Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. december 24. Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést Pénteken a Parlamentben a Magyar Népköztársaság vényhozási fórumán megjelent: Losonczi Pál, az Elnöki Ta- 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájával nács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá- folytatódott az országgyűlés téli ülésszaka. A legfelső tör- nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Elsőként Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal eLnöke emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos: Az Országos Tervhivatal elnöke bevezetőben hangoztatta: gazdasági helyzetünket már hosszabb ideje az jellemzi, hogy az ország nemzetközi kötelezettségeiből ránk háruló terhek nagyok. miközben erőforrásaink jóval szerényebbek. Ügy kell gazdálkodnunk tehát, hogy ezeket a viszonylag szűkös forrásokat okosan és célszerűen felhasználva mindenképpen megőrizhessük fizetőképességünket, továbbra is szavatolhassuk társadalmunk szociális biztonságát és megvédelmezhessük vívmányainkat. Népünk is- fneri és megérti az ország helyzetét. Az emberek nagy többsége hajlandó rá, hogy fokozza teljesítményeit, fegyelmezetten dolgozzon és — ha kell — áldozatokat is hozzon. Faluvégi Lajos az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataiból — csatlakozva a pénzügyminiszteri expozéhoz — kiemelte: a terv alapját alkotó gazdasági lehetőségek és a gazdasági törekvések viszonya most olyan, hogy a gazdaságban továbbra is működtetni kell bizonyos fékeket, de — ha szerény mértékben is — a lendítőerők szerepe fokozódik. — Mi mindig azon az állásponton voltunk — mondotta — és most is azoíí az állásponton vagyunk, hogy fizetési kötelezettségeinknek mindenkor pontosan eleget kell tennünk: emiatt olykor népszerűtlen lépéseket is vállalnunk kellett ahhoz, hogy a tervezett egyensúlyt fenntartsuk. A szabályozó rendszernek különösen két vonását erősítettük meg. Elsősorban szabályoztuk a vásárlóerőt, másodsorban nagyobb szerepet kaptak a kibontakozást jobban segítő és ösztönző, a piachoz való rugalmas alkalmazkodást előmozdító elemek, hangsúlyozta. Figyelmeztetett arra. hogy jövőre sem számíthatunk olyan külső hatásokra, amelyek hozzásegíthetnek bennünket egy gyorsabb gazdasági növekedéshez, ezért a gazdaságirányításnak nagyobb mozgékonyságra és határozottabb cselekvésre van szüksége. Az évközi intézkedéseknek nem kívánt mellékhatásai is lehetnek, de az előző évek tanulságai azt mutatják, hogy még nagyobb gond származik abból, ha a cselekvés elmarad, vagy késlekedünk vele. — Gazdasági teljesítményeink szempontjából jövőre főként a termelési szerkezet korszerűsítésében, a termelési költségek csökkentésében kell előbbre jutnunk. A szerForrásainkat célszerűen kell felhasználni kezetátalakítás a kevesebb pénzügyi forrás ellenére sürgető feladat. Nagy figyelmet kell fordítani arra. hogy a legfontosabb területeken lépést tartsunk a műszaki fejlődéssel, a növekvő minőségi követelményekkel. Meg kell újítanunk a KGST-or- szágokkal folytatott gazdasági kapcsolatolt bővítésére irányuló erőfeszítéseinket. Együttműködésünk a kedvezőtlen világgazdasági körülmények közepette nemcsak stabilizáló tényező, hanem minőségileg új lehetőségek hordozója is. Faluvégi Lajos beszédében kitért arra, hogy a termelési szerkezet nagy léptékű megújítására évek óta korlátozottak a beruházási eszközeink. Jogos az az aggály, hogy a beruházások csökkenése veszélyezteti a gazdaság műszaki fejlődését, s emiatt több ponton elmaradhatunk a világszínvonaltól. Jövőre a népgazdaság összes új beruházására és pótlására kereken 220 milliárd forintot vettünk számításba. Fontos, hogy ebből ne csak az állóeszközök bővítésére, hanem a pótlására felhasználható eszközök is a korszerűsítést szolgálják. Programjainkról szólva elmondotta: a jövő évben csaknem ötmilliárd forint értékű vállalati beruházás kezdődhet meg. Ez lehetővé teszi, hogy fontos gyógyszeripari, elektromechanikai, műanyagipari és ruházatipari termékek minőségét javítsuk. Az energiaracionalizálási kormányprogram keretében 1984-ben csaknem hárommilliárd forint értékű beruházás valósul meg. Folytatjuk a g.ibonaprogram végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos célokra mintegy hárommilliárd forint fejlesztési támogatást irányoztunk elő. Először tűzi ki a terv azt a célt, hogy 15 millió tonna gabonatermést érjünk el. Faluvégi Lajos gyengeségeinkre utalva megállapította: az ellenük való küzdelem nem volt hiáí&víiYó, ezt az utóbbi években elért eredményeink bizonyítják. Miközben 1978 óta a nemzeti jövedelem 7 százalékkal nőtt, az energiafelhasználás menv- nyiségileg változatlan maradt, s javult a szerkezete is. Jócskán, mintegy 5 százalékkal mérséklődött népgazdaságunk importigényessége. A gazdaság exportképessége — a kivitelnek a nemzeti jövedelemhez mért aránya — szintén sokat javult. Gazdaságunk egyik legnagyobb sikere. hogy csökkenő importhányaddal is fokozni tudtuk exportképességünket, s ezzel nagymértékben javítottuk külgazdaságunk egyensúlyát. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a társadalom és gazdaság kapcsolatának legérzékenyebb területéről, az életszínvonal és az életkörülmények alakulásáról szólt Mint mondotta: e kérdések — érthető módon — mindenkit foglalkoztatnak. Az emberek manapság sokszor egybevetik az életszínvonal múltbeli tényeit a jelennel. Ennek kapcsán leszögezte: — Az életszínvonal hosszú időn át töretlenül emelkedett. az életkörülmények érezhetően javultak, és kiegyenlítetté váltak, mindez számottevő politikai kohéziós erőként hatott társadalmunkban. Ezért a XII. párt- kongresszus, midőn meghirdette, hogy az életszínvonalat a jóval nehezebb körülmények közepette is meg kell őrizni, s az életkörülményekét. ha szerény mértékben is, javítani kell, egyúttal politikánk egyik alappillérét szilárdította meg. Azóta is — minden szorongató gond és váratlan akadály ellenére — sikerült ebben megbecsülésre méltó, ha nem is minden szempontból eredeti szerint való eredményeket elérni. Jövőre is fizetőképességünk megőrzésének vagyunk kénytelenek elsőbbséget adni — mondotta Faluvégi Lajos. Ezért nem téveszthetjük szem elől azt az összefüggést sem. hogy hitelképességünk megítélésében fontos tényező a belpolitikai stabilitás, amely nem csekély mértékben az életszínvonal alakulásától függ. Amikor azt mondjuk, hogy legfőbb szociális vívmányainkat továbbra is megvédjük, ezt elsősorban arra a meggyőződésünkre alapozzuk, hogy a hiányzó erőforrásokat, az elszenvedett veszteségeket képes pótolni a dolgozó emberek közössége megnövekedett felelősségérzetével és megújulási készségével. Számolnunk kell azzal is. hogy amikor a reáljövedelmek népgazdasági szinten nem nőnek, a társadalomban fokozódik a jövedelmi különbségek iránti érzékenység. Nem általában a nagyobb, hanem az indokolatlanul nagy, a teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek ellen kell fellépnünk. A jövő évi életszínvonalelőirányzatokról az Országos Tervhivatal elnöke elmondta: a cél az volt, hogy a lakosság fogyasztása és az egy lakosra jutó reáljövedelem megmaradjon az idei szinten. az áruellátás jó színvonalú legyen. A jövedelmek kiáramlásának és a fogyasztói árak emelkedésének olyan arányát és mértékét alakítottuk ki — mondotta — amely teret ad a teljesítmények szerinti differenciálásnak és az áremelkedés mértéke szempontjából még elviselhető. A fogyasztói árakat érintő intézkedéseket azokra a cikkekre és szolgáltatásokra összpontosítjuk, amelyekben nagyarányú az állami támogatás, és amelyek körében az áremelkedés hozzájárul ahhoz, hogy a piaci egyensúly javuljon, a kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeket érintő árintézkedések hatását a szociális szempontból legjobban rászoruló rétegek körében a lehetséges mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyugdíjak és a családi A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra He- tényi István pénzügyminiszter válaszolt. Bevezetőjében köszönettel nyugtázta a képviselői észrevételeket, utalva arra, hogy az ülésszakon szépótlékok vásárlóerejét megőrizzük. de arra sajnos nem ad módot, hogy minden érintett családnak változatlan maradjon a jövedelmi helyzete. Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutatják: új fejlődési pályát tartósan csak egy módon alapozhatunk meg; azzal, ha javítjuk a gazdaság szervezettségét, ha a. lehető legteljesebben hasznosítjuk az alkotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsítsük a gazdaságirányítás rendszerét. Pártunk Központi Bizottságának a jövő évi tervről és a költségvetés irányelveiről szóló állásfoglalása a sürgető mai tennivalóinkra és a jövő követelményeire egyaránt tekintettel van. A képviselők számára vitára bocsátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelképesen szólva: .olyan utat jelölt ki társadalmunk számára, amelyen ha nagyobb erőfeszítések árán is, de kitérés nélkül haladhatunk tovább — mondotta Faluvégi Lajos. Ruisz Lászióné, a Sabaria Cipőgyár főosztályvezetője felszólalásában arra kereste a választ, hogyan lehetne megoldani a kisközségek üzlethálózaténak fejlesztését, amelyet jelenleg a rendelkezésre álló eszközök, hitelfeltételek nem tesznek lehetővé. Kovács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára jelentős sikerként értékelte, hogy idén a lakosság fogyasztása és reáljövedelme a tavalyihoz, képest nem csökkent. Kiemelte: a szakszervezetek változatlanul kiállnak a teljes foglalkoztatottság mellett, s ezzel nem ellentétes az a véleményük: elengedhetetlen a munkaszervezés és az ösztönzés gyengeségeinek megszüntetése, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója felszólalásában emlékeztetett arra a fejlődésre, amelyet hazánk mezőgazdasága az elmúlt évtizedben elért. Felhívta a figyelmet arra, milyen jelentős a technológiai korszerűsítés szolgálatában az ágazat szakkönyvellátásának jobbítása is. Szólt a kistermelők rendszeres informálásának és közös vitafórumuk megteremtésének fontosságáról. Szigethy Dezső, a Soproni Vasöntöde műszaki osztály- vezetője, a pénzügyminiszterhez intézte szavait: támogatást kért a soproni határátkelőhely bővítéséhez, hogy a megnövekedett forgalomnak megfelelően korszerűen fogadhassák ott a hazánkba érkező vendégeket. Angyal Imre, a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének csoportvezetője a tanácsi gazdálkodás kapcsán szorgalmazta, hogy a helyi szervek kapjanak nagyobb önállóságot mindenütt, s ennek pozitív példáit idézte szűkebb pátriájából. les körben foglalkoztak gazdaság- és társadalompoütikai kérdésekkel. A kormány megvizsgálja a javaslatokat, intézkedik a hasznosíthatók megvalósításáról. A miniszter a vitában elhangzottak alapján szólt arVálasz a vitában elhangzottakra Kádár János, az MSZMP KK első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés téli ülésszakán. ról, hogy az erőműépítés! programot az Állami Tervbizottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos döntéseket széles körű koordináció eredményeként fogja meghozni. Egyes mezőgazdasági termékek értékesítési gondjairól kifejtette. hogy a kormányzat segít a bajokat orvosolni és a mezőgazdaság egyes területein távlati termeléspolitikai kérdésekre is választ ad. A pályakezdők helyzetéről elhangzott felszólaláshoz kapcsolódva elmondotta, hogy a kormányzat az új bértarifa- rendszer kialakításával is segítette helyzetüket, ám a helyi vezetőkön múlik, hogy a lehetséges kedvezményekkel miként élnek. A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán felvetett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az eddigieknél is jobban kell fáradozni azon, hogy a kulturális értékeket megfelelően támogassuk és eljuttassuk a lakosság még szélesebb tömegeihez. Nem vitatható — fejtegette a pénzügyminiszter —, hogy az alacsony nyugdíjasok nehéz helyzetben vannak, de eddig is születtek őket támogató intézkedések. A legalacsonyabb nyugdíjai; — a miniszter véleménye .szerint — megőrizték reálértéküket, bár kétségtelen, hogy sajnos ez a reálérték alacsony. A soproni átkelőhellyel kapcsolatos képviselői észrevételről szólva Hetényi István elmondta, hogy a közelben másik átkelőállomási nyitnak, amely tehermentesíti azt. bővítése nagyon költséges volna. Ami viszont a kisközségek ellátásával kapcsolatos észrevételt illeti: megállapodás jött létre a SZÖVOSZ-szal, amely szerint az 1500 lakosú, vagy ennél kisebb települések üzletei - nek korszerűsítésére hároméves programot dolgoznak ki. melynek során a boltok jó részét felújítják. Jövőre e cella 120 millió forintot fordítanak. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984 évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságában és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Állásfoglalás a békéről Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke bejelentést és javaslatot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére Európa népei reménykedéssel várták, hogy megegyezés születik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon. — Közismert — mondotta. — hogy a Szovjetunió rendkívül nagy erőfeszítéseket tett ennek elérésére, a konstruktív javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegyezésre. Ebben a szellemben született és ugyanilyen törekvéseket tükröz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek ez év novemberi, szófiai nyilatkozata is. A Magyar Népköztársaság kormányának november 29-én közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetért és annak következményeiért azokat terheli a felelősség, akik lehetetlenné tették a megegyezés létrejöttét Apró Antal a népünk véleményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólt, amikor az Országház előtt a fiatalok és a békemozgalom más képviselői sok tíz ezer honfitársunk jelenlétében átadták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács felhívását, amelyet több mint két és fél millió magyar állampolgár látott ei egyetértő kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a magyarok millióinak tiltakozását az amerikai rakéták telepítése ellen — mondotta az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés az elhangzottakat állásfoglalásként egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a parlament téli ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal kellemes ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánva búcsúzott képviselőtársaitól.
