Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-07 / 288. szám
Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága December 7-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. (MTI) A szocialista országok bikepolitikájáról Szovjet baráti társaságok konferenciája Budapesten A megye népfrontvezetöinek tanácskozása Sarkadi Nagy Barna előadása a békeiaozgalon feladatairól A népfronttanácskozás résztvevői. — Sarkadi Nagy Barna beszél. A szocialista országok szovjet baráti társaságai vezetőinek részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezvényére nyolc országból — Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Kubából, Mongóliából, az NDK- ból, a Szovjetunióból és Vietnamból — érkeztek vendégek, hogy eszmecserét folytassanak a konferencia fő témájáról: a szocialista országok békepolitikájáról. A szovjet baráti társaságok rendszeres találkozóinak sorába tartozó nemzetközi tanácskozáson a házigazdák nevében Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az MSZBT elnöke köszöntötte a testvértársaságok küldöttségeit. Megnyitójában kiemelte: a Szovjetunió iránti barátság, a testvéri együttműködés arra kötelez, hogy a társaságok tevékenységében sokoldalúan jusson kifejezésre az a szilárd meggyőződés: a szocialista országok a jövőben is a lenini békepolitika elvei alapján, internacionalista külpolitikát folytatnak. A testvérszervezetek, a baráti társaságok munkája következetesen szolgálja a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez fűződő őszinte barátságot. A konferencia vitaindító előadását Biró Gyula, az MSZBT főtitkára tartotta. Elöljáróban leszögezte: a baráti társaságok képviselőinek tanácskozása nemcsak időszerű, hanem fontos is, mert lehetőséget ad arra, hogy korunk legfontosabb kérdésével, a béke megőrzésével kapcsolatos teendőkről vélemény- és tapasztalatcsere folyjék, A mostani bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben elsősorban azzal tehetünk nagy szolgálatot a béke és az enyhülés ügyének, ha az eddiginél is nagyobb gondot fordítunk a szovjet békekezdeményezések részletes ismertetésére, széles körű népszerűsítésére. Az MSZBT főtitkárának előadását követő vitában Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Tár(Folytatás a I. oldalon) Fegyelmi a szerelőnek (2. oldal) • Merre tart a dohány- termesztés? (3. oldal) Hagyomány már, hogy minden év végén tanácskoznak a megye népfrontbizottságainak vezetői, s megvitatják a legfontosabb eredményeket és kijelölik a következő időszak legfontosabb feladatait. Kedden egész napos értekezleten vettek részt a megyei-városi művelődési központ nagytermében a népfront városi-járási és területi titkárai, valamint a községi, körzeti bizottságok vezetői. A népfront időszerű feladatairól Gulyás Emilné, a HNF megyei bizottságának titkára tartott vitaindító előadást, melyben többek között hangsúlyozta: a mozgalom elevenen ható tényező a megye életében. A továbbiakban szélesíteni kívánják a résztvevők körét, főként fiatalok százait és ezreit szeretnék megnyerni e közéleti munkának. Szólt a következő időszakban sorra kerülő falugyűlésekről, ahol többek közt a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkát, a környezet- védelmi tennivalókat, a kereskedelmi ellátást, a javítószolgáltató tevékenységet vitatják meg a lakossággal. Az eredményesebb párbeszéd érdekében javasolják a helyi bizottságoknak: tartsanak rétegfalugyűléseket is, mert az a cél, hogy minél többen vegyenek részt és mondjanak véleményt a napirendre kerülő kérdésekről. Utalt arra a megnövekedett felelősségre is, amely a népfrontbizottságokra hárul az új választójogi törvény hatályba lépésével. Az a cél, hogy mindenütt olyan embereket jelöljenek a népfrontbizottságok tanácstagnak, akik a legméltóbbak erre a tisztségre. Külön is felhívta a figyelmet a népfront megyei titkára a téli politikai vitafórumok gondos megszervezésére, ahol életszerű, kölcsönös tájékoztatás alakulhat ki a társadalom legégetőbb kérdéseiről a lakossággal. Ezt követően előadás hangzott el a környezetvédelem időszerű feladatairól. Ezzel kapcsolatban Szeifert Gyula, a népfront megyei elnöke foglalta össze a legfontosabb kérdéseket. A békemozgalom időszerű feladatairól Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára tartott előadást. Foglalkozott napjaink békemozgalmainak jellemző jegyeivel és tendenciáival, valamint a magyar békemozgalom részvételével a világ békemozgalmában. Elmondta: a sokféleség egysége jellemzi a hazai békemozgalmat, ahol a továbbiakban is az a cél, hogy minden korosztály, réteg, érdeklődési kör megtalálja a maga helyét és szerepét. Ezért még színesebbé, vonzóbbá igyekeznek tenni a mozgalom tevékenységét. Szükség van olyan önálló po- litizálási lehetőségekre, mint a klubok, szakkörök, vitafórumok, ahol a legkülönbözőbb meggyőződésű, de a békét őszintén akaró emberek cserélhetnek véleményt. A népfrontvezetők a vitát követően közigazgatási egységek szerint folytatták a területükön leginkább időszerű népfrontmozgalmi feladatok számbavételét. Kibővített ülésen pedig a népfront megyei székházában az elnökség és a részt vevő függetlenített titkárok megbeszélték a következő év legfontosabb üléseinek munkatervét. Könyvvel a barátság útján Száznál több tarka kötet sorakozik a vásárosnaményi művelődési központban azon a kiállításon, melyet kedden nyitottak meg: a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és az ungvári Kárpáti Kiadó közös könyvei. Pontosabban csak egy része az elmúlt huszonöt év termésének — hiszen ösz- szesen négyszázötven közös kiadású kötet jelent meg 1958 óta hazánkban illetve a Szovjetunióban magyar nyelven. Ezek fele gyermek- illetve ifjúsági olvasmány — nem véletlen hát, hogy ezt a jubileumi tárlatot az országos gyermekkönyvhét eseményeként rendezték meg. Petrovácz István, a Móra Kiadó főszerkesztője méltatta a 25 éves együttműködést a megnyitón, majd a tarpai gyermekek citeraegyüttese adott rövid műsort. A „Könyvvel a barátság útján” című kiállítás december 17-ig látható. A gyermekkönyvhétnek még két rendezvényét tartották tegnap Vásárosnaményban. A megye 25 diákja ült asztalhoz a művelődési központban, hogy összemérje orosz nyelvi tudását a fordítói versenyen. Tolsztoj egyik elbeszélését kellett magyarra ültetniük a gyerekeknek. Délután az Iránytű című úttörőlap munkatársai találkoztak ifjú olvasóikkal Na- ményban. Nyíregyházán Kapocsy György fotókiállítását nyitották meg, a megyei könyvtárban pedig játékos gyerekfoglalkozásra került sor. Ma „Csutkanépek, máktündérek” címmel gyerekek játszanak, dalolnak Cégénydányádon és Tiszavasváriban. Hobbimunkákból nyílik kiállítás a megyei könyvtárban Nyíregyházán, „Búvár-zsebklub” alakul a 17. számú általános iskolában, a mátészalkai járás több községében pedig Rigó Béla tart rendhagyó irodalomórát József Attiláról. Útjavítás Rakamaztól Csengéiig AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT mátészalkai gyáregységében az importból beérkezett gömbfát, a feldolgozó brigád osztályozza. A fűrészüzem naponta 100 köbmétert — két műszakban — bocsát belföldi és exportforgalomba. (Jávor László felvétele) A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat szerteágazó munkát végzett idén Szabolcs- Szatmár megyében. Több helyen felújították az utakat, megszüntették a balesetveszélyes útkereszteződéseket és átadtak rendeltetésének két kisebb hidat. Várhatóan 1984-ben is több fontos megrendelésnek tesznek eleget. A vállalat még decemberben átadja a Nagyar és Szat- márcseke közötti 3600 méteres új útszakaszt. Ezzel a Vá- sárosnamény felől érkezők sokkal rövidebb úton és hamarabb jutnak el Szatmár- csekére. Jó lesz ez a turistáknak, de azoknak is, akik az építkezésekhez a Tiszahátról szállítják a sódert. A vállalat munkájának nagyobb részét azonban felújítások tették ki. Aszfaltszőnyeggel felújítást végeztek egyebek között Rakamaz körül. Ugyancsak simábbá tették az utat 1983-ban Nyirtu- ra, Nyírbogdány, Székely és Berkesz térségében, valamint Őr és Jármi között. Csenger- ben, illetve a Csenger környéki utakon újnak számító technológiával végeztek felújítási, korszerűsítési munkálatokat. A belső utak korszerűsítése is figyelemre méltó munkát adott a vállalatnak. Nyíregyházán a 4. sz. főút . átvezető szakaszát korszerűsítették. Fehérgyarmaton és Záhonyban egy-egy új utat építettek. Négy balesetveszélyes csomópontot is átépítettek. Az egyik a Vásárosnamény és Vitka közötti csomópont volt. Kisarban, Nyírbogdányban és Székelyben is áttekinthetőbbé, veszélytelenebbé tették a kereszteződést, illetve az elágazást. A nyíregyházi Alkotmány Halászati Tsz-nek Császár- szálláson, a dombrádi tsz-nek Dombrád mellett építettek bekötő utat. A záhonyi vegyi átfejtő állomás kiépítésénél jelentős mélyépítési munkálatokat végzett a vállalat. Ü.i kis hidat építettek Jánkmaj- tis és Vámosoroszi mellett. Tiborszállás alatt elkezdték az új Kraszna-híd építését. Tunyogmatolcsnál az új vasúti híd építéséhez láttak hozzá, pontosabban a próbacölöpözést, az előkészítő munkát végezték el a Szamoson. 1984- ben mind a két híd építése nagy feladatot ad a vállalatnak. Űjabb útfelújításokat is végeznek a megyében. A helyi tanácsok megrendelésétől függően több belső utat is építenek a következő esztendőben. (n. 1.) MA
