Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. január 22. Mi van9 mi nincs ? I ... Tallózás az iparengedélyek körül Nyíregyházán 1980 decemberében csupán egyetlen ember foglalkozott műszaki cikkek árusításával, ma huszonegy ilyen kiskereskedés van. A virágkereskedők száma 17- ről 30-ra emelkedett. Divatruházati butik nyílt a legtöbb az elmúlt időszakban: hetvenkettő. Ugyancsak kedvelt a pecsenye- és lángossütő foglalkozás, erre eddig tizenkilencen kértek engedélyt, és növekedett a különböző építőipari, háztartási gépeket kölcsönző kiskereskedők száma is, míg 1980 végén egy volt, ma kilencen vannak. A vendéglátás is kedvenc területükké vált a kiskereskedőknek. Nyíregyházán jelenleg 19 büfé, hat vendéglő, 9 eszpresszó és négy falatozó van magánkézen. A kiskereske- kedők mellett számos kisiparos is kért iparjogosítványt az utóbbi ^vekben. Kell e ennyi butik? Vannak akik megkérdezik: kell-e ennyi butik és ilyen vagy olyan magánkézen lévő kiskereskedés? A tanácsi illetékesek válasza igenlő. Ha a konkurrencia, az egészséges verseny hatására színvonalas, nagyobb választékot kínálnak a butikok, és megbízható, pontos szolgáltatást várhatunk az iparosoktól. Milyenek az eddigi tapasztala tok? Jól egészítik ki az állami és szövetkezeti kereskedelem és szolgáltatás tö rekvéseit, színesítik, javítják a lakosság ellátását. Csakhogy a város külterületi részein, ahol igazán javíthatnák az ellátást, a szolgáltatások színvonalát, rit kán kérnek kiskereskedők és kisiparosok engedélyt. Amint Szikora Andrásné, a tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának vezetője említette, Nyíregyházán például a Hímes városrész ellátása megoldatlan. Feltétlenül elkelne itt egy-két vegyeskereskedés, zöldségáruda. Hasonló gond volt a közelmúltig Sóstóhegyen is, ahol nem régen nyílt meg egy magán vegyeskereskedés. A külterületeken táp- és takarmánybolt, valamint háztartási cikkeket, s a mező- gazdasági munkában nélkülözhetetlen eszközöket árusító boltok kellenének. Ehhez várnak jelentkezőket az illetékesek. Ostyasütő, autómentő, füllyukasztó A kisipari tevékenységek köre is bővült néhány érdekes szakmával az utóbbi időben. Létjogosultságot nyert az ostyasütés, az autómentő, fül lyukasztó, gombbehúzó, mér legjavító, tortadíszkészítő és mészoltó kisipari tevékenység is. Legnagyobb az érdeklődés a személy- és teherfuvarozás iránt. A magántaxisok számának növekedésével indokolttá vált, hogy a városban több helyen is legyen taxiállomás. így a Jósavárosban, de a meglévőket is bővíteni kell, mint a Vöröshadsereg utcán, a kórház előttit. Lelemények szülöttei A kislakás építkezéseknél igen nagy szükség lenne az ácsokra, gázvezeték-szerelőkre, üvegező, épületburkoló, tetőfedő kisiparosokra. Kiváltképp a külterületi részeken kellene több ruhajavító, női szabó kisiparos és fodrász. Sok egyéni ötlettel is próbálkoznak az emberek, úgynevezett szabadiparokkal. A közelmúltban például szatyorkészítéshez kért engedélyt valaki, és újabban szűrrátét készítéssel kíván foglalkozni egy újdonsült kisiparos. Bizonyára akad munkája a rakodógép-kezelőnek és a tartálykocsival tüzelőolajat szállító iparost is több városlakó fogja igénybe venni. Szintén a leleményesség szülötte: az egyik női , szabó újabban szabásminta készítésével is bővíti megrendelői körét. Soltész Ágnes Vadászok a Hotel Építőkben Készül az üdültetési program Fehér asztal, műsor és zeneszó mellett köszöntötték az új esztendőt szovjet vendégek a KEMÉV nyíregyházi, központi éttermében. A jól sikerült program után pedig átsétáltak a Bethlen utcai Hotel KEMÉV-be, s ott tértek nyugovóra. Jó évet zárt tavaly az építő vállalat munkásellátó, szálloda, vendéglátó és szolgáltató leányvállalata. Múlt év január 1-én alakult meg a leányvállalat, s vette át a sóstói Hotel Építők, a Hotel KEMÉV — e két egycsillagos szálloda — s a záhonyi fogadó fenntartásának, hasznosításának gondját. Az elmúlt esztendőben 23 és fél ezer hazai, s kevés híján tízezer külföldi vendég pihent a szálláshelyeken. Legtöbben Lengyelországból és a Szovjetunióból érkeztek, de jöttek Csehszlovákiából, az NDK- ból, Romániából is. Sőt a sóstói hotelban olaszokat és nyugatnémet vadászokat is fogadtak. A legtöbb túristacsoport a NYÍRTOURIST szervezésében érkezett a leányvállalat szállodáiba. Az év utolsó negyedében pedig IBUSZ-cso- portok is éjszakáztak itt. Nyáron a sóstói hotel pedig átmenetileg üdülővé alakult: cseh és NDK testvérvállalatok dolgozói töltöttek szép napokat a Hotel Építőkben. 1984-ben a tavalyinál sikeresebb évre számít a le ányvállalat. Megállapodásokat kötöttek a hazai idegen- forgalmi hivatalokkal, így várhatóan több csoport és egyéni látogató érkezik majd a szállókra. A N\ 1RTOU- RIST eddig mintegy félszáz A Masina együttes Szombathelyről tört be az élvonalba újszerű hangzásával. Vezetője, Grencsó István Nyíregyházáról származik, ezért érthető, hogy már kétszer is járt itt a dzsesszklub meghívására. (Gaál Béla felvétele) A láb akaratlanul mozdul a zene ütemére, a kéz a taktusra dobol. S közben egyszerre érjük tetten az elmélyült zenehallgatást, a megosztott figyelmet egy beszélgető partnerrel. A hivatalos „programnak” már vége, a társaságot a jó zene tartja össze, s éppen a felcsendülő dallamok voltak azok, amelyek a dzsessz rajongóit közelítették egymáshoz. Minden második csütörtökön este a megyei művelődési központ klubkávéháza ad otthont a dzseszklub összejöveteleinek. — Mintha fehér folt lett volna a megye. Nyíregyháza zenei palettáján a dzsessz — meditál Papp Tibor klubvezető. — Ezért tartjuk feladatunknak, hogy közönséget alakítsunk, formáljuk a zenei ízlést. Alig két éve indult a klub, a közel száz tagból 30—40 mindig eljár a foglalkozásokra. Többen vannak azok, akik szimpatizálnak a zene ezen ágával, amelyik az adott pillanat varázsára születik, alakul. S, hogy „élőben” megismerjék az élvonalbeli hazai zenészeket, több koncertet rendeztek. Olyan kiválóságok voltak a hangverseny- terem pódiumán, mint Szabados György, Binder Károly, Jávori Vilmos, a Molnár-dixieland, a Masina együttes. A takarékosság a klub működésében is érezteti hatását. Mivel — javarészt fiatalokból — most alakul a dzsesszt értő és hallgató közönség, így nehéz olyan koncertet tartani. amelyik teljesen gazdaságos legyen. Pedig a klub tagjai vállalják a szervezéstől a jegyárusításig a munka nagy részét. A debreceni és miskolci klubokkal kívánnak összefogni, hogy az előadók utazási költségeit csökkentsék. Májusban Gonda Jánost és együttesét várják egy hangversenyre. A klubban pedig a zene hallgatásán túl olyan előadások szerepelnek, amelyek egy-egy műfajt, irányzatot mutatnak be. így február 9-én Szabó Sándor gitárművészt hallhatják, s egy indiai hangszerrel ismerkedhetnek meg. L. B. „Lecefréztük az almát” Fizet a bögrecsárdás Szokatlan, bonyolult és tanulságos ügyet tárgyalt a minap a Nyíregyházi Városi Bíróság. A közismert alma- gőndok egy különös esete került a bíróság elé. A kistermelő sok és fáradtságos munka után tisztes(ségtelen) jövedelemre tett szert. Sz. S.- ről van szó, aki a balkányi tanyavilágban és Debrecenben bögrecsárdákat nyitott. Erre az emberre haragudni kell, ugyanakkor bizonyos mértékig sajnálni is lehet. Kölcsön hizlalásra, bogyósokra Két-három esztendő óta lalásra, illetve csonthéjas és csaknem azonos — hat-hétezer körüli — Szabolcs-Szat- márban a mezőgazdasági kölcsönt igénylők száma, e viszonylagos állandóság azonban több jelentős változást takar. Mindenekelőtt a múlt év eleje óta — mint az OTP megyei igazgatóságán megtudtuk — csökkent a telepítési kedv az egyre inkább szakosodé háztáji és kisegítő gazdaságokban. Növekedett viszont az állattartásra, — hizlalásra vállalkozók száma. A két fő irányon belül is a többség sertéstenyésztésre, marhahizbogyós gyümölcsök telepítésére kér hitelt. Megtudtuk azt is, hogy az idén ismét növekedett a mezőgazdasági kölcsönök felső határa. Több különböző célra — például sertéstelep, kerítés létesítése, anyaállat-beszerzés — összesen már 150 ezer forint is felvehető. Az OTP minden esetben továbbra is két alapvető dolgot mérlegel a hitelkérelmek elbírálásánál. Vagyis a túlzott eladósodás megakadályozása érdekében a visszafizetés fedezetét valamint azt, hogy a kért összeg valóban a termelés bővítését szolgálja-e. Éppen ezért lényegesen gyorsabban és egyszerűbb „utánajárással” kapja meg a kölcsönt az, aki bármelyik szocialista nagyüzemmel — ÁFÉSZ-szel, tszszel, vállalattal — termékértékesítési szerződést köt, s a szerződést kérelméhez mellékeli. Végezetül még egy érdekességet hallottunk az OTP megyei igazgatóságán. Néhány esztendővel korábban .mezőgazdasági kölcsönt zömmel tavasszal és ősszel igényeltek a kistermelők, most már egész évben folyamatosan. (k. k.) A bíróságon ezt mondta: „Nem értek egyet a megyei tanács pénzügyi osztályának határozatával. Háromszázharminc almafánk van. Az 1982- es termés olyan minőségű lett, hogy ebből keveset tudtunk értékesíteni. Kénytelenek voltunk az almát lecef- rézni, az 110 mázsa lehetett. Ebből 871 liter pálinka lett. Megpróbáltuk eladni az ÁFÉSZ-nek és a Nyírkémia Vállalatnak, de a pálinkát nem vették át. Kénytelenek voltunk magánúton értékesíteni nagy tételben. A keresetem a megélhetőséghez kevés, így azt almával szoktuk pótolni. A 871 liter pálinka után 8710 forint forgalmi adót vetettek ki. A bérfőzés díja 54 ezer 873 forint volt. Az adókkal, büntetésekkel együtt 80 ezer 617 forint a kiadásunk. A tiszta jövedelmünk ezek után csak 32 ezer 613 forint. Nincsen rajta semmi hasznunk, éppen csak a munkadíj térül visz- sza. Miért nincs kiírva a szeszfőzdében, hogy ha nem én fogyasztom el a pálinkát, akkor menjek el a tanácsra és fizessek adót?” Az előzmény a következő. A pénzügyőrök megállapították, hogy Sz. S. 1457 liter öt- venfokos pálinkát értékesített, részben Debrecenben. A pálinka literjéért néha 180 forintot is elkért. A feljelentés után szabták ki rá az adót és a bírságot. Idézet a megyei tanács pénzügyi osztályának határozatából: „A gyümölcspálinka Tábortüzek Kiflivég O tven veréb reggelije van ott a járdaszegélynél. Egy kiflivég. Na de hát milyen gyáva egy madár. Odaröppen, elröppen. Ozönlik az emberhad. A madár nem igen szívleli most az embereket. Enne, csipegetne a kiflivégből, kakaskodna néhány morzsáért, sőt verekedne, tollba kapna. Tisztára úgy viselkedne, mint az ember. Ha tehetné. De a madarak nem viselkedhetnek. Az emberek jönnek, mennek. Mindig beáll egy busz és az aszfaltra önti embertartalmát. Ilyen alapon sanyarú sors a verébé, pedig hát terített asztal lenne most a járda. Viszont, ha verébész- szel is, de felfoghatnák, a sürgés-forgás nem öncélú. Ki- ki a munkába siet. Munka, pénz, kifli. Ez itt a körforgás. Ha nem így lenne, nem lenne kifiivég a járdán. Ja, hogy nem ehetik meg a verebek a kiflivéget? Ez az ő pechük. Születtek volna embernek. De mivel verebek lettek, érjék be azzal, ami van. Különben is, ha a veréb ember lenne, nem dobná el a kiflivéget. Megenné. És akkor mi lenne a verebekkel? (seres) Szépséghiba G y árigazgatót keresnek Demeeserben. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár helyi üzemében ürült meg a vezetői szék. A hírben eddig még nincs semmi különös, hovatovább megszokott dologgá válik, hogy pályázat útján töltenek be egyes vezetői posztokat. A hirdetések megjelentek a lapokban, s ha akad elég jelentkező, néhány hét után a közülük kiválasztott ismerkedhet a gyárral, irányíthatja a termelést. Rol a bökkenő? A múlt év végén tudott volt, hogy a korábbi igazgató távozik. December elején megválasztották a nagyközségi tanács elnökének, az év végéig maradt a gyár élén. Meglehet, szerette volna látni utódját, átadni tapasztalatait. Ám a januári pályázati hirdetések láttán a gyapjúszövő személyzeti munkájánál a sötétben tapogatódzó, s nagy lassúsággal hálót szövő pók jut az eszünkbe, amelyik túlzott türelemmel várja a zsíros falatot. Szerencsére a termelés ennek ellenére folyik az üzemben. (lányi) (nábrádi) egyik fiúnak olyan kvarcórája van, amelyiken még számolni is lehet! — hangzik el a vacsoraasztalnál a drámái bejelentés. — Hm. — Egy másiké csak zenél. — Hm. — De a leges- legjobb az egyik hatodikosé. _ ?? — Pontosan három óra húsz percet siet. (tárná völgyi) J avában tart a fűtési szezon. Decemberben azonban kétszer is találkoztam olyan fűtéssel, ami őszintén szólva nem egészen tetszett. Az egyik nyíregyházi építkezésen az épületek között hatalmas kokszkályha ontotta a meleget, körötte 15—20 munkás to- porgott, beszélgetett. Egy óra múlva ismét arra jártam, megint ugyanaz a kép fogadott. Másik alkalommal Vásárosna- ményba tartottam reggel, s azt láttam, hogy az út mentén a fakitermelést végző dolgozók azért vágják a fát, hogy hatalmas tábortüzeket rakjanak. Négy ilyen máglyával találkoztam ötven kilométeres szakaszon. Késő délután visszafelé jövet újabb három helyen égett hatalmas tábortűz. A parázson levő fa mindenütt ropogott, a balta és a fűrész mindenütt pihent... (nábrádi) az IBUSZ pedig egyelőre 35 csoport érkezését jelezte. A leányvállalat új kapcsolatokat is keres. Jól érezték magukat tavaly a KEMÉV-szállón a megyei és városi művelődési központ meghívására Nyíregyházán vendégszereplő belga néptáncegyüttes tagjai. Idén szeretnének részt venni a megyei sporttalálkozókra hozzánk érkező versenyzők elhelyezésében is. Nagy sikert aratott a sóstói szállón szervezett csereüdültetés. Az idén várható, hogy Komárom megyei bányászok pihennek majd Sóstón a leányvállalat szervezésében. Már készül az üdültetési program is. értékesítéséből több mint százezer forint árbevétele származott, mely megfelelő fedezetet biztosít a kivetett adó megfizetésére. Ha nem ért egyet az osztályunk határozatával, a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól.” Természetesen nem értett egyet a határozattal, így lett az ügyből polgári per. Az ügyet dr. Marján András tanácsa tárgyalta. A bíró a tárgyaláson ismertette a jogszabályokat, a zugárusítás várható következményeit. Erre Sz. S. kereseti kérelmétől elállt. így a bíróság az eljárást megszüntette. A bögrecsárdásnak fizetni kell... — Hát persze, hogy bőgök. Zoli elvette a lapokat. — Nagyon helyes, fiacskám .. . Gyermekszáj Hol vannak a lapok? — fordul a bűneset leleplező- jéhez. — Hát... repülőt csináltam belőle. — A suliban az Éktelen ordítás a gyerekszobából. — Mt van már megint? — ront be a bősz atya. — A kedves kisfiad (így!)... kitépett két lapot ebből a gyönyörű meséskönyvből — mutat vádlón a másodikos báty óvodás öccsére. A kicsi lesütött szemmel ül, aztán újra ordítani kezd. — Ügy, szóval kitépted a lapokat? — ügyészke- dik az atya. — És még te bőgsz?!
