Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

2 Keiet-Magyarorsiág 1984. január 19, Válasz cikkünkre Miért körzetesítetlek Senken? Január 8-án „Engem meg sem kérdeztek” cáknimel írás jelent meg arról, hogy a Hazafias Népfront benki községi elnöke lemondott tisztségéről,mert az iskolaíkörzieitesítés ügyé­ben nem kérték ki a véleményét, illetve azit figyelmen kí­vül hagyták. E minden szempontból sajnálatos üggyel kap­csolatban az olvasók egyértelműbb tájékoztatására az aláb­biakat tartom indokoltnak elmondani: Benk Máindok társközsége, 724 fő lakosú kisközség, az iskolaköteles tanulók száma 81. Ebből 42 felső tagozatos tanuló már jó pár éve a ta­nács által vásárolt iskola­busszal jár át mindennap a mándaki központi iskoláiba. Az alig kétszer tízperces na­pi utazásra tudomásom sze­rint sem a szülök, sem az is­kola részéről panasz nem volit. Az alsó tagozatosok ok­tatását jelen tanévig két ösz- szevont tanulócsoportban Benken oldották meg. Hogy mégás napirendre tűzték a 4. osztályosok körzetesítését, annak a jelenlegi pedagógus­hiány mellett döntő oka volt, hogy a 4. osztályban a múlt év szeptemberétől kötelező az orosz nyelv oktatása, en­nek ellátására Benken szak­embert biztosítani nem tud­tak. A község vezetői tudták, hogy e gond megértetése a benki szülőkkel nem lesz könnyű. Áz első találkozás alkalmával a szülők többsége a körzetesítésre nemet mon­dott. A meggyőző értelmes szóra, gyerekeik valódi érde­kednek feltárásával, az érin­tett 11 szülőiből 8 augusztus végéig elfogadta (írásban is) a körzetesítés tényét. Tanévkezdéstől tehát a ben­ki 11 negyedik osztályos ta­nuló — felsős iskola társaival naponta. — Mándofcra utazik és a térség egyik legjobban felszerelt, korszerű tornate­remmel, napközivel diákott­honnal rendelkező központi iskolában tanul. Az iskola tájékoztatása sze­rint a tanulók jól érzifc ma­gukat, megfelelően beillesz­kedtek, szorgalmasan tanul­nak. Utazásuk, tanulmányi munkájuk zavartalan és a szülők is elégedettek. Nem vagyunk minden áron körzetesítés pártiak ott, ahol a körülmények nem indokol­ják. Mi is azokkal értünk egyet, akik gyerekeik hely­ben oktatásához ragaszkod - nak. A tapasztalatok, a kö­rülmények ebben az esetben azonban azokat látszanak igazolni, akik a körzetesítést szorgalmazták és végrehaj­tották. A végrehajtás menetében a jelentkező nézetkülönbsége­kért úgy érzem minden ér­dekelt felelős. Azért is, hogy nehezebben tudtak szót ér­teni az érintett családokkal, s azért is, hogy a közösség elveszítette egy tisztes,séges, jószándékú társadalmi mun­kását.. Dr. Kuknyó János, a megyei tanács vb osztályvezetője Meg­rendelő iroda Nyírbátor város lakói­nak gyorsabb, kényelme­sebb kiszolgálását segíti elő a TÜZÉP Vállalat és a Volán vállalat megrende- lőirodája, amelyet a vá­rosközpontban, a Szabad­ság téren nyitottak. Az ügyfelek tüzelő- és építő­anyagot számiáztathatnak, a mintakollekcióból csem­pét és burkolóanyagot vá­laszthatnak. A Volán az áruszállításra fogad el megrendelést, valamint helyben intézhető a Volán- tourtst útjaira a jelentke­zés. (Elek Emil felvétele.» A HASZON NEM INGYEN VAN Vállalkozás - befektetés nélkül? Talán bátortalanság is közrejátszott, de inkább szem­léletbeli okai voltak annak, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében csaknem egy évvel később kezdték meg a kereske­delmi és vendéglátó vállalatok, szövetkezetek az új üze­meltetési formák bevezetését, mint az ország más területén. A késedelem után, 1982-ben a fellendülés következett, s ma már 413 bolt és vendég­látóhely működik szerződéses üzemeltetési formában. A ke­reskedelemben nem hódított olyan teret magának ez a le­hetőség, mint a vendéglátás­ban, ennek az az oka, hogy az élelmiszerszakma munka­igényesebb és a haszon is szerényebb mértékű, ami ron­totta a vállalkozókedvet, a — ez itt a kérdés, amivel a nyolcadikos tanuló hazaér­kezett a nyíregyházi 9. szá­mú iskolából. Azt kapták ugyanis gyakorlati órán feladatnak, hogy vágják szét otthon a Lakáskultúra című folyóirat egyes szá­mait és ragasszanak belőle albumot, példaképp, milyen a szép lakás, a nyaraló stb. Az önálló ítéletalkotáshoz már hozzászokott fejlődő személyiség ösztönösen til­takozott e barbárság ellen, de kitartott, mert a tanár­nő így kívánta. Csak szívós küzdelem árán sikerült le­beszélni: inkább kettes gya­korlatiból, de nem lesz semmiféle nylrkálás. Nem kívánom részletezni, miért szükséges a gyere­keknek a Lakáskultúrán „felnőni”. Csak egy címet idézek az utóbbi időből: Minilakás — 70 négyzetmé­teren. Hm — mondom ma­gamban, ez a terület ma­napság olykor két kisebb család otthona. Azt sem vi­tatom el, hogy szükséges a jó folyóiratok ízlésnevelö hatása, bár az ebben a lapban látható, kétes ere­detű afrikai, óceániai dísz­tárgyak, az átlagnak elér­hetetlen bútorok engem in­kább idegesítenek, mintsem nevelnek. Néhány kérdést viszont szívesen feltennék és fel is teszek: miért mérce a La­káskultúra és hány család­nak telik arra, hogy ezt a 36 forintos folyóiratot — két—három olcsóbb könyv ára — szétvágják? Megér­jük még azt is, hogy kinyl- ratják a gyerekekkel Anna Karenina jellemzését Tolsz­toj regényéből? Miért nem engedik meg, hogy a gye­rek maga alkossa meg el­képzelt otthonát — papír, ecset, ragasztó stb. segítsé­gével? Ilyen szemlélettel hogyan kívánja az iskola az értékek tiszteletére, megbe­csülésére nevelni az Ifjúsá­got? S végül: hányast kapnak azok, akik gondolkodnak — és nem nyírnak? (be) J OTP - NAGYOBB ARÁNYBAN Csere, több lépcsőben Százhúsz tanácsi bérlakást adnak ált ebben az esztendő­ben Nyíregyházán — keve­sebbet, mint az: előző évek­ben, illetve, mint ahogyan azt tervezték. Az ok: az erre for­dítható pénz csökkenése. A tanácsi órtékesítésű lakások építése megszűnik, ilyen for­mában tehát már nem lehet lakáshoz jutni. A bérlakások közül har­minckettő a Bethlen Gábor utcai úgynevezett színész- háziban lesz, ezekben a Mó-; rdcz Zsigmond Színház mű­vészei kapnak helyet. Ennyi­vel tehát csökken a kiutalha­tó új tanácsi lakások száma — ám több, mint húsz gar­zonlakás felszabadul a Bes­senyei téren (az eddigi szí­nészlakások), ezeket is ki­utalják idén. Az örökösföüdi ta­lapjukon, hogy használt kassal is megelégszenek. lényegesen több lesz en­nél az OTP-beruházásban épülő lakások száma. Az Örökösiüldön .330 új otthont adnak át, ezek közül három- negyedrészben a tanács jelöli ki a vevőket a lakáságénylési lista alapján, a többit a taka­rékpénztár maga értékesíti. Ugyancsak OTP-s lakások lesznek azok a kisebb alap- területű otthonok, melyek a Vasvári Pál utcán épülnek. Ez a százhúsz lakás fiatalok számára készül — az úgy­nevezett kétlépcsős lakáshoz juttatási rendszerben. Az ide 'költözők kötelező takarékos­ságot vállalnak, a tanács pe­dig néhány év múltán na­gyobb lakáshoz juttatja okét. lakótelepen 58 tanácsi bérla­kásba költözhetnek be az igénylők, egy 30 lakásos épü­letet pedig a Vasvári Pál ut­cán, adnak át. Ezek új lakások — ám ar­ra is számítanak a tanács igazgatási osztályán, hogy idén is lesznek olyan, bérlők, akik lemondanak tanácsi la­kásukról — építenek vagy OTP-s lakást vásárolnak, és a meghatározott összeg el­lenében leadják bérlakásu­kat. 1983-ban 58 ilyen meg­üresedett lakást adtak vissza a tanácsnak, idén is legalább ennyit várnak. Ezeket azok a lakásigénylők kapják meg, akik megjelölték igénylési (tgy) vendéglátásban pedig keve­sebb befektetéssel lehet na­gyobb forgalmat elérni. UDVARIASABB, V ÁL ASZTÉKOS AB B Az elmúlt két évről több­nyire kedVező tapasztalato­kat szerezhettek az ellenőr­zésre illetékesek, de mi fo­gyasztók is, hiszen a szerző­déses vendéglátóhelyek job­ban alkalmazkodnak az igé­nyeinkhez. Az üzletvezetők többet törődnek a vendéggel, igénylik véleményüket, elő­segítik a törzsvendégkor ki­alakulását és ügyelnek az üz­let kulturáltságára, tisztasá­gára is. Gyakran kínálják az italok mellé saját készítésű szend­vicseiket, de több helyen szó­rakozási lehetőségről is gon­doskodnak. Árpolitikájuk is rugalmasabb: néhány helyen olcsóbban adják délben a készételeket, így az étkezési csúcsidőben nagyobb forgal­mat érnek el, mint a szövet­kezetek a vállalatok kezelé­sében lévő vendéglátóhelyek. Jól jártak a gazdák, a vál­lalatok és szövetkezetek is, hiszen szinte valamennyi szerződésbe adott boltjuk 10 —12 százalékkal magasabb forgalmat és 8—10 százalék­kal nagyobb nyereséget pro­dukált, mint a korábbi idők­ben. És jól jártak természe­tesen az üzemeltetők is, mert — többségükben többletmun­kából — többletjövedelemhez jutnak. Érdekeltebbé váltak a náluk dolgozók is, mert pluszmunkájukért többet fi­zetnek a boltok üzemeltetői. KÖVETKEZETES ELLENŐRZÉS A forma tehát bevált, ép­pen ezért a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának az a terve, hogy a tervidőszak vé­géig 6—700-ra kell növelni a szerződéses üzemeltetésű bol­tok, vendéglátóhelyiségek számát. A gondot most az jelenti, hogy ellenőrzésük nincs kellően megoldva, mert a tanácsok nem készültek fel a többletmunkára, a vállala­tok és szövetkezetek pedig félreértelmezett módon nem tették azt, amit a fogyasztók elvárnak tőlük. Talán ennek is tulajdonít­ható, hogy az utóbbi időben egyre többször találkoznak az ellenőrök a fogyasztók meg­károsításával illetve a fo­gyasztók érdekeit sértő ma­gatartással. Ilyen az árube­szerzés, a minőség és az ár összhangjának hiánya, de az is gondot okoz, hogy jó né­hány helyen nem szakmabe­liek kerültek a szerződéses üzletekbe, hanem különféle licitek árán jutottak hozzá, s míg el nem sajátítják a szak­ma csínját-bínját, addig ez a színvonal rovására megy. RÉGI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A szerződéses üzemelteté­sű boltok mellett ma már 30 nagyobb, régebben szoros el­számolású üzletekben is na­gyobb szabadságot kaptak a vezetők, átalánydíjas rend­szerben 300 bolt működik a megyében, s mostanra közel 900-ra emelkedett a magán- kereskedők száma. A számok az elképzelések­nek megfelelően alakultak, csalódást okozott viszont, hogy a vállalkozók alig vi­szik be saját anyagi eszkö­zeiket a boltba, keveset tö­rődnek a felszereltségük ja­vításával, többségükben a régi körülmények között akarnak nagyobb forgalmat elérni. Pedig épp az üzletve­zetők érdekében tették lehe­tővé, hogy a hároméves szer­ződéseket külön eljárás nél­kül, újabb két évre meg le­het hosszabbítani, az öt év le­telte után pedig kedvező eséllyel pályázhatnak arra, hogy üzletükre újabb szerző­dést kössenek. Balogh József A tárgyaló- teremből Szabó Gusztáv 21 éves fü- lesdi esztergályos július 7-én a barátaival elhatározta, hogy Túrlstvándiba mennek szóra­kozni. Ott két üveg sört meg­ivott, rá egy háromcentes pá­linkát, így indultak hazafelé. Szabó segédmotor-kerékpár­ján — amely egyébként két személyes, csak még nem volt meg a rendszáma, így utast nem lehetett volna rajta szál­lítani — vitte hazafelé jó ba­rátját, Székely Ferencet. után motsrozott Körülbelül 50 kilométeres óránkénti sebességgel haladt a motorral Túristvándi belte­rületén, a Móricz Zsigmond utcán, amikor egy jobbra íve- lődő, éles útkanyar előtt nem tudott fékezni utasának a motorblokkra helyezett lába miatt. A viszonylagosan nagy sebesség, no és az ittassága miatt képtelen volt követni a kanyar vonalvezetését a jár­művel, és a bal oldali árokba borultak. Székely Ferenc a borulás során olyan szerencsétlenül zuhant neki fejjel egy kerí­tés betonaljzatának, hogy sé­rüléseibe a kórházban bele­halt. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Szabó Gusztávot halált okozó ittas járművezetés mi­att két év börtönre büntette, és három évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (K.) [KITEKINTÉS MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK KOMPUTERTOMOGRÁF A komputertomográfia olyan diagnosztikai forradal­mat hozott, mint annak ide­jén a röntgen felfedezése. A CT a röntgentől eltérően a test hossztengelyére merőle­ges, keresztmetszeti szeletek­ről készít felvételeket. A su­gár a készülék irányításával körbejárja a testei egy meg­adott rétegben, erről a kör­szeletről készít felvételt, mé­ri az egyes szervek, szövetek működését. A mérési adatok bekerülnek a számítógépbe, valamint a kép minden egyes pontját számérték formájá­ban tárolja és ebből a szám- értékhalmazbóí a komputer segítségével bármikor re­konstruálható az a kép, ami­re éppen szükség van. Példá­ul máj, vese vagy csont. A gép minden adatot mágnes- szalagon tárol, évek múltán bármikor vissza lehet játsza­ni. Az orvostudományi egye­temek közül csak a pécsi ren­delkezik ezzel a készülékkel. (Dunántúli Napló.) BÜNTETÉS KÁROMKODÁSÉRT Sokan vannak, akik nem min- dig válogatják meg, hogy milyen szavakat használnak. Nem árt, ha az ilyenek számára fellapo­zunk néhány levéltári jegyző­könyvet. A jászalsószentgyörgyi levéltárban maradt meg egy 1761 es rendelet. „Először: A ki elő­ször »Atta Teremtetté«-vel ká­romkodik (ha. paraszti ember* minden engedelem nélkül a nép láttára 50 pálczákkal fog bünte­tődül!.” Ha másodszor is károm­kodott valaki, akkor 100 pálca- büntetést kapott, s ha még ezek után sem tudott leszokni a ká­romkodásról, akkor tömlöcbe ve­tették. A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a legsúlyosabb esetben még „halállal is fognak büntetődni”. (Szolnok megyei Néplap.) VALUTÁÉRT SZÁNTOTTAK A soproni Dózsa Termelő­szövetkezet traktorai ezen az őszön valutáért szántottak Ausztriában, ottani magán­gazdáknak. A nálunk még szokatlan határ menti üzletet két hét alatt engedélyezték. A soproni traktorosok-ímeg- közelítően százezer schillin- get kerestek szövetkezetük­nek. Szívesen látták őket az ottani gazdák, akiknek kis erőgépei a mieinknél nehe­zebben boldogultak az idén a kiszáradt, kemény talajokkal. A szövetkezetnek egyfelől bevételt jelentett a kinti munka, másrészt hozzásegí­tette a gépek jobb kihaszná­lásához is. (Kisalföld.) SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ NAGYHÄTON A Hajdú-Bihar megyei Tanács kiemelt feladatként jelölte meg a 80 ágyas, értelmi fogyatékosokat foglalkoztató intézmény létreho­zását a balmazújváros-nagyháti szociális otthon tervezetében. A beruházás 20 millió forintos költ­séggel valósult meg. Az Intéz­mény berendezését és teljes fel­szerelését a Vöröskereszt megyei vezetősége által szervezett gyűj­tési akció keretében összegyűjtött Z millió forintból biztosították. Húsz lakószoba és különböző ki­szolgálóhelyiségek biztosítanak kulturált elhelyezést a 14—35 év közötti gondozottaknak. Három, 20 fős foglalkoztatóban nyílik le­hetőség az Intézmény lakóinak arra, hogy értelmi képességeik­nek megfelelő munkát végezze­nek, amelyet a Debreceni Kon­zervgyárral kötött szerződés fo­lyamatosan biztosit, (Hajdú-Bi­hari Napló.) TÖLGYET IS TELEPÍTENEK Bács-Kiskunban tavaly 453 hektár új erdőt létesítettek és 880 hektáron pótolták a régit. Az idén további erdőtelepí­tések lesznek. Naponta fél­millió facsemete kerül végle­ges helyére a Kiskunságban. Kísérletképpen a mélykúti és Jánoshalma környéki földek­be tölgyeket is raknak. Ezzel akarják megszüntetni a már- már uralkodóvá váló tűlevelű fák, örökzöldek egyedural­mát. (Petőfi Népe.) Nyírni, vagy nem nyírni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom