Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
A Kelet-Magyarország 1983. december 15. (Folytatás az 1. oldalról) sítandó hosszú távú együttműködési megállapodások kidolgozását. A bizottság áttekintette az 1983. évi kölcsönös áruszállítások teljesítését és az 1984. évi árucsere-forgalom előkészítéséből adódó feladatokat. Megállapította, hogy az ez évi kölcsönös áruszállítások értéke előreláthatóan meghaladja a 200 milliárd forintot. Magyarország számára a népgazdaság működéséhez szükséges nyers- és alapanyagok, energiahordozók, gépek, vegyi áruk és közszükségleti cikkek biztosítása érdekében kiemelt fontosságú a Szovjetunióval folytatott külkereskedelem. Értékelve a két ország közötti árucserét, mindkét részről hangsúlyozták, hogy az mennyiségében és szerkezetében egyaránt tükrözi a szükségleteket. Felhívták a figyelmet a külkereskedelmi szállítások felgyorsítására, a termékek minőségének javítására, az érvényes szabványok betartására. Utasították a két ország illetékes szerveit, hogy folyamatos munkával, közös erőfeszítéssel mielőbb pótolják a meglévő lemaradásokat. A tervszerű gazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében lényegesnek tartották, hogy a külkereskedelmi minisztériumok képviselői lehetőleg az év végéig aláírják az 1984. évi árucsere-forgalmi (jegyzőkönyvet. Az ülésszakon az árufuvarozás javítására hozott intézkedéseket értékelve megállapították, hogy tervszerű munkával, az ütemesség javításával csökkennek a vasúti szállításban meglévő feszültségek. Igényelték a vasúti szervezetek és az illetékes vezetők szélesebb körű, közvetlenebb együttműködését. A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az árufuvarozás helyzetét és konkrét intézkedésekkel segíti a szállítási kötelezettségek teljesítését. A jelenlegi ötéves tervben hazánkban a Szovjetunió műszaki közreműködésével 25 létesítményt helyeznek üzembe. Ezek együttes értéke meghaladja az előző ötéves tervben elkészült hasonló létesítményekét. Az együttműködés egyik kiemelkedő eredménye a Paksi Atomerőmű építése. A bizottsági tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy megvizsgálják a lehetőségeket: miként lehetne a második blokk üzembe helyezését a jelenlegi tervhez képest előrehozni. Az ülésszakon elemezték az 1984—85 közötti időszakban bevezetésre előirányzott műszaki-tudományos témák megvalósítását. Megelégedéssel állapították meg, hogy e téren rövid idő alatt lényeges minőségi változásokat sí-- került elérni. Az e téren folytatott együttműködés hatékonyságát igen nagy mértékben növelte, hogy az érdekelt szervezetek a közös munka jelentős részét ma már szerződéses alapon végzik. A bizottság elismerően szólt a megállapodások megvalósításában részt vevő intézmények munkájáról, s kiemelte, a kutatási eredmények gyorsabb hasznosítása, bevezetése, valamint a közösen kifejlesztett új technológiák és berendezések gyakorlati alkalmazásának fontosságát. Mindez elősegíti a népgazdaságok termelési szerkezetének korszerűsítését. A gyártásszakosítás és kooperáció alapján dinamikusan fejlődik az együttműködés a rádióiparban. Ennek keretében a jelenlegi tervidőszakban mintegy 600 millió rubel értékű áru cseréjére kerül sor. Egyre jelentősebbé válik a szellemi export is. A bizottság pozitívan értékelte az építő és útépítő gépgyártásban elért eredményeket. A tárgyaláson kiemelték az építőipari kisgépek gyártásában az együttműködés továbbfejlesztésének fontosságát. Beható eszmecserét folytattak a traktor- és mezőgépgyártási kooperáció — mindenekelőtt a zöldségtermesztéshez, valamint a kémiai növényvédelemhez szükséges gépek kooperációs gyártásának lehetőségeiről. A magyar fél kifejezte érdekeltségét, hogy ezen a területen is részt vegyen a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósításában. Célul tűzték ki a kereskedelmi munka felgyorsítását, valamint azt, hogy az illetékes külkereskedelmi szervezetek a feladatok végrehajtásába is aktívabban kapcsolódjanak be. A bizottság áttekintette a korábbi határozatok teljesítésének helyzetét. Megállapította, hogy az 1984. évi tevékenységének messzemenően elő kell segítenie a két ország 1986—1990 közötti évekre vonatkozó tervegyeztetési tárgyalásait. Ezt a bizottság a most jóváhagyott 1984. évi munkatervében érvényesítette. ★ Nyikolaj Talizin budapesti tartózkodása során Máriái József és Kapolyi László társaságában látogatást tett a Központi Fizikai Kutató Intézetben. A szovjet küldöttség szerdán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. SZÖULI FÜRDÖTÜZ Egy felborult paraffinfőzőbői kicsapó láng tüzet okozott szerdán Szöul egyik három- emeletes nyilvános fürdőjében. A tűzvész következtében tíz nő életét vesztette, to- további tizenkét nő és három férfi pedig megsebesült. „BETONVÉDELEM” Az esetleges terrortámadások megakadályozására kedden nagyméretű betontömböket helyeztek el az Egyesült Államok ENSZ-képvise- letének bejárata elé. Washingtonban a Fehér Házat és a külügyminisztérium épületét már korábban ellátták „betonbiztos védőműver. BEETHOVEN-MÜ Eddig ismeretlen Beetho- ven-művet fedezett fel egy arezzói magánkönyvtárban egy olasz zongoraművész. Carlo Alberto Neri szerint a „Szerenád fuvoíakiséretteT' című művet Beethoven ifjúkorában komponálta. AMERIKAI ÁGYÚZÁS Az amerikai hadiflotta hajói szerda délután 24 órán belül másodszor lőtték a Szíriái hadsereg libanoni állásait a Bejrúttól keletre fekvő hegyvidéken. Első alkalommal a világ legnagyobb tűzerejű csatahajója, a New Jersey is részt vett a sziriai ellenőrzés alatt álló libanoni területek ágyúzásában. Az ismételt támadást azzal indokolták, hogy a sziriai légvédelem tüzet nyitott a felderítést végző amerikai repülőgépekre. Gáspár Sándor előadása a Politikai akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke előadást tartott „A szakszervezetek a szocialista építőmunkában'’ címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, gazdasági, társadalmi életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályániak vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti.— Küldjék vissza Bacsáki tisztelendő urat, mert rossz vége lesz! — morogtak az emberek. A rendőrök a puskás ember köré hátráltak, hagyták, hogy a kisfiú lábát Libus lemossa. majd zsebkendőjével bekötözze, végül feltegye a szamárkordéra a Vak Légiós mellé. — Elvisszük az orvoshoz — mondta. A rendőrök eloldalogtak, némán beszálltak a fekete kocsiba, és elhajtottak a faluból. A puskás ember azonban nem ment velük: megkereste a templomkert kerítéséhez támasztott biciklijét, és elindult vele valamerre a tanyák felé, ki a homokra, arra, amerre az eltévedt tankot oly sokan látták. — Akkor meglesz a bál — motyogta a Vak Légiós Li- busnak, aki nem ült fel a kordéra, csak ment mellette, miközben az őket kísérő emberek arcát fürkészte. Izgatottan tárgyalták a történteket, a rendőrökről folyt a szó, meg arról, hogy a kisfiút agyon is lőhették volna. Mégis, azon csodálkoztak a legjobban, hogy a négy rendőr ilyen hamar itthagyta őket. Régebben az egész falut falhoz állították volna, ha valaki csak egy újjal, nem egy górészállal fenyegette volna őket. Időközben Holocsák is utolérte a szamárkordét. Megragadta Libus vállát, úgy lépett le a bicikliről. — Ha nem jön az a fiú — mutatott Kerczákra —, elfogtak volna mindnyájunkat. — Halkabban — csitította körülpislogva Libus. — Máskor ne dugdossál nekem semmit sem a szállásomon — törölte meg izzadó homlokát Holocsák. — Azt az egy ládát holnap elhozom — nyugtatgatta Libus. — A bál után — tette hozzá még a nyomaték kedvéért. Dg hogy mi lehet abban a ládában, a két fiú, aki mindent pontosan hallott, még találgatni sem tudta. Hakli, a dobos és a Vak Légiós, akik •dicsérték Libus bátorságát, nem törődtek a ládával és a feldúlt, ideges Holocsákkal, „a bál, komám, a bál”, ismételgették felajzva, míg zötyö- gött velük a kordé. A Vak Légiós már hegedült is, de Egymásra utáltán A kelet-európai szocialista országok gazdasági, politikai és kulturális együttműködése történelmi egymásrautalságuk reális kifejeződése. Ezek az országok egész történelmi fejlődésükben hasonló utat jártak. Nagyjából hasonló időben történt meg, mintegy ezer éve, a magyar, a cseh, a lengyel és az orosz állam kialakulása, vagyis a kelet-európai feudalizmus megszerveződése ezeken a területeken. Azóta ezek az országok közös történelmi tájat alkatnak, amelynek fejlődése jellegezetesen eltért a nyugat-európai feudalizmus fejlődésétől. Az Európán belüli fejlődést tekintve ez valójában meg- késettséget jelent, ami világosan megmutatkozott az ipari forradalom és a kapitalizmus terjedése időszakában is. A kelet-európai országokban később, s kevésbé átfogóan és mélyrehatóan játszódott le az iparosítás folyamata a 19—20. században, s így a második világháborút követően nagy eltérésekkel ugyan, de mégis számos közös vonással kezdték meg a szocializmps építését: a keleteurópai országok egymásrautaltsága mindenekelőtt új típusú társadalmi és politikai viszonyaik fejlettsége és gazdasági szerkezetük viszonylagos elmaradottsága közötti ellentmondásból fakad. Kényszerű kohézió sabbrendű formája volt, hiszen nemcsak nagyobb teret engedett az egyes országok saját gazdaságfejlődésének, hanem új távlatokat mutatott gazdasági együttműködésüknek is. A korszakváltásnál, az egyes szakaszok közötti átmenetnél időlegesen érdekellentétek is felmerülhetnek a szocialista országok között, ami azt jelzi, hogy az együttműködés adott formája kimerítette lehetőségeit és új formák kimunkálására van szükség. Az igazság az, hogy az első szakaszban az egyes szocialista országok érdekeinek többé-kevésbé automatikus egybeesését tételezték fel, s maga a nemzeti érdek fogalma nem is nagyon jelentkezett, vagy éppenséggel mint negatívum, mint tehertétel fogalmazódott meg. A második szakaszban, az ötvenes évek végétől azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista országok tartós egymásrautaltsága és együttműködése az egyes országok jogos nemzeti érdekeinek egyeztetését és közös érdekké ötvözését tételezi fel, s hogy az együttműködésre nemcsak a hosszú távú közös érdek, hanem még ráadásul a rövi- debb távú, közvetlen nemzeti érdek kell hogy ^motiváljon. Magyarán, az egyes. országok kétoldalú tárgyalásain és együttműködésén belül szükségképpen jelen kell legyen az éves vagy ötéves terveik teljesítéséből adódó szükséglet is, nem csak a hosszú távú fejlesztés igénye. A szocialista világrendszer kialakulása a második világháborút követően a fent említett belső feltételek miatt, feltételezve az egyes szocialista országok szoros együttműködését, de ebben az irányban hatottak a külső feltételek is, nevezetesen a hidegháború, amely kikényszerítette a szocialista országok erős kohézióját. Az egymásrautaltságnak ebben az első. korai fázisában születtek az iparosítás első nagy eredményei valamennyi kelet-európai szocialista országban. Egyúttal kiformálódott az a nézet — s ez egyben gazdaságpolitikai irányvonal is —, amely a szocialista országokat csak közös vonásaikban tekintette, s nem vette eléggé figyelembe reális különbségeiket, történelmi és földrajzi, de egyúttal társadalmi, gazdasági és kulturális sajátosságaikat. Az érdekellentétek időlegesek A fejlődés második szakaszában, az ötvenes évek végétől, valamennyi kelet-európai szocialista országban a nemzeti-történelmi sajátosságok kerültek előtérbe. Ez az egymásrautaltság új, magaÚj együttműködési formák Az 1949-ben megalakult KGST révén a szocialista országok gazdasági régiója mintegy két évtizedre. 1950 és 1970 között a világ leggyorsabban fejlődő övezetévé vált. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 6,8 százalékkal növekedett a KGST-országok átlagában, s ezen belül megkezdődött a gazdasági fejlettségi szintek kiegyenlítődési folyamata is, hiszen az alacsonyabb szintről induló Románia és Bulgária évi 8,7 százalékkal fejlődött ebben az időszakban az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében. Ugyanebben az időszakban a fejlett tőkés országok átlagosan évi 3,4 százalékkal, a Közös Piac országai pedig 4,7 százalékkal fejlődtek. A szocialista közösségben megjelentek az együttműködés újabb, magasabb szervezettségi formái is, mint 1964. január elseje óta a transzferábilis rubelnek nevezetett valuta, amely a KGST-országok közös fizetőeszköze és mint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, énekelni azért senkinek sem volt kedve. ★ A katolikusok és reformátusok meccsét nem tartották meg, de a bált — este hét órai kezdettel — megrendezték. Az új ember, a tangó- harmonikás nem volt sehol, de egy másik zenészt mégiscsak hoztak, azaz — mint az később kiderült — a Vak Légiós közbenjárásával a zenekarba fogadtak egy bőgőst. Libusnak nem volt ellene kifogása, nagyvonalúan kezelte az ügyet, megértette, miért harcolt annyira a hegedűs a tangóharmonikás ellen. Ha a harmonikás állt volna közéjük, a bőgős maradt volna ki. így aztán a Vak Légiós addig mesterkedett. amíg ő győzött, a bőgős ott támaszkodott a falnál, a dobos mögött. Ám alighogy elkezdték a bált, a dobos arra kérte a bőgőst, hogy álljon messzebb tőle, mert így képtelen ritmust tartani, arról nem is beszélve, * hogy jobban is figyelhetne, mert csak rángatja, tépdesi azt a pár koszos húrt. de nem képes követni Libus utasításait. A Vak Légiós észrevette a zavart, a bőgőst pár szóval kioktatta, hogyan is játsszon, hogyan kövesse őket, aztán maga mellé állította, mondván: a hegedű, meg a bőgő olyan, mint az édestestvérek, ők nem fogják egymást zavarni. Az első szünetben a dobos megkérdezte a Vak Légióst: — Honnan szerezted a bőgőst? — Évekig távol volt — legyintett, és próbált kitérni a válasz elől a Vak Légiós. Haklit ez nem érdekelte, mert úgy ítélte meg: „Ha távol volt. ha nem, bőgőzni, azt nem tud.” De csak nem tágított: — Ki ez az ember? A rokonod? Az apád? Nem volt mit tenni, a Vak Légiósnak válaszolni kellett: — Az apám ... (Folytatjuk) amely vezeti az elszámolásokat. Az együttműködés terén jelentős eredményeket hozott az energiarendszerek összekapcsolása, mint például a Barátság olajvezeték megépítése és a villamosenergiarendszerek összekötése. A 60- as években megjelentek a tagállamok által alapított nemzetközi szervezetek is, amelynek példájaként az ln- transmas és Agromas nevű közös bolgár—magyar vállalkozásokat említhetjük. A kelet-európai országokat sokáig leginkább a kölcsönös termékszállítások kötötték össze, amelyeket ugyan a tervezés szintjén koordináltak, de ez — a hetvenes évek végén — már nem bizonyult elegendőnek. Ezért került sor a komplex program kidolgozására, amely a szocialista országok integrációjának programja. A szocialista országok integrációjának, termelésbeli együttműködésének kétségtelenül elsősorban politikai gyökerei vannak, de feltétlenül kifejez egy növekvő gazdasági szükségszerűséget is, az egymásrautaltságnak minden korábbinál erőteljesebb szükségességét. Amint Lázár György éppen napjainkban, 1983. október 18-án, a KGST 37. ülésszakán Berlinben hangsúlyozta: a romló nemzetközi gazdasági feltételek miatt valamennyi országnak növekvő igénye fokozottabban bekapcsolódni a KGST nemzetközi munka- megosztásába. Persze a gazdasági integráció igénye egy sokkal mélyebb, hosszabb távú folyamatból is adódik, s ennyiben viszonylag független a világ- gazdaság változásaitól. Nevezetesen a gazdasági integráció igénye szükségképpen jelentkezik az extenzív gazdasági fejlődésről az intenzívre való átmenet során, amikor már kimerülnek a kisebb méretű kelet-európai szocialista országok belső forrásai. Magasabb fejlettségi fbkra csak úgy léphetnek — ez még a nagyobb belső gazdasággal és piaccal rendelkező nyugateurópai országok példáján is megmutatkozott —, ha erőteljes szakosítást hajtanak végre és termelésüket nemzetközi szinten integrálják. Ez a termelés belső dinamikájából fakadó szükséglet az, amit rendkívüli mértékben felfokozott a. világgazdasági korszakváltás és a nemzetközi gazdasági feltételek jelentős romlása. Három évtized tanulsága Hazánk a 80-as évek elején is külkereskedelmi forgalmának valamivel több mint felét a szorosan együttműködő hat szocialista országgal bonyolította le, s ezen belül a Szovjetunióval a teljes forgalomnak csaknem egyharma- dát. A világgazdasági korszakváltás is arra késztette a szocialista országokat, hogy az együttműködés új, hajlékonyabb és hatékonyabb formáit keressék, s azokat a makrogazdasági szintről (népgazdaság) átvigyék a mikro- gazdasági szintre (vállalatok) is. E tekintetben még sok nehézség tapasztalható, az új formák kikísérletezése nem megy egykönnyen, de az integrációs folyamat eddigi előrehaladása is megmutatta a szocialista országok gazdaságának önmegújító képességét. Az is megmutatkozott hosz- szabb történelmi távlatban, mintegy három évtized tanulságaként, hogy a szocialista országok közötti érdekkülönbségek átmeneti jellegűek, időről időre felmerülnek és feloldódnak, érdekazonosságuk és kölcsönös egymásrautaltságuk viszont tartós és alapvető jellegű. Ágh Attila, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese
