Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

1983. december 31. Kelet-Magyarország 3 Közigazgatás magasabb fokon------------------------ írta: Tisza László, a megyei tanács elnöke ------------------------­I etentős változás előtt áll az állami köz- igazgatás szervezete: január elsejétől megszűnnek a járások. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülésén foglalt állást az államigazgatás kor­szerűsítéséről, a helyi párt-, állami és társa­dalmi irányítás továbbfejlesztéséről. Felkér­te a Minisztertanácsot a szükséges állami in­tézkedések megtételére. Az országgyűlés de­cember 22-i ülésszakán módosította az Al­kotmányról szóló törvényt, jóváhagyólag tu­domásul vette, megerősítette a tanácstör­vényt módosító törvényerejű rendeletet. Ez a folyamat — melynek során a közigaz­gatás szervezete mint a politikai intézmény- rendszer egyik eleme, tovább fejlődik — év­tizedek óta tart. Mára a társadalmi viszo­nyaink fejlődése megérlelte a lehetőséget a járások megszüntetésére. Érdemes néhány mondatban szólni arról a meghatározó sze­repről. melyet a járási szervek, az ott dolgo­zók az elmúlt évtizedekben sok kérdésben be­töltötték. Elmondhatjuk. hogy sikeresen közvetítették' a központi és megyei irányítás követelményeit. Alapvető szerepet vállaltak a hatvanas években a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésében, majd a termelőszövet­kezetek megszilárdításában. Eredményesen segítették a községi tanácsok munkáját és hozzájárultak önállóságuk fokozatos megerő­södéséhez is. A társadalomban végbement változások azonban folyamatosan módosították a járá­sok feladatkörét, és ezzel egyidejűleg válto­zott a járások száma is. 1950. október 22-én a tanácsok megalakulásakor megyénkben ti­zenegy járás volt. (Emlékeztetőül: kemecsei, csengeri, baktalórántházi, tiszalöki. fehér- gyarmati, kisvárdai, mátészalkai, nagykállói, nyírbátori, nyíregyházi, vásárosnaményi já­rás.) Ma már csak hat járást tartunk szá­mon. Időközben azonban, pontosan alig más­fél évtized alatt, alaposan megszaporodtak városaink. Míg 1969-ben csak Nyíregyháza volt város a megyében, ma már hat telepü­lésünk mondhatja magáénak a városi jogál­lást. Így alakult ki az a helyzet, hogy ma minden járás központja: város. Sokat változott a községi tanácsi hálózat is. 1971-től megalakultak a nagyközségi ta­nácsok. melyekből ma harmincnégy van. A községi tanácsok száma alaposan megcsap­pant. 1950-ben 223 volt. ma 74-et tartunk számon. (Ez a közös tanácsok szervezésével függ össze.) Nemcsak a számok tükrében lehet azon­ban lemérni a változásokat. A politikai ve­zetés egyértelműen azt a törekvést helyezte előtérbe, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol azok keletkeznek. Így egyre több ügyben kaptak intézkedési jogot a községi tanácsi szervek első fokon. Ezzel párhuzamosan a megyei tanács végrehajtó bizottsága is adott át hatáskört a járási hivatali szervektől a községi tanácsoknak. íme néhány példa: megkapták az építésügyi, a kisipari és ma­gánkereskedelmi igazgatási és az ehhez kap­csolódó árellenőrzési hatáskörök gyakorlá­sának jogát. Ugyanakkor fokozatosan módosult a váro­sok és a községek közötti kapcsolat is. Üj szervezeti forma alakult ki, a városkörnyéki község. Megyénkben ilyen irányítás kialakí­tására 1977-ben került sor, ekkor négy köz­séget nyilvánított a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke városkörnyékivé. Ma már 9 ilyen községünk van, 7 községi tanács igazgatása alatt. Kisvárdához kapcsolódott Kékese: Mátészalkához Kocsord, Nyírcsa- holy, Öpályi és Jármi—Papos; Nyírbátorhoz Nyírvasvári—Nyírderzs; Vásárosnaményhoz Jánd, Olcsva. Az igazgatási, ellátásszervezési tevékenység jobb összehangolása érdekében már 1975-től egyre több feladatot láttak el a városok ta­nácsi szervei a járás területén is. Mindezek előrevetítették az irányítási rendszer tovább­fejlesztésének útját is. A jelenlegi irányítási és együttműködési formákat túlhaladta az idő. a kiegyensúlyozott és egészséges fejlő­déshez már nem felelnek meg. Immár ki­alakult és megerősödött egy olyan tanácsi hálózat, amely képes a jelenleginél nagyobb feladatok ellátására is. Bebizonyosodott, hogy a községekben élő lakosság életkörülménye­inek fejlesztése a városok és a községek ösz- szehangolt együttműködésével eredményes lehet. Ebbe a rendszerbe azonban már nem szükséges a járások beékelődése! Ez az új közigazgatási rend kedvező feltételeket te­remt a helyi tanácsok önkormányzati jelle­gének kibontakozásához, gazdálkodási és döntési önállóságuk kiteljesedéséhez. Az a cél, hogy a községi tanácsok önállóságának fokozásával távlatokban elérjük a közvetlen megyei irányítás általánossá válását. Ehhez azonban a feltételek nem teremtődnek meg máról holnapra. Jelenleg még szükség van arra, hogy a központi és a megyei irányítás közvetítésében az erre kijelölt városok, nagyközségek működjenek közre. Ehhez ki­válóan felhasználhatják azokat a tapaszta-- latokat, melyeket a városkörnyéki igazgatási fend gyakorlatában szereztek. Szabolcs-Szatmár megyében hat város és egy nagyközség .működik közre a megyei irá­nyításban, Fehérgyarmat környékéhez negy­vennyolc település tizenhárom tanácsa, Kis­várdához harminckét falu tizenkilenc taná­csa, Mátészalkához harminc település tizen­négy tanácsa tartozik, Nyírbátor város taná­csa huszonhárom falu tizenhat tanácsának, Nyíregyháza harminckilenc település huszon­négy tanácsának. Vásárosnamény pedig hu­szonhat község tizenkét tanácsának irányí­tásában működik közre. Tiszavasvári nagy­község környékéhez négy település tartozik. (Erre az új körzetre azért volt szükség, mert a volt nyíregyházi járás területe rendkívül nagy.) A tanácstörvény lehetőséget adott a me­gyei tanácsnak arra is, hogy közvetlen irá­nyítása alá vonjon egyes nagyközségi tanácsi szerveket. Megyénkben Csenger, Nagykálló, Rakamaz, Üjfehértó és Záhony közös taná­csi szervei kerültek ebbe a kategóriába. Ezeknek a településeknek a távlati tervekben meghatározott szerepköre, valamint az ott működő intézmények, gazdálkodó szervek te­vékenysége szükségessé teszi, hogy a tanácsi szervek munkáját közvetlenül a megye irá­nyítsa. A végső cél az, hogy tovább csökken­jen az irányítási szintek száma, és általános­sá váljon: bizonyos idő elteltével a községek is közvetlenül a megyei tanács irányítása alá kerüljenek. Az önállóság növelése érdekében máris több intézkedés született. Január elsejétől gyakorlatilag az építésigazgatási ügyek inté­zése mindenütt helyben történik. A szakmai színvonal erősítése érdekében a járási hiva­taloknál felszabaduló igazgatási létszámból és béralapból a községi, nagyközségi appará­tusokat erősítették. Természetesen hasonló bővítés történik a megyei irányításban köz­reműködő városok és Tiszavasvári tanácsá­nál is. Az állami irányítás korszerűsítése feltét­lenül elősegíti, hogy a községi tanácsok egy­mással és a várossal társulva — együtt gon­dolkodva — biztosítsák a hatósági, a telepü­lésfejlesztési, az ellátási feladatok magasabb színvonalú megoldását. Erre ma még csak kevés példát lehet hozni. Ilyen a telekkiala­kítás támogatása a városok által a környé­kükön lévő községekben, közös vízművek lé­tesítése. Vagy például: az építésigazgatási feladatok ellátására megállapodásokat kötöt­tek egyes tanácsok. A jövőben az egyenran­gúságon alapuló együttműködés, a kölcsönös előnyök figyelembevételével létrehozott tár­sulás lesz a tanácsi szervek kapcsolatának meghatározó formája. Ami a hatósági ügy­intézést illeti, annak egy területére — az épitésigazgatásra — már utaltam: az efféle igazgatási társulások általánossá válnak a tervek szerint. A közigazgatási átszervezéssel kapcsolat­ban a lakosságban joggal vetődött tel a kér­dés, közelebb kerül-e az ügyek intézése az állampolgárokhoz? Erre egyértelműen igen­nel kell válaszolnom. Kevesebb ügyben kell a jövőben utazgatniuk a községekben élők­nek, mivel a lakosságot érintő hatósági ügye­ket csaknem teljes egészében a községekben intézik első fokon. Lesz néhány olyan terü­let, ahol a megfelelő szakmai színvonal biz­tosítása érdekében nem a helyi tanács szak­embere intézkedik. Az olyan ügyekben, ame­lyek intézésének feltételeit még nem terem­tettük meg a községekben, például a kisajá­títási, a közlekedéshatósági, vagy a gyám-« ügyi hatáskörökben, ott a városi, városi jogú nagyközségi tanácsi szerv intézkedik. F elmerült az a kérdés is, hogy miért nem valósul meg már most a kétszintű igazgatás, miért nem jen létre közvet­len kapcsolat a megye és a községek között? Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy ennek még nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei. Sajátos Szabolcs- Szatmár megye településszerkezete, magas a száma a községeknek és a helyi tanácsoknak, ezért az irányításra olyan nagy létszámú me­gyei apparátust kellene kialakítani, amely már eleve magába hordozná a bürokratiz­mus lehetőségét, — holott a cél éppen ennek ellenkezője. Végül még egy gyakorlati kérdés. A meg­szűnő járási hivataloknál igen sok folyamat­ban lévő ügy iratai találhatók. Az állampol­gárok aggodalma érthető, amikor azt kérde­zik: hogyan, mikor intézik el ezeket az ügye­ket? A közigazgatási átszervezéssel egyidő- ben megteremtettük a feltételeit annak, hogy az ügyintézők folyamatosan átadják a még lezáratlan ügyeket a városi (illetve nagy­községi) tanács szakembereinek, így elérhető, hogy a határozathozatal nem szenved kése­delmet. összegezve: a közigazgatás irányítási rend­szerének továbbfejlesztése, átszervezése, ha kisebb zökkenőkkel is, de rendben folyik Szabolcs-Szatmár megyében. Megyénk tár­sadalma sokat vár az új, korszerűsített igaz­gatási rendtől, s várakozásukban nem is fog­nak csalódni: mindannyian bízunk abban, hogy az élet megkövetelte változások egész társadalmunk fejlődését pozitív irányban be­folyásolják. FEHÉRGYARMAT VA­ROSHOZ TARTOZIK: Cé- génydányád kkt.. Gyügye, Szamosújtak. Csaholc kkt., Túrricse, Vámosoroszi. Jánk- majtis nkkt.. Császló, Csegöld, Darnó, Hermánszeg, Kisna- mény. Szamossályi, Kisar kkt., Nagyar. Kölese nkkt.. Botpalád. Fülesd, Kispalád, Sonkád, Nagyszekeres kkt.. Kisszekeres. Nemesborzova, Szabolcs-Szatmár megye új közigazgatási beosztása NYÍRBÁTOR VAROSHOZ TARTOZIK: Balkány nkt.. Bátorliget kkt., Terem, En- csencs kt„ Kállósemjén nkt., Máriapócs nkkt., Kisléta, Pócspetri. Nyírbéltek nkkt.. Omboly. Nyírbogát nkkt., NyirgelseK Nyírcsászári kkt., NyírderzC Nyírgyula j kt., Nyírlugos kt., Nyírmihálydi kt., Nyirvasvári kt., Öfehértó kt.. Penészlek kt., Piricse kkt., Nyírpilis, Szakoly kt. NYÍREGYHÁZA VAROS­HOZ TARTOZIK: Apagy kkt.. Nyírtét, Baktalóránlhá- za nkkt., Nyírják«, Nytrkércs, Ramoesaháza. Bököny kt„ Búj kt.. Dernecser nkkt., Kék. jeske, Tiszamogyorós, Mező- ladány kkt., Űjkenéz, Nyírká­rász kt.. Nyírtass kkt., Ber- kesz, Pap kkt., Lövőpetri, Nyírlövő, Pátroha kt„ Petne- háza kkt., Laskod, Szabolcs- veresmart kt., Tiszabezdéd kt., Tornyospálca kkt., Jéke, Tuzsér kkt.. Komoró. MÁTÉSZALKA VÁROS­HOZ TARTOZIK: Hodász nkkt., Kántorjánosi, Nyírká- ta, Jármi kkt., Papos, Ko­csord kt., Márk nkkt., Ti bor­szállás, Vállaj. Nagydobos kt., Nagyecsed nkkt., Fábiánhá- za. Nyírcsaholy kt.. Nyír­meggyes kt., Öpályi kt., Ökö- ritófülpös nkkt., Fülpösda- róc, Géberjén, Gyűrtelek, Rá- polt, Porcsalma kkt., Pátyod, Szamosszeg kkt., Szamoskér, Tyúkod nkkt., Ura, Vaja nkkt., Nyírparasznya, őr, Ro- hod. Zsarolván, Nábrád kkt., Kér- semjén. Panyola kkt., Olcs- vaapáti. Penyige kkt., Kömö- rő. Mánd. Rozsály nkkt., Ga­csály, Garbolc, Kishódos, Méhtelek. Nagyhódos. Tiszta­berek. Zajta, Szatmárcseke kkt., Tűristvándi. Tiszabecs nkkt.. Magosliget, Milota. Ti- szacsécse. Tiszakóród, Uszka, Tunyogmatolcs kt. KISVÁRDA VÁROSHOZ TARTOZIK: Ajak nkkt.. Rét- közberencs, Anarcs kkt., Sza- bolcsbáka, Dombrád nkkt.. Tiszakanyár, Dögé kt., Fé- nyeslitke kt„ Gégény kt.. Gyulaháza kt.. Kékese kt.. Mándok nkkt., Benk, Eper­Székely, Gávavencsellő nkkt., Balsa, Geszteréd kt., Ibrány nkt., Kálmánbáza kt.. Keine- „ cse kt., Kótaj kt.. Levelek kkt., Besenyőd, Magy, Nagy- cserkesz kt.. Nagyhalász nkkt., Tiszatelek, Napkor kt., Nyírbogdány kt., Nyíribrony kt., Nyírpazony kt., Nyírte­lek nkt., Nyírtura kkt., Sé- nyő, Tímár kkt., Szabolcs, Tiszabercel kkt., Paszab, Ti- szanagyfalu kt., Vasmegyer kkt., Beszterec, Tiszarád. VÁSÁROSNAMÉNY VÁ­ROSHOZ TARTOZIK: Ara­nyosapáti kt., Barabás kkt.. Gelénes, Vámosatya, Bereg- surány kkt., Beregdaróc, Má- rokpapi, Csaroda kkt., Hete- fejércse, Tákos, ük kkt.. Gemzse, Jánd kt., Lónya kkt. Mátyus, Tiszakerecseny. Nyírmada nkkt., Pusztado­bos, Olcsva kt., Tarpa nkkt., Gulács, Tivadar, Tiszaszalka kkt., Tiszaadony, Varsány- gyüre kkt., Kisvarsány. TISZAVASVÁRI NAGY­KÖZSÉGHEZ TARTOZIK: Tiszadada kt., Tiszadob nkt.. Tiszaeszlár kt., Tiszalök nkl. A MEGYEI TANÁCS KÖZ­VETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ nagyközség Csen­ger nkkt., Csengersima. Csengerújfálu, Komlódtótfa- lu, Szamosangyalos. Számos- becs, Szamostatárfalva. Nagy­kálló nkkt., Biri, Kaka- máz nkt., Üjfehértó nkkt., Ér­patak és Záhony nkkt.. Győ­röcske. Tiszaszentmárton. Zsurk. (A kt. községi tanácsot, n kkt. közös községi tanácsot, az nkt. nagyközségi- tanácsot, az nkk!. o -á közös tanácsot jeleni.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom