Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

ÄRA: 1,40 FORINT 1984. január 26.. csütörtök XLI. évfolyam, 21. szám Az MTI jelenti NAPIRENDEN: AZ EGYESÍTETT VILLAMOS- ENERGIA-ELLÁTÁS — AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS — A SZÁMÍTÓGÉPES TECHNOLÓGIÁK Tanácskozik a KGST V. B. Új vízmű IVyírbélteken Az elmúlt év utolsó napjaiban átadták az új vízmüvet Nyírbélteken. A műszaki átadást követően 16,7 km vezetéken, 74 kifolyóból jön a vezetékes ivóvíz. Sok helyütt van ilyes­miből vita, de ezúttal a víz íze, minősége osztatlan sikert aratott. Február hónapban még tart a 30 milliós beruházással épült vízhálózat próbaüzeme, ezt követően megkez­dődhetnek a lakóházi vízbekötések, (fiaál Béla felvétele) Nyírségi Gyümölcsfeldolgozó Társulás: 3 Jobb technológiával gazdaságosabban ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A KGST 35. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában ünnepi meg­emlékezést tartottak szerdán a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa megalakulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, valamint a ház közös rendezvényén Leo- nyid Jagodovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének tanácsosa a szov­jet-magyar gyazdasági együttműködés eredményeiről és távlatairól beszélt. Ezt kö­vetően Nagy László, a Mi­nisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának főosztályvezetője idézte fel a három és fél év­tized főbb állomásait. MAGYAR—CSEHSZLOVÁK BELKERESKEDELMI tárgyalások Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes Po­zsonyban tárgyalásokat foly­tatott Ladislav Somogyi szlo­vák kereskedelmi miniszter- helyettessel. Megállapították, hogy a magyar—csehszlovák fogyasztásicikk-forgalom ked­vezően fejlődik. A kölcsönös választék- és határmenti cse­re 1984-ben meghaladja az öt- mi/lliárd forintot. Az idén mintegy 700 millió forint ér­tékű árut cserélnek egymás­sal. ÜLÉST TARTOTT A NYOMDÁSZ SZAKSZERVEZET KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete központi vezetőségének szerdai ülésén Szabó Imre ipari miniszterhelyettes is­mertette a szakma múlt évi tapasztalatait, eredményeit, s vázolta az idei feladatokat. Elmondta, hogy a Papíripari Vállalatnak 20 éves fennállá­sa alatt 1983 volt a legsikere­sebb éve, a-terveit minden te­kintetben túlteljesítette. A nyomdaipar egyik legfonto­sabb feladata az idén az átfu­tási idők rövidítése, amiben az elmúlt években már mu­tatkozott némi eredmény. TAJÉKOZTATÖSOROZAT A BŐS (GABCSIKOVO) —NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉPÍTÉSÉRŐL A Bős (Gabcsikovo)—Nagy­marosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos kér­désekről tanácskoztak szer­dán Tatabányán az Országos Vízügyi Hivatal és a Komá­rom megye vezetői. Az esz­mecserén Breinich Miklós, az OVH elnökhelyetese adott áttekintést a nagyszabású be­ruházás Komárom megyét érintő munkálatairól, felada­tairól. Elmondta azt is, hogy a Komárom megyei megbe­szélés bevezetője volt egy tájékoztatósorozatnak. A kö­vetkező időszakban minden Duna menti megyében ha­sonlót rendeznek. Szerdán Moszkvában foly­tatódott a KGST Végrehajtó Bizottságának 109. ülése. A tagországok állandó kép­viselői többek között átte­kintik az európai KGST-or- szágok egyesített villamos- energia-rendszerének műkö­désével összefüggő feladato­kat. A rendszer nagy jelentő-; ségú hazánk szempontjából, mivel villamosenergia-fel- használásunk számottevő ré­sze importból származik. A szállítást a KGST-tagországok között kiépített távvezeték- rendszer biztosítja. A terv­szerű villamosenergia-ellá- tásbam lényeges feladat, hogy az együttműködésben részt vevő országok az egyeztetett szállításokat maradéktalanul teljesítsék. A tagállamok — a népgazdaságaik előtt álló fel­adatok megoldása érdekében — nagy figyelmet fordítanak a villamos energiát termelő létesítmények további fejlesz­tésére. Ezek közé az intézke­dések közé tartozik a paksi atomerőmű üzembe helyezése is. Az ülésen áttekintik azok­nak a munkáknak az eddigi eredményeit is, amelyek a kölcsönös áruszállítások telje­sítésével kapcsolatos felelős­ségi rendszer továbbfejleszté­sét szolgálják. Ez a munka korábban magyar kezdemé­nyezésre került a KGST-ben megoldandó feladatok közé. A szerződéses kötelezettségek teljesítését biztosító feltétele­ket a termelés, a pénzügyek, a jog területén egyaránt töké­letesíteni igyekeznek. A most vizsgált szabályozásokkal azt kívánják elérni, hogy a szer­ződéseket a vállalatok időben (Folytatás a 4. oldalon) Alapítása óta a legered­ményesebb évet zárta a Nyír­ségi Gyümölcsfeldolgozó Tár­sulás, amelynek 12 tagja van: szövetkezetek, a TSZKER és a gesztor, a Nyíregyházi Kon­zervgyár. A napokban tartott igazgatótanácsi ülésen össze­gezték az eredményeket: 1983-ban 22,5 millió forintos nyereséggel zártak (ezt oszt­ják föl a tagok között). A ki­tűnő eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy na­gyot léptek a feldolgozás gaz­daságosságában. Míg 1982- ben egy kilogramm almasű­rítményt mintegy tíz kiló al­mából állítottak elő — ta­valy már kilenc kilogramm alá csökkent ez a mennyiség. Ezt főleg úgy érték el, hogy korszerűsítették a technoló­giát, jócskán lecsökkentették a préseléskor visszamaradó törköly mennyiségét — úgy­mond: többet hoztak ki az almából. . . Az elmúlt évben összesen mintegy nyolcezer tonna sű­rítményt adtak el — java ré­szét exportra. Az idei tervek szerényebbek, hiszen most már nem lehet olyan látvá­nyos gyorsasággal csökkente­ni a feldolgozás során az al­ma mennyiségét. Bár még nem érték el a legkedvezőbb határt, ezután már csak tize­dekkel szoríthatják lejjebb az egy kiló sűrítményhez kipré­selt gyümölcs súlyát. 1984-re hétezer tonnányi almasűrít­ményt kívánnak gyártani, en­nek döntő többségét ősszel. Most, az első fél évben ugyan­is nincs mit feldolgozniuk. A Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei szervezete gazdag programot fogadott el 1984- re. Az éves munkaterv sze­rint kiemelt figyelmet for­dítanak a mezőgazdaság ha­tékonyságának további ja­vítására, a takarékossági kö­vetelmények következetesebb érvényesítésére, az export­részarány javítására. A vázolt programadó fő­feladat megvalósítása érde­kében vizsgálják a megye adottságából adódó mezőgaz­dasági nagyüzemek differen­ciálódásának folyamatát, a kiváltó okokat. Az egyesület részt vesz az ágazatnak az új körülményekkel összehangolt gazdaságszerkezeti változta­tás társadalmi vitájában. Ar­ra törekszenek, hogy az egyesületbe tömörült tagság minnél szélesebb köre vál­laljon részt a szocialista falu kialakításában, az ezzel ösz- szefüggő társadalmi tevé­kenységben. Az agrárgazdasági szak­osztály vitaülést szervez és annak alapján ajánlást ké­szít a hatékonyságot és az üzemi pénzügyi helyzetet ja­vító ágazati tartalékok fel­tárására. A szakosztályok be­vonásával ellemzik a hul­ladékanyagok és mellékter­mékek felhasználásának hely­zetét, az ezzel kapcsolatos feladatokat. A gazdasági, társadalmi feladatok mellett a mun­Azt tervezi a társulás, hogy a tagszövetkezetek az ipari alma termelését megnövelik, így előbbre hozható a szezon- kezdet is. Javítják a hűtő- rendszert is, hiszen ez igen lényeges: az almasűrítményt megfelelő hűtés nélkül nem lehet értékesíteni, minősége is romlik. (tgy) katerv részletesen foglalko­zik az egyesület egyéb teen­dőivel. Például nem szorul háttérbe az érdekvédelmi te­vékenység sem. Ilyen célból áttekintik a megye mezőgaz­daságában lévő nők, nyugdí­jas és fiatal szakemberek helyzetét. Az elnökség jó­váhagyta a szakosztályok és a helyi csoportok szakmai is­meretet bővítő rendezvényei­nek tématervét. (cs. b.) /-----------------------------------\ 7 el/esítették fiiváz az NSZK-ba A Mezőgép fehérgyar­mati gyáregysége 128 mil­lió forint értékű terméket adott el 1983-ban. Az NSZK-ba a Strauttman- cégnek 390 alvázát, illetve ugyanennyi platót szállí­tottak. A silómarókból 174, a kitrágyázóból 63, a szűrő­ciklonból 82 hagyta el az üzemet. Gyártmányaikhoz megfelelő pótalkatrészt is gyártottak. Anyagiakban is jelentős a BUDAMO- BIL Járműipari Szövet­kezetnek gyártott üzem­anyagszállító tartályok. V J Gyorsmérleg 1983-ról Kétmilliárd a takarékban Az előző esztendőhöz ké­pest 584 millió forinttal na­gyobb összeget takarított meg megyénk lakossága — lega­lábbis a betétkönyvek tanú­sága szerint. A lakossági be­tétállomány a múlt évben ér­te el első ízben a hétmilliárd forintot, december 31-ig pe­dig meg is haladta négyszáz- millióval. Az OTP Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságán a nem­régiben elkészített statiszti­kából kiderül: 1983-ban kü­lönösen az ifjúsági takarék- és az átutalási betétek száma növekedett. Az előző formá­ban most már csaknem 39 ezer fiatal — illetve javukra hozzátartozóik — gyűjti pén­zét, átutalási betétet pedig több mint nyolcezren váltot­tak. Az új „belépők” többsé­gére jellemző, hogy munka­bérük átutalásával kérik leg­különbözőbb tartozásaik tör­lesztését, kifizetését. A várakozástól elmarad vi­szont a takarékcsekk népsze­rűsége. Annak ellenére, hogy az OTP megyei igazgatósága 33 szabolcsi vállalattal, szö­vetkezettel — köztük a Tü- zép-pel — kötött megállapo­dást, az általuk üzemeltetett sok száz kereskedelmi egy­ségben mindössze hetvenné­gyen fizettek tavaly takarék­csekkel. Még kevesebben él­tek a lehetőséggel, hogy a la- karékcsekk az ország egész területén, valamennyi OTP- fióknál készpénzre beváltha­tók. k. k. Az 1984-es év első felére hatezer tonna vegyes befőtt elkészítésére kapott megren­delést a Szovjetunióból a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyára. Képünkön: gyár­tósoron az ízletes befőtt. (Császár Csaba felvétele) GAZDAG MAE-PROGRAM Összhangban a megyei feladatokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom