Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
2 1983. december 8. Színházi bemutató után Á bűvös fuvola Jelenet az előadásból. (Gaál Béla felvétele) t----------------------\ Konferencia előtt Úttörők forintjai Hét végén Miskolcon lesz a VIII. országos úttö- rővezető-konferencia. Ennek tiszteletére társadalmi munkaakciókat szervezett a nyírbátori úttörő- elnökség a város és a járás iskoláiban. A legtöbb iskola a mezőgazdaságban vállalt önkéntes feladatokat. Ezek között is az almaszedés volt a sláger. 4500 tanuló szüretelte az ízletes gyümölcsöt, s mintegy 50 ezer munkaórát teljesített a tanárok, szülők, ifivezetők segítségével. Persze, nemcsak almaszedés volt a program. Ládagyártás, makkgyűjtés, napraforgó-betakarítás is szerepelt a munkák között. Igazi úttörőmunka a hulladékgyűjtés. A hagyományos vas-, papír- gyűjtés mellett új kezdeményezések is szerepeltek: akkumulátorgyűjtés, üvegvisszaváltás. A kétfajta tevékenységgel (mező- gazdasági munka és hulladékgyűjtés) több mint 200 ezer forintot kerestek a gyerekek. Szükség van a pénzre, hiszen ebből támogatják 80 ezer forinttal a városban épülő tanuszoda mielőbbi elkészítését, s a káptalanfüredi Váltótábor korszerűsítését. Érdemes megemlíteni ezenkívül a balkányi úttörők 13 ezer forintos támogatását a könyvtár fejlesztésére. A penészleki iskolások hatezer forintot úttörőszoba létrehozására ajánlottak fel. Jelentős munkát vállaltak az úttörők olyan területeken is, amelyeknek haszna nem pénzben mérhető. Több mint 50 ezer munkaórát fordítottak közterületek, parkok, sportpályák karbantartására. A nyírbátori gyerekek a közlekedési park építésében jeleskedtek, az egyes községek tanulói pedig a járdaépítésben, a madarak védelmében tettek sokat. Folyamatos és állandó az idős emberek segítése, ötszázhatvan gyermek , vállalta, hogy rendszeresen segít a ház körüli munkában, a bevásárlásban, ebédhordásban, megkönnyítve ezzel az idős emberek hétköznapjait. s ________________> Amilyen örömmel fogadtuk és néztük az elmúlt évadok gyermekdarabjait, a Búbos vitézt és a Kvantum Fantu- mot, olyan vegyes érzésekkel állunk, most fel A bűvös fuvola előadásai után, s nem értjük, milyen színházi fórum (művészeti tanács, dramaturgia) döntötte el, hogy ezt a darabot kell az idén bemutatni, á gyerekeknek. A bűvös fuvola ugyanis felnőtt darabnak nem elég erős, gyermekdarabnak túl bonyolult meseszövésű, operake- resztmetszetnek pedig nem elég zenés. (Legalábbis ami Mozart eredeti zenéjét illeti.) Az alapművet, A varázsfuvolát Schikaneder írta 1791-ben, aki színész, költő, rendező, színműíró és színházi vállalkozó volt. Ám egy másik költő és dramaturg, bizonyos Gieske is magáénak vallja a művet, bár egyes újabb vélemények szerint Gieske közönséges kalandor volt. Mindegy. A mű megvan és el kell fogadnunk, mint Mozart egyik legszebb operájának szövegét. El kell fogadnunk azokkal a hibáival, dramaturgiai buktatóival és logikai bukfenceivel együtt, ami már a nagy zeneszerzőnek sem tetszett annak idején. Mozart az első felvonás közepén tartott, amikor letette a tollat, mert zavarta a kusza cselekmény. Ami kész volt, azt viszont már nem lehetett átalakítani. „Foltoz- gatással, húzásokkal, toldásokkal kellett a cselekményt elvinni a kibontakozás felé. Így született meg a ma is ismert szöveg.” (Kroó György). Mosonyi Aliz nem oldotta fel a mű ellentmondásait, s ami Mozart operáját nézve, hallgatva nem zavar, mert „ki figyel a szövegre", itt meseidegen. Ami pedig a legfőbb, Schikaneder (Gieske?) a szöveget versben írta meg. Ritmikus, rímes, énekelhető versekben. Mosonyi Aliz átirata nélkülözi a köl- tőiséget, helyenként pedig szinte mondhatatlan. Nem jellemzi a színészt, nincs íve, tőmondatokra töredezik^mint egy álmodern alanyi vers. Zoltán Gábor rendező ennek ellenére mindent elkövet, hogy a darab Sáry László szűkén adagolt zenei ötleteivel megálljon a színpadon. Segíti ebben Pauer Gyula, a kitűnő kaposvári díszlettervező és segíti az egyre jobban működő technika. (Most például a hang- vezérlés — Palatitz Zoltán — munkája volt figyelemre méltó.) A színészvezetés már kevésbé meggyőző: főszereplők állnak percekig tétlenül, és néhány visszájára fordult ötlet is zavarja az előadást. (Monostatos és Pamina egyetlen abrosznyi lepel alatt kuporog hosszú ideig, olyan szoros testközelben, hogy utána „élénk derültséget” kelt Monostatos mondata: „Nini, itt van a kis Pamina.”) A csodák sem történnek meg, nincsenek kijátszva a bűvös fuvola lehetőségei, az alárendelt szerepben lévő metallofon „hatásosabbnak” bizonyul, de erről már megint a szövegíró tehet. A színészek teljesítménye nehezen értékelhető: meg- íratlan szerepekkel küszködnek. Különösen Tamino figurája szürke, pedig övé a főszerep. Pamina szerepe valamivel hálásabb és játsz- hatóbb. Vennes Emmy tölti meg jobban élettel. A két Papageno közül (kettős szereposztás) Tóth Zoltán a jobb. Monostatos dramatur- giailag teljesen tisztázatlan szerepét Rudas István oldja meg jobban. Sarastro és az Éj királynője mindkét szerep, tsztásban a lehetőségek haturáig jó. (Berki Antal— Hetey László, illetve Korom- pai Vali—Mártonffy Mária) Szeli Ildikó és Morcsányi Judit is csak karakterükben különböznek Papagéna szintén nehezen értelmezhető, zavaros szerepében. Befejezésül még egyszer: igen érdekes vállalkozásnak ígérkezett A bűvös fuvola, és nem a pályakezdő Zoltán Gábor rendező hibáztatható elsősorban, hogy felemásra sikerült. Az operaszövegek nem arra valók, hogy prózában elmondják őket. Rossini mondta — akinek erős fenntartásai voltak a szövegírókkal szemben —, hogy: ha egy szöveg olyan, hogy nem érdemes elmondani, akkor meg kell zenésíteni, és el kell énekelni. Wagner például maga írta a szövegeit, nem is rosszul, de azért senkinek se jutna eszébe prózában eljátszani Az istenek alkonyát, mert zene nélkül esetleg kiderülne, hogy unalmas és érdektelen. Mester Attila M i — mármint a $2ülők —, rövid szárú csizmái akar tunk a lánynak venni, neki azonban hosszú szárú kellett. Ö győzött! Ennek a csizmának — a lány számára — kétségtelen előnyei vannak; lévén orkán borítású, suvickolni nem kell: csak mosni lehet, s ehhez nem érthet még. Csakhogy az előny édestestvérével, a hátránnyal jár együtt, de ezt ő, még nem tudja, mert Mikulás hajnalán inkább örült, mintsem számolgatott volna. Hiszen az ablakba kitett hosszú szárú fél pár csizmában akadt minden: a lassacskán kétezer éves ablak járó nem bizonyult szűkmarkúnak: a lány, aki persze tudja, hogy Mikulás nevében mi cselekszünk, a kellő örvendezés után imigyen szólt: — Na ugye, megint nekem volt igazam. Mert ha a csizma nem hosszú szárú, kevesebb az ajándék is. — Kitetted volna a két fél pár rövid szárút. — Hogyne! Még szerénytelennek tartott volna ... És mértéktartásának biztos tudatában, a fürdőbe vonult. Az ajtóból még visszanézett, s láttam az arcán a szent meggyőződést: így járt jobban. Csakhogy én is szemügyre vettem a hosszú szárú csizmát. Rögtön kiderült, a két rövid szárú fél pár csizmát megtölteni nehezebb lett volna. Magánszámításaimat azonban nem közöltem vele. (speidl) Lakásfelújítások Nyíregyházán Kálvária a Benczúr téren — Tavaly júliusba költözhettek el' benm tiniket az öz közbe — szól családja nevében Oszlánszki Jánosné. — Kereken egy év múlva jöhettünk vissza. Annak idején elfogadták a kérésemet egy kisebb átalakításira, A konyhából szobát szerettünk volna, egy kis főzőfülke leválasztásával. Ez nem történt meg, de a lakbért mégis kétszobás lakás után fizetem. A parkettát csak javították, épp úgy recseg, mint a felújítás előtt. Sok más apróságot is sorolhatnék. Például: mosáskor feljön a víz a fürdőszobában, rosszul zárnak az ajtók, ablakok, csöpög a mosogató. A házban minden lakónak hasonló gondjai vannak. A garanciális javítókat pedig hiába várjuk... Az IKSZV „adósságai” A Benczúr tériek panaszait már a népi ellenőrök is vizsgálták. A TAÉV — amely az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat megbízásából a felújításokat végezte — december 20-ig vállalta a legszembeötlőbb hibák elhárítását. Eddig megtörténik ^ garanciális felülvizsgálat is, s ezután következnék a garanciális javítások. Nincs könnyű helyzetben az IKSZV, hiszen több, mint hétezer lakás tartozik a kezelésébe. Évente öt és fél- hatezer hibabejelentés érkezik a vállalathoz. Ezek nagyobb fele azonnali beavatkozást igényel. 1980 óta működik a gyorsszolgálat, amely idén július óta valóban rövid idő alatt javítja a hibákat. Ma már 43 szakember áU itt készenlétben. Például októberben 291 bejelentés közül 260-ra negyvennyolc órán belül reagált a szolgálat. Az ezt megelőző időszakról azonban még jócskán vannak adósságai a vállalatnak. Jelenleg 240 olyan bejelentést tartanak nyilván, amelyek jó ideje sürgetik a beavatkozást. Ez esetekben olyan hibákról van szó, melyek bosszantóak ugyan, de alapvetően nem befolyásolják a lakhatóságot. Egy részüket még az idén, a többit jövőre orvosolja a vállalat. A jövőben várhatóan csökken a panaszok száma, hiszen a karbantartási feladatok negyedrészét napjainkban már tervszerű megelőző munkaként oldják meg. TMK-ijavítás azokban az épületekben történik, ahol az építéstől, illetve a legutóbbi felújítástól tíz-tizenöt év telt el. Már eldőlt, hogy melyik az a 11 nyíregyházi ház, ahol jövőre tervszerű megelőző karbantartást végeznek majd a szakemberek. Csökkentették az állami támogatást Ebben a tervidőszakban 502 lakás felújítását határozta el az IKSZV. A tervidőszak első három évében 401 lakás felújítása történt meg, Ez kedvező eredmény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az idén — a pénzügyi helyzet megváltozása miatt — felújításokat nem kezdtek a városban. Ennek elsősorban az az oka, hogy tavaly, illetve ez évben 10 millió 300 ezer forinttal csökkentették az állami támogatást. E munkák túlnyomó többségét a vállalat saját dolgozói végzik, de esetenként segítenek a TIGÁZ, a tanácsi építőipari vállalat és az építőipari szövetkezet szakemberei is. Fontos feladat a minőség javítása. E célból vezették be a dolgozók minőségi premizálását, s vásároltak a tervidőszak első három évében 11 millió forintért új gépieket, eszközöket. Ugyanezt a célt szolgálja az a három, újonnan létreho-- zott vállalati gazdasági munkaközösség — egy villany- szerelési, egy tervezési, illetve egy asztalos-üveges — melyek eredményesen dolgoznak. (A továbbiakban újabbak alakítását is tervezik.) Sokat jelent, hogy a nagy felújításokat a lakóknak nem kell otthonukban végigszenvedniük, hanem átmeneti lakásokba költözhetnek. Jelenleg 25 ilyen lakással rendelkezik a vállalat. Valamennyi összkomfortos, illetve komfortos. S ma már egy sincs a rosszhírű Gu- szavjban. Felmondás — tartozás miatt Az IKSZV alapvető bevétele a lakbér és a bérleti díj, melyek összege évente 44 millió forint. Gondot jelent, hogy magas: több mint 2 millió forint a hátralék. Pedig az elmúlt években szigorú intézkedéseket tettek az adósság csökkentésére. Országosan is egyedülálló volt 1981- ben, hogy 18 tartósan nem fizető bérlőt szükséglakásba költöztettek Nyíregyházán. Sajnos 600 ezer forint hátra - Lék — a bérlők szociális viszonyai miatt — nem hajtható be. Ha valaki többszöri felszólításira sem fizet, akkor pert indítanak ellene. Az utóbbi időben 42 bérlőnek mondtak fel tartozás miatt a megyeszékhelyen. Közülük kilencet bírósági végzéssel köteleztek a kiköltözésre. Ök legfeljebb szükséglakásra tarthatnak igényt. Gyakran indokolatlanul elhúzódik a felújítás. Az idén különösen a megüresedett lakások rendbehozása húzódott el, amire mintegy 17 millió forintot költöttek — jóval kevesebbet mint az előző két évben. A bérlők esetenként indokolatlan igényeket támasztanak a vállalattal szemben.. Gyakori, hogy egyes lakók elmulasztják karbantartási kötelezettségüket, amire pedig rendszeresen írásban figyelmeztetik őket. Kötelezettség elmulasztása miatt pedig szélsőséges esetiben akár fel is mondhatnak a bérlőnek. 1985 végéig bőven van tennivaló. A hátralévő 101 lakás felújítása mellett például javítások, karbantartások hárulnak az IKSZV-re. E munkákkal milliók takaríthatok meg. Hiszen a jól rendben tartott, gondosan kezelt házak hosszabb életűek, s meglévő értékeink megóvása kulcskérdés napjainkban. Nagy gondot kell fordítani a munkák minőségére, ami jövőre különösen az érdeklődés középpontjába kerül. A Közp>onti Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanis 1984-tben 11 megyében és a főváros több kerületében tervez vizsgálatot a lakásfelújítások helyzetéről. E vizsgálat kiterjed majd Nyíregyházára, s SzaboLcs-Szatmár megye többi városára is. IBAFAI PIPA Már javában járta az országot a papi pipájáról nevezetes Ibafa nótája, amikor a harmincas évek közepén az akkori ibafai pap: Schlachter Ferenc egy remek fapipát kapott ajándékba, amelyen az ibafai pap kifaragott képe látható, valamint a nóta rá vonatkozó részlete — ugyancsak kifaragva — „Az ibafai papnak fapipája van”. Ez a pipa volt és maradt mindmáig az ibafai papi fapipa. 1939-ben Schlachter plébános elkerült Ibafáról, a fapipát magával vitte, de végrendeletében meghagyta, hogy halála esetén a pipa az ibafai plébánia tulajdonába kerüljön. 1940 óta folyamatosan az ibafai plébánián található és látható a pipa. Közben egy kis gyűjtemény kerekedett köréje és igen sok ember megtekinti. (Dunántúli Napló) HALFÖZÖHELY Baján megnyílt az első olyan egyesület, ahol a környékben lakók kulturális körülmények között szórakozhatnak, tanulhatnak. Tevékenységei között szerepel halfőzőhely építése, továbbá egy partrendezési kertkihasználási bemutató. A jövőben képmagnós felszerelést helyeznek üzembe, s fórumot adnak a néprajzkutatóknak is. A Vén Duna Közművelődési Egyesület máris szép sikereket ért el. (Petőfi Népe) Házi Zsuzsa RÉGISÉGBOLT Űjabb kereskedelmi egységgel — régiségbolttal — gyarapodik Debrecen üzlethálózata. A Széchenyi utcán korábban veszteségesen üzemelt egy debreceni szolgáltató kisszövetkezet egyenruhaszabósága. Ennek helyén a Debreceni Üvegipari Szakszövetkezet szakemberei egy 70 négyzetméteres alapterületű üzletet alakítottak ki. Elképzelések szerint az üzlet első részében főleg képeket, közöttük ma is élő művészek alkotásait kínálják megvételre. A második részében antikvitásokat, régi porcelánokat, dísztárgyakat fognak árulni. Az üzlet harmadik részében pedig kisbútorokat értékesítenek. (Hajdú-Bihari Napló) SELYEMFESTMÉNY A gyulai művelődési központban egy szegedi gyűjtii kiállította a Himalája déli hegyvidéke négy-ötszáz éves udvari művészetének legszebb darabjait, az úgynevezett Kisanghar stílusú rad- zsup irányzatú selyemfestményeket. Eredeti receptek szerint, növényi alapanyagú festékeket használnak a selyemfestéshez. (Békés megyei Népújság) TÄPKONCENTRÄTUM A Szolnoki Cukorgyárból jelentős mennyiségű répaszeletet szállítanak Pest és Bács megyébe is. Jelenleg 65 mezőgazdasági nagyüzemnek jut nedves répaszelet. A mellék- terméket a gazdaságokon kívül, a gyárban levő keverőüzem is felhasználja. Karba- middal és ásványi anyagokkal dúsított, szárított cukorrépaszeletből és melaszból Betin néven tápkoncentrátu- mot gyártanak. (Szolnok megyei Néplap) Kalet-Magraronuc
