Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
1983. december 9. Kelet-Magyarország 3 Első a gyermek Beszélgetés Molnárné Kozma Erzsébettel, a Magyar Úttörők Szövetségének titkárával Gyakran hangoztatjuk: az ifjúságé a jövő! A gyermekek és a fiatalok azonban nemicsíak a jövőre készülnek, ők a mában is szeretnének értelmes tetteket végihez vinni... Hogyan segít ebben aiz úttörőszövetség, a jelenlegi társadalmi körülmények között mennyire vonzó, tartalmas a mozgalmi élet? E kérdéseket hamarosan megvitatják az út- tör övezet ők országos tanácskozásán. A Miskolcon, december 10—11-én megrendezendő konferencia előtt beszélgettünk Molnárné Kozma Erzsébettel, a Miagyar Úttörők Szövetségének titkárával. — Mi jellemzi ma a szövetség munkáját? — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az úttörőcsapatok gyakorlatában kialakultak azok a sokszínű, a megőrzésre, megerősítésre alkalmas munkaformák azok a programok és rendezvények, amelyek a gyermekek számára lehetőséget adnak az életkornak megfelelő társadalmi-közéleti tevékenységre; a gyermekek alapvető kötelességének, a tanulásnak segítésére, a társadalmilag hasznos munka végzésére; az egészséges életmód kialakítását szolgáló programok szervezésére; a szabad idő eltöltésére. A pedagógusok mellett jelentős azoknak a fiataloknak és felnőtteknek a száma, akik szívesen vállalnak az úttörőmozgalomban, a gyermekek körében végezhető munkát. Bizonyos aránytalanságok azonban tapasztalhatók. Gyakran túlzott hangsúlyt kap az ismeretszerzés, az intellektuális képességek fejlesztése, háttérbe szarul a játék, a tömegsport, a túrázás, a romantika. — Az elmúlt években sok szó esett az ötnapos tanítási hét bevezetésével járó változásokról. Hogyan érintette ez a mozgalmat? — A változást, a változtatást a gyermekeik napi elfoglaltságának módosulása, a heti szabad idő átszervező- dése, a családok életmódjának alakulása is szükségessé tette. Az általános iskolai korosztály létszámának jelentős növekedése az egyre több egész napos foglalkoztatásban részt vevő gyermek, az iskolák zsúfoltsága miatt feszesebbé, korlátozottabbá vált a hétközi iskolai és mozgalmi élet. A gyermekeknek hét közben kevesebb idejük jut mozgásra, játékra. Túrák, kirándulások, szülőkkel együtt töltött programok szervezésére döntően a hétvégeken van lehetőség. — A gyermekek napi iskolai elfoglaltsága, ha kismértékben is, de nőtt. Éppen ezért a hétvégeken szükségük van. a pihenésre, kikapcsolódásra, a családi együtt- létre. Fontos, hogy a gyermekek számára a családok, a közművelődési és más intézmények, s a mozgalom szervezésében is legyen programkínálat, ösztönözzük őket a bekapcsolódásra. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy túl ne programozzuk a sok szempontból már egyébként is túlszervezett életüket. Emellett tudjuk, hogy a pedagógusok számára is meg kell teremtenünk a szabad időt a pihenésre. Éppen ezért a hétvégeken a pedagógusok alkalmankénti szervezőmunkája mellett elsősorban a szülőkre, a felnőtt fiatalokra számítunk, s a közművelődési és egyéb intézmények programajánlataira. Követendő példák igazolják, bogy _ a szülők többsége szívesen vállalkozik közösségi munkára, ha gyermekéről van szó. — Milyen területeken vannak sürgős tennivalók? — Célunk, hogy az úttörőszövetség váljék még inkább a gyermekek szervezetévé és hogy fokozódjon társadalmi szerepe. Az általános iskolás korú gyerekek 98 százaléka kisdobos és úttörő. Közöttük egyaránt megtalálható a kiemelkedő vagy szerényebb képességű, a hátrányos, vagy éppen veszélyeztetett körülmények között élő gyermek. Szövetségünk akkor teljesíti hivatását, ha programja a gyermekek életkorához, sok irányú érdeklődéséhez, differenciált képességeikhez igazodva teremti a közösségi szellemet, s az értelmes cselekvésre ösztönöz. — A gyermekek érzelmileg akkor kötődnek leginkább a mozgalomhoz, ha egyénileg és közösségeikben is — az úttörővezetők irányításával és segítésével — örömet találnak a feladatokban, s ha megmarad számukra a programalkotás, a szervezés, az együttesi cselekvés élménye. A következő időszakban munkánk középpontjába a társadalmi-közéleti cselekvést, az egészséges életmód kialakítását, a gyermekek harmonikus testi- lelki fejlődését elősegítő munkaformákat és módszereket állítjuk. Az úttörőmozgalom céljainak megvalósításában továbbra is fontos szövetségesként számít a pedagógusok, a pedagógus-úttörőveze- tők mozgalmi munkájára. Tőlük azt várjuk, hoev a közösségek életének tudatos irányítói, segítői legyenek úgy, hogy a programok szervezésében jobban érvényesüljenek a gyermekek érdekei és igényei. A jövőben a pedagóigus-úttörővezetőkkel együtt erőteljesebben és határozottabban kívánunk támaszkodni a gyermekekért felelősséget érző és cselekedni kész fiatalokra és felnőttekre. A. S. AZ ISG MÁTÉSZALKAI GYÁRÁBAN új NC vezérlésű automata géppel dolgozik Ló kos Gusztáv. Hazai és exportmegrendelésre készülő gömbcsap orsóit esztergálja a program- vezérlésű géppel. (Elek Emil felvétele) Á beszámoló taggyűlésekről jelentjük Termékváltás, megbízatás, ellátás Számadást végeznek ezekben a napkban, hetekben Szabolcs-Szatmár pártszervezetei. Alább néhány taggyűlés egy-egy fontos témájáról adunk áttekintést. Nyírbátori fúrógépgyár Szabolcs egyik legjelentősebb munkás fellegvárában, a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori Fúrógépgyárában december 2-án 125 párttag részvéteiével került sor az év végi összevont beszámoló taggyűlésre, amelyen az 1983-as esztendő pártpolitikai munkáját a pártvezetőség nevében Nótin János titkár ismertette. A pártfórum a 650 munkás nevében is mérlegelte a legfontosabb eredményeket, s jelölte meg a A cipő A cipőt, amit a mi üzemünk gyártott, senki nem vásárolta, csinálhattunk akármit. Alighogy kiküldtük áz üzletekbe valamelyik tételt, máris özönlöttek az újabb és újabb reklamációk és eladatlan cipőinkből lassan hegyek nőttek a raktárakban. Pedig ezekkel a cipőikkel úgy szemre nem volt semmi baj. A fazonjuk divatos, az orruk egyenes, a talpuk, hogy ne csússzon, olyan erős gumiból készült, mint a traktor- kerék. De valami bajnak mégis kell lennie, vagy a varrás nem elég erős vagy valami más, annyi biztos, hogy az embert ebben a cipőben ne adj’ isten elkapja az eső, az orr leválik és az ember mehet mezítláb haza. Ha valaki cipőt gyárt és azt senki nem vesizi meg, hát az már kész katasztrófa! — Egy jó, könnyen, megfigyelhető nevet kellene kitalálni a cipőinek — mondta az igazgató az egyik termelési tanácskozáson. — Gondolkozzanak, elvtársak. Pályázatot hirdetek. Az első díj: egy pár cipő! A teremben zaj támadt;, mire az igazgató csendesen hozzátette: — Természetesen nem a mi cipőnkre gondolok, az első díj egy importcipő lesz! Erre már mindenki törni kezdte a fejét. Végül Bánások nyert, aki azt javasolta, nevezzük a cipőt Kilimandzsárónak. — Remélem, nem valami disznÓ6ágot jelent — aggályoskodott az egyik könyvelő, és csak akkor nyugodott meg, amikor megmondtuk neki, hogy ezt a szót már Hemingway is használta. A cipő belső oldalára aranybetűkkel nyomtattuk rá az új nevet. De ez sem segített. Ekkor a következő termelési értekezleten Kubelia osztályvezető újabb javaslattal állt elő: — Mi lenne, ha a név helyére minden cipőbe egy meztelen nő képét ragasztanánk? A fiataloknak tetszik, de az öregek sem vetik meg az ilyesmit... — Reklámra van szükségünk! — mondta az igazgató a következő termelési tanácskozáson. — A reklám a kereskedelem hajtóereje! Pályázatot hirdették a legújabb reklámra. Az első díj: egy pár cipő. Természetesen importcipő. Ezen a pályázaton Kusfca nyert, aki ezt a jelszót javasolta: A Kilimandzsáró cipő a tűznek is ellenáll. A reklámkampány .az egész országra kiterjedt Minden villamos, autóbusz, vonat és vasútállomásokon minden fal a Kilimandzsáró cipő előnyeit hirdette. És ez az istenverte cipő csak nem fogyott nem fogyott! Végül a következő termelési értekezleten Capaliak művezető kért szót. — Lenne egy újítási javaslatom — mondta félénken. Mi lenne, ha megpróbálnánk jó cipőt gyártani? jövő esztendőben követendő feladatokat. Érthető, hogy a beszámoló elsősorban a gyár jövőjét is meghatározó termékszerkezet-váltásból adódó gazdaságpolitikai pártmunkával foglalkozott. Szóba került: sikeresen tértek át az új termék, a PTC peremesztergák gyártására, amelyből a terv szerint a 15-ből eddig 14 készült el szovjet exportra. Az idén körülbelül 8 ezer fajta alkatrészt gyártottak Nyírbátorban, amelyből 1200 volt az új. Az RF—50-es radiál- fúrógépeken túl 1984-ben megkezdik az RFH—75-ös radiálfúrógépek gyártását is, amely újabb lépés a fejlődés útján Nyírbátorban. A mérleg szerint az. eredmény az idén közel kétszeresére növekedett, a termelékenység várhatóan 10,6 százalékkal haladja meg az 1982. évit. Az 5 pártalapszer- vezet vezetősége és tagsága jól együttműködött a gazdaságvezetéssel. Ezt a taggyűlésekre került fontos kérdések megtárgyalása is bizonyítja. Az eredményekben jelentős részt vállaltak a kommunista munkások, akiknek túlnyomó többsége tagja a 42 szocialista brigádnak, amelyek az idén is szép sikereket értek el: tavalyi eredményeik alapján egy a vállalat kiváló brigádja Jett, hat az arany fokozatot, kilenc az ezüstöt, míg tizenegy a bronz fokozatot érte gl. Szabolcsi vízmű Csaknem 100 párttag hallgatta figyelemmel a megyei vízmű vállalatnál az összevont beszámoló taggyűlésen a kritikus, elemző, a feladatokat is a párttagsággal folytatott beszélgetések alapján megjelölő beszámolót, amelyet a pártvezetőség nevében Orosz Béla titkár ismertetett. Érdeme volt a beszámolónak, hogy az elmúlt esztendei beszámoló taggyűlésen elfogadott határozatokra épült, s igyekezett „elszámolni” azok végrehajtásával. Ezek alapján értékelte az alapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának fejlődését, vezetési stílusukat, módszereiket. Részletesen foglalkozott az agitációs és propagandamunka fejlődésével, elismerte az itt tevékenykedő Támcsu Mihály, Mikó Dániel, Gyurcsák Miklós, Ze- menszki Ferenc teljesítményét. s az agitációs területen kiemelkedő munkát végzett Szabó Istvánnét, Jakubovich Miklóst, Erdélyi Tamást és Kajor Menyhértet. A vállalatnál rangja van a politikai irodalomnak. Ezt bizonyítja az is, hogy az idén 16 ezer forint értékben vásároltak politikai műveket a dolgozók. Baktalórántházi ÁFÉSZ A Baktalórántházi ÁFÉSZ pártszervezetének 45 tagja közül 39 vett részt az év végi beszámoló taggyűlésen, s kilencen szólaltak fel a vitában, amely elsősorban az áruellátás javításával foglalkozott. Erre ösztönözte a felszólalókat a beszámoló is, amelyet Szabó Tibor párttitkár ismertetett. Elhangzott: az idén javult a lakosság áruellátása, különösen a kiskereskedelemből növekedett a szövetkezet árbevétele. A költségek 4 százalékkal csökkentek, a nyereség 6,3 százalékkal nőtt, meghaladja a 6 milliót, amely a hatékonyabb gazdálkodást tükrözi. Az új, szerződéses és jövedelemérdekeltségi rendszerben működő egységek jelentős mértékben segítették a szövetkezet nyereséges gazdálkodását, javították a lakosság áruellátását, de mint a beszámoló hangsúlyozta: „magukban hordozzák az ellentéteket is, mert az áruk megszerzéséért folyó küzdelem néha egyenlőtlen, s a szerződéses üzletek javára billen. Szóvá tette a párttagság és a szövetkezet több dolgozója: erősödött a magánkereskedők pozíciója, akik sokszor pluszanyagiakkal biztosítják a privilégiumot. Behatóan foglalkozott a pártfórum az árpolitikával. Megállapították: az a várakozásnak megfelelően alakult, viszont bosszantó, hogy gyakran a filléres áremelések jelentős többletmunkát okoznak a szövetkezet kollektíváinak. Farkas Kálmán STRESSZ ÉS EXPORT M inap a húsipari vállalatnál KISZ-ta- gokkal beszélgettem. Szót ejtettünk a bérekről is, melyből — mint mindenütt — természetesen náluk is jó lenne több. De azt sem felejtették el megemlíteni, ők személy szerint mit 'tesznek azért, hogy a vállaLat több állatot, húst exportálhasson, nagyobb bevételre, nyereségre tegyen szert, aminek álapján nekik is több fizetést adhat. Mondtak egy érdekes dolgot: arra törekednek, hogy az állatokat minél kevesebb stressz érje, mert ellenkező esetben azok olyan szervi, szervezeti elváltozásokat szenvednek, ami rontja húsuk élvezhetőségét, eltarthatóságát, következésképpen nem exportálhatók. Tehát a stressz — ez a nap mint nap, főként az emberrel kapcsolatban, emlegetett, a szervezetnek, vagy pszichikumnak erős, vagy gyakori megterhelésének hatására létrejövő állapotot jelző fogalom egyszercsak előbukkan a húsfeldolgozásról szólva is. Miért ne? Az állat is élő, érző lény. A vállalat fiataljai által említettekből kitűnik: nem minden a technika, a technológia — melynek vállalatuknál levő szintjétől egyébként nincsenek elragadtatva — ahhoz, hogy célt érjenek még nagyon sok, az élő szervezetben lejátszódó folyamatra, törvényszerűségre kell figyelniük, többek között az állatokat érő stresszhatások csökkentésére is. Azt is elmondták: a sertés bőrén elég egy ostorcsapásnyom, egy karcolás, — amit a nagyüzemeknek, illetve a háztáji termelőknek is jó lenne megszívlelniük — az exportnak máris lőttek. Tetszett, hogy a fiatalok ezekről egyszerűen, természetesen beszéltek, vagyis a magatartásukban a jobb munkára való törekvés remélhetően megszokott, magától értetődő. (cselén yi) Primőr tavaszra Jelentős szerepet töltenek be a lakosság ellátásában a tiszavasvári zöldségtermelő szakcsoport tagjai. Csak az elmúlt évben közel egymillió forint értékben termeltek és értékesítettek primőr árukat a helyi ÁFÉSZ szaküz- letelben, áruházaiban. Jelenleg a fóliák téliesítése, h talaj-előkészítés folyik. Valamennyi kistermelő készen áll arra, hogy mihelyt az időjárás engedi, hozzákezdjenek a vetéshez, biztosítva ezzel a lakosság időbeni ellátását paradicsomból, salátából, paprikából. Talaj-előkészítés és téliesítés a fóliasátorban. (Tárnái László felvételei
