Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. december 4. Ezüst a tv-től Akinek hobbija a műfordítás Marosi Lajost nemrégiben mutattuk be lapunk hasábjain. Most azok kedvéért, akik cikkünkkel nem találkoztak, telelevenitjük pályájának legjelentősebb állomásait. Miskolc: gimnázium; Lenin- grád: műszaki egyetem; hajóépítő-javító mérnök, három jelentős „alkotás”, a Jégvirág I, és II. jégtörő, meg a Tokaj vontatóhajó újjáépítése; 1975 óta Nyíregyháza, tanárképző főiskola filozófia tanszék; s egy család, két gyerekkel. Jelenleg — harmadik éve — az MSZMP oktatási igazgatóságának filozófia tanszékén tanít. MAROSI LAJOS Pár napja hallottuk a nevét a tévé Ifjúsági randevú című műsorában, mint a francia műfordításpályázat egyik nyertesét. Talán emlékeznek, akik látták: Dunai Tamás színművész olvasta föl az egyik verset, majd Nemes Nagy Agnes műfordító szakmai elemzését. Marosi Lajos neve másodikként hangzott el a négy második díjas között — első díjat nem adtak ki. A vers címe és egy sor fordításának értékelése adott nagy munkát a zsűrinek — itt volt a legtöbb vita. Élet és halál összefüggéséről van szó. A francia költő szerint a halál „megvilágosíthatja” életünket, s bár asztalunk — ez egy jelkép — nem roskadozik; a szűkölködésből is gyarapodhatunk, mert lehet valaminek úgy is értéke, hogy hiányzik. Mély filozófiai gondolat; a filozófust nyilván azért ragadta meg. — Annakidején zeneiskolába jártam — magyarázza — s ennek még sohasem vettem hasznát. Érdekel a vers zenéje, s arra törekszem, ha francia alexandrin a forma, mint ezé a költeményé, akkor igyekezzem a magyar versezetben is azt követni. Amellett — szerintem — ha az eredeti lejtés jambikus, a magyarban is illik azt megtartani. „Fordítani annyi, mint meghajolni” — mondja Remenyik Zsigmondi s én is ezt vallom. Ami pedig a kulisszatitkokat illeti: előbb fölkérte a szaktekintélyt, Margócsy József nyugalmazott főiskolai igazgatót, adjon tanácsot a fordításhoz. Váratlan segítője is akadt, egy főiskolai hallgató, Jávorka Tünde személyében, aki francia nyelvterületen járt iskolába. Három nyers fordítás után állt ösz- sze a vers, de hátra volt még a cím. Ez — mint mondja — a fogorvosi rendelő várójában — némi „halálfélelem” közepette villant be. Slusszpoén is van: nem tud franciául — szótárt használt segítségül. Oroszul kiválóan, angolul elég jól, gyakran tolmácsol, az előző orosz és spanyol tévés verspályázaton is sikeresen szerepelt. Lapozgatunk a szorgalmasan vezetett naplóban, melybe a már megjelent verseket és műfordítás- kísérleteit gyűjti. Van köztük egy, Gazim-Beg Bagan- dovtól dagesztáni dargin nyelvből. Orosz közvetítéssel született meg magyarul az egyik sora így: „kivétel nincs, mind arany”. — Arra utal, hogy a műfordító bármely nyelvet tiszteljen is, munkájával nemzeteket köt össze. Baraksó Erzsébet HALÁL, VILÁGÍTSD MEG AZ ÉLETÜNK! Sötét haragosom, te kínzóm s ölelőm, ha engeded nekem, a fénynek áldozom utolsó napjaim, gyengéim és erőm, s a végső percben én villámmá változom. Ne bőbeszédűen, ne telhetetlenül fogyasszuk életünk! Oszlik is már a köd: világunk lám milyen, ha fénye felderül a részeg hajnal és a léha est között. Ha nincsen annyi könny az emberek szemén, s nincs annyi bénító, halálos rémület, akkor ragyog a szem, és több lesz a remény ajtóra lelni ott, hol rom az épület. Bár észrevétlenül, de égni akarok. Gyümölccsé érjen az, hogy én szűkölködöm! Belőlem is, előbb-utóbb ha meghalok, merítsen új erőt az örök fényözön! (Fordította: Marosi Lajos) Forró kövek Finnországból Új medence a fürdőben Ha történetesen nem a medence vize, vagy a sajátos fürdőhangulat kedvéért megy a vendég a városi fürdőbe Nyíregyházán, akkor van, lennie kell más vendégvonzó erőnek is, amely „betéríti” oda. Vonzerő például a szolárium. Két „naputánzó” szerkezet jóvoltából téli napfürdőt vehet bárki — meztelenül vagy fürdőruhában. 10 forintért 10 percig zuhog a mű- fényeső. Télen havonként 700—800 ember sütteti ily módon magát. Különösen a lányok, fiatalasszonyok kedvelték meg a második éve működő szoláriumot. Bármily hihetetlen, a bőrbarní- tásra, mint szolgáltatásra nyáron is van igény — igaz, ekkor tizedére csappan a „sugaraztató” vendégek száma. (Akárhogy is, furcsa, hogy a napnak nyáridőben is akad vetélytársa.) Sok embert csábít a szauna is. Jótét hatásáról sokszor szóltak már Népszerűségét jól mutatja, hogy egy-egy téli hónapban átlagosan 1500- an izzasztják itt magukat. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy a szauná- zók nagyobb részt „visszajáró” emberek, vagyis a vendégkör kevéssé változik. Egyenesen Finnországból szállított köveket forrósíta- nak, mert — mint kiderült — A SZAVICSAV dolgozói az utolsó simításokat végzik az új fedett medencén, (cs) ezek a kövek nem pattogza- nak. Mindjárt szaunázás után javallott a masszírozás. Ha már a városi fürdőről esik szó, nem lehet nem megemlíteni egy újdonságot. Több határidőmódosítás után december végére elkészül az új fedett medence. A medence fölé akácfából ácsoltak f ödémszerkezetet. Sztancs János Zavar a nyolcas csatornán Fogadás Vesztettem. Nem túl sokat, I mert nagyban nem szeretek fo- I gadni, de ilyenkor karácsony, szilveszter közeledtén a kis veszteségek is óriásinak tűnnek egyébként is megrendült pénzügyi helyzetemben. Ez a veszteség azonban nem is elsősorban a közelgő ünnepek miatt I fájt, hanem mert olyan foga- I dást buktam el, aminek megnyerésében olyan biztos voltam, Ihogy feltettem volna rá legkisebb lányomat és fele király- I Ságomat. Azon vitatkoztunk egyik is- I merősömmel, hogy a pénz okozhat-e bosszúságot, s mivel I én csökönyösen kitartottam 1 amellett, hogy csak akkor, ha I nincs, ismerősöm fogadást kí- I nált, s nagyobb tétet is hajlan- I dó volt az ellenkezőjére tenni. I Aztán elmesélte pénze történekét, amelyet egy alapítványra I szánt valaki, s ezért takarékba I akarta tenni, hiszen az alapít - I vány éppen azt jelenti, hogy I kamatjából évente adnak vala- | kinek, aki kiérdemelte. A ta- Ikarékpénztárban azt mondták: I náluk így nem helyezhető el az | összeg, mert ismeretlen a gazdája. s azzal sem sikerült le- | venni a lábáról a hivatali dol- | gozót, hogy akkor fogadja el I jeligés betétként, aztán majd I jelentkezik érte a jelige egy- I szer egy esztendőben. Ez még nem bosszúság, meg I nem is az ő pénze, próbáltam elkerülni a veszteséget, erre I elmondta saját pénzének törté- I netét. Egy kis jutalmat kapott, Is úgy találta: jobb ha kamatozik, bevitte hát a takarékba. Benyújtotta a betétkönyvet, | megmondta, mennyit kíván el- | helyezni, bekönyvelték, aztán [várta, hogy hívják a pénztár - | hoz, ahol be is fizetheti. Eltelt egy óra, elfogyott a türel- |me, megkérdezte hát: mennyit |kell még várakoznia. — Sokáig |— mondták sajnálkozva, mert I sok a befizetés, s mert isme- 1 rősömnek nem volt annyi ide- |je, betétkönyvéből kiadásba he- | lyezték az egy órával koráb- | ban beírt összeget. Ilyen hálátlanok az emberek* | Ismerősöm is csak bosszanko- | dik, pedig örülhetne, hiszen [kezelési költség nélkül megúsz- | ta az egészet. 1 B. J. Sok panasz érkezett az elmúlt hetekben Nyíregyházáról — jó néhányan megkeresték a Modul Vállalatot —, hogy a televízió adása nem megfelelő minőségben vehető. Az OIRT nyolcas csatornán — a kékesi adó — meglehetősen gyakran zavarossá válik a kép, úgynevezett sorpárásodás következik be. Ennek az oka, mint ezt a Modul szakemberei szerkesztőségünkkel közölték: egy idegen tévéadó zavarása. Az első műsort tehát ezen a csatornán nem lehet zavartalanul nézni. A tévéadások vételéért, műszaki feltételeinek biztosításáért a posta felel, ezért a panaszokat oda továbbították Nyíregyházáról. A posta műszaki igazgatóságának szakemberei kivizsgálják a dolgot, és igyekszenek a zavarást mielőbb megszüntetni. Reméljük, erről mielőbb tájékoztathatjuk olvasóinkat — de még jobb lenne, ha a tévénézők szereznének leghamarabb tudomást a hiba kiküszöböléséről — a képernyő tisztasága révén . . . Nemzetközi Szépség, Divatrevű '83 Tincsek — alufóliában Dauer férfiaknak Is! Rózsaszőke haj korona, libegő toliakkal díszítve, diszkréten festett, selymes csil- logású arcbőir, ravaszul szabott halpiigruha. íme így fest napjaink elegáns párizsi hölgye, mikor éppen estélyre készül. Sok más mellett ilyen toaletteket is láttak az érdeklődők november 26—28 között Budapesten, a Sportcsarnokban megrendezett nemzetközi szépség, divatrevűn. — Hiába, még mindig Franciaország a divat igazi diktátora — sóhajt Toldi Ildikó, a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet hölgyfodrássza. Ö számos kollégájával együtt megfigyelőként vett részt a parádén. — Az új módi szerint a csavarás végleg kiment a divatból. A frizurák enyhén dauerolt hajból szárítással, s még mindig sassoonvágás- sal készülnek. Színek közül a vörös és a szőke divatos. Változatlanul hódít a melirozás, de nem elütő, hanem egybeolvadó színárnyalatokkal. Párizsi ötlet, hogy melirozáskor hajfestékkel töltött alufóliába tekerik a szőkítendő tincseket. — Felül hosszat) odik a haj, a nyaknál pedig „Kleo- páírásra” vágják — folytatja Ildikó. — A rövid frizura pedig elől a homlokba hullik, a fejtetőn meghagyva, a fülközépig felszedve, a fülnél hátrafésülve készül. A háromnapos revűprog- ramban a kozmetikumok és öltözködési kellékek bemutatójától, vásárától — természetesen valutáért! — kezdve a kozmetikusok, fodrászok versenyéig sok érdekesség várta az érdeklődőket. — Ez a három nap—elsősorban a fodrászok seregszemléje volt — veszi át a szót Spitzmüller Józsefné kozmetikus. — Persze számunkra is sok tanulságot jelentett az országos kozmetikus verseny. Nálunk még mindig az erős színezés, a járomcsottól a homlokig vonuló liilás árnyalatú arcfestés a divat. Külföldön már alkalomra sem festik így az arcot. A franciák például természetes hatású, ízléses sminket készítenek. Az egész arcot selyempúderrel vonják be, s legfeljebb estére díszítik arannyal, flitterek- kel. Némi újdonságot a férfiak számára is tartogatott a színpompás szép&égrevű. Tapasztalatait . Kalenda Mihály így foglalta össze: — Az új frizurák a hetvenes évek divatját követik modem fésüléssel. A haj legfeljebb 5—6 centiméter hosszú. A homlokon a frizura előre bukik, oldalt hátra és fölfelé fésülve, a nyaknál — a fejformának megfelelően — fazonra, vagy ösz- szefésiMive egyaránt divatos. A pakompart, a szakáll, a bajusz nem előírás, de sokan viselik. Aki igazán divatos akar lenni, az enyhe dauert tétet a hajába. Idei újdonságként ajánljuk a férfiaknak a színezett, festett, satírozott hajakat. Igencsak elcsodálkozott Bé- nyei Józsefné, a SZÁÉV szállítási üzemének elszámolási csoportvezetője, amikor ez év júniusában betekintett a vállalat üzemanyag-felhasználási okmányaiba. Észrevette, hogy az egyik munkagép hetek óta javítóműhelyben van, a gépkocsivezető Márton György mégis szinte mindennap 200 liter gázolajat tankolt a gépbe. Négyen szövetkeztek Innen kezdve már gyorsan zajlottak az események. Vállalati vizsgálat következet, majd feljelentés a rendőrségre, és a kívülállók akkor lepődtek meg igazán, amikor először Márton György, majd a VA- GÉP üzemanyagkútjának kútkezelői : Czire Imre, Heczkó József és Takács Emese is előzetes letartóztatásba került. Mit is követett el Márton György, akire a SZÁÉV egyik legdrágább gépét, egy körülbelül 5 millió forint értékű Stetter betonszivaty- tyút bíztak? A SZÁÉV és a VAGÉP 1981. áprilisában megállapodott abban, hogy a SZÁÉV gépkocsijai Nyíregyházán csak a VAGÉP-nél tankolhatnak. A tankolt meny- nyiséget és a menetlevelek számát a kútkönyvbe a kútkezelők beírják, a gépkocsivezető pedig aláírja. A menetlevélre a kútkezelő rávezeti a tankolt mennyiséget, majd a kút bélyegzőjével és -aláírásával látja el. A kútkönyv példányai mindkét vállalathoz eljutnak és en„Elillant a gázolaj“ nek alapján a két vállalat egymással rendszeresen elszámol. Úgy tett mintha tankolna... Márton György rendszeresen tankolt a kútnál, de a menetlevélre és a kútkönyvbe a ténylegesen tankolt mennyiségtől többet írtak be. A különbözetként visz- szahagyott töbhlet gázolajért a kútkezelőktől általában pénzt kapott. Már a kezdet kezdetén megbeszélte ezt a módszert Czire Imre és Heozkó József kútkezelőkkel, akik később bevonták tevékenységükbe az ott dolgozó Takács Emesét is. Evés közben jön meg az étvágy — tartja a közmondás. Ennek megfelelően járt el Márton is. Nem kellett' hozzá sok idő, rájött arra, hogy ha csak odaáll a kúthoz és úgy tesz, mintha tankolna, akkor több pénzhez jut hozzá. Egy idő múlva már a gépkocsi sem kellett. Egyszerűen zsebre vágott egy üres menetlevelet, elvitte a kúthoz, és úgy „tankolt” 200 liter gázolajat. Az sem volt érdekes, hogy a gép heteket állt javítás miatt. Esetenként beosztottját, Végéra Béla gépkezelőt is megkérte, „tankoljon” helyette, mert ő nem tud elmenni a gép mellől. Átadta Végérának az üres menetlevelet, majd miután az ügyletet Végéra lebonyolította, a pénzt elkérte tőle. Jutott persze gázolaj Márton albérletének olajkályhájába is. Huszonhét hónapig... Végeredményben kiderült, hogy Márton közel 45 ezer liter gázolajat tankolt fiktíven, s ezzel körülbelül 390 ezer forint kárt okozott vállalatának. A nyomozás során a kútkezelők a kárból mintegy 200 ezer forintot megtérítettek. Joggal vetődik fel a kérdés: hogyan fordulhatott elő, hogy 27 hónapig senki nem jött rá a bűncselekményre? Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy Márton egyszerre 10—15 darab menetlevelet vett fel vállalatától, amelyekkel nem számolt el. Az üzemanyag felhasználását igazoló különböző okmányok sem jutottak el a szállítási üzemhez, így a Stetter üzemnyag-ielhaszná- lását sem ellenőrizték. A nyomozás során az okokat feltárta a rendőrség. Most a vállalaton a sor, hogy a szükséges intézkedéseket megtegyék. Mártont egyébként még júliusban elbocsátották, a többi érintett dolgozó felelősségrevonását a rendőrségi vizsgálat befejezéséig felfüggesztették. Az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal a napokban adta át az ügyészségnek. (bornemissza) Szigorú erkölcsi nevelésben vált nekünk részünk gyermekkorunkban. Nem csupán olyanokra ta nítottaík bennünket, hogy meg kell becsülni a kenyérkét, amiért közvetlenül a háború után olyan hosszú sorban álltunk. Sokszor intettek bennünket a jóra; arra, hogy a rendes ember igaziat mond, nem lop, nem csal, két keze után él. Leginkább akkor került erre sor, amikor például egy színes ceruzát, valamiféle -kopott játékot, netán néhány forintot fedeztek fel ruhánk rejtett mé lyén. Nyomban kérdezték, mondd meg szépen kisfiam, honnan van ez, miként került hoz zád, kié volt és mit adtál érte Arra gondolni sem mertek szü leink, hogy esetleg elemeltük valamelyik pajtásunktól, mert akkor már mehettünk is a sa rokba, ahol várt ránk a kukoricaszem, amire rá kellett tér depelnünk. Mellesleg az juttatta most mindezt az eszembe, hogy hal lottam: a szigorú erkölcsi mércét használó kereskedelmi ellenőrök utóbb hasonló kérdése két tettek fel a szaporodó bu tikokban. Az történt ugyanis hogy mind több magánüzletben fedeztek fel olyan árukat, amelyeknek homályos volt az eredete. Tudni kell ehhez., hogy az ilyen boltokra is -érvényes az a szabály: papíron, fehéren feketén nyilván kell tartani melyik holmi honnan került polcra. Nemcsak azért van erre szükség, hogy az eladó min dig tudja, hányadán áll az áru jával, hanem azért is: a vevő előtt se legyen titok, kivel és mivel áll szemben. Mert, ha nagykereskedelemtől való cucc, akkor a magánboltban sem lehet magasabb az ára mint a Nyírfában. Ha viszont kisiparossal külön gyárttatta butikos, akkor annyit kérhet érte, amennyit nem restell Nyilvántartás nélkül véletlenül még összekeverné az árukat. Kérdezgették is sűrűn az ellenőrök: tessék megmondani szépen, miként került a butik ba a hamis márkajelű farmer, vagy a megtévesztő címkéjű ruha. Nyilván ők is úgy tanulták gyermekkorukban, hogy a becsületes ember igazat mond nem csapja be a másikat stb Szomorú, hogy a válasz gyak ran hallgatás volt, titokban ma radt az eredet, bár a meghök kentően magas ár magyaráza tért kiáltott. Ügy hírlik, tekintettel az aszályra, meg a gyengébb tér mésre, rájuk nem pazarolják kukoricaszemeket. Megússzál-; pénzbüntetéssel, (angyal)
