Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-16 / 270. szám
1983. november 16. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Kétségbeesetten Kétségbeesett asszonytól kaptunk néhány héttel ezelőtt levelet: „adjanak tanácsot, mit lehet tenni ellene, hogy a házi kocsmák megszűnjenek községünkben. Sajnos, nagyon sok család áldozata ennek, mert még hitelben is mérik a pálinkát és amikora családfő megkapja a fizetését, nem haza igyekszik, hanem újra ezekbe a kocsmákba, ahol törleszti a hitelt — amely sokszor 800 forintra is rúg — és újra iszik. Sőt, már egyikmásik házi kocsmáros addig merészkedik, hogy a vasútállomásra is kiviszi az italt és a vonatnál kínálja, de még a fiatalok szórakozóhelyén, a diszkóban is.” Végső elkeseredésében keresett meg levelével bennünket az agyvérzés nyomait viselő középkorú asszony, aki joggal tart attól, ha ilyen feszültségben kell továbbra is élnie, bizony nem sok jó vár rá. további leépülés, még súlyosabb állapot. Ugyanis az ő férje is azok közé tartozik, aki fizetését jór részt a házi kocsmákban hagyja... Jól ismert dolog sajnos, hogy a magyaros vendégszeretethez legtöbbször hozzátartozik az ital. Mint ahogy szólás-mondás is: „erre inni kell”. Inni kell a jó üzletre, a jó ebédre, a viszontlátásra, a jutalomra és még sok-sok mindenre üríteni kell a poharat annak is, aki éppen nem szereti az italt vagy nem bírja. Társaságba kerülve viszont nehezen tudja elkerülni az ivást. Érdekes dolog ez, hogy az alkohol kínálásától nehezen lehet megszabadulni. De például itt van a dohányzás, ha valakit megkínálnak cigarettával és megmondja, hogy ő nem dohányzik, megértik, nem erőltetik tovább. Mint ahogy azzal sem, hogy igyon esetleg a szívének, egészségének esetleg ártó méregerős feketekávéból. Az italnál más a helyzet. Aki visszautasítja, az könnyen lesz gyáva ember, vagy sértő módon viselkedő, mert nem volt hajlandó ... A levelekből is kitűnik, sok családapa úgy lett iszákos, hogy rászoktatták az italra a barátok, és valóban szerepet játszanak ebben a házi kocsmák is. Szinte hetente kapunk jelzéseket, hogy itt vagy ott nagy mennyiségű pálinka van és a háznál árulják. Amikor a vizsgálat eredményéről az illetékesektől visszajelzést kaptunk, bizony beigazolódott, hogy a levélíróknak igazuk van. Amint a fent említett asszonykának is. Az ő levele nyomán több mint ezer liter pálinkáról készített jegyzőkönyvet a pénzügyőrség, amit természetesen további intézkedés is követ majd. Talán néhány család életét sikerült ezzel is jobbítani, de — sajnos — ezek az esetek újratermelődnek. Soltész Ágnes NEM GYORSABB Az M 15-ös autóbusz a Tölgyes csárdától a déli ipartelepig közlekedik gyorsjáratként, és két darab autóbusz- jeggyel lehet rajta utazni. E járat azonban minden megállóhelyen megáll, s a tíz perccel később induló sima 15-ös járat — amely megállás nélkül továbbhalad — rendszerint megelőzi, vagyis ez a gyorsabb járat. Az M 15-ös szombaton és vasárnap viszont nem közlekedik, amit sokan hiányolnak, mert a folyamatos műszakban dolgozóknak ezeken a napokon a munkakezdés előtt egy órával el kell indulniuk otthonról, hogy egy másik járattal az autóbuszállomásra érkezzenek, s ott egy félórai várakozás után tudnak továbbutazni a 15-ös járattal. Az M 15-ös a műszakváltásokhoz igazodva szombaton és vasárnap is közlekedhetne. Garda Árpád nyíregyházi lakos ÜRES ÜZLETHELYISÉGEK Amikor a napokban a budapesti Fiitotékától Propur- balzsamot kaptam — természetesen rendelésemre —, s a borsos postaköltséget kifizettem, akkor jutott az eszembe, hogy Nyíregyházán miért nincs még mindig egy önálló gyógynövényüzlet? Miért nem hasznosítják például az Arany János utcai két üres üzlethelyiséget, akár ilyen célra is? Lassan egy éve nincs bennük semmi. Igaz, egy cipőbolt sem lenne rossz ezen a környéken. K. J.-né Nyíregyháza, Szarvas utcai lakos NYUGDÍJASOK KÉRÉSE Minden héten szerdán és szombaton sok nyugdíjas társammal együtt a nyíregyházi ócskapiacon árulunk. Nagy haszonra nem teszünk szert, számunkra a piac a nyugdíjkiegészítésen túl arra is jó, hogy a magányunkat oldjuk. Portékáinkat nem bírjuk kézben cipelni, s mivel komolyabb járművünk nincs, ki gyerekkocsiban, ki kerékpárral viszi portékáját a piacra. Sérelmezzük, hogy a helypénzen kívül a gyermek- kocsiért és a kerékpárért is fizetnünk kell. Szerintünk az éhből származó bevétel a város kasszájában elenyésző, de ha nekünk nyugdíjasoknak ez az összeg is megmaradna, nagyon jó lenne. A használtcikk-piac nyugdíjas árusai FURCSA FÜLKE Nyíregyházán az almatároló bejárata közelében van egy nyilvános telefonfülke. A fülke alján jó néhány deszka és miegymás található. Talán az egyik telefonáló hagyta ott még a nyáron? Sajnos a fülke valamennyi üvegrészét is eltávolították, és alaposan megtépázták a telefonkönyvet is. Egyszóval már alig lehet a telefonfülkére ráismerni. Cs. Gy. nyíregyházi lakos FÁZNAK A LAKÓK A Sóstói út 1. számú épület lakói az idei fűtési szezonban még nem igen melegedtek meg. Ugyanis október 15-e óta hiába szerelnek gyakorta a szakemberek, a hibát nem találják. Legtöbbször hidegek a radiátorok a lakásokban, fáznak a lakók, idősek, betegek és az apró gyermekek, mert mínusz 10 C-fokhan már igazán nélkülözhetetlen a fűtés. A sok-sok hibakeresést is már megszenvedtük, talán ezzel van összefüggésben, hogy sokszor nincs víz sem az épületben. Igaz meleg — azaz forró vizünk az van, olyan gőzt csap, hogy félelmetes. Ilyenkor arra gondolunk: csak fél ilyen meleg lenne a csapból folyó víz, de jutna meleg víz a radiátorokba is. Dr. F. Sándorné Nyíregyháza, Sóstói út 1. ÜNNEPSÉG A Mécses klub egyik összejövetele éppen november 7- re jutott, s a tagok kívánságára összejöttünk e jelentős évforduló megünneplésére. Dr. Jósvai László nyugalmazott gimnáziumi igazgató emlékezett meg november 7. jelentőségéről és még ünnepi műsorról is gondoskodott. Vendégünk volt ez alkalommal Ratkó József költő is, aki verseivel és készülő könyvének egy részletével aratott nagy tetszést. A műsor után még sokáig együtt maradt a klub tagsága. Tóth Lászlóné klubvezető NYITOTT LÉPCSÖHÁZ Nyíregyházán a Stadion ut- oa 44. számú épület lépcsőházában immár egy éve ki vannak törve az ablakok. A házmester már sokszor jelentette, de a hosszú nyár és ősz sem volt elegendő ahhoz, hogy beüvegezzék a lépcsőház ablakait. Pedig rengeteg hő távozik így a lakásokból, igazán pazarlás. Halhóber József Nyíregyháza, Stadion utca 44. SZŰK BEJÁRAT A Hatház utca sorsáról már sok szó esett több fórumon is, megoldás azonban mindedig nem született. Egyik égető gondunk, hogy az utca bejárata szűk, így a szemetet szállító kocsik nehezen tudnak csak bejönni ide. Az út sáros, a legkisebb eső után is bokáig ér a víz. Helyzetünket még az is nehezíti az utóbibi időben, hogy a bejáratnál lévő villanyégő legtöbbször nem ég. Reha András Nyíregyháza, Hatház utca 8. RENDETLEN FŐTÉR Két éve gyakran járok Baktalórántházára, és igen felháborít amit a főtéren látok. Egy épületben van a cukrászda, s az italbolt, melyekhez — úgy látszik — elfelejtettek illemhelyet építeni. Vagy lehet, arra számítottak, hogy szükség esetén a szemközti nyilvános WC is megteszi. Csakhogy ez elég régen zárva van. így aztán a kevésbé és nagyon ittas emberek az utcán végzik dolgukat. Általában itt nagy tömeg várakozik, hiszen innen indulnak a távolsági buszok, már csak emiatt sem szabad volna tűrni a község főterén uralkodó rendetlenséget. Szerkesztői üzenetek Lipcsék Antalné nyíregyházi és Erdélyi György nagykállói olvasóinknak levélben válaszoltunk. Papp Margit nagyhodo- si, Berecz Miklósné buji, Bállá István tornyospál- cai, Bodrogi Kálmán mán- doki, Filep Sándorné vá- sárosnaményi, Németh Bálintné ibrányi, Gerő Béla tiszaszalkai, Bábel Zoltán mátészalkai, Nyavádi László nyíregyházi, Juhász Józsefné nyíregyházi, Tóth Józsefné nyíregyházi, Varga Ferenc nyíregyházi, özv. Kanyó Bertalanná ko- csordi, Varga János gesz- terédi. Molnár István kis- hodosi, Nagy Béla nyíregyházi, Bandor Győző tiszabezdédi, Kovács And- rásné nyíregyházi, Szakács Jánosné mátészalkai, Bá- konyiné Szilágyi Róza nyírbogáti, Zámbó István csengeri, Csutora Sándorné tiszalöki, özv. Balogh Sándorné nyíregyházi, id. Takács Gyuláné tiszaber- celi, Vashegyi István jármi, Kontár Mihály kisvár- dai, Rubóczki Andrásné ófehértói, Gábor Pál nyíregyházi, Mezeiné Dani Anna nyírbátori, Bakó József tiszavidi, Ráskai Imre nyíregyházi, Balogh Miklós kótaji lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szakács Zsigmond kölesei, özv. Józsa Endréné gacsályi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Juhász Ferencné tisza- dadai olvasónk részére a községi tanács katonai családi segélyt állapított meg. Schmilleg Jánosné nagycserkesz: levélírónk bojlerét alkatrészhiány miatt a szerviz nem tudta megjavítani, ezért a közelmúltban olvasónk részére csereutalványt adtak. Szegedi Zoltánná vás5- rosnaményi lakos részére a reklamált munkabért az áfész kifizette. Áz illetékes válaszol Pólyák László Miskolc, Bokányi Dezső 20. IV. 3. u. INTÉZKEDTEK „Figyelmesebben” címmel megjelent észrevételre elmondjuk, hogy gépkocsivezetőink figyelmét felhívtuk arra, hogy a jövőben minden esetben a lehető legközelebb álljanak a járdaszegélyhez és ezzel is könnyítsék a le- és felszálláist. El kell mondanunk, hogy a kért módon való beállását az autóbuszoknak sok esetben zavarja az, hogy a leállósávba ültetett fák ágai olykor letörik a visszapillantó tükröket. Erre az illetékesek figyelmét már több esetben felhívtuk, de nem történt intézkedés. A megállók bemondására is ismételten felhívtuk gépkocsivezetőink figyelmét. Volán 5. számú Vállalat Nyíregyháza Péter Mihályné nyíregyházi levélírónk több éve lakik albérletben egy magántulajdonban lévő lakásban, melyet a tulajdonos gyermekeivel szóban kötött megállapodás alapján használ, és saját költségén hozott lakható állapotba. A közelmúltban a tulajdonos meghalt, és az örökösök felszólították, hogy a lakást ürítse ki, mert el kívánják adni. Olvasónk kérdése az, hogy mit tegyen, milyen jogvédelem illeti meg az albérlőt? Az albérleti jogviszonyt a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló és többször módosított 1/1971. (II. 8.) korm. számú rendelet 13. fejezete szabályozza. Ennek értelmében az albérleti jogviszonyt a bérlő és albérlő szerződése hozza létre, mely határozatlan vagy határozott időre köthető, vagy valamilyen feltétel bekövetkezéséig. A szóban kötött megállapodás — ha a felek közös megegyezéssel másképp nem döntenek — határozatlan idejű szerződésnek számít. Az aLbérlebi szerződést a bérbe adó (bérlő) a következő hónap utolsó napjára felmondhatja: olyan okból, amely miatt a bérbe adót felmondási jog illeti meg; ha a lakást elcseréli, vagy azt műszaki,lag megosztják; ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi, vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik; ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Az 1983. január 1. után létesített albérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha ezt a szerződésben kikötötték, míg a korábban kötött szerződéseknél a végső szót a felmondás érvényessége és az elhelyezési jogosultság kérdésében a bíróság mondja ki. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy a felmondást ne fogadja el, csak akkor, ha a bérbe adók a jelenlegivel azonos feltételeket biztosító másik lakást ajánlanak fel részére. Enyedi Sándorné nyírkarászi olvasónk azt sérelmezi, hogy a részükre határozott időre biztosított munkaköri szolgálati lakást a munkáltató csak úgy hajlandó tőlük átvenni, ha azt kifestik. Ezt azért tartja furcsának, mert mikor ők kapták a lakást, az nem volt rendbehozva és használatba vételi díjtérítést sem kaptak. Jogszerű-e a munkáltató eljárása? — kérdezi levélírónk. Sajnos nem adhatunk olvasónkra nézve kedvező választ. Az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 67. paragrafusa rendelkezik a lakás visszaadásáról, amely kimondja, hogy a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett lakásberendezéseket a Lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbe adónak visszaadni. A visszaadáskor a hiányosságokat és kötelezettségeket írásba kell foglalni. Ezek teljesítéséért, illetve a nem teljesítéséből eredő többletköltségekért a bérlő a felelős, és nyilatkoznia kell a hiányosságok megszüntetésének módjáról és határidejéről. Ha a bérlő nem hajlandó a hiányosság megszüntetésére, vagy ellenértékének megfizetésére, úgy a bérbe adó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének a megállapítását. Levélírónk tehát köteles a lakást kifestetni — ha annak állaga ezt szükségessé teszi — annak ellenére, hogy amikor beköltöztek, ők ugyanezt nem követelték meg a bérbe adótól és használatba vételi díj térítést sem kapnak. Kiss Pálné nyíregyházi lakos elvált és a vagyonmegosztás során a férjével közös tulajdonú lakásukat eladták, miután férjét nem tudta pénzben kártalanítani. Kérdése az, hogy igényelhet-e lakást, mert jelenleg két gyermekével szüleinél lakik. Nyíregyháza Városi Tanácsának 1982. évi 2. sz. tanácsrendelete. 13. §-a érteLmében OTP értékesítésű, illetve Lakásépítő szövetkezeti lakást igényelhet az, aki elidegenítette ugyan a lakását, de annak értéke a 300 ezer forintot nem haladta meg. Amennyiben az olvasónkat megillető ‘/2-ed rész ezt az értéket nem haladja meg, úgy nincs akadálya a lakásépítő szövetkezeti lakásigénye elismerésének. Özv. Juhász Imréné kisvárdai lakos szolgálati lakásban lakik kiskorú gyermekével együtt, aki árvaellátásban részesül. A januári nyugdíjszelvényén olyan jelzés szerepelt, aminek alapján kérte a havi 150 Ft-os szociális támogatást, de a kitöltött nyomtatványt a nyugdíjfolyósító igazgatóság visszaküldte részére, minden tájékoztatás nélkül. Kérdése az, hogy megilleti-e a szociális támogatás a lakbéremelés ellensúlyozásaként? A lakbérrel kapcsolatos állami hozzájárulásról és a szociális támogatásról szóló 46/1982. (X. 7.) MT. számú rendelet 7. paragrafusa értelmében csak azok a lakásbérlők részesülhetnek havi 150 forint szociális támogatásban, akik három, vagy ennél több — árvaellátásban, vagy családi pótlékban részesülő — gyermeket tartanak el saját háztartásukban. Miután olvasónknak csak egy gyermeke van, így természetesen nem jogosult a szociális támogatósra. Dr. Kovács Mihály