Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

1983. december 16. Kelet-Magyarország 3 Á intha önérzetet sértett volna a felvetés, olyan heves reagálást váltott ki, amikor a közelmúltban a megyei munkásmozgalom­történeti bizottság kibővített ülésén megfogalmazódott a kérdés: mi lehet az oka an­nak, hogy a szűkebb régiók munkásmozgalmát feldolgo­zó történeti munkák látszólag nem váltanak ki kellő vissz­hangot a közvéleményben. nem épülnék be gyorsan és szervesen az iskolai életbe? Könnyen sebezhető a kérdő­jeles állítás, ám. az ellenke­zőjét sem egyszerű bizonyí­tani. Igaz. Szabolcs-Szatmárban is tudunk arra példát, hogy a munkásság, szegényparaszt­ság küzdelmét dokumentu­mokban utókor elé táró kö­tetek gyorsan gazdára talál­tak, néhány iskolában forgaé tásukra honismereti szakkö­rök alakultak lelkes tanárok ösztönzésével, a szervezett pártoktatásban részt vevők­nek pedig egyenesen tan­anyag lett, amit a helyi mun­kásmozgalomról eddig sike­rült feltárni. A további kutatómunkára hivatottak szakmai önérzetét azonban érthetően sérti, ha az elvégzett munkájuk hasz­nosságát, hatékonyságát meg­kérdőjelezik, mint ahogy azt sem vehetik 'jó néven, hogy eddig az országos szakmai közvélemény látókörén is többé-kevésbé kívül marad­tak ezek a nagy ügyszeretet­tel formába öntött kiadvá­nyok. S ez már nem egyetlen megye gondja, hanem vala­mennyié. Az országos kritikai vissz­hanggal tehát nem lehetünk elégedettek. Számos segéd­eszköz hiányának megszünte­tése is lendületet adhatna a múlt búvárainak. Hiányzik egy friss, részletes helytörté­neti bibliográfia éppúgy, mint az Akadémia által ki­dolgozott és elfogadott egy­séges történeti dokumentum­kiadási szabályzat. A közelmúlt története iránt napjainkban megnőtt az ér­deklődés, s az utóbbi évtize­dek dokumentumait őrző me­gyei pártarchívumok a fel­táró munkálatok elsődleges műhelyei, melyek azért nem nélkülözhetik a múzeumok, levéltárak segítőkészségét, együttműködését. A munkás­mozgalom-történeti kiadvá­nyok sorát a Magyar Tanács- köztársaság helyi eseményei­re emlékező, a felszabadulást, földosztást, újjáépítést tag­laló kötetek nyitották meg. Ezeket követték megyénként eltérő arányban a dokumen­tumkötetek, a visszaemléke­zés-. valamint életrajzgyűjte­mények. Átfogóan az eddig megje­lent kötetekről az állapítha­tó meg. hogy színvonalbeli, felfogásbeli különbségek ta­pasztalhatók olvasásukkor. Ahol a helvi tudományos bá­zis nagyobb — a közelben egyetem, főiskola működik —. ott az érezhető a kiadvá­nyok igényességén, megala­pozottságán is. Megyénkben a munkásmozgalom-történeti bizottság megalakításával ka­pott úiabb lendületet a fel­dolgozó munka. E lőkészületben van a har­madik. A források se­_ gítségével az 1890-és évektől 1948-ig kísérhetjük majd nyomon a szabolcsi szegény nép sorsfordulóit. A távlati cél, hogy feldolgozá­sok, tanulmányok szülessenek ezekről az évtizedekről. Más megyékben szintén hasonló tervek megvalósításán mun­kálkodnak. Ha tudományos­ságra törekedve sikerül a he­lyi sajátosságokat felmutatni, n közelmúlt kutatóműhelyei­ben sűrűsödő alkotóerőt or­szágosan összefogni, akkor a helytörténeti kiadványok az eddigieknél még hasznosabb hozzájárulások lehetnek > ha­zai kutatásokhoz. K. G. SZÁMÍTÓGÉP AZ ISKOLÁBAN. A nyíregyházi Bánki Ilonát Szakközépis­kola az Országos Pedagógiai Intézettől kapott számítógépei. A matematikai szakkör tagjai Kosa József szaktanár irányítása mellett gyakorolnak a géppel, egyszerűbb programokat készítenek. (Elek Emil felvételei NYlRStG MÁRKA Augsburgi S-modell Készül legújabb divat sze­rint női kosztüm, blézer, szoknya, blúz a franciáknak, az osztrákoknak. NSZK-cé- gek megrendelésere. s al­kalmi női dívatruhák a leg­különbözőbb nyugati cégek igénye szerint, melyek meg­vásárolhatók New Yorkban, a női divat fővárosában Pá­rizsban. Brüsszelben, Mün­chenben és másutt. Ágházi Gyula, a Nyírség Ruházati Szövetkezet elnö­ke elmondta: november lő­re sikeresen teljesítették idei tőkés exporttervüket. Év vé­gére 43.5 milliós .bevételre számítanak a tőkés exportból Pillanatnyi megállás sem lehet, mert diktál a piac. S ha egyszer márka lett a Nyír­ség a tőkés országokban, ak­kor, ha új vevők is jelent­keznek. s új. magasabb igé­nyekkel lépnek fel. ki kell elégíteni, ha versenyben a kariak maradni. Ennek igyekeznek megfelelni a nyíregyházi szövetkezet ve­zetői, dolgozói. — Nem zárkózhatunk el Különösen akkor nem, ha új partner jelentkezik, aki a jobb minőséget meg is fizeti — fűzi hozzá az el­nök. — Űj partnerünk lett az S-modell. Nem azonos a magyarral. Ez az NSZK-beli Augsburgban lévő cég. amelynek 1984 március vé­géig nyolcezer női ruhát gyártunk. Erről a szerződést aláírtuk. Szövetkezetünkben már szalagon vannak azoic a ruhák, amelyekből decem­ber végéig 1500-at kiszállí­tunk. — magyarázza Ágházi Gyula. Szabályozók '84 Nézzük a főkönyvet! VAN-E SZÖVETKEZETI GAZDA, AKI NE TUDNÁ: 1984. JANUAR EL­SEJÉVEL A MŰTRÁGYA ÁRA ÁTLAGOSAN 16 SZÁZALÉKKAL. A ME­ZŐGAZDASÁGI GÉPEK ÄRA 3 SZÁZALÉKKAL, A KEVERÉKTAKARMÁ­NYOK ÁRA ÁTLAGOSAN 6 SZÁZALÉKKAL EMELKEDIK. EZT MA MAR MINDENKI TUDJA, DE AZT IS, HOGY A MEZŐGAZDASÁG! TERMÉKEK TERMELŐI ÁRAI ÁTLAGOSAN 4,4 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDNEK. volt. január 1-től 12 százalék lesz. 90 millió forint áruérté­kesítés után ez a plusz — mármint a 7 és 12 százalék különbözete — 4,5 millió fo­rint. Tiszta pénz. És mostki- számíthatjuk, milyen többlet- bevételt érhetünk el a külön­böző termékeknél. A' számítás. a különböző adatok összevetése türelem­játék, de égy gyakorlott köz­gazdásznak, mint Győriné- nek, nem okoz gondot. Mivel a tarpái termelőszövetkezet a megye egyik legnagyobb tej­termelő gazdasága, először ezt vizsgálják. — A tej literenkénti árki­egészítése egy forintról egy forint 60 fillérre emelkedik. Idén termelőszövetkezetünk 1 millió 800 ezer liter tejet értékesít és ettől jövőre re­méljük, többet termelünk. De ha csak a bázist vesszük ala­pul, akkor is a pluszbevétel tejből l millió 100 ezer fo­rint. Vágómarha-értékesítés­nél húskilogrammonként 2 forint 20 fillér többlettel szá­molhatunk. M st 450 tonna húst értékesítettünk Válto­zatlan hüsértékesítes mellett a többletbevétel 900 ezer fo­rint. Berétel, kiadás A papíron osztás és szor­zás, számok oszlopa gyűl. Ki­derül, új áron a gaboya (bú­za és kukorica) szintén egy­millió többletet jelent. Vég­eredményben. ha a kedvez­ményeket és az üj árakat fi­gyelembe vesszük, akkor 7 AZ ELEKTERFÉM SZÖVETKEZET éves terve 10 millió fo rint. Egyik jelentős partnerük a Ganz Műszer Művek. Ba logh Mihályné cs Kovács Andrásné a Ganz részére mérő­műszer részegységeket szerel. (Jávor László felvétele) millió 400 ezer forint lehet, az a pluszbevétel, amelyre 1984- ben Tarpán számíthatnak. Ennek ellentéte viszont az el­vonás, az ipari eredetű anya­gok árának növekedése, — Kezdjük mindjárt a társadalombiztosítás 10 szá­zalékos növekedésével. A mi bérfelhasznáiásunk éves szin­ten durván 32 millió forint. a társadalombiztosítás tehál 3,2 millió forinttal növekszik. Nagy tétel továbbá a műtrá­gya. Ebbő! idén a felhaszná­lás 4 millió 500 ezer formt körül volt, új áron a kiadá­sunk jövőre 5 millió forint körül lesz. Ilyen alapon nö­vényvédő szerre a többlet- kiadás félmillió forinttal, a tápok, takarmányok, kon- eentrátumok kiadása 600 ezer forinttal nő. Oda kell figyelni — Más nincs? — Sajnos van. Megszűnik példátil az energia ártámoga­tása, ez bennünket 900 ezer forinttal érint. A technikai eszközök, gépek árnövekedé­se — főként a szabadáras ré­szen — elvihet további egy­millió forintot. Végered­ményben hat-, hat és fél mil­lió forint többletkiadással számolhatunk. Ha tehát ösz- szevetjük az új szabályzók alapján a számunkra kedve­ző és kedvezőtlen pénzügyi hatásokat: akkor a hétmillió 400 ezer többletbevétel lehe­tőségével szemben hat és fél milliós kiadás áll. Ha még ehhez azt is hozzáadjuk, hogy a‘termelési adófizetés válto­zik, esetünkben mintegy 600 ezer forint többletbefizetés­sel, úgy jövő év végén nuli- szaldóval zárhatunk. Az okfejtések, számítások, a gyakorló közgazdászok köz­lése alapján, ázinte azt «f lát­szatot keltik: mégsem lesz­nek olyan szigorúak az új esztendőben a gazdálkodást befolyásoló tényezők. —• Ez csak részben igaz. Miután a mi feladatunk a termelés növelése, a-jövedel­mezőség javítása, nagyon oda kell figyelni, hogy az való­ban meg is valósuljon. Ve­gyük példaként a vásárláso­kat. Nem lenne ésszerű, ha az ismételt áremelések miatt csökkentenénk a műtrágya-. a növényvédőszer-, az anyag- avagy gépalkatrész-f elhasz­nálásunkat. Ezek — a már kialakult mennyiségben és most már magasabb áron — szükségesek, ezek nélkül tét - melni nem lehet A szigorúság tehát abban van. hogy azonos mennyisé­gű anyaggal, eszközzel kell többet termelni és ahol le­het. úgy takarékoskodni, hogy a hatékonyság ne csök­kenjen. Az új szabályzók alapján a jövedelmezőség bármikor veszélybe kerülhet, úgy is. hogy az időjárás, de úgy is, hogy a munkaszerve­zés vagy a végzett munka okoz a termelésben kiesést. Az árutermelés szinten tartá­sának, növelésének emberi oldalát tehát erősíteni szük­séges ... A szabályzókról, az árak alakulásáról, a gazdálkodók feladatáról ki-ki a maga te­rületéről vett példák alapján hosszan és sokat tudna be­szélni. Nem ez a fontos most. A jót és a jobbat keresve úgy kell számolni, hogy nyer­jen az állam is. a gazdaság is. Senki se fizessen rá arra a boltra, amelyben vevők és eladók egyaránt vagyunk. Seres Ernő Igyekeznek azonban meg­tartani a régi vevőket is. Jó partnere a Nyírség Ruháza­ti Szövetkezetnek a Lutz Teutioff NSZK-beli cég. Ré­szükre 1984-ben mintegy 36 ezer darab különleges igény szerint készülő női ruhát és blézereket gyártanak. A Nyírség elnöke a napokban tért haza a cégtől, s úgy ta­pasztalta. hogy a termékeik­kel elégedettek. Ezt újabb szerződés aláírásával igazol­ták. — A tőkés exportpiac bő­vítése azonban megköveteli, hogy szövetkezetünk sürgő­sen gondoljon 'a termelési kapacitások bővítésére is. Rugalmasan és gyorsan kell, .cselekednünk. A tiszabercetí Bessenyei György Tsz-sze! kooperációban 1984 január­jában egy 50 munkást fog­lalkoztató üzem kezdi meg a termelést. Itt tsz-asszonyok gyártják majd tőkés export­ra a ruhákat. Ennek az üzem­nek a gépparkját szövetkeze­tünk egyik NSZK-beli part­nere biztosítja, s érte termé­szetben, vagyis ruhákkal fi­zetünk — mondja a szövetke­zel elnöke. (f. k.) KlSZ-titkárok továbbképzése Nyíregyházán A jövő év január else­jén kezdődő területi átszer­vezésről. az új irányítá­si rendszerről és az 1984. évi gazdasági feladatokról, vala­mint az eszmei-politikai ne- velömunka aktuális teendői­ről hallgatnak meg tájékozta­tót a KISZ Nyíregyházi járási és városi Bizottságához tarto­zó alapszervezetek titkárai. A december 16-án, a sóstói po­litikai képzési központban sorra kerülő konzultáción szó lesz az ifjúsági mozgalom szervezeti életének kérdései­ről, az értékelő és a tervező taggyűlések lebonyolításáról, valamint a tavasszal sorfa kerülő küldöttgyűlések szer­vezéséről. I ostanában nem kérik jég­gel a szörpöt az új megyei.művelő­dési közpon klub- kávéházában. Nem. is kell, mert mire a pulttól az asztalig ér a pohár, megáll benne a szívószál. Emlékszem egy nyilatkozatra, ami még az épület át­adása előtt hang­zott el: „Olyan hangulatos, barát­ságos környeze­tet szerettünk volna kialakítani ahol szívesen le­ül egy kávé. vagy egy pohár ital mel­lé bárki, aki erre jár. Ezért tervez­tük ide középre ezt a körülőkét is. hogy kisebb ba­ráti társaságok, a szélére rakott pár­nákon - oldottabb hangulatban be­szélgessenek". A liangulat’ennek el­lenére fagyos, mert mint a már klasz- szikusnak számí­tó Mici mackóból tudjuk: télen na­gyon hideg van .. . Valaki azt mond­ta, hogy azért van hideg a művelő­dési központban télen, mert nyá­ron tervezték. Ko­molytalan meg­nyilatkozás Mér_ tékadó köröktől tudom, hogy egy ilyen nagy épületet évekig szoktak ter­vezni. ha nem to­vább. és olyan év ritka a mi éghaj­latunk alatt, hogy ne legye" benne legalább egy tél. Mások azt mond­ják. hogy ilyen a magyar légkon­dicionálás. Télen hűt, nyáron fűt. Ez a szöveg még komolytalanabb, és amellett, hogy lejáratja az iga­zán feddhetetlen építőipart, még- csak nem is szel­lemes. Megint mások szerint az a baj. hogy túl sok lyuk van a házon. Na, ebben már lehet valami. Ott feliil. a púpok két ol­dalán is van négy nagy lyuk. Álmomban kéi óriás voltam. IKarinthy Fri­gyes ?zi bizonyá­ra elnézi nekem), megemeltük a: épületet ezeknéi a lyukaknál fog­va. és elvittük Af­rikába. Majd tavasszal visszahozzuk. M. A. Az új szabályozók időbeni közreadása tudatosan történt, azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy a gazdaságoknak legyen idejük felkészülni, kalkulálni és tervezni. De vajon terveznek-e, készül­nek-e olyan kalkulációk, amelyeknek birtokában köny- nyebbá válhat a jövő évi munka szervezése, a termelés anyagi oldalának rendezése. Tarpán az Esze Tamás Ter­melőszövetkezet három szak­emberével: Esze Zoltán fő­könyvelővel, Győri Endréné közgazdász osztályvezetővel és Varga Elekné statisztikus­sal ezekről a kérdésekről be­szélgettünk. Hosszú távra nem lehet Mindenekelőtt tisztáztuk- a szabályzók módosítása nem egy olyan dolog, amelytől minden közgazdásznak ret­tegni illik. Tény: az lenne az ideális, ha olyan szabályzók készülnének, amelyek hosszú távra szólnak, de ez ma le­hetetlen. A szabályzók évenkénti változását a gaz­daságra ható külső és belső tényezők teszik szük­ségessé. Esze Zoltán főköny­velő mondta: — Nézzük a számokat, mit mutathat majd jövőre a fő­könyv. Bizonyos szempontok­ból az új szabályzó rendszer számunkra — kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet lévén — előnyös. Ez számok­kal bizonyítható. Az alaptá­mogatás eddig 7 százalékos

Next

/
Oldalképek
Tartalom