Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
Történelmi vívmány & Uemző epizódok nem ritkán tarkítják magas rangú államférfiak külországokban tett látogatásait. Ezek minden szónál ékesebben beszélnek a kapcsolatok szelleméről. Ilyen értelemben Kádár János mostani prágai utazása során már a különvonat útvonala is szimbolikusnak tekinthető, hiszen a vonat a magyar—csehszlovák együttműködés sok jeles állomását érintette. Nem messze haladt Sturovótól, ahol a hatalmas papírgyár magyar víztisztítóművel működik. Látni lehetett a győri hátsó- hidakkal felszerelt nehéz Tátra gépkocsikat. És nyilván lehetne folytatni a sort a magyar építésű pozsonyi Bratislava Szállodával, a kollégiumokkal egészen a prágai új diákvárosig, ahol szintén találkozhatunk magyar építőmunkásokkal. Vezetőink a két szomszéd ország kapcsolatainak erősítése végett gyakran találkoznak. Meggyőződésük ugyanis — amit a mostani látogatásról kiadott közlemény is kifejezett —, hogy az MSZMP és a CSKP, országainknak a. marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmuson alapuló barátsága és sokoldalú együttműködése mindkét nép javát szolgálja, egyben hozzájárulva a szocialista közösség erősítéséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocialista építés nehezebb belső és külső feltételei miatt ennek az együttműködésnek számos kínálkozó haszna lehet. Egyrészt gondjaink enyhítését szolgálja a két vezető által is eredményesnek ítélt gazdasági együttműködés, amely — amint azt a közlemény is leszögezte — különösen azokban az ágazatokban szélesedik, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növelését. Közös jövőnk, sorsközösségünk sarkall bennünket arra, hogy tárjuk fel az együttműködés újabb lehetőségeit, hasznosítsuk itt is a tartalékokat — foglaltak állást ismét Prágában. A csütörtöki magyar—csehszlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekintve is. Kádár János és Gustáv Husák kifejezhették aggodalmukat amiatt, hogy. tovább növekedett a feszültség a világban, mivel az amerikai imperializmus ismételt kísérletet tesz az erőfölény megszerzésére. A két politikus elítélte az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét és síkra- szálltak amellett, hogy Géniben megállapodás szülessék az európai közép-hatótávolságú atomfegyverek korlátozásáról. K ádár János és Gustáv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek megnövekedett békevágyának adott hangot a prágai várban, amely — és ez is szimbóliumszámba mehet — a második világháború utolsó napján szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fontosnak érezhetjük a tárgyalásokról kiadott közleményből azt a mondatot: „A két párt képviselői hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő szoros internacionalista együttműködésének, a szocialista közösség országai ösz- szefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét.’’ Nagy erő ez az összefogás a béke oltalmazásában, a leszerelés elérésében. Kádár János a csehszlovák köztársasági elnök kitüntetésekor azt mondotta: „A szocializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbecsülhetetlen értékű vívmányunk.” Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakapcsolatok sorába jól illeszkedőn mondhatni hétköznapi látogatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését és további gazdagítását szolgálta. Kádár János hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására november 10-én baráti munkalátogatást tett Prágában, pénteken hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Urban Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Három megye tájértekezlete Nyíregyházán Változó szabályzók a mezőgazdaságban 1984 legfontosabb feladatairól, a közgazdasági szabályzók változásáról volt szó november 11-én a nyíregyházi Krúdy moziban megtartott tájértekezleten. Három megye — Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár — mezőgazdasági, élelmiszer-ipari vezető szakembereit köszöntötte Tisza László megyei tanácselnök, majd Dénes Lajos, MÉM- miniszterhelyettes tartott előadást. Bevezetőben az 1983. évi gazdálkodás tapasztalatairól, az év végéig elérhető eredményekről szólt a miniszterhelyettes. A jövő évi feladatokat illetően hangsúlyozta, hogy végleges terv még nincs, irányszámok adnak alapot a felkészüléshez. Ami segíti a tisztánlátást: a gazdaságpolitikai irány változatlan, a gazdálkodás feltételei az ideinél nem lesznek jobbak. Általános feladat, hogy az élelmiszer-gazdaság járuljon hozzá az ország fizetőképességének, külgazdasági kapcsolatainak javításához, az élet- színvonal megtartásához, a beruházások ésszerű keretek között valósuljanak meg. A mezőgazdasági termelésben jövőre az 1982. évi rekord megismétlése, illetve az akkori eredmények mérsékelt túlteljesítése a cél. Más szóval: a növénytermesztésben el kell érni a két évvel korábbi átlagterméseket, az állattenyésztésben viszont nagyobb százalékban szükséges túlteljesíteni ahhoz, hogy az export és a belföldi ellátás megfelelően fejlődjön. A gazdálkodásra hatással lesz a mezőgazdasági árak és a pénzügyi szabályzók 1984. évi módosítása. (A Minisztertanács ezt a november 10-i ülésén tárgyalta és hagyta jóvá.) Elsődleges cél a módosításokkal, hogy azok jobban alátámasszák a külgazdasági egyensúlyi követelményekhez igazodó termeléspolitikai célok megvalósulását. Az e feltételekhez igazodó termelésszerkezetet, értékesítési módokat kell kialakítani, növelve a minőségi áruk részarányát. A szabályzók változása az üzemi jövedelmeket eltérően érintik. A mezőgazdasági termelés költségeit • növelő intézkedések, — az anyagok áremelkedése, a társadalombiztosítási járulék emelése — hatását részben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelése, részben a kötelező tartalékalap-képzés megszüntetése és a jövedelemadó mérséklése ellensúlyozza. 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. Ezen belül a búza és rozs ára 24 forinttal, a kukorica és az egyéb takarmánygabona-félék ára 20 forinttal emelkedik száz kilogrammonként. Cukorrépánál 2 forint, napraforgónál 21 forint lesz a fel- vásárlási ár növekedése. Átlagosan kilogrammonként 1,40 forinttal emelkedik a vágósertés, 2,20 forinttal a vágómarha ára, a tejár literenként 55 fillérrel növekszik. (Mindezekből hamarosan a Magyar Közlöny ad részletes ismertetést.) Változnak a mezőgazdasági termelésben felhasznált fontosabb termelési eszközök, anyagok árai is, főként az ártámogatás csökkentésének következtében. Így többe kerülnek majd a műtrágyák, a növényvédő és gyomirtó szerek, a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 3 százalékkal növekszik. A miniszterhelyettes mindezekről a mezőgazdasági feladatokkal együtt szólt, többször is hangsúlyozva, hogy az ágazati üzemi tervezésnél a szabályzókkal számolni kell. Az előadás részletesen foglalkozott a minisztériumhoz tartozó minden ágazat lehetőségeivel, kötelességeivel. A BUDAPESTI FINOMKÖTÖTTÁRU-GYÁR mátészalkai gyárában belföldi értékesítésre varrnak 2800 hosszú ujjú, galléros női blúzt. Képünkön: Madár Hona minősiti a divatos blúzokat. (Császár Csaba felvétele) Változások a bértarifa-rendszerben Emelkedik a bérkategóriák alsó és felső határa, egyes területeken megváltozik a dolgozók besorolási rendszere 1984. január 1-től — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Rácz Albert államtitkár, az -Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A bérkategóriák felső határa átlagosan mintegy 25 százalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelkedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bérezésre használható fel. A bér- kategóriák alsó és felső határainak emelése is differenciáltan történik. A pályakezdő diplomások bértarifájának felső határa például a mostaninak másfélszerese lesz. Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolásánál az eddigieknél jobban figyelembe veszik a munkakörülményeket, a feladatok nehézségi fokát. Minderre 1984 januárjától van lehetőségük a vállalatoknak, a gyakorlatban azonban csak akkor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük, 1986. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére legalább kategóriájuk új alsó határát elérje. 1984-ben az idén bevezetett bér- és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkel működik tovább. E szerint az A-, illetve a B-kategóriás vállalatoknál jövőre 2,2 százalék illetve 2,7 százalék bérfejlesztést valósíthatnak meg adómentesen. Mindössze néhány alágazat kerül át az ideitől eltérő bérszabályozási formába. Így például a szénbányászat, az egyéb ércek és ásványok bányászata, valamint a villa- mosenergia-ipar az általános mértéktől eltérően 3,5 százalékos bérnövelési lehetőséggel számolhat. Jövőre a dolgozók jelenlegi 290, illetve a mezőgazda- sági szövetkezeti tagok 200 forintos bérkiegészítését a nyugdíjjárulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra emelik, s azt pótlékként beépítik a bérekbe. Ezzel egyidejűleg az átlagkereset után fizetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bérkiegészítés után a vállalatok eddig nem fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő levonásoktól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlékként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzájárulás — megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövőben sem veszik figyelembe. ezekben a napokban a Nyíregyházi Mezőgazdasági Tangazdaság gyümölcsfaárudájának. Többek között 60 féle gyümölcsfából 120 ezer darabot hoznak forgalomba. Szőlőből 30 ezret, bogyósokból — köztük a tüskementes szederből — összesen 30 ezer darabot. Nagy a választék disznövényekből. örökzöldekből 350—400 fajta áll rendelkezésre. Az árudában naponta közel ezren fordulnak meg és vásárolnak különféle ültetnivalót. Az AGROKER-rel közösen üzemeltetett boltban bő az áruválaszték, vegyszerekből, fóliákból, kisgépekből — köztük rotációs kapákból, szivattyúkból. Képeinken: a hét végén is sokan vásároltak gyümölcsfákat... Üj szállítmány érkezett a Korányi utcai árudába... A boltban Radványi Lászlóné szolgálja ki a vásárlókat. (Elek Emil felvételei)
