Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. november 11. Színháznaptár A Sok hűhó semmiért című S hakes peare- vígj átékot ma délután 3 órától bérletszünetben, este fél 8-tól Benczúr-, Moliere- bérletben játsszák. A további előadások: 12-én, szombaton este 7-től Csortos-, Tamási-bérlet, 16-án délután 3 órakor bérletszünet, fél 8-kor Zrínyi-bérlet. A két Bolyait 15-én, kedden játsszák fél 4-kor Kossuth-bér- ietben. 17-én megint a Sok hűhó semmiért kerül sorra, a József Attila-, Szigligeti-bérletben. Vasárnap, november 13-án, délután 5 és 8 órától divatbemutató lesz a Skála Coop rendezésében. Kis muzsikusok hangversenye Feleltetésnél nagyobb izgalmat okoz majd a debreceni Simonffy Emil Állami Zeneiskola és a Nyíregyházi Állami Zeneiskola kis muzsikusainak az a hangverseny, amit szombaton és vasárnap rendeznek. A zongora tanszakon tanuló ifjú zenei tehetségek mutathatják be ezen a két napon, milyen zenei darabokat képesek megszólaltatni, mennyire urai hangszerüknek. Az első hangverseny november 12-én, szombaton délután öt órakor kezdődik a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola nagytermében. Másnap, vasárnap délelőtt 11 órától Debrecenben a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola nagytermében lépnek pódiumra a két zeneiskola zongoristái. TŰZZOMÁNC A TŰZFALON. Nyírbátor főterén a moziépület tűzfalán helyezték el a Képzőművészeti Stúdió tagjai által készített, Nyírbátor jellegzetességeit szimbolizáló nagyméretű tűzzománcot. A társadalmi munkából kivették részüket s stúdió tagjai mellett a helyi fúrógépgyár dolgozói is, akik a képeket égették, valamint a vas tartószerkezetet a falra felszerelték. (Elek Emil felvétele) Irodalmi presszó Mi, jellemzi a szabolcsi kiadványpolitikát? Megyei gondozásban milyen műnek jelentek meg a közelmúltban? Mit vállal magára a jövőben a Pedagógiai Műhely? Ezekre és még számos kérdésre várhatóan november 13-án délelőtt hangzik el a válasz. Az Irodalmi presszó soron következő matinéja most vasárnap lesz a Korona bárhelyiségében. Bevezetőt mond a házigazda, Katona Béla főiskolai tanár. A Pedagógiai Műhely terveiről, a szerkesztés elveiről Tóth László főszerkesztő beszél. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő matinén közreműködik Réz Judit és Horváth István, a Móricz Zsigmond Színház művészei. Vándorkönyvvel a tarisznyában Á Tájak-korok-múzeumok tapasztalatai Hatéves a Tájak-korok-múzeumok elnevezésű múzeumi játék. Mint már arról lapunkban is beszámoltunk, az idén új játékformával rukkoltak ki szervezői. Azok, akik az előző játékban aranyjelvényt szereztek, bizonyítva ezzel átlagon felüli érdeklődésüket, most egy-egy általuk választott témakörben vagy földrajzi területen mélyíthetik el ismereteiket. A TKM vándorkönyvjátékban felelevenedik a céhes iparosok számára egykor előírt vándorlási hagyomány. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan vágtak neki országosan a mesterré válás eme játékos formájának. A vándorkönyvesek mintegy hetven százaléka vidéki. Dicsérhető a debreceniek, a székesfehérváriak, a szegediek aktivitása, s öröm, hogy jó néhány szabolcsi is benevezett a vándorkönyv mozgalomba. A játékosok egyharmada középkorú, és minden negyedik résztvevő általános iskolás. Akik korábban több aranyjelvényt szereztek, azok jobban érdeklődnek a vándorkönyv játék iránt is. A legnagyobb népszerűségnek a szülőhaza főcéhe örvend, a jelentkezők több mint egynegyede ezt választotta. Az ide sorolt vállalások jelentős része honismereti-helytörténeti jellegű. Sorrendben utána következik a természet- és tájismereti főcéh. Az akció kiterjesztését jelenti a „Hazai tájakon, vándorkönyvvel a tarisznyámban” című vetélkedő, amit az elmúlt hetekben hirdettek meg a Kisz-szel és az úttörőszöveíséggel közösen. Kilencedik alkalommal Bihari vers- és prózamondó verseny Az Elzett Művek berettyóújfalui gyára és a gyár Bocskai Komplex Szocialista Brigádja immár kilencedik alkalommal, 1984-re is meghirdeti a Bihari vers- és prózamondó versenyt. A cél most is változatlan: a dolgozó és tanuló ember művelődésének segítése. A gyár a nemes vetélkedőt támogatva 1976-ban vándorserleget alapított. A verseny színvonalának állandó fejlődése arra késztette Berettyóújfalu Város Tanácsát és a városi-járási KISZ- bizottságot, hogy a gyárral együtt társadalmi védnökséget alakítson. A védnökség tagjai felvállalva Berettyóújfalu és Hajdú-Bihar megye irodalmi hagyományait, 1984-ben is útjára indítják a vers- és prózamondó versenyt. Benevezhet rá minden tizennégy évesnél idősebb irodalombarát. A jelentkezők levelezőlapon küldhetik el Kiállítások öt fotóművész Gervai Tamás, Horváth István, Oláh Tibor, Vadász György és Vencsellei István — képei láthatók a megyei művelődési központ fotógalériájában. A Lenin téri kiállltóte- remben a hét végén még megtekinthető Joláthy Attila festőművész tárlata. A nyíregyházi Jósa András Múzeum állandó kiállításaival, valamint a Barzó Endre-emlék- kiállítással technikai okok miatt csak vasárnap fogadja a látogatókat. Elmarad a szombatra, november 12-re hirdetett múzeumi matiné is. Vásárosnamény- ban, a művelődési központban látható a Beregi Múzeum jubileumi kiállítása. A Sóstói Múzeumfalu november elsejétől március 31-ig téli szünetet tart. Ebben az időszakban nem fogad látogatókat. Képünkön: Részlet Joláthy Attila kiállításáról. nevüket, címüket 1983. november 30-ig az Elzett Művek berettyóújfalui gyára címére: Berettyóújfalu, Széchenyi utca, Postafiők 16 4101. Az 1984. évi verseny résztvevői három témakörből — Radnóti Miklós életműve, Hajdú-Bihar megyei írók és költők művei, valamint versek és prózák a szeredémről — választhatnak tetszésük szerint négy alkotást. A vers- és prózamondó verseny elődöntőjét jövő év január 1—20. között, a középdöntőket február 15—28. között rendezik meg. A döntő felszabadulásunk ünnepén, április 4-én lesz Berettyóújfaluban. A Megyei és Városi Művelődési Központban ll-én, pénteken a munkásművelődési hetek keretében 14 órától a BEAG Univer- sil pályaválasztási tanácsadást rendez elektronikai műszerész szakmában, este hattól pedig műsoros est lesz a vállalat dolgozóinak. 19 órakor kezdődik a n osztalgiadiszkó. 12- én 9 órától „Barátunk — NDK” címmel a KISZ megyei bizottsága szervezésében vetélkedőt szervez a szocialista ország kulturális, politikai, történelmi, gazdasági életéből. Szombaton délután háromtól a kamarateremben lesz az „Apáról fiúra” gyermekfoglakozás '. gyöngyfűzés, korongozás, szövés-fonás szerepel a programban. 13- án, vasárnap 10-től a Mese- kát Bábszínház előadására várják a gyermekeket. A bábjáték címe: Csodálatos kalucsni. 17 órától ötórai tea. 14- én 11 és 14,30 órai kezdettel a városi sportcsarnokban Halász Judit és a Bojtorján együttes lép színpadra. Hétfőn este hétkor Indul útjára a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának hangos irodalmi, kritikai és művészeti „folyóirata” Hangsúly címmel. 15- én a hangversenyteremben a TIT és a megyei művelődési központ szervezésében zenei ismeretterjesztő előadást tartanak. 16-án 19 órától filharmóniai bérletes előadáson az Állami Grúz vonósnégyes lép fel. 17-én 18 órakor a nyíregyházi fotóklub nyilvános foglalkozásának vendége Kocsis Iván fotóművész. HASZON A TAPASZTALAT Atmoszférikus robbanás? Magyarországon eddig ismeretlen jelenségnek számít az az esemény, amely a nyírbátori Uj Barázda Termelő- szövetkezet telephelyén történt. Mint arról korábban már beszámoltunk az összesen 4000 tonna kukorica tárolására alkalmas nyolc si- lótoronyból egy robbanásszerűen, pillanatok alatt ösz- szedőlt, megrongált további három silót Az anyagi kár jelentős. A silótornyok hét éve épültek és 15 év lett volna a tervben meghatározott „szolgálati” idő. Mi okozta a robbanást, milyen erők hatottak a statikailag biztonságosnak vélt építményre? Ezt szakértőik vizsgálták és megállapították; a jelenség úgynevezett atmoszférikus robbanás, amelyre — ha elvétve is, de már adódott példa. Nyírbátorban az történt, hogy a kellő mértékben szárított kukoricát azon melegében a tárolóba juttatták, majd a szárítóból nyert meleg levegővel szellőztették a betárolt gabonát. Mivel az alumínium hőtágulási együtthatója nagyobb mint más fémeké, a tároló borítólemezei erőteljesen megnyúltak. A fém a teret kitöltő kukoricától nem tudott visszaállni eredeti állapotára. Ebiből feszültség, végül robbanás következett. Az Állami Biztosító most ilyen vélemények alapján vizsgálja az ügyet és igyekszik rendezni a károkat. A nyírbátori példa — bármennyire furcsán hangzik is — a károk mellett haszonnal is járt, mert gazdagítja a tárolási tapasztalatokat. Itt a megyében, de az országban is nagyon sok a kukoricasiló és a hasonló esemény megelőzhető, ha tudjuk, mi okozhat robbanást, még akkor is ha egyébként minden a technoT lógiai előírásoknak megfelelően, szabályosan történik. Kiváló együttesek Két művészegyüttes nyerte el véglegesen a kiváló együttes címet a megyei és városi művelődési központban. A Mesekert bábszínház 35 éves, a Nyíregyházi vegyes kar pedig 38 éves folyamatos működésével, jó munkájával érdemelte ki a kitüntető címet. MEGYEI IAP0KBAN OLVASTUK NAPLÓ Székesfehérváron a 15. sz. Volán Vállalat olyan munkahelyet hozott létre a megrokkant vagy megváltozott munkaképességű dolgozóknak, ahol azok teljes értékű munkát végezhetnek. A kilencmillió forint értékkel megépített új üzemiben lengéscsillapítókat, generátorokat, indítómotorokat „varázsolnak” újjá. Műszakonként 40 rehabilitált dolgozót tudnak itt foglalkoztatni, részben volánosokat, részben pedig a város és környékének csökkent munkaképességű lakosait. PETŐFI NÉPE A mélykúti UNIVEREXPO I,pari Szövetkezet fémmel foglalkozó részlegében új technológia formálódik: a hőhídmentes panelrendszer gyártását alapozzák. NSZK- szabadalom alapján gyártanak majd, de egyelőre bérmunkát végeznek. Uj termékük a mainál szigorúbb hőtechnikai szabványnak is ■megfelel. Hazánkban a Fémmunkás Vállalat kísérletezik hasonló megoldású nyílászáróval. Az ipari szövetkezet másik nagy üzemrésze a faipar is újdonsággal rukkolt elő. Befejezéséhez közeledik a faszerkezetes családiház- fejlesztési programjuk. Az ÉRDÉRT Vállalattal dolgoznak közösen. Várhatóan a jövő év elején Kecskemét zöldövezetében elkészül három mintaépületük. DUNÁNTÚLI napló A pécsi állatkert madár- kórházában a megmentett madarak között mostanában nincs lövéstől sebesült. Legutoljára tavasszal került a madárkórházba fegyvertől sebesített madár, egy egerészölyv. Fél évtizede annak is, hogy lőtt sebtől vérző rétisast és bevitohattyut szállítottak be. Most egyebek között gólyákat ápolnak, és egy Újabb egerészölyvöt. Jelenleg a begyűjtötték közül a legértékesebbnek a napokban odakerült, amúgy is ritka kabasólyom-fióka számít. Egy kidőlt akácfa fagyöngy közé ágyazott fészkéből szedték kii. A sóstói szociális otthon korszerűen felszerelt konyhájában naponta több, mint 400 ember háromszori étkeztető séről gondoskodnak. Képünkön: készül az ebéd. (Nagy István felvétele) A hónap rendeletéi Tanácsi feladatok a telekgazdálkodásban — A 4-0 órás munkaidő bevezetésének feltételeiről Ha az októberben megjelent jogszabályok között valamiféle fontossági sorrendet akarunk felállítani, egy pillanatra sem lehet vitás: a telekgazdálkodásról kiadott új rendeletek kívánkoznak az élre, amelyek a Magyar Közlöny október 16-i számában olvashatók. A Miniszter- tanács határozata szerint a tanácsoknak a gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell törekedniük, hogy az állami telekkínálat elégítse ki a lakásépítés szükségleteit. A tanácsok feladata, hogy rendezési terveikben kijelöljék a lakás- és üdülőépítésre szolgáló területeket, meghatározzák a beépítés műszaki-infrastrukturális feltételeit. A tanácsoknak a jövőben a szervezett állami lakásépítés mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen módon lehetséges a magánerős lakásépítési igények kielégítése, a lakosság bevonásával hogyan biztosítható az ehhez szükséges terület és infrastruktúra. A kormány határozata előírja, hogy módosítani kell a telekadóra vonatkozó szabályokat. A lakótelkek alapadójának mértékét differenciáltan, négyzetméterenként 1—6 forint között kell megállapítani. Fontos szabály az is, hogy a tanácsok pénzéből végzett közművesítés, út- és járdaépítés költségeinek egy részét az érintett telkek tulajdonosaira, használóira kell áthárítani. Ez gyakorlatilag az egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulás kivetésének formájában történik. Nem kerülhet természetesen szóba a hozzájárulás fizetése, ha az út-, illetve a közműépítés társadalmi munkával történt, vagy a telek árába, használatba vételi díjába azt már eleve bekalkulálják. A Minisztertanács határozata szerint az egyes településeken elő kell segíteni a lakosság önkéntes társulásán alapuló közműépítést, továbbá a tanácsi kötvénykibocsátást. Együttműködési megállapodásokkal elő kell segíteni, hogy a lakásépítés. munkáltatói támogatására jogosult szervek akti van bekapcsolódjanak az állami tulajdonban álló földek terület-előkészítésébe és a telekalakításba. A telekadóból, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel a helyi tanácsok fejlesztési alapját Illeti meg. A kormány határozata végül előírja, hogy a tanácsoknak felül kell vizsgálniuk a jelenlegi építési tilalmakat, s azokat a lehető legkisebb mértékre kell korlátozniuk. A hónap másik legközérde- kübb minisztertanácsi határozata — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a heti 40 órás munkaidő kiterjesztésének feltételeiről szól az Iparban és az építőiparban. A határozat szerint a gazdálkodó szerveknek központi anyagi támogatás nélkül, saját gazdasági, ’ pénzügyi forrásaikból kell a munkaidő-csökkentést megvalósítani. Ez az intézkedés nem akadályozhatja a gazdálkodó szerv feladatainak ellátását, a lakossági szükségletek kielégítésének folyamatosságát. A munkaidő-csökkentésre a gazdálkodó szervek — a munkahelyi szakszervezettel közösen — külön programot készítenek, amely egyebek között tartalmazza a veszteségidők mérséklésére vonatkozó intézkedéseket, a lakossági szolgáltatással összefüggő feladatokat és a dolgozók új munkaidő-beosztását. Lényeges előírás, hogy a dolgozók munkabére munkaidő-mérséklése miatt nem csökkenhet. Ezt a teljesítménykövetelmények fokozásával és a teljesítésüket biztósító feltételek megteremtésével kell elérni. Külön kormányhatározat szól az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozó*k 40 órás munkahétre való áttéréséről. A bevezetés időpontja itt 1984. március 5. (Az iparban és az építőiparban 1984. január 1.) A határozat előírja, hogy az új munkarendben a központi államigazgatási, igazságszolgáltatási szerveknél a munkaidő hétfőtől csütörtökig reggel 9 órától délután fél ötig, pénteken pedig 8-tól 4 óráig tart. A területi szervekre Indokolt esetben ettől eltérő munkaidő-beosztást is megállapíthatnak. Ez mindig a felügyeleti szerv vezetőjének feladata. A munkaközi szünetre vonatkozó szabályokat a szakszervezettel egyetértésben kell meghatározni. A munkaidő-csökkentésnek feltétele, hogy az létszámnöveléssel, többletbér igénybevételével nem járhat, s biztosítani kell az ügyintézés zavartalanságát, folyamatosságát Is. A lakosság ügyeinek intézésére fordított félfogadási időt csökkenteni nem lehet. Itt is érvényes az a rendelkezés, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozók bére nem csökkenhet. D. A.
