Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
Á realitás jegyében Tzékeny politikád figyelem — így jellemezhető a közvélemény várakozása, amely a Központi Bizottság e • heti ülését várta, fogadta. Aligha szükséges találgatni ennek okait. Unos-untalan mondjuk magunknak a közhellyé csontosodott kategóriát: a nemzetközi, a világpiaci helyzet feszülté válása mind szigorúbb leckét ír elő-Magyar- ország számára. De hát akár közhely, akár nem, a tények reális értékelésének igénye kell, hogy vezesse a gondolkodást. Csakugyan, az országnak romló feltételekkel kell szembenéznie. A Központi Bizottság ülése a realitásokból kiindulva állapította meg, hogy ilyen adottságok közepette népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik. A népgazdaság alapvonásaiban a gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődik. A súlyos aszály veszteségei ellenére egyensúlyi helyzetünk tovább javul, az ország eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény kétségbevonhatatlanul megállapíthat: az ellátás megőrizte színvonalát. Az alapvető cikkekből kielégítő, az élelmiszerekből jó a kínálat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az életünk minősége — amely jóval tá- gabban határozza meg az állampolgár helyzetét — a jelentős erőfeszítések hatására állja az idők próbáját. Megjegyzendő, gondjaink tetemes része igényeink a lehetségesnél talán gyorsabb növekedéséből származik, ez vonatkozik például a tartós fogyasztási cikkek iránti- keresletre, épp úgy, mint mondjuk a lakásépítésre. A népgazdaság teherbíró képességét és a kibontakozó kedvező folyamatokat jelzi az energiatakarékosság racionalizálási program idei sikere. Ezek természetesen számokkal mérhetők: a népgazdaság kevesebb energiahordozót fogyasztott, mint tavaly. Ennek magyarázata, hogy már harmadik éve csökken a fajlagos fogyasztás az iparban. Jó érzéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy nem szorultunk semmiféle korlátozásra, s villanykapcsolóját reggel, délben, este bárki zavartalanul felkattint- hatta, az üzemanyagot a benzinkutaknál megvásárolhatta. Ismerve a mai helyzetet, szintén része, pozitív eleme élet- színvonalunknak. Mindemellett néhány makacs gonddal küszködünk. A közlemény is megállapítja: az idén sem erősödött megfelelően a termékek versenyképessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a belföldi kooperációs kapcsolatokban, nem sikerült a kívánt mértékben javítani a minőséget. Napi tapasztalatunkból, a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelésekből, hozzátehetjük: mindennek hátterében összetett okok húzódnak meg. Érdekeltségi rendszerünk, szabályozóink változtatásra szorulnak, csakúgy, mint a munkamegosztás szervezése. Nem hagyható figyelmen kívül — az első pillanatra gazdaságon kívülinek látszó, valójában a gazdasággal nagyon is összefüggő tényező — a munkafegyelem sem, amelynek állapota sajnos joggal tölthet el bennünket aggodalommal. A Központi Bizottság felmérte, hogy az ország 1984-ben is szigorú feltételek között találja majd magát. Nyíltan mérlegelve e feltételrendszert úgy határozott, hogy a gazdaság- politika fő céljait továbbra is a 12. kongresszus irányvonala szerint kell alakítani „Ennek megfelelően a szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjában 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizető- képességének megőrzését kell állítani”. Ez azt jelenti, hogy teendőink sorrendjét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létrehozására kell erőfeszítéseinket koncentrálni, elosztási lehetőségeinket ez szabja meg. Kötelező a sorrendet tehát, amelyen nincs módunk felcserélni az alapelemeket, s amelyben az előírásokat valójában az élet diktálja. így azt, hogy a mezőgazdaságnak, az iparnak milyen mértékben kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem gyarapításához — s mennyit fordíthatunk az életszínvonalra. Az összefüggésrendszerből következik: a lakosság fogyasztása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mérsékelten növekednek a társadalmi juttatások. A KB-közlemény szavaival: „az átlagkeresetek —, a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4,8— 5; a lakosság pénzbevételei mintegy 8 százalékkal emelkednek. A bérnövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékony, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben 7—8 százalékkal emelkedhet. Perben a természettel (2. oldal) Ahogy a piac kívánja (3. oldal) A Szakszervezetek Országos Tanácsának Uláse Méhes Lajos a SZOT főtitkára Szoboravatás, iskolanévadó Mező Imrére emlékeztek Ramocsaházán Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa tagja emlékének. Ezután Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai üléséről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szervezeti-személyi kérdésekről is tárgyalt. Gáspár Sándor azzal a kéréssel fordult a SZOT elnökségéhez és az országos tanácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az országos tanács mérlegelve, hogy Gáspár Sándor főtitkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hang- súlyozásával felmenti őt főtitkári tisztségéből. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevékenységére a magyar szak- szervezeti mozgalomnak továbbra is szüksége van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT elnökségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sorába, megválasztotta az elnökség és a titkárság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az országos tanács a SZOT elnökségének javaslatára Földvári Aladárt, érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztségéből és megválasztotta a testület aleloöké- nek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette főtitkárhelyettesi tisztségéből, elnökségi és titkári tagságából. MÉHES LAJOS ÉLETRAJZA 1927-ben született Budapesten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1944 óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1948 és 1961 között a budapesti pártbizottságon töltött be különböző tisztségeket, 1961-ben a XIV. kerületi pártbizottság első titkárává, 1962-ben a budapesti pártbizottság titkárává, 1964-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1970 és 1978 közötl a vasasszakszervezet főtitkára volt. 1978-tól 1980-ig a budapesti pártbizottság - első titkára tisztét töltötte be, 1981. január 1-től ipari miniszter volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1966, a Politikai Bizottságnak 1980 óta tagja. 1967 óta országgyűlési képviselő. Tagja a vasasszakszervezet központi vezetőségének. Szoboravató ünnepség színhelye volt pénteken, december 9-én Ramocsaháza. A település nagy szülöttjének, Mező Imrének mellszobrát leplezték le. A kegyeletteljes eseményen részt vett a mártír özvegye, megjelentek a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Sebestyén Sándor szobrászművész alkotása előtt Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára mondott avató beszédet. Felidézte a 78 éve született hős kommunista életútjának fő állomásait. Mező Imre pályája Ramocsaházáról indult, ahol 1905-ben szegényparaszt családban született. Nélkülözésekkel teli évek után szabósegédként külföldre került. Belgiumban telepedett le. Ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigád tagjaként küzdött, majd a második világháború alatt fegyverrel a kézben kivette részét Párizs felszabadításából. 1945-ben hazatért és felelős párt-, szakszervezeti munkakörökben dolgozott. A legnehezebb időben sem lett hűtlen eszméihez, 1956- ban a Köztársaság téri párt- ház védelmében áldozta életét. Pályája, helytállása példa a szocializmust építő új nemzedékeknek. Ezen gondolatok kíséretében Tóth Ernő leleplezte a szobrot, melyet megkoszorúzott a munkásmozgalom kiemelkedő harcosának özvegye. A megyei pártbizottság nevében Ekler György helyezett el koszorút. Az emlékezés virágaival tisztelegitek Mező Imre bronz mellszobra előtt a tanácsi szervek, a KISZ, a Mező Imre Gimnázium, a nyíregyházi 107. számú szakmunkásképző és ’ a szülőfalu képviselői. A koszorúzást követően bensőséges házi ünnepségen Ramocsaháza nagy szülöttének nevét vette fel a helyi általános iskola. Az Elnöki Tanács ülése l’^Wlindezért színvonalasabban kell gazdálkodnunk. Pél- | dául: vissza kell szorítanunk a tartósan veszteséges, Law-B alacsony hatékonyságú tevékenységeket, előnyt kell nyújtani ugyanakkor a dinamikusan fejlődőknek; a rendelkezésre álló jövedelmet azoknak kell adni elsősorban, akik a nemzeti jövedelmet gazdaságosabban állítják elő, többet tesznek a külgazdasági egyensúly javításáért. Tetemes tehát valamennyi gazdálkodó munkája, hiszen feladataikhoz általában nem számíthatnak több anyagra, energiára, támogatásra, mint ma, s mind nagyobb mértékben szorulnak saját tartalékaikra, kezdeményezéseikre. És mit kínál a társadalom erőfeszítése fejében jövő évi programunk? Nem kevesebbet, mint lehetőségeink megőrzését,, a továbbfejlődést egy rendkívüli nehéz szakasz legyűrése közben. A közvélemény tudatában van annak, hogy ez a program az ország érdekeit szolgálja. Cselekvésre ösztönöz, amellyel megőrizhetjük életünk alapvető értékeit. Dr. Kapolyi LAszlé az Aj ipari miniszter Pénteken ülést tartott az Központi Bizottsága és a Ha- Elnöki Tanács. zafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára Méhes Lajos ipari minisztert — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. ^ Egyidej űleg dr. Kapolyi Lászlót — felmentve ipari minisztériumi állam- titkári tisztsége alól — ipari miniszterré megválasztotta. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt - letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütételen" jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. DR. KAPOLYI LÁSZLÓ ÉLETRAJZA Dr. Kapolyi László Budapesten született, 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen általános mérnöki, a Nehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnök!, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen pedig közgazdász oklevelet szerzett. A pártnak 1967 óta tagja. A Tatabányai Szénbányáknál dolgozott 1933 és 1976 között, vezetői beosztásokban. 1976 áprilisától nehézipari miniszterhelyettes volt, 1981. január l-töl ipari minisztériumi államtitkár. 1968-ban elnyerte a műszaki tudományok kandidátusi, 1973-ben pedig doktori fokozatát, a Magyar Tudományos Akadémia 1979- ben levelező tagjává választotta. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem címzetes egyetemi tanára. Munkásságáért 1983-ban állami díjat kapott. A Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és módosította a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Az együttműködésről tárgyaltak megyénk szakszervezeti és tanácsi vezetői A megyei tanácsi és szak- szervezeti vezetők a megbeszélésen hangsúlyozták: sok a kapcsolódó, illetve közös tennivaló, amelyeket már a döntéselőkészítés időszakában célszerű egyeztetni. Ezek köre szélesedik is; összhangban azzal, hogy a szakszervezetek területpolitikai munkája az előző kongresszus óta eltelt időben lényegesen változott. Üj erőre keltek a szakmaközi bizottságok, amelyek megyénk nagy településein már a városi, nagyközségi tervek kidolgozásában is közreműködnek. Hasznosnak bizonyult a kölcsönös információ, jó eredmények voltak az ötnapos munkahét, az ösztönző bérezési formák bevezetésének együttes szervezésében. Kialakult a szakszervezeti— tanácsi együttműködés a jogsegélyszolgálatok, társadalmi ellenőrök munkájának irányításában. A megbeszélésen elhangzott: szükséges, hogy az együttműködés eredményeit széles körben megismerhessék. Ilyen például, hogy a közelmúltban készült tanácsi lakásrendeletek már tartalmazzák : a szakszervezet véleménye alapján a kiváló dolgozók, kiemelkedő társadalmi munkások pontszámokban is megnyilvánuló támogatást kapnak. (Folytatás a 4. oldalon) Emelik a tej felvásárlási árát Fejögép kedvezményesen OTP-hitet — Uszővásáriásra Nem járt el az idő a háztáji tej termelés fölött, bár a hosszú visszaesés ezt látszott bizonyítani, ugyanis 1975 óta évről évre kevesebb tejet vásároltak fel a háztáji és kisegítő gazdaságokból, az idén azonban megfordult a tendencia. Mint a tejipari vállalat igazgatója, Szendrei István elmondta, az országban egyedül a mi megyénkben növekedett az idén felvásárlás ha nem is sokkal, egy százalékkal. Ezzel az idén 138,7 millió literre növekedett a teljes felvásárlásunk, és ebben 40 százalékkal szerepelnek a nem nagyüzemi gazdaságok. Ahhoz, hogy 1984-ben további 2,4 százalékkal növekedjék a termelés, ehben a szektorban a tejipari vállalat a BOSCOOP Agráripari Közös Vállalattal együttműködve tovább folytatják a fejőgép-kihelyezési akciót. Az idén száz darabot kaptak díjmentesen a négy tehénnél többel foglalkozók és a kísérlet sikerét bizonyítja, hogy jövőre már több mint kétszeresét adják át az igénylőknek. Eddig a húsipari vállalattal együttműködve adtak át előhasi üszőket a háztáji gazdaságok részére, a következő esztendőben, a tejipari vállalat saját konstrukcióban valósítja meg az üszőkihe- lyezést. A vállalkozók OTP- hitel keretében vásárolhatják meg az állatokat. Tejjel tör- lesztenek, a kamatköltséget pedig a tejipari vállalat vállalja magára. így az üszők rögtön a gazdák tulajdonába kerülnek és ezzel jogot kapnak arra, hogy igénybe vegyék a négy évig járó állami támogatást. r Az, hogy ismét több tejet adnak a kisgazdaságok bizonyítéka annak, hogy megyénkben nagyobbak a lehetőségek, mint azt eddig kihasználtuk. Ezt a növekedést egy átlagosnál szárazabb esztendőben értük el, tehát a növekedést fokozni kell. Érdekeltebb lesz ebben' mindenki, mert az új évben a felvásárlási ár literenként 45 fillérrel, a tejzsírprémi- um pedig kilogrammonként 10 forinttal emelkedik.
