Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. december 3. Heti két alkalommal — átlagosan száz darab 11,5 kilogrammos palackot — szállítanak a paszabi gázcseretelepre. Képünkön: Bíró Bálintné telepvezető a töltött palackokat veszi át. (cs) : D ecember első estéjén külpolitikai parádét láthattunk a televízióban. A Panoráma című műsor — kissé rendhagyó- an két részben, két csatornán és folytatásban — a világpolitika két kardinális kérdését járta körbe. Chrudinák Libanonban, Baló György a Német Szövetségi Köztársaságban készített filmet. Két válság, kétféle helyszín, kétféle csata — egyféle veszély — öszegezhetnénk azt, ami egybefogta a műsort. A hosszú műsor, az egy órát meghaladó adás általában fárasztó, unalmassá válik. Feltéve, ha nem értők csinálják. A csütörtöki Panoráma azt bizonyította, lehet hosszú, lehet folytatásos, ha profi csinálja elkötelezetten, akkor a percek és órák repülnek. Jő ideje tudjuk: Chrudinák Alajos nemzetközi mércével mérve is kimagasló. Arab ügyekben verhetetlen. Egyre jobban kirajzolódik az is: Baló szín, mégpedig igen markáns szín a tévében, s a korábbi bájolgó hang helyett újat, mégpedig jó újat hozott. Chrudinák libanoni riportja mestermunka, ö is tudja, mi is tudjuk: olyan dzsungel az ottani politikai helyzet, hogy egyértelmű véleményt mondani a csoportok, vallási irányzatok, frakciók, kormányok és pártok harcairól, csatáiról, villongásairól, intrikáiról — kockázatos. Enyhén szólva. De a műsorból világossá vált: nagyobb erőket kell Libanonban kutatni az események mögött. A búcsú képsorokban fel-felvillanó amerikai zászlók, operatőri- szerkesztői bravúrként ér- telmeztették velünk is az alapgondot. Egy másik amerikai zászlócska — a bonni parlamentből távozó amerikai tévés kamerájának csücskén viszont a bonni rakéta- vita hátterét magyarázta — bölcsen. Baló György interV _________________________ júi, a műsor filmbevágásai, a vitázók csoportosításával élesre állított vita és annak rezüméje éppúgy, megmutatta a polgári demokrácia gyengéit, mint a demokráciát sürgető tömegek tekintélynövekedését. Világossá vált: a mai bonni kormányzat parlamenti győzelme vereséget is jelent, magában hordozza a bizonytalan jövőt. Különleges helyszínek, sorsdöntő események — mondhatná valaki, így nem is nagy művészet jó riportokat csinálni. Bátran mondhatom: ez nem ilyen egyszerű. A bátorságon, a jó határig szükséges ráme- nősségen, a megfelelő személyek kiválasztásán kívül kell hozzá a riporteri kvalitás, az analizáló és szintetizáló képesség, valamint a politikai elkötelezettség és tisztánlátás. A két tévés egyéniség mindehhez hozzáadta saját varázsát, s ez tette a különben is jó politikai műsort pompás parádévá. Miközben azon gondolkodtam — igaz, késő éjszaka volt, mire a műsor véget ért —, hogy mennyire írásra ingerlőén jó volt a Panoráma-parádé, az is eszembe jutott: vajon saját dolgainkról miért nem tudunk legalább megközelítően ilyen minőségű, meggyőző, agitáló, élvezhető riportfilmeket készíteni? Ha színhelyeink nem is egzotikusak, ha gondjaink mások is, tagadom, hogy életünk színtelen. Az is igaz, hogy míg a külpolitikai szerkesztőség egyre több kiváló egyéniséget tud felvonultatni, belpolitikai, gazdaságpolitikai műsorainkban többnyire fantáziátlan emberek a szerkesztők és riporterek. Pedig kár. Örömmel és lelkesen szólnék hazai panorámáról, ha csak töredéknyi ötlet, profizmus, tárgyismeret, műfajbiztonság villanna fel benne. Egyelőre győzött: Baló és Chrudinák. Bürget Lajos ________________________________> Műszaki szakszótár Ösztöndíjasok klubja A közelmúltban alakult meg Záhonyban a szovjet ösztöndíjasok klubja. A Szovjetunióban végzett 12 mérnök komoly vállalást tett: egy ötszáz szóból álló közlekedési, műszaki szakszótárt állítanak össze, amelyben a legfontosabb kifejezések kapnak helyet. A szótárt a jövő év nyarára szeretnék elkészíteni. Rövidesen pedig egy 8—10 oldalas ismertetőt adnak közre, amely a vasúti átrakókörzetet mutatja be orosz nyelven. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi tagcsoportján belül a klub tagjai az egyes összejöveteleken orosz nyelven társalognak, hogy felújítsák, szinten tartsák ismereteiket. Kivágott címke, különös árképzés Égből pottyant áruk? Butikellenőrzés furcsa tapasztalatokkal A Kiss Ernő utcai vegyi-háztartási magánkereskedő boltja előtt négyen várakoztak a nyitásra. Amikor kinyílt az ajtó, érkezési sorrendben kértek, s mintha csak összebeszéltek volna, valamennyien Rezisztán parkettalakkot akartak venni. Ketten kaptak, kifizették érte darabonként a 450 forintot, a harmadiknak nem jutott, a negyedik pedig — ha Rezisztán nincs — kért Xylodecort is. — Van, de csak fenyő — mondta a kereskedő, ám a vevő diót szeretett volna, s amikor újból azt a választ kapta, hogy nincs, kifizetett a két doboz fenyőért 260 forintot. Aztán búcsúzás helyett bemutatkozott, ő ugyanis ellenőr volt és nemcsak azt állapíthatta meg, hogy őt is és az előtte vásárlókat is becsapták, mert a parkettalakk nem 450, hanem 388 forint, a Xylodecor pedig nem 130, hanem 108 forint, hanem azt is, hogy nemigen nézhették első osztályú vevőnek, mert volt bőven dió és paliszán Xylodecor is, de mivel ezek a „menő” színek, így nem nekik szánták. Találgatják, honnan szerzik Nemcsak Mártha István vegyi-háztartási magánkereskedő látta az utóbbi hetekben a megyei tanács kereskedelmi ellenőrének igazolványát, hanem rajta kívül még negyvenötén, s — mit szépítsük — nemigen akadt, aki örült volna a találkozásnak, mert alig-aiig voltak né- hányan, akiknél ne kellett volna jegyzőkönyvezni a szabálytalanságokat, amelyek zöme már a magánkereskedő első lépésénél, az áru beszerzésénél kezdődött. hatja az ellenőrzést. Csak később derült ki, hogy ő Var- gáné fia, s néhány hete saját butikot nyitott az Irodaház mögötti piros házban. Vegyi-háztartási cikkekből és festékárukból sok olyan terméket talált a magánkereskedőnél az ellenőrzés, ami az állami kereskedelemben nem kapható, ez persze nem a magánkereskedő ügyességét, hanem ügyeskedését jelenti, mert az ilyen áruk jelentős részét ők vásárolják fel a festékboltokban, mellesleg nem szabad nekik, s drágábban árulják, ami szintén szabálytalan. Hogy lesz hiánycikk? És amihez az ellenőr nyúlt, szinte minden szabálytalan volt. Ha talált is néhány számlát, azok olyan pontatlanok voltak, hogy szinte egyetlen árut sem lehetett beazonosítani vele. Még a ruhaneműk megnevezése is csak olyan „hagyományos csíkos”, „divatcsíkos” volt, de kiderült, hogy sokan a készleteik egy részét nem viszik be az üzletbe, hanem csak mintadarabot mutatnak. A magánkisiparból beszerzett árukról sem volt számlájuk, mondván: a kisiparosok nem adnak, mert akkor kiderül, hogy mennyit termelnek, és ezután adóztatják meg őket. Sokan — különösen az autóalkatrész-kereskedők — vásárolnak a kiskereskedelemtől, s jóval drágábban adják tovább azokat. Árulnak külföldről származó termékeket is, természetesen hiányzik a vámárunyilatkozat, rendszeresen forgalomba hoznak olyan árut, aminek a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági ideje lejárt, sokszor nem tartják be — ismét az autóalkatrész-kereskedők állnak az élen — a saját maguk által kiírt nyitvatartási időt. Sok szabálytalanság Az ellenőrzés rendkívül sok szabálytalanságot tárt fel, legjobban jelzi ezt, hogy a negyvenöt ellenőrzött magánkereskedő közül mindössze öten nem követtek el súlyosabb szabálytalanságot, vagy olyan durva visszaélést, mint Kiss Károlyné, aki kisipari pulóvereket árult Adidas jelzéssel, vagy Tóth Zoltánná, aki a bőrkabátokból vágta ki a gyári címkét és saját termékének tüntette fel. A szabálytalanságokért 130 ezer forint bírságot szabtak ki az ellenőrzött magánkereskedőkre. Balogh József Ha nem műveli - elveszik A bazárosok, ajándékárusok kínálatuk zömét kisiparosoktól szerzik be, s ennek nemcsak az az oka, hogy ezek a termékek jobban alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez, hanem az is, hogy a szocialista szektorból származó áruk forgalmazása folyamatosan ellenőrizhető, ezt pedig a legtöbben szeretnék elkerülni. Az iparcikkeket árusítók már jobban rászorulnak beszerzéseik során az állami kereskedelemre, ruházati termékekből — főleg női ruhákból, blúzokból, kendőkből, farmernadrágokból, dzsekikből, garbókból, pulóverekből, pólókból — jól alkalmazkodnak a fiatalok igényéhez, de hogy honnan szerezték be ezeket, azt már csak találgatni lehet. Egy-egy magánkereskedőnél 10—15 féle olyan áru is volt, amelynek eredete kifürkészhetetlen — mintha az égből pottyant volna — s ez nemcsak azért baj, mert nem lehet megállapítani: milyen forgalmat bonyolítanak le, hanem azért is, mert áraik is hangulatuktól függenek. Volt mit takargatni A Piaccsarnak egyik magánkereskedőjénél, Varga Mi- hályné butikjánál egy fiatalember kérte ki magának, hogy őt ne zaklassa az ellenőr, s mint kiderült, volt is mit takargatnia. Itt ugyanis 274 farmernadrágnak, 50 düftinnadrágnak, 38 dzsekis nadrágnak, 12 steppelt nadrágnak, 16 felnőtt dzsekinek és 10 gyermekdzsekinek — összesen 280 ezer forint értéknek — a beszerzéséről nem tudtak bizonylatot adni, de nem tudott, vagy nem akart a fiatalember magán- kereskedői engedélyt sem mutatni, mert azt hitte, megúszFőldvédelem De annyi bizonyos: ha minden talpalatnyi föld teremne, több zöldség és gyümölcs kerülne asztalunkra — esetleg olcsóbban. A megyei földhivataltól kapott tájékoztatás szerint az idei határszemlén 3209 hektár parlag földet találtak az illetékesek. A megyei és a hat járási földhivatal illetékesei a helyi tanácsok vezetőivel közösen végezték az ütemterv- szerű szemlét, összesen 409 ezer hektárnyi területet vizsgáltak a szemlebizottságok. Az akció előtti tanácskozásra meghívták a MÁV, az 5. sz. Volán Vállalat, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság és a Felső-Tisza-iVidéki Vízügyi Igazgatóság illetékeseit is. A földvédelem ugyanis közvetve őket is érinti. A határ- szemle elsődleges célja a földvédelem volt. Számba vették a romos tanyákat és a használaton kívüli utakat is. A jó minőségű földek fokozott védelme szintén célja volt a szemlének. Űtkanyar helyett erdő Nem csupán adminisztratív felmérésről volt szó. A szemlézők töhbször intézkedésre tettek javaslatot. A Nyírmeggyes közelében lévő megszűnt, illetve kiiktatott útkanyar helyére például erdősítést javasoltak. Persze felhasználták a beszélő számokat is. A tavalyi szemlén 4419 hektár parlag földet vettek nyilvántartásba, idén — mint már említettük — 3209 hektárt. A csökkenés egyebek között annak is köszönhető, hogy a helyi tanácsok egy év alatt 156 hektárnyi területet adtak ki haszonbérbe, vagy tartós használatra. Jókora eredménynek számít az is, hogy a tavalyi szemle óta 173 romos tanyát számoltak fel megyénkben. Ez a 173 tanya 62 hektárnyi területen feküdt, tehát ekkora területet sikerült a felszámolással művelés alá vonni. Az öröm azért nem teljes, mert még mindig több mint száz romos tanyát tartanak nyilván Szabolcs-Szat- már megyében és ez a nyilvántartás nem is teljes. Az idei felmérés összesítéséből csupán kát, sokatmondó számadatot említünk. A mezőgazdasági üzemek területén kb kétezer hektárnyi terület hever parlagon. A magánszemélyek zártkertiében 33 hektárnyi szántóterület műveletlen. A hétvégi telkek tulajdonosai között is akad hanyag ember. A szemlézők 149 hektár szőlőt és gyümölcsöst találtak igen elhanyagolt állapotban. Főleg a nyírbátori járás területén találtak sok gizgazos földet. Következménye is volt a szemléknek. A járási földhivatalok mind a mező- gazdasági üzemeknek, mind a magántulajdonosoknak felszólítást küldtek ki. A valamivel több mint kétezer felszólításban az állt, hogy a felszólítottak 30 napon belül vonják művelés alá a földet, különben az állami tulajdonba kerülhet. Csak a nyíregyházi járásban az elmúlt hetekben 71 állami tulajdonba vételi eljárást kezdeményeztek. Gondozatlan hobbltelkek Létezik egy kevésbé ismert jogszabály, amely szerint bármelyik állampolgár bejelentést tehet az illetékes tanácsnál a hosszabb ideje parlagon hagyott földről. Ha ezt a földet állami tulajdonba veszik, a bejelentő tartós használatra megkaphatja, művelheti és élvezheti annak minden gyümölcsét. (nábrádi) t Harmóna, citera, hegedű langszerkínálat karácsonyra \ megyeszékhely fetlen hangszerekre is ícializált boltjában a ek szerint jó néhány íekar felszerelkezhet; népzene kedvelői épp- y találhatnak maguk- k instrumentumot, nt azok, akik hegedű-, agoraszonátát akarnak sziani otthonukban. Mert a kínálat, ha korántsem teljes, de meglehetősen széles skálájú. A fiatalok például ezer forint körüli összegért vehetnek szólógitárokat, s ha több a pénzük, hát elektromos gitárhoz is hozzájuthatnak kettőtől ötezer forintig terjedő összegért. Van tangóhar- mónika, szájharmonika és citera, kapható „har- móna” hatezerért, gye- rekszilofon százhatvanért, fúvós, billentyűs hangszer minimális befektetésért. Akadnak persze drágább holmik is. A Förster pianínó például ötvenkétezer forintért kap- Ihat gazdát, az elektro- 4mos orgona viszont har- /mmekétezerért vihető -haza. Kezdőknek olcsó |.hegedű háromezer fo- /rintért, igényesebb pepidig tizenötezerért veheti ő meg. Akad azonban hiány- ?cikk is. Mert hiába ke- iresik többen is a japán ^orgonákat, a még olcsóbb gitárokat, a kevesebbe kerülő dobfelsze- .^reléseket. Ügy remélik : a boltban, hogy az emlí- 'ytettek némelyike karácsonyig még megérkezhet. Panoráma-parádé
