Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

1934. január 26. Kelet-Magyarország 7 Hiányzó téglák Ökológia — környezet Ebből a téglafalból néhány tégla hiányzik. Mondjátok meg mennyi? (Megfejtés az 5. oldalon.) Mónika Fekete madárseregek A tízemeletesek közt ott felejtett homokdomb va­rázslatos szánkópályává vál­tozott. Az első igazán hónak több száz gyerek örült. Nyír­egyháza egyik lakótelepén megjelentek a szánkók, a tanulókorcsolyák. és a mini sílécek. Anyukák, apukák fogták csemetéik kezét. Agyonöltöztetett, divatos ru­hába bujtatott csetlő-botló apróságok között soha nem látott nagyobbak tűntek fel. — Ti honnan jöttetek? — Mi, csak innen. Nyír-, egyházáról. __ 9 — Hát a Szarvas utcai ne­velőotthonból — magyarázza Kovács Mónika. A nyolc-kilencév körüli kislány irigykedve nézi a kisebbeket, akik legalább egy szülő kezébe kapaszkod­nak. Jól szórakoznak ők is, hogyne, hiszen a hócsúszda, a hóemberépítés, a szánkózás közös öröm. Ám Mónika lép- ten-nyomon leszakad a töb­biektől. A hároméves kis­fiúban hálás partnert talál, aki szívesen csapódik a na­gyobb lány társaságába. Anyás mozdulattal ölei ’ a kicsit, óvatosan vezeti a csúszdához. Amikor ő kö­vetkezne, átengedi a helyet a kisfiúnak. Csak beáll a sorba, hogy végül önként mondjon le megszerzett jo­gáról. Pirosra csípett arcán gon­dolatnyi bánat fut át. — Én soha nem voltam a szüleimmel a játszótéren. Igazából nem is ismerem őket. Pedig hányszor elkép­zeltem, amikor esett a hó, hogy bejönnek hozzám az in­tézetbe. Azt már nem is re­méltem, hogy örökre maguk­kal visznek, csak legalább egy kicsit. De jó lenne, ha vasárnap délelőtt kimennénk! Az sem baj, ha nem hozná­nak szánkót. Van az intézet­ben, azt kivihetnénk nyu­godtan. De nem jöttek. Nem, soha. Mentünk a többiekkel. A moldáviai Toldi Miklós Az ötvenöt éves Ivan Barba gé­pész a legerősebb ember a szov­jet-moldáviai Rislcani nevű falu­ban. A helybeliek között nincs ellenfele a súlyemelésben. Ná­lunk joggal emlegetnék mai Toldi Miklósnak. Riskaniban egyébként kedvelik a sportot. Mintegy négyezren vannak, akik valamelyik sport­ághoz tartozóan edzésekre jár­nak. Épített a falu magának egy modern sportkomplexumot, amelyben vannak különféle sport­pályák, például labdarúgáshoz, súlylökéshez, távolugráshoz és van egy nagy fedett tornaterem is. Népszerűek a különféle ren­dezvények. például a ..Futók napja” vagy amikor a szülők a gyerekeikkel együtt versenyez­nek. tornásznak stb. a sportpá­lyákon. játszottunk eleget. Minden játszótéren néztem a felnőt­teket, hátha az egyik néni­ben felfedezem az anyu­kámat. Vagy meglátok egy kisgyereket, aki talán a test­vérem. — Ne rohanj, kisfiú, meg­ütöd magad! — s már szalad is a síkosra koptatott szán­kónyomokon át. Talpra állít­ja a síró kicsit, lesimítja a ruhát rajta, könnyű puszi­val engedi útjára. Most ér rá ismét magával foglalkozni. — Már nem is fáj annyira, hogy anyuék nem jönnek. Ki­csi koromban hiányoztak borzasztóan. Ha az otthonba új gyereket hoznak, odaadom neki a kedvenc játékomat, hogy ő ne szenvedjen any- nyira. Alig várom, hogy ne­kem is legyen saját gyerme­kem. Öt én fogom nevelni, nem adnám intézetbe soha. Ha a játszótéren otthonbeli gyerekekkel találkozunk, meghívjuk fagylaltozni őket. Melyik házban tetszenek lak­ni? — vált át hirtelen. Élesen harsan a síp. — So­rakozó! — Nekünk menni kell. Le­telt a szabad foglalkozás — Mónika búcsúzik. Csókot lop kis barátja arcára, s magától értetődő természe­tességgel, melegen köszön el a számára idegen nénitől. — De ugye holnap is tet­szenek jönni? — Mónika már fél, hogy elkésik. — Hát persze, hogy jövünk. Gyere te is! — Nem tudom, hoznak-e bennünket >.. Mónika minden második lépésnél visszafordul. Inte­get. Léptei nyomát hópelyhek fedik el. Tóth Kornélia Óriási, sötét felLeg hullámzik a szürke téli égbolton. Vetési var­jak jönnek vissza városkörnyéki élelem szerző útjukról a sóstói er­dőben levő éjszakázó helyeikre. Sokéves megfigyelés szérint kö­rülbelül 10—15 kilométer az a körzet, ameddig táplálékot ke­resve nép nap után kirepülnek. Főként a szeméttelepek, és a me­zőgazdasági majorok környékére érkeznek nagyobb tömegekben. Tart ez a vándorlás mindaddig, míg csak el nem érkezik a ta­vasz. Addigra bármely területen levő egy-egy ilyen éjszakázó hely valóságos állattemetővé változik, a sok betegségtől vagy hidegtől legyengült, majd elhullott ma­dártól. A fiatal ágak lassan letöredez­nek a madártestek súlyától. Aki kirándulásai során ilyen terület­re ér, lehangoló látvány fogad­ja. Sokakban felvetődött, s felve­tődik ma is — miért van ennyi varjú időnként, s miért nem gyé- rítik számukat. Tény, hogy több tíz ezer varjú komoly problé­mát okozhat és okoz is. Azonban, hogy ez a helyzet létrejött, nem elsősorban a varjú, hanem az ember felelős. A telente hazánkban tartózkodó madarak jelentős része északi és keleti területekről érkezik hoz­Röcsögei Vöcsök Csöpit Az öcsödi csücsökre, Vacsorára hívta öccse, Szöcskére és tücsökre. Elindult hát Röcsögéről Az öccséhez Öcsödre, S Böcsre érve rátalált egy Csorba tejesköcsögre. Belebújt a kíváncsiság A kis búbosvöcsökbe, Bepréselte buksi fejét, S beszorult a köcsögbe. Három hatosból hogyan lesz hét? ★ o ★ Négy egyesből hogyan ál­líthatsz össze tizenhármat? ★ o ★ Melyik az a szám, amely­nek a négyszerese öt? ★ o ★ Tizenkettőnek a fele hét! Hogyan lehetséges ez? zánk már igen régóta. Az évti­zedek folyamán' rohamosan csök­kentek az erdőterületeik, azonkí­vül megváltozott a varjaknak a környezeti rendszerben elfoglalt helye és szerepük Is. A kemizá- lás miatt eredeti táplálkozási le­hetőségei csökkentek. Erősen tár­sas hajlama óriási csapatokba tömöríti őket, mely nemcsak a költési Időszakra terjed ki. Komoly tudományos viták foly­tak és folynak hasznosságuk, vagy kártékonyságuk megítélésé­ben. Gyérítésük szükséges, mely a hazai állománynál néha talán túlzott mértékben is folyik. A té­li vendégállomány halomra lövöl­dözése — szerencsére kevesek véleménye — semmilyen szem­pontból nem lenne célravezető. Beleszóltunk a természet egyen­súlyába, amely igen törékeny. E rendszer ember által okozott hi­báinak kijavítása hosszadalmas, nehéz és igen költséges feladat, de a jövő érdekében halasztha­tatlan' kötelességünk. Az ökonómiagazdaság szóhasz­nálat mellett mind gyakrabban fel-feltűnik az ökológiakörnyezet kifejezés, amelynek a megisme­rése és művelése mindannyiunk egyre erősödő érdeke kell, hogy íregyen! Agárdy Sándor Köcsögbe zárt búbos fejjel, Aludttejtől csöpögve, Hogy menjen el Vöcsök Csöpi Tücsköt enni Öcsödre? Tán hogy ilyen köcsögfejjel Még őt nézzék tücsöknek, S nem egy csúcsos, ■ köcsögbe zárt Fejű búbos vöcsöknek? Nagyot ütött, kemény csőrrel Széttörte a köcsögöt, S vacsorára, csicseregve El is érte Öcsödöt. Pataki Ferenc fejszámoló- művésztől tanultuk: Kétjegyű számot 11-gyel úgy lehet gyorsan megszoroz­ni, hogy a két számjegy közé írjuk a két számjegy össze­gét. Például: 18x11=1(1+8)8=198 24x11=2(2+4)4=264 Ha a két szám összege na­gyobb, mint tíz, akkor az elől álló számot eggyel növeljük. Például: 39x11=3(3+9)9=429 78x11=7(7+8)8=858 (Megfejtés az 5. oldalon.) Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. Növény. 7. Női név. 8. Ket­tőzve sportfogadás. 9. Vonatkozó névmás. 11. Tartó. 12. Keret (—’). ti. Füzet. 16. Megfejtendő (vízszintes 1. folytatása). 18. Alumínium vegyjele. 20. ősi fegyvere. 21. Határozott névelő. 22. Égitest. 24. ... Sá­muel magyar király. 25. Törpe, torzszülött, ismert Idegen szóval. 27. Európát Ázsiá­tól elválasztó hegység. 28. Kortyolta. 29. Mohón evő. Függőleges: 1. Becézett szülő. 2. Távol­keleti hosszmérték, de római 51 is. 3. Nagy magyar költő. 4. Kettőzve dunántúli vá­ros. 5. Igen rossz kívánság. 6. Megfejten­dő. 10. Becézett Imre. 11. Csaknem ötre! 13. Vissza: női név. 14. Mint a vízszintes 20. 15. Gyümölcsszárító. 17. Pottyant. 19. Pengetés hangszer. 21. Tokaszalonnát főz. 23. Félig pótlás! 24. Menyasszony. 26. E napon. 27. Tufa közepe! Megfejtendő: Január, február a . . . függ. 6., vízsz. 1.. 16. Múlt heti megfejtés: JÁSZBERÉNY — BÉKÉS — CSONGRAD — SZEGED — MAKÖ. Könyvjutalomban részesültek: Kálmándi Gabriella Besenyőd, Szoboszlai Benjámin Tiszadob, Kárpa Zsuzsa Nyíregyháza, Bán Tibor Nyírderzs, Sztrunga M. Richárd Tímár, Pecsenye Lajos Tiszadada, Czetö László Tuzsér, Nagy Szilvia Búj, Dem- csák Csilla Öpályi. Simon Róbert Panyo- la, Driszku Rita Nyíregyháza, Kondás Ferenc Nyíregyháza, Tóth Gábor ílo- dász. Deres Miklós Nyírbogát, Gánicz Katalin Kántorjánosi. Csak levelezőlapon beküldött megfejté- -oket fogadunk el! Szilvási Csaba A u I r .11 ■■ I vöcsök es a tücsök Játék a számjegyekkel Úttörők rovata Miénk a szó ÖRSI FOGLALKOZÁS NÁLUNK Nemrégiben lakásunkban rendeztük meg az őrsi foglalkozást. Eljött őrsünk mind a tizenkét tagja. Az aktuális mozgalmi feladatok megbeszélése után hatal­mas gombfocicsatát vívtunk. Igaz, hogy az őrsi foglal­kozás szokásos egy órája rég lejárt, így a késő délután­ba nyúlt, mire az őrs valamennyi tagja hazament. Szabolcsi Attila Nyíregyháza, 9-es iskola, 3/A KIÁLLÍTÁSON NYÍREGYHÁZÁN Iskolánk mindhárom nyolcadikos.osztálya ellátoga­tott Nyíregyházára, és megnéztük a Száz éves a szak­munkásképzés megyénkben című kiállítást. A szakmák közül megismertük a vegyianyag-gyártó, a húsipari, a sütőipari, az esztergályos és az állatgondozó szakmun­kás mesterségét. Képek segítségével megtudhattuk, ho­gyan élnek a szakmunkástanulók; Láttuk, milyen tan­termekben, tanműhelyekben sajátítják el a választott szakma ismérveit. A kiállítás után községünkben fel­kerestük a termelőszövetkezet gépműhelyét, itt pedig a vasipari szakmákba nyújtott bepillantást a gépműhely vezetője. Mozga Bertalan 8/C, Nyírmada AZ ÉPÜLŐ BATTONYAI GYERMEKFALUÉRT Valamennyiünk érdeklődését felcsigázta a hír. hogy gyermekfalu épül Battonyán. Átérezzük azoknak a gye­rekeknek a helyzetét, akiket nem nevel az anyukájuk és az apukájuk. Igaz, hogy szerény összeggel, de út­törőcsapatunk is szeretne hozzájárulni, hogy mielőbb felépüljön az a gyermekfalu Battonyán. Úttörőcsapa­tunkban már nem első alkalommal szerveztünk hasz­nos anyaggyűjtést ilyen célra, hiszen korábban a Nem­zeti Színház építésére, valamint a nyíregyházi Szarvas utcai nevelőotthon gyerekeinek karácsonyi ajándékra szerveztünk társadalmi munkát. Felhívjuk azoknak az úttörőcsapatoknak a figyelmét, akik együtt éreznek a battonyai gyerekekkel, hozzánk hasonlóan találják meg a segítségnyújtás valamilyen módját. Pápai Mónika 6/B Nyíregyháza, 17-es iskola SZÍNHÁZLÁTOGATÁSON NYÍREGYHÁZÁN A magyar szakkörösök az irodalombarátokkal kö­zösen megtekintették Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban Shakespeare Sok hűhó semmiért című víg­játékát. Ezen a napon megnéztük a Jósa András Mú­zeum kiállításait is. Nagyon tetszettek Benczúr Gyula festményei és Kertész Klára kerámiái. Érdeklődéssel szemléltük a Krúdy Gyula- és a Jósa András-emlék- szoba tárgyait. S hogy mindezt egy nap alatt lebonyo­líthattuk, a nyíregyházi főiskolai tangazdaságnak kö­szönhettük, amely kölcsön adta az autóbuszukat erre az alkalomra. Általános iskola 5—6. osztály, a magyar szakkör tagjai, Apagy TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ ÜTTÖROSZEMLE NAPKORON Iskolánkban szép hagyomány, hogy télen rendezzük meg a természet- és társadalomkutató úttörőszemléket. Pénteken bonyolítottuk le az utolsó versenyt, amelynek kérdései a technikához kapcsolódtak. Az itteni első he­lyezetteken kívül a matematika, az orosz és a társa­dalomkutató versenyek győztesei képviselik majd csa­patunkat a következő fordulókban. Boroska Tímea Napkor, . Ady Endre Úttörőcsapat ÚJÉVKÖSZÖNTÉS MÁTÉSZALKÁN Igaz, hogy nem a naptári szilveszterhez igazodtunk az újévköszöntéssel, mégis remekül 'sikíei'Űlt 1984-ét üd­vözölni. Az Orion őrs tagjai kólával és süteménnyel várták az osztály többi tagját, nagyon jól szórakoz­tunk, sokat táncoltunk, s igazi diszkóval köszöntöttük az új évet. Orion őrs 7/B 2-es iskola Mátészalka, Décse Sándor NYÍLT SZAKKÖRI NAP NYlRMADÁN A madárvédelemről tartottunk nyílt szakköri na­pot nemrégiben. Érdeklődő vendégeinknek bemutattuk, hogy az 1983/84-es tanév első félévében mivel foglal­kozott természetvédelmi szakkörünk. Megismertettük a látogatókat azokkal a könyvekkel, plakátokkal, ame­lyek a madárvédelemről szólnak. Egy nagy közös ke­resztrejtvényt fejtettünk meg, amelynek szintén ha­sonló volt a témája. Ezután gyakorlati foglalkozásra invitáltuk a mintegy 50—60 főnyi közönséget', a felnőt­tek segítségével madáretetőket készítettünk. Szabó Zoltán és Takács István Nyírmada ÜZEMLÁTOGATÁSON PUSZTADOBOSON Iskolánk nyolcadikos tanulói minden évben felke­resik a környékbeli üzemeket és középiskolákat. A pá­lyaválasztásnál az itt látott, tapasztalt élményeket is felhasználjuk, amikor megjelöljük a jelentkezési lapon valamelyik középiskolát. Nemrégiben mi, lányok a pusztadobosi varrodát kerestük fel. Megismerkedtünk a varrás különböző műveleteivel, s megtudtuk azt is, hogy az üzem olyan dolgozó nőket vár, akik szakmun­kásképzőt végeztek. A szabás-varrás sok lánynak meg­tetszett. Amikór a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba mentünk, már jöttek velünk osztályunk fiú tanulói is. Bementünk néhány tanítási órára. Kö­zösen alakítottuk ki véleményünket, hogy ez a gimná­zium eléggé nehéz és szigorú középiskola, s a felvétel­hez még többet kell tanulni. Fodor Klára Angéla 8/C Nyírmada TÖRD A FEJED!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom