Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. január 22. Mi van9 mi nincs ? I ... Tallózás az iparengedélyek körül Nyíregyházán 1980 de­cemberében csupán egyet­len ember foglalkozott műszaki cikkek árusításá­val, ma huszonegy ilyen kiskereskedés van. A vi­rágkereskedők száma 17- ről 30-ra emelkedett. Di­vatruházati butik nyílt a legtöbb az elmúlt idő­szakban: hetvenkettő. Ugyancsak kedvelt a pe­csenye- és lángossütő foglal­kozás, erre eddig tizenkilen­cen kértek engedélyt, és nö­vekedett a különböző építő­ipari, háztartási gépeket köl­csönző kiskereskedők száma is, míg 1980 végén egy volt, ma kilencen vannak. A ven­déglátás is kedvenc terüle­tükké vált a kiskereskedők­nek. Nyíregyházán jelenleg 19 büfé, hat vendéglő, 9 esz­presszó és négy falatozó van magánkézen. A kiskereske- kedők mellett számos kisipa­ros is kért iparjogosítványt az utóbbi ^vekben. Kell e ennyi butik? Vannak akik megkérdezik: kell-e ennyi butik és ilyen vagy olyan magánkézen lévő kiskereskedés? A tanácsi il­letékesek válasza igenlő. Ha a konkurrencia, az egészséges verseny hatására színvona­las, nagyobb választékot kí­nálnak a butikok, és meg­bízható, pontos szolgáltatást várhatunk az iparosoktól. Mi­lyenek az eddigi tapasztala tok? Jól egészítik ki az ál­lami és szövetkezeti keres­kedelem és szolgáltatás tö rekvéseit, színesítik, javítják a lakosság ellátását. Csakhogy a város külterü­leti részein, ahol igazán ja­víthatnák az ellátást, a szol­gáltatások színvonalát, rit kán kérnek kiskereskedők és kisiparosok engedélyt. Amint Szikora Andrásné, a tanács termelésellátás-fel­ügyeleti osztályának vezető­je említette, Nyíregyházán például a Hímes városrész el­látása megoldatlan. Feltétle­nül elkelne itt egy-két ve­gyeskereskedés, zöldségáruda. Hasonló gond volt a közel­múltig Sóstóhegyen is, ahol nem régen nyílt meg egy ma­gán vegyeskereskedés. A külterületeken táp- és ta­karmánybolt, valamint ház­tartási cikkeket, s a mező- gazdasági munkában nélkü­lözhetetlen eszközöket árusí­tó boltok kellenének. Ehhez várnak jelentkezőket az ille­tékesek. Ostyasütő, autómentő, füllyukasztó A kisipari tevékenységek köre is bővült néhány érde­kes szakmával az utóbbi idő­ben. Létjogosultságot nyert az ostyasütés, az autómentő, fül lyukasztó, gombbehúzó, mér legjavító, tortadíszkészítő és mészoltó kisipari tevékeny­ség is. Legnagyobb az érdeklődés a személy- és teherfuvarozás iránt. A magántaxisok szá­mának növekedésével indo­kolttá vált, hogy a városban több helyen is legyen taxiál­lomás. így a Jósavárosban, de a meglévőket is bővíteni kell, mint a Vöröshadsereg utcán, a kórház előttit. Lelemények szülöttei A kislakás építkezéseknél igen nagy szükség lenne az ácsokra, gázvezeték-szerelők­re, üvegező, épületburkoló, tetőfedő kisiparosokra. Ki­váltképp a külterületi része­ken kellene több ruhajavító, női szabó kisiparos és fod­rász. Sok egyéni ötlettel is pró­bálkoznak az emberek, úgy­nevezett szabadiparokkal. A közelmúltban például sza­tyorkészítéshez kért enge­délyt valaki, és újabban szűrrátét készítéssel kíván foglalkozni egy újdonsült kisiparos. Bizonyára akad munkája a rakodógép-keze­lőnek és a tartálykocsival tüzelőolajat szállító iparost is több városlakó fogja igénybe venni. Szintén a lelemé­nyesség szülötte: az egyik női , szabó újabban szabásminta készítésével is bővíti meg­rendelői körét. Soltész Ágnes Vadászok a Hotel Építőkben Készül az üdültetési program Fehér asztal, műsor és ze­neszó mellett köszöntötték az új esztendőt szovjet vendé­gek a KEMÉV nyíregyházi, központi éttermében. A jól sikerült program után pedig átsétáltak a Bethlen utcai Hotel KEMÉV-be, s ott tér­tek nyugovóra. Jó évet zárt tavaly az épí­tő vállalat munkásellátó, szál­loda, vendéglátó és szolgál­tató leányvállalata. Múlt év január 1-én alakult meg a leányvállalat, s vette át a sóstói Hotel Építők, a Hotel KEMÉV — e két egycsillagos szálloda — s a záhonyi foga­dó fenntartásának, hasznosí­tásának gondját. Az elmúlt esztendőben 23 és fél ezer hazai, s kevés híján tízezer külföldi vendég pihent a szál­láshelyeken. Legtöbben Len­gyelországból és a Szovjet­unióból érkeztek, de jöttek Csehszlovákiából, az NDK- ból, Romániából is. Sőt a sóstói hotelban olaszokat és nyugatnémet vadászokat is fogadtak. A legtöbb túristacsoport a NYÍRTOURIST szervezésé­ben érkezett a leányvállalat szállodáiba. Az év utolsó ne­gyedében pedig IBUSZ-cso- portok is éjszakáztak itt. Nyá­ron a sóstói hotel pedig át­menetileg üdülővé alakult: cseh és NDK testvérvállala­tok dolgozói töltöttek szép napokat a Hotel Építőkben. 1984-ben a tavalyinál si­keresebb évre számít a le ányvállalat. Megállapodáso­kat kötöttek a hazai idegen- forgalmi hivatalokkal, így várhatóan több csoport és egyéni látogató érkezik majd a szállókra. A N\ 1RTOU- RIST eddig mintegy félszáz A Masina együttes Szombathelyről tört be az élvonalba újszerű hangzásával. Vezetője, Grencsó István Nyíregyházáról származik, ezért érthető, hogy már kétszer is járt itt a dzsesszklub meghívá­sára. (Gaál Béla felvétele) A láb akaratlanul mozdul a zene ütemére, a kéz a tak­tusra dobol. S közben egy­szerre érjük tetten az elmé­lyült zenehallgatást, a meg­osztott figyelmet egy beszél­gető partnerrel. A hivatalos „programnak” már vége, a társaságot a jó zene tartja össze, s éppen a felcsendülő dallamok voltak azok, ame­lyek a dzsessz rajongóit kö­zelítették egymáshoz. Minden második csütörtö­kön este a megyei művelődé­si központ klubkávéháza ad otthont a dzseszklub összejö­veteleinek. — Mintha fehér folt lett volna a megye. Nyíregyháza zenei palettáján a dzsessz — meditál Papp Tibor klubveze­tő. — Ezért tartjuk felada­tunknak, hogy közönséget alakítsunk, formáljuk a zenei ízlést. Alig két éve indult a klub, a közel száz tagból 30—40 mindig eljár a foglalkozá­sokra. Többen vannak azok, akik szimpatizálnak a zene ezen ágával, amelyik az adott pillanat varázsára születik, alakul. S, hogy „élőben” meg­ismerjék az élvonalbeli ha­zai zenészeket, több koncer­tet rendeztek. Olyan kiváló­ságok voltak a hangverseny- terem pódiumán, mint Szaba­dos György, Binder Károly, Jávori Vilmos, a Molnár-di­xieland, a Masina együttes. A takarékosság a klub mű­ködésében is érezteti hatását. Mivel — javarészt fiatalok­ból — most alakul a dzsesszt értő és hallgató közönség, így nehéz olyan koncertet tarta­ni. amelyik teljesen gazdasá­gos legyen. Pedig a klub tag­jai vállalják a szervezéstől a jegyárusításig a munka nagy részét. A debreceni és mis­kolci klubokkal kívánnak összefogni, hogy az előadók utazási költségeit csökkentsék. Májusban Gonda Jánost és együttesét várják egy hang­versenyre. A klubban pedig a zene hallgatásán túl olyan előadások szerepelnek, ame­lyek egy-egy műfajt, irányza­tot mutatnak be. így február 9-én Szabó Sándor gitármű­vészt hallhatják, s egy indi­ai hangszerrel ismerkedhet­nek meg. L. B. „Lecefréztük az almát” Fizet a bögrecsárdás Szokatlan, bonyolult és ta­nulságos ügyet tárgyalt a minap a Nyíregyházi Városi Bíróság. A közismert alma- gőndok egy különös esete ke­rült a bíróság elé. A kister­melő sok és fáradtságos mun­ka után tisztes(ségtelen) jö­vedelemre tett szert. Sz. S.- ről van szó, aki a balkányi tanyavilágban és Debrecen­ben bögrecsárdákat nyitott. Erre az emberre haragudni kell, ugyanakkor bizonyos mértékig sajnálni is lehet. Kölcsön hizlalásra, bogyósokra Két-három esztendő óta lalásra, illetve csonthéjas és csaknem azonos — hat-hét­ezer körüli — Szabolcs-Szat- márban a mezőgazdasági köl­csönt igénylők száma, e vi­szonylagos állandóság azon­ban több jelentős változást takar. Mindenekelőtt a múlt év eleje óta — mint az OTP megyei igazgatóságán meg­tudtuk — csökkent a telepí­tési kedv az egyre inkább szakosodé háztáji és kisegítő gazdaságokban. Növekedett viszont az ál­lattartásra, — hizlalásra vál­lalkozók száma. A két fő irányon belül is a többség sertéstenyésztésre, marhahiz­bogyós gyümölcsök telepíté­sére kér hitelt. Megtudtuk azt is, hogy az idén ismét növekedett a me­zőgazdasági kölcsönök felső határa. Több különböző célra — például sertéstelep, kerí­tés létesítése, anyaállat-be­szerzés — összesen már 150 ezer forint is felvehető. Az OTP minden esetben tovább­ra is két alapvető dolgot mérlegel a hitelkérelmek el­bírálásánál. Vagyis a túlzott eladóso­dás megakadályozása érde­kében a visszafizetés fedeze­tét valamint azt, hogy a kért összeg valóban a termelés bővítését szolgálja-e. Éppen ezért lényegesen gyorsabban és egyszerűbb „utánajárással” kapja meg a kölcsönt az, aki bármelyik szocialista nagy­üzemmel — ÁFÉSZ-szel, tsz­szel, vállalattal — termékér­tékesítési szerződést köt, s a szerződést kérelméhez mellé­keli. Végezetül még egy érde­kességet hallottunk az OTP megyei igazgatóságán. Né­hány esztendővel korábban .mezőgazdasági kölcsönt zöm­mel tavasszal és ősszel igé­nyeltek a kistermelők, most már egész évben folyamato­san. (k. k.) A bíróságon ezt mondta: „Nem értek egyet a megyei tanács pénzügyi osztályának határozatával. Háromszázhar­minc almafánk van. Az 1982- es termés olyan minőségű lett, hogy ebből keveset tud­tunk értékesíteni. Kénytele­nek voltunk az almát lecef- rézni, az 110 mázsa lehetett. Ebből 871 liter pálinka lett. Megpróbáltuk eladni az ÁFÉSZ-nek és a Nyírkémia Vállalatnak, de a pálinkát nem vették át. Kénytelenek voltunk magánúton értékesí­teni nagy tételben. A kerese­tem a megélhetőséghez kevés, így azt almával szoktuk pó­tolni. A 871 liter pálinka után 8710 forint forgalmi adót ve­tettek ki. A bérfőzés díja 54 ezer 873 forint volt. Az adókkal, bün­tetésekkel együtt 80 ezer 617 forint a kiadásunk. A tiszta jövedelmünk ezek után csak 32 ezer 613 forint. Nincsen rajta semmi hasznunk, éppen csak a munkadíj térül visz- sza. Miért nincs kiírva a szeszfőzdében, hogy ha nem én fogyasztom el a pálinkát, akkor menjek el a tanácsra és fizessek adót?” Az előzmény a következő. A pénzügyőrök megállapítot­ták, hogy Sz. S. 1457 liter öt- venfokos pálinkát értékesí­tett, részben Debrecenben. A pálinka literjéért néha 180 forintot is elkért. A feljelen­tés után szabták ki rá az adót és a bírságot. Idézet a megyei tanács pénzügyi osztályának határo­zatából: „A gyümölcspálinka Tábortüzek Kiflivég O tven veréb reggelije van ott a járdaszegélynél. Egy kiflivég. Na de hát milyen gyáva egy ma­dár. Odaröppen, elröp­pen. Ozönlik az emberhad. A madár nem igen szívleli most az embereket. Enne, csipeget­ne a kiflivégből, kakaskodna néhány morzsáért, sőt vere­kedne, tollba kapna. Tisztára úgy viselkedne, mint az em­ber. Ha tehetné. De a madarak nem visel­kedhetnek. Az emberek jön­nek, mennek. Mindig beáll egy busz és az aszfaltra önti embertartalmát. Ilyen alapon sanyarú sors a verébé, pedig hát terített asztal lenne most a járda. Viszont, ha verébész- szel is, de felfoghatnák, a sürgés-forgás nem öncélú. Ki- ki a munkába siet. Munka, pénz, kifli. Ez itt a körfor­gás. Ha nem így lenne, nem lenne kifiivég a járdán. Ja, hogy nem ehetik meg a verebek a kiflivéget? Ez az ő pechük. Születtek volna em­bernek. De mivel verebek let­tek, érjék be azzal, ami van. Különben is, ha a veréb em­ber lenne, nem dobná el a kiflivéget. Megenné. És akkor mi lenne a verebekkel? (seres) Szépséghiba G y árigazgatót keresnek Demeeserben. A Ma­gyar Gyapjúfonó és Szövőgyár helyi üzemé­ben ürült meg a vezetői szék. A hírben eddig még nincs semmi különös, hovatovább megszokott dologgá válik, hogy pályázat útján töltenek be egyes vezetői posztokat. A hirdetések megjelentek a la­pokban, s ha akad elég je­lentkező, néhány hét után a közülük kiválasztott ismer­kedhet a gyárral, irányíthatja a termelést. Rol a bökkenő? A múlt év végén tudott volt, hogy a korábbi igazgató tá­vozik. December elején meg­választották a nagyközségi ta­nács elnökének, az év végé­ig maradt a gyár élén. Meg­lehet, szerette volna látni utódját, átadni tapasztalatait. Ám a januári pályázati hirde­tések láttán a gyapjúszövő személyzeti munkájánál a sö­tétben tapogatódzó, s nagy lassúsággal hálót szövő pók jut az eszünkbe, amelyik túl­zott türelemmel várja a zsíros falatot. Szerencsére a termelés en­nek ellenére folyik az üzem­ben. (lányi) (nábrádi) egyik fiúnak olyan kvarcórája van, amelyiken még számolni is lehet! — hangzik el a vacsoraasztalnál a drámái bejelentés. — Hm. — Egy másiké csak zenél. — Hm. — De a leges- legjobb az egyik hatodikosé. _ ?? — Pontosan há­rom óra húsz per­cet siet. (tárná völgyi) J avában tart a fűtési sze­zon. Decemberben azon­ban kétszer is találkoz­tam olyan fűtéssel, ami őszintén szólva nem egészen tetszett. Az egyik nyíregyházi építkezésen az épületek között hatalmas kokszkályha ontotta a mele­get, körötte 15—20 munkás to- porgott, beszélgetett. Egy óra múlva ismét arra jártam, me­gint ugyanaz a kép fogadott. Másik alkalommal Vásárosna- ményba tartottam reggel, s azt láttam, hogy az út men­tén a fakitermelést végző dol­gozók azért vágják a fát, hogy hatalmas tábortüzeket rakjanak. Négy ilyen máglyá­val találkoztam ötven kilomé­teres szakaszon. Késő délután visszafelé jövet újabb három helyen égett hatalmas tábor­tűz. A parázson levő fa min­denütt ropogott, a balta és a fűrész mindenütt pihent... (nábrádi) az IBUSZ pedig egyelőre 35 csoport érkezését jelezte. A leányvállalat új kapcsolato­kat is keres. Jól érezték magukat ta­valy a KEMÉV-szállón a me­gyei és városi művelődési központ meghívására Nyír­egyházán vendégszereplő bel­ga néptáncegyüttes tagjai. Idén szeretnének részt venni a megyei sporttalálkozókra hozzánk érkező versenyzők elhelyezésében is. Nagy sikert aratott a sós­tói szállón szervezett csere­üdültetés. Az idén várható, hogy Komárom megyei bá­nyászok pihennek majd Sós­tón a leányvállalat szervezé­sében. Már készül az üdülte­tési program is. értékesítéséből több mint százezer forint árbevétele származott, mely megfelelő fedezetet biztosít a kivetett adó megfizetésére. Ha nem ért egyet az osztályunk ha­tározatával, a határozat fe­lülvizsgálatát kérheti a bíró­ságtól.” Természetesen nem értett egyet a határozattal, így lett az ügyből polgári per. Az ügyet dr. Marján András ta­nácsa tárgyalta. A bíró a tár­gyaláson ismertette a jogsza­bályokat, a zugárusítás vár­ható következményeit. Erre Sz. S. kereseti kérelmétől el­állt. így a bíróság az eljárást megszüntette. A bögrecsár­dásnak fizetni kell... — Hát persze, hogy bőgök. Zoli elvette a lapokat. — Nagyon he­lyes, fiacskám .. . Gyermek­száj Hol vannak a la­pok? — fordul a bűneset leleplező- jéhez. — Hát... repü­lőt csináltam be­lőle. — A suliban az Éktelen ordítás a gyerekszobából. — Mt van már megint? — ront be a bősz atya. — A kedves kis­fiad (így!)... ki­tépett két lapot ebből a gyönyörű meséskönyvből — mutat vádlón a másodikos báty óvodás öccsére. A kicsi lesütött szem­mel ül, aztán újra ordítani kezd. — Ügy, szóval kitépted a lapo­kat? — ügyészke- dik az atya. — És még te bőgsz?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom