Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. december 6. Nyíregyházi pillanatkép. A barátság színes programja Nyelvtanulás a klubban Egy érdekes diákkör Kisvárdán Kisvárda város és járás területén tizenkét éve — 1971-ben alakult meg az első MSZBT-tagcsoport. A Bessenyei György Gimnáziumban és Záhony MÁV-területén tették meg az első lépéseket a barátsági munka e területén. Az eltelt 12 esztendőben még hét tagcsoport alakult. Valamennyi tagcsoport az országos elnökség munkatervére épülő helyi munkatervvel rendelkezik. A tagcsoportok egymással is jó munkakapcsolatokat alakítottak ki, például a Bessenyei Gimnázium az Öntödei Vállalattal. A HUNGAROFRUCT— ÉRDÉRT tuzséri telepe — és Záhony MÁV között is jó a Beszámol az osztály A mérce: előny a városnak Aki nem vett még részt tanácsülésen, vagy a végrehajtó bizottsági ülésen, joggal hiheti, hogy egy osztály munkájának értékelésekor az kerül terítékre: hogyan dolgozik az osztályvezető, s mit tettek az elmúlt időszakban az osztály dolgozói. Igaz, erről sem feledkeznek meg, de a lényegi értékelés elsősorban arról árulkodik: mi az, ami a település lakóinak az adott területén előnyére szolgált, s mi az, amin még változtatni kell, hogy javuljaAutó a sínnél A napokban egy ideges és rémült vasutas lépett be Nyíregyházán a Vasvill Depó Áruházba. Kiáltotta, hogy milyen rendszámú autó tulajdonosa álljon el a kocsijával a sín mellől, mert a vonat emiatt nem haladhat tovább. Ezután azon gondolkoztam, vajon miért állt ott meg az autójával? Ami igaz az igaz, a „kisvonat” vágánya nem valami reprezentatív sínpálya, s talán az autós noltvágánynak nézte. Vagy lehet, hogy azt gondolta: csak beugrók az áruházba és hol leszek én már akkor (?), amikor a vonat jön. Az sem lehetetlen: az autós fejében megfordult: addig igazán várhat az a fránya vonat, ameddig az áruházban nézelődök, vásárolok. Vagy hátha így kalkulált: ahol az én kocsim parkol, ott nem csak a vonat nem mehet, de még a föld sem foroghat tovább. Abban sem találnék különöset, ha az autós e trük kel szerette volna felhívni az áruháziban lévők figyel mét, hogy íme, én is itt vásárolok, s ráadásul még autóm is van. Esetleg a Vasutast akarta az áruházba csábítani. Nemi! Most már tudom: azért állt meg a sínhez olyan közel, hogy megtudja, a vas utas mer-e neki szólni, vagy udvariasan megvárja, amíg ő a kocsijához mél tóztatik fáradni, vagy : sínben a kérdéses helyen nagy hirtelen tudnak-e egy kanyart csinálni, és ... Folytathatnánk, de most már körülnézek a tűnődés közben, nehogy a vasúton álló autó módján én legyek valakinek, vagy valaminek az útjában. (cselényi) nak az ott lakók életkörülményei. A termelésellátás-felügyeleti osztály tevékenységének értékelésekor például az volt a fő szempont: milyen Nyírbátor lakóinak ellátása, amelynek a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás is szerves része. Nyírbátornak a kereskedelmi ellátás színvonalának javítása miatt — bár gond van bőven — nincs mit szégyenkezni, hiszen az elmúlt négy év alatt egyharmadá- val emelkedett az áruforgalom, amelyet elsősorban az tett lehetővé, hogy kiegyensúlyozott és folyamatos volt a naponta vásárolt élelmiszercikkek és iparcikkek kínálata. Természetesen hozzájárult ehhez, hogy az utóbbi időben az áfész mellett szerepet vállalt a Szatmár Bútorgyár, a Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Minőségi Cipőgyár, a Zöldért és a helyi termelőszövetkezet, de az szintén, hogy több mint kétezer négyzetméterrel bővült a kereskedelmi hálózat alapterülete, s ma 47 magánkereskedő is kínálja portékáit a város lakóinak. A megváltozott életkörülmények hatására átalakultak a fogyasztói szokások, s ez ugyancsak sürgető feladattá tette a szolgáltatói tevékenység fejlesztését. Milyen változás történt? Az elmúlt évben átadott 1100 négyzetméter alapterületű szolgáltató sor üzleteiben végzett színvonalas munka vonzó hatására több mint 35 százalékkal növekedett a szolgáltatás értéke. Gondok is találhatók azért még jócskán a városban, hiszen hiába fejlődött a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, ha nem megfelelő a felvásárlás, s hiába igényelnék az üzemek, intézmények dolgozói az üzemi étkeztetést, ha közös erőfeszítésekkel sem tudták megteremteni az ehhez szükséges feltételeket. kapcsolat. Gyakorlat, hogy egy-egy tagcsoport a helyi általános iskolákkal alakított ki mindennapos együttműködést. így van ez Nyírtasson, Tuzséron, Eperjeskén és Mándokon. Állandó jellegű tablókon ismerkedhetnek meg az érdeklődők Tuzséron az ER- DÉRT-nél, a MÁV-nál és a HUNGAROFRUCT-nál a szovjet nép életével, mindennapjaival. A Bessenyei Gimnáziumban a szovjet űrhajózást bemutató falitabló van. De itt működik „Szovjetunió” címmel egy diákkör is, amilyen az országban kevés van. Záhony MÁV-üzemigazga- tóság területén MSZBT-klu- bot hoztak létre, ahol lehetőség van a szemléltető agitáció mellett az orosz nyelv tanulására, illetve begyakorlására. A barátsági munkát jól segítik a magyar nyelvű szovjet lapok is. A város és a járás területén 651 „Fáklya 1340 példány „Szovjetunió” és 1114 „Lányok-Asszonyok” című lap jár. Igen jó a munkakapcsolat Záhony vasutasai és a szovjet vasutak csapi és bátyúi dolgozói között. A magyar—szovjet barátság elmélyítésében és ápolásában elért eredményességükért a záhonyi tagcsoportot aranykoszorús plakettel, míg hét személyt aranykoszorús jelvénnyel tüntettek ki a város és járás területén az eltelt 12 év alatt. (vincze) Cserélnek, vesznek Könyvgyűjtők klubja Nyíregyházán A könyvesboltok, antikváriumok forgalma is bizonyítja, hogy rengeteg hódolója van szerte az országban — megyénkben is — a régi és új kiadású könyveknek, folyóiratoknak, könyvészeti értékeknek, ritkaságoknak. Gondot jelent, hogy sokszor alig van kapcsolat a gyűjtők között. Ezen próbál enyhíteni a Sza- bolcs-Szatmár megyei Könyv- gyűjtők Klubja, amely november elején alakult meg Nyíregyházán, • a megyei és városi művelődési központban. A klub egyesíti a könyvbarátokat, védi érdekeiket, népszerűsíti a könyvgyűjtést. Céljai közt szerepel a tagok gyűjtő, cserélő és értékesítő munkájának segítése. Ennek érdekében határozták el a „Könyvet keres — könyvet kínál” mozgalom megszervezését. A megyében működő művelődési központok, könyvtárak bevonásával terv szerint egész Sza- bolcs-Szatmár területére kiterjed majd ez a szolgálat, melyet bárki igénybe vehet. Célul tűzték az értékes magángyűjtemények, hagyatékok felkutatását is. Nem véletlen hát, hogy a megyei könyvtár, a levéltár, a művelődési központ és a múzeum is segíti a klub munkáját. Hiszen így_ ezen intézményeknek is lehetőségük nyí-. lik rá, hogy az eladásra felkínált kötetek közül a ritkaságok megvásárlásával gazdagíthassák gyűjteményüket. Gazdag a jövő évi program. Egyes könyvgyűjtők könyvtárainak felkeresése mellett néhány közgyűjtemény — például a megyei könyvtár helytörténeti gyűjteménye, a Jósa múzeum, a levéltár könyvtári anyagának — megtekintését is elhatározták a könyvgyűjtők. Kiállítást, terveznek a magángyűjtemények kuriózumaiból, s előadásokat hallanak majd a tagok könyvészeti, gyűjtési, módszertani kérdésekről. Minden hónap első keddjén délután 4 órakor tartják a foglalkozásokat Nyíregyházán, a megyei és városi művelődési központban. Az első nyilvános összejövetel december 6-án lesz. ahova várnak minden érdeklődőt, a leendő klubtagokat. Örömet hoznak Sajátos műsorrenddel szerepel Fehérgyarmat város és la járás kulturális életében a fehérgyarmati kórház fiataljaiból ál'ló bábcsoport. Most lesz 10. évfordulója annak, hogy miként a Télapó, ők is 'megjelennek. A fő cél a kórházi dolgozók gyerekeinek, illetve az éppen kórházban lévő gyerekeknek örömet szerezni. Hívják a kiszesek alkotta csoportot a Sziamos menti Ruhaipari Szövetkezethez éppúgy, mint a párt- és KISZ-apparátusban dolgozók gyerekeihez, vagy a Zöldérthez, Metripondhoz. Rendszeres vendégek a cé- génydányádi állami gondozottaknál, s ez évben ők köszöntik a nábrádi óvodásokat is. „A nyuszi és a bamba farkas” című műsor egyik címszereplője a KlSZ-titkár, Balogh Árpád, aki civilben műszerész. A háttér Koncz GyuLáné cseesemős nővér ügyességét dicséri. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Ki akarták játszani a tanácsot Egy magántulajdonban tévő házban a bérlő az anya volt, nővére és tisztviselő leánya pedig mint családtagok voltak bejelentve. A tisztviselőnő a tanácstól arra hivatkozással kért kétszobás szövetkezeti lakást, hogy édesanyját és nagynéniét is magával viszi. Kérelmét teljesítették, de csak édesanyjával együtt költözött be, nagynénje a régi lakásban maradt. Ezért a háztulajdonos a lakás kiürítéséért az anya és a nagynéni ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok részben ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Lakáskiutalás után gyakran tapasztalható, hogy — ígéret ellenére — valamelyik családtagot visszahagyják a régi lakásban, így kívánják annak lakáskérdését — a gazdálkodási és elosztási szabályok megkerülésével — a bérbeadó terhére megoldani, illetve így akarnak jogtalan anyagi előnyhöz jutni. Az ilyen törekvésekhez azonban bírói jogsegély nem adható. Éppen ezért gyanú esetén a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy az egyik családtag nem ilyen célból marad-e vissza a korábbi lakásban. — Az anya véglegesen leányához költözött. Ezzel bérleti joga Kritika helyett. Rokonszenves gesztussal, baráti beszélgetésre hívta meg az országos napilapok, kulturális képeslapok és a megyei napilapok kritikát sait a múlt héten Korni- desz Mihály, az MTV közelmúltban kinevezett új elnöke. Úgy gondolom, hogy őszinte, közvetlen hangú bevezető tájékoztatója és az ezt követő kérdésekre, hozzászólásokra adott, ún. háttérinformációk nem érdektelenek olvasóink számára sem, Néhány összefoglaló adat ebben a tekintetben elkerülhetetlen. A tévé heti műsorideje a két csatornán mintegy 90 óra. (A tervek szerint —az anyagi lehetőségek függvényében ezt néhány éven belül növelni kívánják, csakúgy, mint a második műsor jelenlegi 60%-os országos nézettségi lehetőségét.) Az összes műsor 26%-a kifejezetten politikai jellegű, 61%-a pedig kulturális ismeretterjesztés, beleértve a drámai produkciókat az egyéb szórakoztató adásokat míg a tulajdonképpeni „klasszikus” ismeretterjesztés aránya 10%-os. A sport- adások összideje 10%. Reklámra 3%-ot fordítanak a műsoridőből, aminek 5% lehet a felső határa — s a televízió vezetőit a bevételek növelésének követelménye mindinkább ebbe az irányba kényszeríthetik. A magyar családok 95%-a rendelkezik televízióval, de csak 10%-uknak van színes vételre alkalmas készüléke. Viszont az adások 80%-a már színesben megy. (Ennek az ellentmondásnak a feloldása nyilván gyártási, de talán nem kevésbé kereskedelmi-fogyasztási probléma is. További érdekes adatok: egy felnőtt átlagosan heti 14 órát tölt a készülék előtt (s vajon menynyit a gyerekek?), a nézők 63%-a nézi a tévét mindennap. Az évente készített 50—60 tévéjáték mennyisége csökkenő tendenciát mutat, nem utolsósorban anyagi okokból A tervekről szólva az elnök elmondta, hogy egyik, legfontosabb céljuk a megmerevedett műsorstruktúrák lazítása (pl. gondolnak a tv-híradó első kiadásának 16,30-ra való áttételével, amit két további kL- adás követne majd az egyes csatornán), sürgős feladatként jelentkezik a gyermek-, s főleg az ifjúsági műsorok megjavítása. A délelőtt — a két műszakban dolgozókra tekintettel — a tervszerűbb ismétlések fő ideje -lesz. El szeretnék érni, a közóhajnak éleget téve, hogy a legnépszerűbb műsorok még ugyanazon a héten .ismétlésre kerüljenek. Szó esett miég az egyes és a kettes csatorna műsorainak jobb egyeztetéséről. Ez utóbbihoz engedtessék meg — mint rendszeres tévéjegyzetírónak és ezáltal nézőnek — egyetlen megjegyzése: szerintem a második műsor még min- dik a „profilkeresés” vajúdó állapotában van. Vagy túlnyomó többségben (még oly színvonalas) zenei produkciókat adnak „minden mennyiségben” ezen a csatornán, vagy valamilyen okból az egyes műsorból kiszoruló, jobbára gyengébb színvonalú prózai és egyéb szórakoztató műveket. Ezt a véleményemet — idő hiányában — nem volt alkalmam elmondaná, azért írtam le itt. Merkovsiky ríl MELLETT megszűnt, tehát a lakást köteles lett volna családtagjaival együtt kiüríteni. Á családtagok ugyanis nem önálló jogcímen laknak a bérleményben, ezért a bérleti jogviszony megszűnésekor onnan távozniok kell. A tisztviselőnő vállalta, hogy nagynéniét is a kiutalt lakásba viszi. Ezért — saját nyilatkozata alapján — kötelezni kell arra, hogy nagynéniét befogadja. A Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Ennek során a háztulajdonost fel kell szólítani, hogy a tisztviselőnőt is vonja perbe. Egy település életében bekövetkezett változásokat a régebbi állapotokhoz hasonlítva lehet a legszembetűnőbben érzékeltetni bárkivel, sokszor még az illető településen lakókkal is. Mert az emlékezetből sok mindent kirostál az idő. A falukutató mozgalom a harmincas években az akkori magyar paraszti valóság progresszív, haladó szemléletű vizsgálásával igyekezett feltárni, és az ennek alapján készült tanulmányokban, cikkekben, előadásokban be is mutatni a való helyzetet. (Az most más kérdés, hogy ezek a törekvések és munkák az akkori uralkodó osztály tetszését nyivánvaló okokból, egyáltalán nem nyerték meg.) A Veszprém megyei Du- dar községben 1937-ben jártak először falukutatók. Másodszor pedig negyvenhat évvel később. Ennek az évnek az őszén. A csaknem fél évszázad elég nagy idő ahhoz, hogy feltűnő változást, fejlődést lehessen megállapítani. Főként azért, mert a felszabadulás maga is hatalmas változást hozott, másrészt pedig azért, mert az első ötéves népgazdasági terv idején tárták fel a község alatt húzódó eocén kori barnaszénmezőt, s indult meg a nagyobb arányú termelés. Bányász község lett Dudar, s az iparosodás sok mindenben megváltoztatta az itt lakók életét. Ezt mutatta be a több mint harminc év alatt mutatkozó buktatókkal együtt, a Magyarország 1983 — Dudar — című riportműsor, F. Almást Éva riporter és Szabó Orsolya szerkesztő-műsorvezető nagy gonddal készült munkája. Ez a műsor is igazolta, hogy , napjainkban is szükség van a jelennek a közelmúlttal és a félmúlttal való összehasonlítására. Elsősorban nem az önigazolás, hanem az önellenőrzés, a társadalmi kontroll céljával. Ilyen higgadt, tárgyilagos, mégis makacsul kérdező hangnemű összehasonlítással. Thury Zoltán írásait leginkább azok tartják számon irodalmi élményeik között, akik a századvég és a századelő irodalmában jobban körülnéztek. Méltatlanul ritkán adják ki ennek a haladó szellemű — és igen jó — írónak a műveit. Elsősorban novellista volt, de drámákat is írt. Egyebek között a Katonák címűt, melyet nyolcvanöt évvel ezelőtt mutattak be az akkori Vígszínházban. Ennek a Lékay Ottó készítette rádióváltozatát hallhattuk szombat este a Kossuth adón, Varga Géza rendezésében. Thury Zoltánnak ez a színműve nem csupán a monarchia tisztikara alsóbb és középrétegének látszatcsillogásáról törli le a fényt, s mutatja meg alatta az anyagi és a szellemi nyomort, hanem közvetve, kritikáját adja az egész akkori társadalmi berendezkedésnek is. Udvar- dy Pál főhadnagy élete, polgári (civil) szellemű, a katonaságot illető reform- javaslatai miatt felettesei elzárják az útját a ranglétrán, nyomorba, eladósodásba fullad. A lehetséges és ésszerű kiutat, a polgári életbe való beilleszkedést nem vállalja, családi életét meggondolatlanul szétrombolja, végül öngyilkos lesz. Tordy Géza elhitető erővel keltette életre ennek a jobb sorsra érdemes, de a maga korában mégiscsak fantasztának számító ember tragikus dilemmáját. Seregi István