Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

1983. december 23. Kelet-Magyarország 3 (Folytatás a 2. oldalról) tegeket a győri, egri, vala­mint a tatabányai kórház is. A betegellátást szolgálja az egészségügyi szakdolgozók számának emelése, a kórházi ágyak mellett dolgozó három műszakos ápolónők kedvező bérezése. — Oktatási, kulturális ki­adásokra 46 milliárd forintot, axr ideinél ugyancsak 8 szá­zalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnöveke­dett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, neve­lésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános isko­lai tanulók száma. Az osz­tálytermek száma ezerrel nő és ennek köszönhetően a vál­takozó tanítás mértéke kis­mértékben csökkenthető lesz. Az általános iskolába járó tanulók 46 százaléka fog már napközi otthoni ellátásban ré­szesülni, és ezenkívül mód van szervezett, kedvezmé­nyes étkeztetésre a vendéglá­tóipar üzemeiben is. Az ál­talános iskolai kiadások 11 százalékkal emelkednek. A gyermek- és az ifjúságvéde­lemre __fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A nö­vekmény többek közt a hi­vatásos pártfogók és a neve­lőszülői felügyelők létszámá­nak bővítését, "Z állami gon­dozásba vett gyermekek in­tézményi ellátásának javítá­sát szolgálja. — Feszítő társadalmi gon­dunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabá­lyok alkalmazásának tapasz­Sőrés István Az állami költségvetés vi­tájában felszólalt Sőrés Ist­ván, Szabolcs-Szatmár me­gye 10-es választókerületé­nek képviselője. Bevezetőben Szabolcs- Szatmár megye gazdasági eredményeiről szólt, amelyek megvalósítását jól segítette a lakosság társadalmi munká­ja. Elmondta, hogy a megyei tanács által létesített tanács­tagi alapot megháromszoroz­ta a lakosság hozzájárulása a közös feladatok megoldá­sához, ezért javasolta, hogy az országgyűlési képviselők is rendelkezhessenek egy bi­zonyos összeg felett, amely­ből választókerületük gond­jain enyhíthetnének. Szólt a képviselő szülővá­rosa, Nyírbátor fejlődéséről, s beszélt a gondokról is. El­mondta, hogy kevés az óvo­dai helyek és az általános is­kolai tantermek száma, gon­dot jelent a városban, hogy a szakmunkásképzés mosto­ha körülmények között fo­lyik. Jelenleg hat tanterem­ben és hat szükségtanterem­ben 550 tanulót oktatnak, de nem megoldott a munkás- élelmezés és a vendéglátás sem. Elmondta, hogy az talatai kedvezőek. A Lakás­építésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése el­lenére a tanácsok meggyor­sították, javították a terület- előkészítést, a telekellátást, és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmentes volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára bevezetett szociális támoga­tás is közrejátszott. — Az 1984. évi költségve­tés előirányzatai lehetővé te­szik, hogy hazánk olyan gaz­daságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez ha­sonlóan a jövő évben is tá­mogatásra találhat a szocia­lizmus építését igenlő min­den állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket — hangoz­tatta a pénzügyiminiszter. A költségvetésről szóló vi­tában elsőnek Hajner Imre, az országgyűlés terv- és .költ­ségvetési bizottságának tagja szólalt fel, s . elfogadásra ajánlotta a tervezetet. Részt vett a vitában dr. Boza Jó­zsef, Szabó István, Kőkuti Ferencné, Stadinger István és Kovács László országgyű­lési képviselő. Szólásra emel­kedett Sőrés István s zabol as­sza tmári képviselő, a Növény­olajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője is. A felszólalások után'az or­szággyűlés téli ülésszakának első napja — amelyen a ta­nácskozást Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter Já­nos felváltva vezette — be­fejeződött. felszólalása évente megrendezett zenei tábor és a zenei napok ren­dezvénysorozata növelte Nyírbátor hírnevét, sok ide­gent vonzanak a város mű­emlék templomai és múzeu­ma, de sem szállást, sem megfelelő vendéglátást nem tudnak számukra ^biztosítani. Kérte, hogy a jövőben job­ban segítsék a Város szakkö­zépiskolai gondjainak enyhí­tését, a vendéglátási és szál­lodai gondok megoldását. Télre készülnek a vízügyiek A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság elkészítette a téli védekezési tervét. A •tervet részben a tapasztala­tokra, részben az új techniká­ra alapozták. A védelmi osz­tag létszáma száznyolcvan. De gyakorlatilag valamennyi szakmunkásnak és segédmun­kásnak fhunkát biztosítanak a téli hónapokban is. Az igazgatóság 617 kilo­méter hosszú területen véde­kezik az esetleges téli, kora tavaszi károk — jégtorlasz, árvízveszély — ellen. Ezen­kívül 33 kilométer hosszúsá­gú az úgynevezett másodren­dű védekezési terület. Utób­bi nagyobb részt a községi ' körgátakat jelenti. Az igaz­gatóság kijelölt dolgozói osz- taggyakorlattal, őszi szemlé­vel és különböző ellenőrzé­sekkel készültek fel a téllel járó feladatokra. Az új beruházások is mun­kát adnak ezekben a hetek­ben. Szabolcsveresmart tér­ségében új tározót épít az igazgatóság. Az ide kapcsoló­dó tápcsatorna építését a téli hónapokban is folyamatossá teszik. A tiszai ki-beeresztő zsilip előre gyártása szintén folyamatos munkát ad. De­cember elején Záhony és Ti- szabercel között elkezdték a csatorna kotrását. Ha nem fagy be a csatorna, tovább folytatják a kotrást. Több he­lyen, például Tiszavid mellett a hullámteret rendezik és fát termelnek ki. Batárpatakon, Uszka kö­zelében a töltést erősítik. Ja­vítják a talajt a jánkmajtisi és a tiszabecsi határban. Né­hány községben a közművesí­tésen dolgoznak. Az igazgató­ság gépkezelőinek többsége a téli gépjavítást segíti majd. Az asztalosok, az ácsok be­dolgozóként a nyírbogát! tsz megrendelésére készítenek különböző faipari termékeket. ülésezik a megyei tanács. (Jávor László felvétele) Á jövő évi költségvetés és fejlesztés a megyei tanács előtt Előtérben az egészségügy és az oktatás A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács tegnapi ülésén a leg­fontosabb napirendi pont a megye 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervének meg­tárgyalása és elfogadása volt. László András megyei tanács­elnök-helyettes terjesztette a tanácstagok elé a tervezetet. A költségvetési összegek na­gyobb része központi hozzá­járulásból származik, össze­sen 4 milliárd 171 millió fo­rintot tesz ki, és több mint tíz százalékkal magasabb az ideinél. Kultúrára 1,7 milliárd Igen tekintélyes rész jut az egészségügyi és szociális fel­adatok ellátására: egymilliárd forint. Ez többek között azt jelenti, hogy megnyitják a hodászi szociális otthont száz idős ember előtt, terven felül alakítanak ki három új isko­laorvosi körzetet, s a megyei kórhában lényegében befeje­ződik a rekonstrukció, több száz új ágyat kap a kórház. A kulturális ágazat „viszi el” a legtöbb pénzt a megyei költségvetésből: 1 milliárd 766 millió forintot. Ebből mil­liókat fordítanak az oktatási­szakmai program folytatásá­ra, másfél száz új szakmun-" kástanuló felvételére nyílik mód, és új gimnáziumi helye­ket is teremtenek. ■Fejlesztésre — zömmel új beruházások megindítására — egy és negyed milliárd forint áll Szabolcs-Szatmár taná­csainak rendelkezésére. Csak­nem felére csökkent az álla­mi lakásépítések központi tá­mogatása, ezért a tervezett 550 helyett jövőre mindössze 283 tanácsi lakást adnak át a megyében. A csökkenést a magánerős lakásépítések fo­kozott támogatásával kíván­ják ellensúlyozni — hangzott el a tanácsülésen. — 1984-ben is jelentős összegeket fordíta­nak a nagyobb lakásba költö­zés támogatására, valamint a telekellátási gondok enyhíté­sére. A fiatal házasok lakás­hoz juttatása segítésére 10 milliós külön alapot hozott létre a tanács, ennek elosztá­sáról év közben döntenek. Az egészségügyi beruházá­sok közül jelentős a tiborszál­lási és a hodászi szociális ott­hon építése, valamint a nyír­egyházi örökösföldi lakótelep egészségügyi létesítményei­nek megkezdése. Folytatódik az általános iskolai tanterem- építési program: 92 új terem épül, ezek közül a legtöbb az örökösföldi 30 tantermes is­kolában. Huszonegy új terem már meglévő iskolákhoz épül. Ennek ellenére még mindig gond lesz a gyerekek elhelye­zése, ezért a napközis termek egy részét is igénybe kell venni a tanításhoz. Űj isko­lák építésének megkezdése is szerepel a tervben — Bakony, Kálmánháza, Nyírkárász, Nyírtura, Tuzsér — ezek át­adása később várható. 1984- ben 700 óvodai hellyel gyara­podik a megye, ám ebből lé­nyegében csak a 200 nyíregy­házi gyerek számára épített óvoda a valóban új, a többi hely régi, elavult épületek megszüntetésével jár együtt. Igen fontos, hogy a középis­kolai oktatás feltételei is ja­vuljanak, ezért például Má­tészalkán megkezdik a gim­názium bővítését, Nyíregyhá­zán pedig egy új középiskolai kollégium építését. A kereskedelmi fejleszté­sekre szánt pénzből többnyi­re az új lakótelepek boltháló­zatát gyarapítják. Jó hír az utazóknak: jövőre megkezdik az új nyíregyházi autóbusz­pályaudvar építését. Vita az elő­terjesztésekről A tervezet vitájában felszó­lalt Erőss Károly tanácstag, és javasolta, hogy a magán­erős építésekhez biztosított telkek elosztásánál vegyék fi­gyelembe a kérelmezők szo­ciális helyzetét (ők kapják az olcsóbb telkeket), illetve job­ban támogassák a fiatal épít­kezőket. Véleménye szerint gyorsítani kell a vállalati la­kásépítési támogatások oda­ítélését, mert ebben még sok a bürokratikus vonás. Mint a Volán vállalat igazgatója, az­zal a kéréssel fordult a me­gyei tanács tagjaihoz, hogy a jövőben fokozottabban kísér­jék figyelemmel választókör­zetük közlekedését, és továb­bítsák a Volánhoz a lakosság véleményét, kéréseit, hogy azokat figyelembe vehessék a menetrend készítésénél. Ag­godalmát fejezte ki a telepü­lések szennyvizének és hulla­dékainak sorsa felett — ezek elhelyezése sok helyen nincs megoldva. Nagy Béla tanácstag elé­gedetten nyugtázta felszóla­lásában azt, hogy széles kö­rű, vitáktól sem mentes elő­készítés jellemezte a jövő évi terv elkészítését — a szakem­berek nem kész lezárt, anya­got tártak a tanácstagok és a megkérdezett szervek képvi­selői elé, hanem valóban fi­gyelembe vették azok véle­ményét, javaslatait. Beszélt a 80 ezer forintos megyei ta­nácstagi alapról is — nagyon hasznosnak ítélte, mivel ha nem is túl nagy összeg, de helyi kiegészítéssel és a la­kosság társadalmi munkájá­val sok-sok bosszantó hiá­nyosságot lehet így megszün­tetni. (Losonczi Béla tanács­tag konkrét példával egészí­tette ezt ki: körzetében autó­buszvárók, járdák épültek a tanácstagi alap felhasználá­sával.) Nagy Béla a további­akban aggodalmának adott hangot, hogy 1984-ben nem fejeződik be a megyei kórház bővítése. Válasz a felszólalásokra László András elnökhelyet­tes válaszában elmondta, hogy az előterjesztésében em­lített 10 milliós külön keret­ből éppen a kiskeresetűek és a fiatalok építkezéseit kíván» ja támogatni a megyei ta­nács. Ami a hulladéktárolást illeti — mondta Erőss Ká- rolynak válaszolva — erre a célra megyei pénzből három és fél millió forint jut. Ez nem sok, de helyi segítséggel némileg enyhíthetők a gon­dok. A tanácstagi alap léte­sítését 1984-re is betervezték, mivel nagyon hasznosnak bi­zonyult. Egyetértett Nagy Bé­lával abban, hogy a jövő év elején összegezni kell az alap idei felhasználását, és érté­kelni az elvégzett társadalmi munkát. A megyei kórház bővítésével kapcsolatban el­mondta, hogy remélhetőleg az építkezés befejeződik az év végére, ám a műszerezés, sze­relés miatt előreláthatólag csak 1985-ben fogadhatja a betegeket az egész létesít­mény (az ugyanis elképzel­hető, hogy részlegesen már jövőre munkába állhatnak egyes osztályok.) A vita után a tanács a költségvetési és fejlesztési tervet egyhangúlag elfogadta. Nagyközségek irányítása A tanácsülés napirendién szerepelt még az a rendelet- alkotási javaslat, mely Nagy- kálló, Rakamaz, Űjfehértó, Csenger és Záhony tanácsai­nak irányítását közvetlenül a megyei tanácsra ruházza. Itt felszólalt Csorna Tiborné ta­nácstag, aki elmondta, hogy választóinak véleménye sze­rint Baktalórántháza is ha­sonló helyzetet érdemelt vol­na. Javasolta, hogy ha most nem is, később feltétlenül foglalkozzon ezzel a tanács. Fábián Lajos felszólalásában kifejtette: a járások meg­szüntetésének előkészítésére véleménye szerint kevés idő állt rendelkezésre, késtek a hivatalos jogszabályok is. Ügy véli — mondta —, hogy nemcsak öt, hanem több nagyközséget kellett volna megyei irányítás alá helyezni. Dr. Csatáry Ernő, a tanács vb-titkára válaszában el­mondta: a megyei tanácsnak nincsenek meg a tárgyi és a személyi feltételei arra, hogy több nagyközség irányítását vállalja. Dr. Tisza László me­gyei tanácselnök hozzáfűzte: az aggodalmak érthetőek, hi­szen nagy változás ez a köz- igazgatásban. A jelenleg el- döntötteknél többet egyelőre a megyei tanács nem tehet — a „tanulóidő” után kivi­láglik, hogy miként lehet to­vábblépni. Ezt követően a ta­nács a határozatot (egy tar­tózkodással) elfogadta. A megyei tanácsülés ez­után előterjesztést fogadott el a megszűnő járási hivatalok elnökeinek felmentéséről, döntött a megyei tanács gaz­dasági osztályának megszűné­séről, s egy új ellátó szerve­zet létrehozásáról. Határoz­tak a tanács tagjai arról, hogy 1984. január 22-re Nyír­egyháza 4-es számú választó- kerületében időközi tanácsta­gi választást tűznek ki. Végül az ülés egyéb ügyekben dön­tött. ★ Csütörtökön ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács, és többek között megtárgyal­ta a megyeszékhely jövő évi költségvetési és fejlesztési tervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom