Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

1983. december 1. Kelet-Magyarország 3 Kevesebből — jobbat I ndulatos felszólalások sora, sok-sok kérdés és hosszú vita jelezte, hogy nem csupán egy volt a sok közül az az értekezlet, melyen az elmúlt napokban a megye jelentős közművelődési intézményeinek vezetői és szakfelügyelői találkoztak, az idén végzett munka értékelésére és a jövő évi tervezésére. Fontos témák kerültek elő, tisztázatlan ügyekre derült fény, s a jó hangulatú eszmecsere alkalmat adott a tapasztalatok és a gondok össze­vetésére is. Az elmúlt egy év alatt számos központi rende­let, intézkedés, állásfoglalás és utasítás jelent meg, például az ismeretterjesztő előadások díjazásáról, vagy a kiadványok költségeiről. Megyei szerveink előtt is többször szerepelt az ágazat, például a me­gyei tanács vb foglalkozott a színház eddigi tevé­kenységével, illetve az amatőr művészeti mozgalom helyzetével, s mindkét alkalommal határozatot ho­zott a feladatokról, az eredményesebb munka érde­kében. A megyei pártbizottság propaganda- és mű­velődési osztálya, valamint a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya két közös tájékoztatót és útmuta­tót adott ki, mégpedig a közművelődési törvény vég­rehajtásának megyei tapasztalatairól és a teendők­ről, illetve a családi és társadalmi események szer­vezéséről. Így sorba szedve tűnt csak föl igazán, hogy mennyire más alapállás szükséges ma a közművelő­dés szakterületén, mint akár egy évvel ezelőtt. Erre a mostanában sokat emlegetett, szakmai berkekben 118-asnak nevezett művelődési minisztériumi utasí­tás a legjobb példa. Ez szabályozza a tanácsi fel­ügyelet alatt működő művelődési otthonok egyes szervezési és gazdálkodási kérdéseit. Vagyis, a pénz­ről van szó. Arról, hogy ma már a kulturális élet minden területén érezni lehet jelenlegi társadalmi­gazdasági nehézségeinket. S arról is, hogy most, ami­kor a jövő évi munkatervek készülnek, úgy kell szá­molni, hogy kevesebb pénzből jobb, igényesebb mun­ka legyen. Érdemes néhányat kiragadni az itt elhangzott gondolatok közül, mi adta a legtöbb gondot? Többen fejtegették, hogy indokolatlanul magas némelyik színházi produkció ára. Szóltak arról, hogy szívesen fogadnák gyakrabban a nyíregyházi társulatot táj­előadásokra a megyében, mert most kevesebb az ilyen program annál, mint amennyit a közönség igé­nyel, ugyanakkor a megyén kívülre sok előadás jut. Szinte minden nagyobb művelődési ház megvívta már a maga hakniháborúját egyik-másik „pumpoló” brigáddal, ezért kérték: alakuljon megyei műsorel­lenőrző csoport a szélhámosok és álművészek ellen. Arról is többen szóltak, 'hogy szép művelődési központunk csak a nyíregyháziaké, nem érzik me­gyei kisugárzó hatását. Ugyancsak sokak gondja, hogy milyen csekély az amatőr művészeti mozgalom­ban részt vevők elismerése. A jövő évi feladatokat, a munkaterv készítése előtti teendőket ismertetve a megyei tanács műve­lődésügyi osztályvezető-helyettese többször is utalt arra: mennyire fontos a közgazdasági szemlélet erő­sítése a közművelődés minden egyes területén. Itt hívták fel a figyelmet egy jobban kihasználható for­rásra, a költségvetésben szereplő, a felújításra és a célfeladatokra adott, valamint az Országos Közmű­velődési Tanácstól és a központi kulturális alapból igényelt összegeken kívül. S ez nem más, mint a szellemi energia. Megyénkben, a művelődési házakban gyakran tapasztalható személycserék ellenére is tekintélyes szakembergárda dolgozik a kulturális ágazatban. Több odafigyeléssel, a jó kezdeményezések támoga­tásával, az elmélyültebb munka ösztönzésével és megbecsülésével, az eddiginél jobb összhanggal és több rugalmassággal igenis fölfedezhetjük, hogy van­nak tartalékaink — a fejekben. Lehet, hogy olykor többet ér, mint amit a páncélszekrényekben, vagy a csekkfüzetekben keresünk. Baraksó Erzsébet A „fémmunkás” Vállalat megrendelésére gyárt 1120 Peva- típusú könnyűszerkezetű zsalurendszert az Ibrányi Építő- és Szakipari Szövetkezet. Izsó László a hegesztési varratokat köszörüli. (Császár Csaba felvétele) Beszámoló taggyűlésen Újfehértón Próbatétel a tsz-ben őszi pillanatkép: talaj-előkészítés az újfehértói Lenin Tsz- ben. SZABOLCS es hajdc me­gye hataran fekszik ÜJFEHÉBTÓ, A CSAKNEM 15-EZER LELKES NAGYKÖZ­SÉG. KÉT MEGYESZÉKHELY: NYÍREGYHÁZA ÉS DEBRE­CEN VONZÁSKÖRZETÉ­BEN GAZDÁLKODIK EGYIK, NYOLC ÉVE ALAKULT KÖ­ZÖS GAZDASAGA. AZ 1980- BAN KIVÁLÓ SZÖVETKEZET CÍMET NYERT LENIN TSZ- NEK 1300 TAGJA ÉS ALKAL­MAZOTTJA VAN. INNEN „KAPJA” KENYERÉT A NAGYKÖZSÉG MINDEN TI­ZEDIK CSALADJA. NINCS KÖNNYŰ HELYZETBEN A NAGYVAROSOK ELSZÍVÓ HATASA MIATT A KÖZÖS­SÉG. ENNEK ELLENÉRE Álljak a kihívást, a GAZDASÁG 0 EZER HEKTAR TERÜLETÉBŐL 4 EZER A SZÁNTÓ. A 250 HEKTÁRNYI GYÜMÖLCSÖSBEN AZ AL­MA MELLETT FŐLEG A MEGGY, A RIBIZKE, SZIL­VA ÉS A DIÓ DlSZLIK. A nehezebb körülmények és az aszály ellenére is az 1983-as esztendőt mintegy 10 milliós nyereséggel zár­ják a tsz-ben. Ennek mérle­gét készítette el az egész párt­tagság véleményére, kritiká­jára, javaslataira alapozó beszámoló, amelyet az alap­szervezet vezetősége nevé- ben Dankó János párttitkár terjesztett elő a taggyűlésen. Nem kendőzte a gondokat, s az okokat is feltárta az elő­re tekintő beszámoló. Ötös csoportok vitatták az eszten­dő eredményeit, készítették a mérleget, 70 kommunista, többségük fizikai dolgozó vé­leménye tükröződött -az el­hangzott beszámolóban. Reális értékelés' hangzott el a nagyközségi párt-vb ál­tal készített minősítésben: „Nehéz év zárása előtt áll a tsz, amely fokozottan tette próbára az embereket. A jó eredmények csak a jobban szervezett, nagyobb haté­konyságú munka eredmé­nyeként születhettek. A Lenin Tsz ilyen körülmé­nyek között is eredményes munkáról adhat számot. Az üzem jó munkájának egyik kovácsa az alapszervezet.” A párttagok példamutatá­sa a legnehezebb időkben is vonzotta a pártonkívülieket. Arra törekeditek, hogy mindig a legfontosabb kérdések ke­rüljenek a taggyűlések fóru­maira, s olyan helyi határo­zatok születtek, amelyek a kritikus időben is mozgósí­tották az egész tsz-tagságot. A beszámoló őszintén feltár­ta: javítani szükséges az ak­tivitást, a politizáló készsé­get. ' A taggyűlés az egyik leg­fontosabb elemzést a káder- munka helyzetéről, az embe­rekkel való foglalkozásról nyújtotta. A beszélgetések al­kalmával javasolta a párt­tagság: „A pártvezetőség és a gazdasági vezetés vizsgálja meg a háztáji és melléküzem- ági tevékenységek önálló ágazattá fejlesztésének le­hetőségeit.” Ez most sárra ke­rül. Kezdeményezték a mű­szaki ágazat irányításának a korszerűsítését. Felhívta a pártfórum a figyelmet a fia­tal, jól képzett káderekre: csak annyi terhet rakjanak rájuk, amennyit elbírnak, — fennáll a túlterhelés vészé­ivé. Őszintén beismerte a be­számoló: a pártépi'tő munká­ra a kampányszerűség jellem­ző. A tömegszervezetek közül a legnagyobb figyelem a KISZ és a szakszervezet te­vékenységét kísérte. A fórum megállapította: a KlSZ-szer- vezet munkája rapszódikus. Az is igaz, hogy a pártveze­tőségnek több figyelmet kell fordítania a fiatalokra. Ezt nemcsak számuk, hanem a sikerekhez való hozzájárulá­suk is indokolja. Érdemben foglalkozott a beszámoló a pártszervezet termelést segítő és ellenőrző munká j ával. Megá 1 lapította: nemcsak igényelték a gaz­dasági vezetők munkájuk ér­tékelését, a hasznos javasla­tokat megvalósították. En­nek az elvszerű, jó együtt­működésnek az eredménye, hogy az aszály ellenére a ter­méseredmények a vártnál jobbak voltak. Okai: az ok­szerű talajerő-gazdálkodás és talajművelési rendszer kialakítása. Igyekeztek min­den kevés csapadékot „meg­fogni”, hasznosítani. Optimista taggyűlés volt. S ezt csak növelte, hogy meg­érkezett a várva várt eső, s a néhány napja a földből ki­fagyott ekék újra megkezd­ték szántani a barázdákat. A tervezett 1400 helyett 1500 hektáron került földbe a bú­za magja. Az egész „határ” műtrágyát kapott. Ha az idő is segít, akkor a még hiány­zó 1000 hektáron is elvég­zik az őszi mélyszántást, s tiszta lappal kezd\k az új esztendőt. Farkas Kálmán Bőröndök Angliába A Nagykállói Áfész az el­ső háromnegyed évben ösz- szesen 264 milliós forgalmat bonyolított le, amelyből az ipar — főleg a paplan és a bőrdíszmű — termelése 48 millió volt. A szövetkezet összes nyereségének 50 száza­lékát az ipari tevékenység adta. Jó kapcsolata van a szövet­kezetnek a Generálimpex Külkereskedelmi Vállalattal. Általuk októberben 206 min­tapaplant és 10 ezer kispár­nát szállítottak NSZK meg­rendelésre. Ügy tűnik, a káliói ter­mékek megnyerték a tőkés megrendelők tetszését, mert újabb piacra van kilátás, s szó van arróh is, hogy kor­szerű gépsor kerül beállítás­ra, amely nemcsak a toll fel­dolgozására, hanem a paplan varrására is alkalmas. A Hungarocooppal történt meg­állapodásuk alapján még év végéig 20 ezer bőröndöt szál­lítanak Angliába. Jelentős az áfész bőrdísz­műüzemének belföldi for­galma is. A piaci verseny ar­ra késztette a szövetkezet ve­zetőit, hogy termékváltásról gondoskodjanak. így került sor 15 új termék kidolgozá­sára, melyeket szívesen fo­gadtak a szaküzletek, áru­házak Társadalmi segítség Mnntásek a «árosárt Jelentős eredményeket ért el a társadalmi munkában az idén a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépgyártó Vállalat. Eddig összességében több mint 27 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek a központ, a törzsgyár és a hét gyáregység dolgozói. Ebből 18 ezer óra a szervezett kom­munista műszak, melyből a szocialista brigádtagok telje­sítése meghaladja a 16 ezer órát. A teljesített kommunis­ta műszakok teljes termelési értéke 7 millió 800 ezer fo­rint. A vállalat a kommunista műszakokon megkeresett és felajánlott munkabért a nyugdíjas dolgozók segítésé­re, város- és községfejleszté­si tervek megvalósítására — fordítja. mmollégám a múltkora AT „mikrofológia” ^ címzetű rangos ál­tudomány berkeiben bók­lászott egyik írásában, s ezt olvasván ellenál Iha­tatlan kényszert éreztem, hogy magam is papírra vessem rádióriporteri gya­korlatom néhány tanulsá­gos példáját. Legyünk hát szabatosak, és vegyük sor­ra a mikrofológia kutatási körébe tartozó alanyok viselkedésének sémáit. Itt van mindjárt első­nek a Hadovás Alkat, to­vábbiakban H. A. ö az, aki nekigombolkozva, szé­les mosollyal fogadja a riportert, „csak röviden mondja el, miről kérdez, semmi probléma, azonnal köpöm a válaszokat...”. Az első kérdésre, misze­rint teljesítik-e az éves tervet, csábos vigyorral bólogat, részletesen elma­gyarázza a világpolitika főbb tendenciáit, a begyű­rűzést és bécsi élményeit. Aztán a szelíd böködésre, hogy „akkor tehát a ter­vek ..elkomorul, át­lapozza az előzőleg félre­tolt hatszáz oldalnyi pa­pírt, majd közli, hogy egyrészt konzultálnia kell a főosztályvezetőkkel, másrészt most készül az összesítés, és különben is, ő nem nyilatkozhat az anyavállalat vezetőinek engedélye nélkül, majd talán a jövő héten. H. A. ezután újra mosolyog, és előveszi a konyakosüve­get, majd megkérde­zi, hogy hogyan is lesz valaki riporter, mert az ő fia ... A másik az Ideges Al­kat. Izzadó tenyérrel fog kezet, hosszan böngészi az igazolványt, összeszű­kült szemmel lesi a mik­rofont. I. A. első tényke­dése a riport megkezdése­kor, hogy görcsösen meg­ragadja a mikrofont, csak hosszas rábeszélés' után hajlandó elengedni. „A tervünket... ööö ... ugye, ezt le lehet törölni?” — kezdi nyilatkozatát. „Szó­val, a tervünket... eee ... megy már a szalag?” — folytatja lendületesen. Az­tán kilenc kérdésre leg­alább hat választ ad, több­nyire egyszavasakat: „le­hetséges ..., valószínű­leg ..., elképzelhető ...” A nyilatkozat végén remegő szájjal megköszöni az ér­deklődést, majd megkérdi. hogy mikor hallható az interjú. Annak elhangzása után 1. A. dagadó kebel­lel fogadja a gratulációkat gördülékeny stílusáért, visszafogott hangneméért, a riporter pedig legszíve­sebben elküldené neki a másfél perces nyilatkozat­ból kivágott tízpercnyi „öööö-t”. Játékos Alkat viselkedé­se igen szórakoztató. Min­dig a keze ügyében van egy golyóstoll, melyet a beszélgetés közben erélye­sen csattogtat. A riporter gyengéden kiveszi a kezé­ből. J. A. tíz másodpercen belül megtalálja a gyufás- dobozt némi zörgetés cél­jából. Ezt a papírlapok gyűrögetése követi, majd végső eszközként az ujjai következnek, szavai alátá­masztására a Rákóczi-in- dulót kopogja ki az aszta­lon. Amikor ebben is meggátolják, akkor moz­gáskultúráját fitogtatja. A kötőszavaknál (sok van) hátradől a székben, a ri­porter pedig belehasal az asztalon a hamutartóba, hogy utánanyújthassa a mikrofont. A következő pillanatban J. A. elörebu- kik, a R. elrántja a fogai elől a kezét, és egy gyógy­pedagógus andalító moso­lyával bólogat. Van még ezenkívül a Tapasztalt Alkat — ő kérdés nélkül elmond­ja, amit jónak tart, és közli: „aztán majd jól vágd össze, mennyi is lesz, két perc a krónikában?” A Lezser Alkat, aki bölcs tekintettel veszi föl a te­lefont: „behívom az ille­tékes szakembert, nekem az az elvem, hogy minden­ről az nyilatkozzon, aki azt a legjobban ismeri...” Aztán az illetékessel el­mondatja, amit kell, és közli: „akkor kezdhetjük, már mondom is ...” mm uncut Alkat csibé- szes mosollyal tár­salog hosszú ideig a riporterrel, szidja a felsőbb szerveket, a sza­bályozókat, meg úgy ál­talában. Aztán elkomolyo­dik, és amikor forog a magnó, kifejti, hogy min­den a legnagyobb rend­ben van, minden nagyon szép, mindennel meg van elégedve... A kisebb ne­hézségek, ugye leküzdhe­tők, az objektív nehézsé­gek sem gátolják a mun­kát annyira, hogy ... Utá­na meleg kézrázás követ­kezik és búcsúszó: „tu­dod, hogy van ez!” Tarnavölgyi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom