Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. január'21. 0 C S AILIAIDMCITITIHICIN Télutó — a tavasz közeledtén A Magyar Divat Intézet modelljei Égetett barna és olivzöld színű gyapjú bouclé együttes, hosszított kardigánnal, szűk nadrággal kiegészítve. (Hársné Szántó Aranka tervezte.) Fekete-fehér színösszeállítású kabátruha. Anyaga Eszterházy kockás, könnyű szövet. Díszítése — a szezon jellegzetessége — a fehér piké gallér és kézelő és a fekete ripsz- masni. (Tervező: Gombár Olga.) Kétrészes nappabör összeállítás, a divatos sötétkék-piros színben. Hangsúlyos divatjegyek a T ujj és a perforált bőr. (Mészáros Éva tervezte.) Téli ártalmak A tél a szépsége mellett egészségi panaszokat is előidéz. Némi odafigyeléssel azonban ezek a gondok megelőzhetők. A mostoha időjárás próbára teszi a fedetlen bőrfelületeket. A kevesebb napfény, és a táplálék kisebb vitamintartalma miatt csökken szervezetünk ellenállóképessége. így a bőré is. Apró erei összehúzódnak a hideg, nyirkos időben. A szőkébb csatornákon átáramló vér pedig kevesebb tápanyagot szállít a sejteknek. A szél elősegíti a párolgást, így tovább hűti-szárítja a bőrt, amelyen előbb-utóbb repedések keletkéznek. Ilyenkor szoktunk viszketésről, „reszelés” tapintásról panaszkodni. Nem nehéz kitalálni tehát, hogy a zord évszak elsősorban a száraz bő- rűeknek okoz gondot. Mit tegyenek ők? Mindenesetre reggel félzsíros vagy zsíros krémmel kenjék be arcukat, kézfejüket. Arctej vagy lemosókrém szintén al- kalrrías erre a célra. Jó, ha a krémet ujjhegyeink finom, ütögető mozdulataival masz- szírozzuk a bőrbe. Ezzel ugyanis elősegítjük a felszívódást, és a bőr vérkeringését ás serkentjük. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy este, lefekvés előtt arcunkról eltávolítsuk a napközben rátapadt port, piszkot. Ezt követően „újból bekrémezhetjük magunkat. Persze a zsíros, pattanásos bőrnek sem használ a téli időjárás. Hiányzik a napsugarak fertőtlenítő és faggyútermelést csökkentő hatása, valamint a vitaminok védelme. Ezért, a zsíros arcbőrt gyakrabban kell tisztítani. Nyáron könnyebb zöldfélékhez, gyümölcsökhöz hozzájutni. De a téli vitaminutánpótlás sem ró senkire megoldhatatlan feladatot. Legfeljebb több odafigyelést igényel, de az egészség megéri. A fertőzésekre érzékeny, fáradékonyságról panaszkodó embernek általában eszébe sem jut, hogy mindezt vitaminszegény táplálkozásának köszönheti. Jók a házilag eltett kompotok, befőttek, savanyúságok. Azonban ma már kezdenek kimenni a divatból. A modern háziasszony egyre inkább a konzervek kínálta bőséges választékra épít. A kínálat széles skáláján télen is ott találjuk a zöldborsót, zöldbabot és egyéb más főzelékféléket. A mirelitáruk pedig mélyhűtött vitaminforrások. Étrendünkben a tej és tejtermékek, sovány húsok mellett gyakran szerepeljenek a zöldfőzelékek, és lehetőség szerint a gyümölcsök. T etőté r-beép ítés Szinte nincs olyan család, és olyan rakás, ahol ne lenne gond a helyszűke. Kinőjük a lakást vagy azért, mert örvendetesen növekszik a család létszáma, vagy mert a fölösleges bútorok, berendezési tárgyaik, holmik gyűlnek fel, melyektől nincs szívünk megválni. ja-e a töibbletsúlyt. Építész tervező alakítja ki szerkezetileg az új megoldást és adja be a hatóságokhoz építési engedélyezésire. Tervünkön a helyiségek nagy részét fekvőhelyek foglalják el egyenként 2 négyzetméteres alapterületet. A 2-es ábrán olyan megoldást Könnyű és ízletes SZÍVRAGU Hozzávalók 4 személy részére: 75—80 dekagramm sertés vagy csirkeszív, 5 dekagramm szalonna, 2 dekagramm margarin, 8 fej hagyma, fél liter húslé (le- • veskockából), 5 dekagramm ke- sudió, 2 evőkanál mazsola. 2 centiliter vörös bor. só. bors. A szivet megtisztítjuk és feldaraboljuk. A szalonnát kockákra vágjuk, és forró margarinban ki- olvasztjuk. A hagymát e zsiradékban aranybamára pároljuk. A szivdarabokat beletesszük és átsütjük, majd forró husiét öntünk hozzá. A kesudiót és a mazsolát beletesszük. Együtt kb. fél óra hosszat lassú tűzön pároljuk. Kevés lisztet teszünk hozzá, és beleöntjük a bort, majd kellően fűszerezzük. Rizst és vegyes salátát adunk mellé. sértés szüzermek almaxöritessel Hozzávalók < személynek: 1 sertés vesepecsenye, 2 fej hagyma, 2 darab sárgarépa, 1 zellergumó, 3 alma, 1 babérlevél, borókabogyó, 2,5 deciliter csirkehúsleves (leveskockából), snid- ling, só, 1,5 deciliter tej, 1 szelet fehérkenyér (haja nélkül), 2 evőkanál torma, 2 evőkanál tejszín, 1 kávéskanálnyi vörös áfonya. A hús kövér részét eltávolítjuk. A hagymát, sárgarépát, zellert, almákat meghámozzuk és feldaraboljuk. A zöldségeket és az almát egy edénybe tesszük, rárakjuk a húst. a fűszereket és a húslevest. I.'.’fedve 30 percig pároljuk. A megpárolt zöldségeket tálra tó . ük. A húst felszeleteljük, ru; érjük snidlir.r.gel és sózz • gmaradt l> ' >rraljul: verjük i •>nyer- ■ tonnát, és __ i?" Virágok Az otthonunkban tartott növények túlöntözése ugyanolyan káros, mint kiszáradásuk. Előbb vagy utóbb mindkét esetben tönkrem ehetn ek. A túl sok víztől megfulladnak a gyökerek. Kiszáradáskor viszont megakad a tápanyagfelvétel. mivel a tápelemeket csak oldott formában képesek felvenni a gyökerek. Ha gyökereik a vízhiánytól víztartalmukat is elvesztve összeaszalódnak, azt később többnyire teljesen „kiheverni” már nem is képesek. Még ha meglepő is. nem ritka, hogy a kiszáradás és túlöntözés egyazon növénynél egyidejűleg fordul elő. Ha ugyanis a már kifejlett, nagy tartóedényben nevelt növényeket — helytelen módon! — viszonylag gyakran, de csak kevés vízzel öntözik, nem nedvesedik át teljesen a gyökérzetük, illetve az ezt magába foglaló föld vagy más tartóközeg. A követkézmény, hagy a mindig átnedvesedő felső részen a már soknak is bizonyulható víztől a gyökerek elrohadnak, alul ugyanakkor teljesen kiszáradnak. A növények annál kevesebb vizet kívánnak, minél rosszabb a fényellátásuk, és minél alacsonyabb hőmérsékletű helyen vannak. Ennek alapján indokolt a téli időszakban az öntözés ritkítása és a vízadagok csökkentése. Olyan hűvös helyiségben, ahol télen át csak napközben van fűtés, vagy amelybe csak a munkából hazatérve fűtenek be, általában alacsony a hőmérséklet. Itt csak keveset párologtatnak a növények, öntözni is ritkábban kell őket. Hasonló okok miatt kell kevesebbet öntözni az északi fekvésű, fényszegény helyen tartott növényeket, ellentétben a délre néző, napos helyen állókkal. Mivel az otthonunkban tnrtov növények többsége közepes víz igényű, ezek addig nem kívánnak öntözést, amíg a földlabdájukon véglghúzott ujjhegyre nyir^ kos földszemcsék tapadnak. Nagyon fontos, hogy a nővé nyékét tartó edény alatti a.láté tányérkában, díszcserépben felesleges víz ne maradjon hosszO ideig, mert megfulladhatnak tőle a gyökerek. A különösen nagy vízigényű, vízbe állítva nevejhető növények alatt is csak abban az ese'ben hagyható víz, ha egyenletesen meleg és világos szobában vannak. Előfordulhat, hogy a cserepek felesleges vízkive/etésre szolgáló . u.ő nyílásai eltömődnck. Er'’ a veszélye elkerülhető, ha ez. a nyílásokat időnként hegyes ve öntözése gü pálcikával, alulról kitisztogatjuk. Nem kevésbé fontos az sem. hogy szobahőmérsékletű vízzel öntözzünk. Hőfoka a helyiségével legyen azonos. Hidegebb öntözővíztől megfázhatnak a lehűlésre különösen érzékeny gyökerek. A kútból vett vagy a csapból kifolyó vizet tehát legjobb néhány óráig állni hagyni, amíg felveszi a szoba hőmérsékletét. (Az állás alatt a fertőtlenítésre használatos klórtól is mentesülhet a csapvíz, ami egyébként ugyancsak károsíthatná a növényeket.) Mérgező hatású anyagot az öntözővíznek nem szabad tartalmaznia! Csakis az ivásra alkalmas minőségű és tisztaságú víz használható biztonságosan. Lehetőleg lágy is legyen. A kemény víz, különösen, ha már a szappan sem habzik benne, a keménységet okozó különféle sók miatt a növények többségénél, főképpen a földjük kémhatásának megváltoztatása következtében, fejlődési rendellenességeket, levélsárgulásokat okozhat. A Iá* gyitás érdekében esetenként elegendő a felhasználás előtt alaposan felforralni a vizet. Az öntözővizet mindig a növények földjére öntsük. Lehetőleg ne kerüljön belőle a tőrészükre, sem a leveleikre, a levélnyeleik közé, mert rothadást akozhat. Ugyanezért óvjuk a virágokat. a fakadó bimbókat is az öntözővíztől. Ezen a gondon elég nehéz, segíteni, de van választási lehetőség. A legegyszerűbb megoldás a bútorzat átrendezése, átcsoportosítása vagy lecserélése, korszerűsítése. A régi, nagyméretű bútorok indokolatlanul sok helyet foglalnak. el, holott a kis alap- területű, praktikus beosztású, könnyű bútorok ugyanazt „tudják”, ugyanannak a célnak gyakran még jobban megfelelnek. Nehezebb megoldás a falak helyének módosítása. új helyiségek kialakítása. A legtöbb helyet az eddig ki nem használt részek beépítésével nyerhetjük, például beépíthetjük az eddig csak a felesleges holmik tárolására használt padlást. Nyeregtetős, vagy sátortetős házaiknál ide tetőtér beépítését alkalmazhatunk. Az 1. ábrán homlokzati megoldásokat mutatunk be. Az ablakok vagy a terasz elhelyezése belső terek kialakításának függvénye. A tetőtér beépítéséhez szakember kell. Statikus tervezőinek kell megvizsgálni, hogy az alapok és födémszerkezet bírmutatunk be, ahol a fekhelyeket — szülők vagy fiatal házaspár részére — az emeletre telepítettük. A 3-as ábrán a ferde tető helykihasználására lépcsős, nyitott polcot .ajánlunk, amelyet az emelet elkészültével magunk is megcsinálhatunk. M. Hornicsek Erika belsőépítész * (---------------------------------\ Oyozzon a jobb! A gyermek elhelyezéséről válás után A sajtóban hónapokig vitatkoztak a „felesleges apákról”. A vitaindító cikk szerzője szerint a családjog elve feltételezi, hogy a gyermek erősebben kötődik az anyához, mint az apához, a házasság felbomlása után is az anya és a gyermek kapcsolata a döntő. Ha az anya esetleg alkalmatlan a gyermek nevelésére, akkor ezt különleges eljárással kell bizonyítani, míg az apánál az alkalmatlanság magától értetődik. Ezek a megállapítások idézték elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve, amely már majdnem egy esztendeje gyakorlattá vált, különböző vélemények kereszttüzébe került. Valójában a gyermekelhelyezési perekben mindig a gyermek érdekét és biztonságát tartják szem előtt. Szerencsére a házastársak döntő többsége békésen megállapodik arról, hogy melyikük neveli tovább a gyermeket. Gyakran maga az apa dönt úgy, hogy a gyerek maradjon továbbra is az anyánál.» Történelmi, társadalmi tapasztalat ugyanis, hogy a nevelésben az anyáknak nagyobb a gyakorlatuk. De ez nem jelenti azt, hogy a gondozásra mindig az anya az alkalmasabb. Az a legizgalmasabb az ítélkezési gyakorlatban, amikor mindkét szülő alkalmas a nevelésre. Ilyenkor nehéz a helyzete a bíróságnak. Hajszálon múlhat a per elvesztése vagy megnyerése. Ezért a birák az összes körülményt együttesen, alaposan mérlegelik, mielőtt meghozzák döntésüket. A jelenlegi ítélkezési gyakorlat arra törekszik, hogy győzzön a jobb. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem kell megbélyegezni, elmarasztalni az anyát, ha esetleg az apának ítélik a gyermeket. Előfordul, hogy a gyermekelhelyezési perekben drámai helyzet alakul ki. De gondoljuk csak meg, ki idézi elő ezeket? Rendszerint az ügy főszereplői a házastársak, akik házasságuk kezdetén nyilvánvalóan azért választották egymást, mert a másikban vonzó tulajdonságokat fedeztek fel, vagy véltek felfedezni. Közben együttélésükből született egy vagy több kisgyermek. A szülők fegyelmezetlen marakodását a gyerekért egy kívülállónak kell kiegyensúlyoznia. Aki bármennyire is körültekintően jár el, soha annyira nem ismerheti meg a belső tényezőket, ahogy azt a házastársak maguk ismerik. Kiemelkedő még egy szempont az ítélkezési gyakorlatból. A bíróság vizsgálja a vétkességet, vagyis azt, melyik házastárs miatt bomlott fel a házasság. Ez a vétkesség nem azonos a hűtlenséggel. A hűtlen házastárs, aki kalandba bocsátkozva elhagyja családját, vétkes lehet. De más elbírálásban részesül az, aki zsarnok, goromba, házastársát elhagyja, és új társat keres. Nem büntetni akarja a bíróság a vétkes házastársat akkor, amikor a gyermek gondozását a másik szülőre bízza, hanem mindenkor a gyerek érdekének megfelelően hozza meg a döntést. K. É. KM
