Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
MA Á költségvetésről tárgyalt a megyei tanács (3. oldal) Kulturális körképünk (4. oldal) A 7. oldalon: heti rádió- és tévéműsor Napirendre került az alkotmány módosítása, a választási törvény, ■ ■■ rf / - I >■ I. r a r a jovo évi koltsegvetes Csütörtökön a Parlamentben megkezdő ■ dött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozásunk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasztott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és Czibe- re Tibor országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek megfelelően az országgyűlés ülésszakának napirendje: 1. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az alkotmány módosításáról szótó expozét Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő. Katona Imre: Államrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — A ma érvényben lévő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az ország- gyűlés, ez történelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — mondotta bevezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányosság védelmének hatékonyabbá tételét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv: az alkotmányjogi tanács, mely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el: a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az alkotmányjogi tanács az országgyűlés megbízásából működik. Ez erősíti a legfelsőbb államhatalminépképviseleti testület irányító és ellenőrző szerepét. Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rendszerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek, ez azonban — természetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi szabályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lenne. Katona .Imre szólt arról is, hogy már korábban lehetőséget teremtettek az államtitkári jogalkotói tevékenységre; mint mondotta, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhasson ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosításáról szóló javaslatnak arra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakozásához. Utalt az országgyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szól. Ennek kapcsán az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. A napirendhez dr. Antalffy György; a jogi bizottság titkára szólt hozzá. Az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Márkája Imre: Az igazságügy-miniszter bevezetőben kiemelte: a válasz- itási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a, választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalom- politikai és gazdaságpolitikai elképzeléseinket. A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő. s e munka során maximálisan Igyekeztünk érvényesíteni a törvény-előkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tía ezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom. a szocialista nemzeti egység megvalósulását. ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos poü- tikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy ■több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja. hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. (Folytatás a 2. oldalon) A választási rendszer a hatalomgyakorlás eszköze
