet leemelünk, 1 szemet simán lekötünk, majd a leemelt szemet ezen átemelve ledobjuk a tűről, 2 sima, 1 szélszem. Mindkét oldalszélen 21 szemet fogyasztunk, végül a középen megmaradó 18 szemet, le- fogyasztás nélkül tartaléktűre tesszük. Eleje: 4-es kötőtűvel 35 szemre kezdjük, patentmintával 6 centiméter magas kezdőszélt kötünk. A munkát 5-ös kötőtűvel, a hátrésszel azonos mintával, oldalmagassággal, ragián vállfogyasztással kötjük. Az eleje belső középszélen, a mintás alapfelületnél, 6 szemmel folyamatosan patentmintát kötünk. A kezdéstől számított 54 centiméter elérése után nyakkerekítést kezdünk: tartaléktűre veszünk 7, majd minden 2. sorban 3, 3X1 szemet. A jobb eleje-oldalszélbe, 2 centiméter, majd 12 centiméter távolságra gomblyukakat készítünk: 1 szélszem, 2 szemet az alapszemnek megfelelően lekötünk, 2 szemet lefogyasztunk. A következő sorban. a lefogyasztott szemek felett 2 új szemet készítünk. Ujja: 4-es kötőtűvel 30 szemre kezdjük, patentmintával 6 centiméter magas kezdőszélt kötünk. A munkát 5-ös kötőtűvel, alapmintával folytatjuk, mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 10X1 szemet (50.) Az eleje-háta résszel azonos raglánfogyasztást készítünk. Végül a kötőtűn megmaradó 6 szemet lefogyasztás nélkül tartaléktőre vesszük. összeállítás: a részeket szem- és sortaiálkozás szerint összevarrjuk. Gallér: az eleje-ujja-háta- ujja-eleje tartalékszemeket 4-es kötőtűre vesszük, 49 szemmel, patentmintával dolgozunk 4—4 centiméter magasság elérése után folyamatosan. 4,5-es, 5-ös, 6-os kötőtűvel dolgozunk. A gallér teljes magassága 20 centiméter. A szemeket végül lazán, az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Az eleje és a gallér szabadon maradó szélét 5-ös kötőtűvel, minden szemre, szélszemre egy öltéssel, öltött rövidpálcasorral körbehorgoljuk. visszafelé P. V. S. M,