Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

1983. december 20. Kelet-Magyarország 7 1983. december h)„ kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8,57: Népdalcsokor. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: de Falla: Rövid élei. Kétfelvonásos ope­ra. — 11,39: „Kis kamorámban gyertyát gyújték”. Francsics Károly veszprémi borbélymes­ter önéletírása — XV,-1. rész: Pályaválasztás. — 12,45: Tör­vénykönyv. — 13,00: Mahler: VIII. szimfónia. — 14.17: Nóták. — 14,40: Élő világirodalom. — 15,05: Holnap közvetítjük. — 15,32: Nyitnikék. — Kisiskolá­sok műsora. — 16,04: Délutáni Rádiószínház. Kényszerleszál­lás. Gyárfás Miklós hangboh'1 zata. — 17,05: Mozgásterek. — 17,30: Pataky Kálmán operett­dalokat énekel. — 17.45: A Sza­bó család. — 19,15: Jelena Öb- razcova operaáriákat énekel. — 20,00: Budapesti beszélgetés Kari Rahnerrel. — 20.30: Nép­dalok. néptáncok. — 21,05: Rá­diószínház. Zűrzavar. Jordan Radicskov színmüvének rád;ó- változata. — 22,20: Tíz perc kül­politika. — 22,30: A Szovjet­unió népeinek zenéjéből. Ka- zah SZSZK. — 22,45: Hétközna­pok kutatói. -- 22,55: A kiegé­szített Budapest vonósnégyes elvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Fúvósindulók. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,33: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyves­polca. — 12,35: Melódiákoktól. — 13,25: Látószög. — 13,30: Pe­ter Jona Korn kis zongorada­rabjaiból. — 14,00: Zenés dél­után. — 14,35: Tánczenei kok­tél. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Kamaszpanasz. — 18,35: Sudi Farkas Pál népi zenekara ját­szik. Urban Katalin és Varga Imre nótákat énekel. Burka Sándor klarinétozik. — 19,25: Tudományos könyvmozaik. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Tigrisugrás. Rákosy Gergely re­gényének rádióváltozata — XV/8. rész. — 20,59: Piknik. Há­ziasszony: Boros Anikó. — 22,20: Gyulai Gaál János szer­zeményeiből. — 23,20: A mai dzsessz. A Singers Unlimited vokálkvartett felvételei. 3. MŰSOR 9,00: Kamarazene. — 9.45: Zenés játékokból. — 10,30: Bar­tók kórusmüveiből. — 11,05: Szimfonikus zene. — 12,22: He­rényi Eszter hegedül, Kiss Gyu­la zongorázik. — 13,07: Az év kiemelkedő dzsesszhangverse­nyeiből. — 14,00: A lillafüredi íróhét 1933-ban. — 14,28: Fauré: c-moll zongoranégyes. — 15,00: André Chémier. — 15,35: Zene­kari muzsika. — 16.55: Labirin­tus. Zenei rejtvény fiatalok­nak. — 17,10: Veress Sándor népdalkórusaiból. — 17.30: Kül­politikai arcképcsarnok. — 18.00: Magyar fúvósok. Zenés beszél­getés Pongrácz Péter oboamű­vésszel. — 19,05: Drámajáték. — 19,35: Hóolvadás. — 19,40: Kapcsoljuk a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszusi termét. Mesterbérlet. — A Ma­gyar Rádió hangversenysoroza­ta VII/3. — Jandó Jenő zongo­raestje. Közben: kb. 20.20: Egy víkendház lakói. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folyta­tása. Kb. 21,20: Szimfonikus táncok. — 22.07: Achilles pajzsa. Válogatás Wystan Hugh Auden verseiből. — 22,37: Reneszánsz vokális muzsika. XXX 17. rész. Németország zenéje a reformá­ció korában. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. — 17,05: Népi muzsika. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. A tar­talomból. Egészségünk. Dr. Ko­vács Lajos előadása a fájda­lomcsillapítókról. — Holt sze­zon? (Szilágyi Mária; — A szer­ződéskötő GMK hiányzik (Pál- fi Balázs) — ..Kézbesített üd­vözletek” (Kolláth .Adrienne) — Billegő mérleg (Haskó József). — 18.00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírössze­foglaló. Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István) MAGYAR TV 9,55: Tv-torna. (sz., ism.) — 10,00: Luther. Amerikai film. (sz.. ism.) — 11,45: Képújság. 15,45: Hírek. -1- 15.50: A zöld erdő meséi. Amerikai rajzfilm­sorozat. 13. (bef.) rész. ,,Paddy álompalotát épít.” (sz.) — 16,15: Életet az éveknek. Nyugdíja­sok műsora. — 16,50: Egy isko­la története: Sárospatak. 3. rész. „Iskolának lenni kell. . .” (sz.) — 17,25: Képújság. — 17,30: Sportmúzeum. A magyar úszó- sport nagy öregje. — 17,50: Reklám. — 17,55: Slágerbarát­ság. A november 7-i műsor győztes dalai, (sz.) — 18,15: Mi­lyen partnerek vagyunk? — Az NDK-ban. — 18,45: Tv-tükör. Szecskő Tamás jegyzete. — 18,55: Reklám. — 19,10: Tv-tor­na. (sz.) — 19,15: Esti mese. (sz.) — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — 20,00: Wagner. Angol—ma­gyar filmsorozat. 10/1. rész. (sz.) — 21,00: Stúdió ’83. A tele­vízió kulturális hetilapja, (sz.) — 22,00: Felkínálom — népgaz­dasági hasznosításra. — 22,40: Tv-híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 20,00: Tizenhárom testőr a bürokrácia ellen. Jugoszláv rajzfilm, (sz.) — 20,25: Gorilla, G. Gorilla. Angol dokumentum­film. (sz.) — 21,00: Tv-híradó 2. (sz.) — 21,20: Kertünk, udva­runk. Riportfilm. (ism.) — 21,40: Ütőn. NSZK filmsorozat. Ellbi- tangolt kamionok, (sz.) — 22,30: Képújság. ROMAN TV 15,05: Fiatalok klubja. — 15,25: Diákfórum. — 16,00: Ál­lattenyésztésről. mindenkinek. — 16,20: Rajzfilmek. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,40: Velazquez. Tv- játék. — 21,55: Stop egy perc­re. — 22,05: Zeneszó. — 22,15: Tv-híradó. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskolatévé. — 9,20: Au- tósok-motorosok magazinja. — 9,50: L. Petrasko: Ebben a városban, ebben a pillanatban. Tv-játék. — 11,15: Iskolatévé. — 11.40: A rendőrség nyomoz. — 11,45: Beszélgetés a szamo­vár mellett. 6. lecke. — 12,15: Hírek. — 15,20: Hírek. — 15,25: Iskolatévé. — 15,50: Tudomány és technika. — 16.45: Fejezetek a tudomány és a technika tör­ténetéből. — 17,25: Kelet-szlo­vákiai magazin. — 17,55: Autó- sok-motorosok magazinja. — 18,30: Mezőgazdasági magazin. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A nagy fő­nök. Francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Finn­ország—Svédország jégkorong- mérkőzés összefoglalója. — 23,30: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: HOSSZÚ VÁGTA (magyar- amerikai) Nyíregyháza Béke mozi: EGY ZSENI, KÉT HAVER, EGY BA­LEK. Ea. k.: 9 és 11 óra. A SZELÍD VADNYUGAT (ameri­kai) Ea. k.: 16 óra. Kortárs filmművészet reprezentatív al­kotásai! A HALÁL ANTONIÖ- JA (18 éven felülieknek, brazil) Ea. k.: 18 és 20 óra. Nyíregyháza Móricz mozi: A TÚLÉLÉS ÁRA (14 éven felü­lieknek, NSZK—francia) Kisvárda mozi: HÉ ÉLET ,(finn) Mátészalka mozi: EXCALI­BUR I—II (16 éven felülieknek, ír) Ea. k.: 17,30 óra. Fehérgyarmat: GYILKOSSÁG A TAJGÁN (szovjet) Nyírbátor: ESKÜVŐ (14 éven felülieknek, amerikai) Vásárosnamény: zártkörű ar­chív filmklubi előadás- 18,15 órai kezdettel. 20. kedd. 15,30 A BÁTORT ADVENT. Váci. Hegnyílt 1983. november 9-én a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár MODELLHÁZA Nyírbátor, Szabadság tér 13. Fonal, szövet, konfekció, darabáru, import illatszer nagy választékban. (Bp. 995) FEJLESZTÉSEK A MEGYÉBEN Korszerűsödött az úthálózat Szabolcs-Szatmár megye or­szágos közúthálózatának jelen­tősége 1945-től megnövekedett. Napjainkban a megye főútjáit nagy forgalom terheli, melyen belül számottevő a nehézjár- mű-forgalom részaránya. Az első ötéves terv már előirá­nyozta az úthálózat szélesíté­sét, sőt egy új útszakasz épí­tését is, mely Nyíregyházát Beregsuránnyal kötötte össze. Ez a mai 41. sz. főút. 2051 KILOMÉTERNYI ÜT 1965-re 15 éves úthálózat-fej­lesztési programot dolgoztak ki, melynek időarányos része 1970-ig következetesen megva­lósult. Az 1970. évi tiszai árvíz megakadályozta a program hát­ralevő részének végrehajtását. Az alapvető cél az volt, hogy 1980 végére kialakuljon a me­gye országos közútjainak meg­közelítően végleges hálózata. Ez megvalósult és a jelenleg mintegy 2051 kilométeres háló­zat bővítése már csak minimá­lis mértékben várható. Nyíregyháza úthálózata jel­legzetesen sugaras rendszerű. Központjába, a Kossuth térre fut be a négy főúton kívül a Nyíregyházát Nyírbátorral ösz- szekötő út is. A város útháló­zatának folyamatos átépítése az 1970-től — a rohamosan nö­vekvő forgalmi igények kielé­gítése céljából — a fejlesztési programnak megfelelően, 1971- ben megkezdődött. Ez a prog­ram 1990-ig tart. A nyíregyházi országos köz- úthálózat fejlesztésének főbb céljai a következők: a városba bevezető főútvonal-hálózaton levő 3 szintbeni közúti-vasúti kereszteződés megszüntetése; a rossz vonalvezetésű főút­hálózat átépítése, különös te-; kintettel a 4. sz. főútra: az alsóbb rendű úthálózat elégte­len teherbírásának megszünte­tése és a kőburkolatok kiikta­tása : a korszerűsítések és a ta­nácsi úthálózat felújításának összehangolása térben és idő­ben; a kialakítandó egységes városi. úthálózaton összehan­golt forgalomirányító jelzőbe­rendezések rendszerének meg­valósítása. KISKÖRÜT — NAGYKÖRŰT A fejlesztési elképzelések megvalósítása a Szarvas utca, valamint a Széchenyi utca fel­újításával kezdődött. Az első nagyarányú fejlesztési munka V _____________ Az orvosi gyakorlatban az el­múlt évek során egyre nagyobb terel hódított az ultrahang', mind a betegségek felismerésében, mind a gyógyításban. Ultrahangnak a másodper­cenként húszezernél nagyobb rezgésszámú, emberi füllel már nem hallható mechanikai rez­gést nevezzük. Ilyen rezgést ultrahang-generátorral lehet lét­rehozni. Ez a készülék a rend­szerint nagy frekvenciáiű villa­mos rezgéseket piezoelektromos kristály segítségével alakítja át mechanikai rezgésekké. Az ult­rahangos vizsgálat során az ultrahang-generátor keltette me­chanikai rezgések a testre he­lyezett kezelőfpjből a testbe ha­tolnak. és szerveinkben, szöve­teinkben csaknem egyenes vo­nalban terjednek. Mihelyt va­a 4. sz. főút bevezető szaka­szának korszerűsítése volt a IV. ötéves terv időszakában. A program következő lépéseként egy felüljáróval és 2 kilomé­teres útszakasz átépítésével a 36. sz. tiszavasvári főút és a záhonyi, valamint a szerencsi vasútvonal szintbeni kereszte­ződése szűnt meg. A korszerű­sítés eredményeként csökkent a nyékládházi kavicsbányából Nyíregyházára irányuló igen jelentős közúti szállítás idő- szükséglete, ugyanakkor zavar­talan lett a kertvárosjellegű nyugati lakótelep és a város- központ közötti forgalom le­bonyolítása is. A városi tanács beruházásá­ban megindult a városi Kis­körút és Nagykörút építése is. Megvalósult a Nagykörútnak a MÁV-állomástól a Marx térig terjedő szakasza. A körút ke­leti szakaszát a 4. sz. főút kor­szerűsítésével együtt építet­ték ki. KORSZERŰSÍTÉS A VÁROSOKBAN A tervezett fejlesztés utolsó üteme a 38. sz. főút (tokaji) bevezető szakaszának átépítése és a záhonyi vasútvonal szint­beni keresztezésének megszün­tetése. Ez már VII. ötéves ter­vi feladat. Mátészalkán az útügyi szer­vek fő törekvése az volt, hogy a város hosszú távon is kor­szerűnek tekinthető és városi főútnak minősülő úttal rendel­kezzék A 49. sz. főút rendkí­vül rossz vonalvezetésű volt, így új nyomvonalon való ki­építése ígérkezett célszerűnek. Az átépítéshez a tanácsi szer­vek jelentős anyagi támogatást nyújtottak, melyért cserébe a lakásépítkezésekhez megfelelő teret és új főutat is nyertek. Kisvárdán a fejlesztési elkép­zelések során első helyre ke­rült a 4. sz. főút korszerűsíté­se, mely kedvezőtlen vonalve­zetéssel haladt át a városon. Figyelemmel az átmenő forga­lomra, az új nyomvonal elke­rüli a várost. Kisvárdára az át­menő utak jellemzők. A vá­ros térségében eddig elvégzett korszerűsítések több elégtelen szélességű és nem megfelelő vonalvezetésű alsóbb rendű út­ra nem terjedtek ki. Ezeken az utakon a közúti igazgatóság a burkolatmegerősítési program keretében és fokozott fenntar­tással kívánja a növekvő for­galom biztonságát fokozni. Az anarcsi út szintben ke­resztezi a záhonyi vasútvona­lat a város belterületén. Az út vonalvezetése, szélessége, bur­kolatának állapota kifogásta ■ lamilyen felületbe ütköznek, egy részük visszaverődik, s a visszhangot a műszer érzékelő­je felfogja. villamos jelekké alakítja, és a készülék képer­nyőjén kirajzolódik a vizsgált tárgy — a test — belsejének a szerkezete. Az ultrahang tehát mintegy feltérképezi a test bel­sejében lévő szervek és felüle­tek helyét, alakját, sőt elmozdu­lásait is. Az ultrahang segítségével a terhességet már korán, a hato­dik-nyolcadik héten felismer­hetjük, megállapíthatjuk a mag­zatok számát, vagyis az iker­terhességet. megmérhetjük a magzat nagyságát és koponyar méretét, amiből az érettségre lehet következtetni. Meghatá­rozhatjuk a magzat fekvését is - fejjel lefelé, vagy felfelé he- lyezkedik-e el — és azt. hogy hol van a méhlepény helye. Bár az orvostudományban az ultrahangot először a nőgyógyá­szok alkalmazták, ma már más szakterületen is élnek ezzel a veszélytelen módszerrel. Példá­ul a szívgyógyászok ultrahang­gal is vizsgálják a szivet, mert kimutatható vele, hogy egész­ségesen vagy kórosan műkö- dik-e. van-e szívbilientyúhiba. vaííy káros mennyiségű folya­dék a szívburokban. A szemé­szek a szem alakját, nagyságát, az ideglíártya leválását és a szembe hatolt idegen testek he­lyét állapítják meg ultrahang­gal. Nagy jövőt jósolnak az ultra­hangnak a mell- és hasüregi daganatok felismerésében, sőt a jó és rossz indulatú daganatok elkülönítésében. Ily módon mű­tét nélkül lehetne a daganatokat a test mélyebb részein is felis­merni, sőt pontos helyének tu­datában röntgen- és radioaktív sugarakkal kezelni. Képünkön egy új típusú ultrahangos keze­lőberendezés látható. (KS fotó: Hauer Lajos felvétele) lan, mégsem képes feladatát ellátni a napi mintegy 7 óra időtartamú sorompózár miatt. Ezért itt közúti felüljáró épí­tését tervezik. Ez viszonylag sürgős feladat, mivel jelenleg a forgalom folyamatos fenntartá­sa nem lehetséges, ami külö­nösen a város déli részén levő kórházat és ipartelepet, továb­bá a Kisvárda és Vásárosna­mény közötti forgalmat érinti hátrányosan. Nyírbátor részben sugaras rendszerű országos közútháló­zatára elsősorban az átmenő forgalom a jellemző. Az útügyi szervek, a városfejlesztési prog­rammal összhangban, az V. öt­éves tervben dolgozták ki Nyír­bátor közúthálózatának fej­lesztési programját. Ez egyet-, len korszerűsítést irányoz elő: a rossz vonalvezetésű debrecen —mátészalkai főút új nyomvo­nalra helyezését. VásáFQsnaményban a közúti igazgatóság még a III. ötéves tervben elkészítette az akkori nagyközség országos közúthá­lózatának fejlesztési program­ját. E program tervszerű vég­rehajtása során még a IV. öt­éves terv időszakában korsze­rűsítették a városban levő Kraszna-hídat. a Rákóczi utat, a Kossuth és a Kisvarsányi ut­cát. Fehérgyarmaton az országos közúthálózat fejlesztésére a IV. ötéves tervben készült prog­ram. Ennek legfontosabb feje­zete volt a kedvezőtlen vonal- vezetésű tiszabecsi főút át­építése, amely még a IV. öt­éves terv időszakában befeje­ződött. A város alsóbb rendű úthálózatánál a pályaszerkezet megerősítésére és a kereszt- metszet kisebb bővítésére az V. ötéves tervben került sor. CSÚCSIDŐ ÉS PARKOLÄS Szabolcs-Szatmár megye hat városában az országos közút- ' hálózat túlnyomó része 1982-ig a forgalmi igényeknek megfe­lelően átépült. A városi belte­rületeken levő szintbeni vasúti kereszteződések azonban még mindig akadályozzák a forgal­mat; ez a gond felüljárók épí­tésével szüntethető meg. A me­gye városaiban továbbra is gond a csúcsidőbeli forgalom lebonyolítása és a parkolóhely­hiány. E problémák megoldá­sa csak hosszú távon várható. Molnár György— Bodó Barna Nyíregyházi Közúti Igazgatóság A kaktusztüskék szerepe Nyugatnémet kutatók raszter- elektromikroszkóppal vizsgálták a kaktuszok tüskéinek szerepét a növény életében. Megállapí­tották, hogy némely kaktusz tüskéi nemcsak az állatok elle­ni védelemre és — mint finom szőrök — a vízpárolgás megaka­dályozására szolgálnak, hanem vízszerző szerepük is van. Ezek­nek a kaktuszoknak a tüskéi sűrűn egymás mellett fekvő, mikroszkóp finomságú sejtcsö- v ékből állnak, amelyeknek a felszínen hajszálfinom nyílásuk van. A hajszálcsövecskék rend­szere a harmatot, sőt a ködöt is beszippantja, és a növény testé­be vezeti. Szeletelve szaporább A háztartási munkát ma már számtalan hasznos gép könnyíti meg. Ezek egyike a szeletelőgép. annak is az elektromos üzemű változata. A szeletelőkészülé­keknek számos előnyük van. Például a kenyérpirításnál cél­szerű, ha a szeletek egyenletes vastagságúak, de a szeletelőgé­pek a meleg és a hideg szend­vicsek készítésénél is jól hasz­nálhatók. E gépekkel természe­tesen sokféle más élelmiszert is szeletelhetünk, például tisztított zöldségféléket, egyes gyümölcsö­ket. és persze húsféléket, felvá­gottakat. A gépi szelteléssel ta­karékossági szempontokat is ér­vényesíthetünk. mivel azonos mennyiségű élelmiszer vékonyra szeletelve jobban hasznosítható. Képünkön egy nyugatnémet gyártmányú. szívógumi-talpak­kal az asztalra erősíthető szele­telőgépet láthatunk. Vízhűtéses védősisak Amerikai kutatók olyan víz­hűtéses sisakot fejlesztettek ki, amelyben magas hőmérsékletű környezetben is lehet veszélyes és figyelmet kívánó munkát vé­gezni. Ilyen helyzetbe kerülhet­nek a helikopteppilóták. az au tóversenyzők stb. Az új sisa.1 könnyű poliuretán béléséber csőjáiratok vannak, amelyekber hűtővíz kering. A vizsgálatok szerint az új sisak meleg kör­nyezetben jelentősen csökkenti a test hőfokának, valamint a- szív ritmusának az emelkedését. Egy konkrét kísérletben — 49 Ceisius-fokú és 70 százalékos re­latív nedvességű levegővel kö­rülvéve — a sisak viselője csak egy óra leforgása után kezdett izzadni. Repülőtér— műanyagból A természeti kincsek kuta­tói és feltárói számára gyak­ran lakatlan vidékeken kell kisegítő repülőtereket létre­hozni, hogy minél hamarabb odaszállíthassák a munká­jukhoz szükséges gépeket és anyagokat. Ilyen esetekben ugyanis — úthálózat hiányá­ban — a légi szállítás az egyetlen lehetőség. A Du Pont cég kutatói a kisegítő repülőterek gyors előteremtésére különleges anyagot állítottak elő. Az anyag voltaképpen egy mind­két oldalán neoprénnel réte­gezett nylonszövet, amelyből 26x26 méteres darabokat ra­gasztanak Össze. A kiszemelt, némileg el­egyengetett terepre ejtőer­nyővel dobják le a neopréne- zett nylontekercseket. Egy- egy tekercset 20 ember 15—20 perc alatt megfelelően szét tud teríteni. A szétterített anyagra már leszállhatnak a gépek. Az új anyag élettarta­ma mostoha körülmények kö­zött is három év. Repülőte­reken kívül utak kiképzésére is használható. Termetes kígyók Az óriáskígyók főleg trópusi és szubtrópusi területek lakói. Földön, sziklákon, fákon, bar­langokban, homokban, sőt víz­ben is élnek. Színük különböző. Az egyik legismertebb faj, a vi­lágos tigrispiton egyszerű, s még­is nagyon feltűnő színezetű. Ugyancsak igen egyszerű a nagy anakonda színezete is. Az emberi civilizáció terjedé­se, az urbanizáció, a vadászat és a kereskedelem kiterjedése és módszereik tökéletesedése az óriáskígyókat is megritkította. Ma már az ún. Vörös Könyvek­ben melyek a veszélyeztetett ál­latfajok helyzetét regisztrálják — egy sor óriáskígyófajt talá­lunk. Az óriáskígyókat bőrükért ejtik el. Cipőket, táskákat, dísz­tárgyakat stb. készítenek belőle. A kígyóbőr keresett cikk volt. helyenként ma is az. Úgy becsü­lik, hogy évente egy egyenlítő körüli övét lehetne készíteni a forgalomba kerülő kígyóbőrök­ből. A tiltó rendszabályok miatt ma már sok bőr illegális utakon kerül a nemzetközi kereskede­lembe. Több helyen a kígyóhús kedvelt táplálék. Dél-Amerika. Dél-és Nyugat-Afrika. Dél-Ázsia egyes vidékein az óriáskígyókat háziállatként tartják, mert az egereket és a patkányokat el­pusztítják. Veszélyesek-e az óriáskígyók az emberre? Csak öt faj van. amelynek nagyra nőtt alakjai veszélyeztethetik az embert: az óvilági sziklapiton, a tigrispiton és a kockás piton, valamint az újvilági két anakonda. Emberre azonban csak a legritkábban tá­madnak. Ultrahang a gyógyászatban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom