Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

1983. november 9. Kelet-Magyarország 7 PIROSBAN, TILOSBAN? Postabontás Hol a határ? Levélírónk jó egészség­nek örvendett, jó körül­mények között élt, ami­kor mégis úgy döntött: öregségére tartási szerző­dést köt egy fiatal házas­párral, hogy magányát oldja. Kezdetben nem is volt semmi gond. A fiatalok eleinte nagyon szimpati­kusak voltak. Még mielőtt a szerződést megkötötték volna, odaköltöztek. Úgy vélte levélírónk, hogy jobb lesz így, ha megismerik egymást közelebbről is — még a hivatalos formu­lák lebonyolítása előtt. A fiatalok kedvességének, igyekezetének szinte nem volt határa. Keresték min­denben az idős asszony kedvét, gondoskodtak ró­la. Amiért levélírónk sem maradt adós, néhány hét után bejelentette őket a lakásába, s ezzel egy óriá­si hibát követett el. A tartási szerződést még meg sem kötötték, amikor már egy alkalommal a fiatalok megverték levél­írónkat. Megvonták tőle a jó falatokat, az ínyencsé­geket, helyette elcsattan­tak a pofonok, és jöttek a veréseket tanúsító látlele­tek. Az idős asszony ugyan mindent megpróbált, hogy a betolakodókat kitegye, de ők nem tágítanak, nem mozdulnak. Elvégre az ut­cára nem tehetik őket és pénzükből futja a bünteté­sek fizetésére. Egyszóval a fiatalok így szereztek la­kást maguknak... Egy másik levélírónk, amikor férjhez ment, mun­kahelyét adta fel. Ifjú fér­je kényszerítette erre, aki elhatározta, hogy míg ő diplomájával a termelő- szövetkezetben dolgozik az asszonyka otthon jó pénzt kereshet az újonnan vásárolt kötőgéppel. A fi­atalasszony bedolgozta magát, iparengedélyt kéri' és kapott. Ettől kezdve pe­dig nem volt megállása. Naponta több órát ült a kötőgép mellett, néha még éjszaka is, ha a munka úgy kívánta. Meg is érte, csakhogy a szép jövedelemből neki nem sok öröme volt. Noha gyarapodtak, kocsit, új lakást vettek. A gyors va­gyonszerzésben levélírónk megkeseredett, ö csak ar­ra volt jó, hogy dolgozzon a családban, a férj dik­tálta az iramot, ö kezelte a pénzt, egy fillérig el­számoltatta a feleséget. így teltek az évek, és telnek még ma is levél­írónk családjában, ö gon­dolt ugyan már a változ­tatásra, de lebeszélik ró­la, meg sajnálja is a jó­módot otthagyni. Az asz- szonyka fel-fellázad, s csak annyiban változik a helyzet, hogy mindig újabb és újabb gazdagodási vágy vesz erőt,» a férjen. A törekvés, a szerzés vá­gya nem volna baj. A baj ott kezdődik, amikor a javak megszerzése az ön­zést, a kegyetlenséget, a kicsinyességet, a gátlásta­lanságot szabadítja fel. Amikor a szerzés nem is az embert szolgálja, ha­nem az ellenkezőjét, az emberi tisztességet pusz­títja. Soltész Agnes Szerintem Nyíregyházán, a Kossuth és Kutn Béla utca kereszteződésénél lévő köz­lekedési lámpák fázisidejei nem jól vannak beállítva. TudniiiüLk, ha a zebrán a Kossuth utcával párhuzamo­san akarunk átkelni, gyalo­golva alig lehet elérni az út­test feléig, a zöld lámpa máris villog, majd pirosra vált. Pedig minimum 80 centimétereseket lépek, és fiatalon ugyancsak szedem a lábam. A gyerekek, idős emberek hogyan tudnak a túloldalra átmenni ? Ügy, hogy a lámpára rá sem ba~ — Igyekezzen öreg! Mindjárt pi­rosat mutat a lámpa. (Hanyecz) góznak, szépen lépegetnek a tilosban. Rendiben van, a járművezetők látják a gya­logosakat, míg azok a zeb­rán át nem érnek, addig nem indulnak. A lámpa viszont azért van, hogy a közleke­désben rendet, fegyelmet te­remtsen. így hogyan? Jelen­leg a nem síkfutók — hogy a túloldalra érhessenek — kénytelenek a pirosban, a ti­losban járni, ezért a lámpát át kellene programozni. Cs. Gy. nyíregyházi lakos PÉLDÁS CSELEKEDET Bizonyára nagy gondja volt annak a debreceni nyug­díjas asszonynak, aki a kö­zelmúltban Mátészalkára utazott, hogy építési anyagot vásároljon és a vonaton fe­lejtette iratait, betétköny­vét és rengeteg készpén­zét. E vonaton utazó fiatal­ember — sajnos a nevét nem tudom — észrevette, hogy mi történt és a talált dolgok­kal azonnal a mátészalkai MÁV forgalmi irodába ment, innen azonban eltanácsol­ták. Lelkiismerete nem nyu­godott, tudta, hogy milyen nagy veszteség lehet egy nyugdíjas számára ilyen ér­ték elvesztése. Másnap a fehérgyarmati járási rendőr­kapitányságon átvették tőle a talált dolgokat, s az ira­tokból szerencsére megálla­pítható volt a jogos tulajdo­nos személye, akit azonnal értesítettek. Elismerés illeti a becsületes megtalálót. M. K. fehérgyarmati lakos VESZÉLYES Nyíregyházán a Vécsey utca 21. szám alatt — az egykori szennyvíztároló — veszély leselkedik a keríté­sen átbújó gyerekekre. A mintegy 8—9 méter mélysé­gű tartály fedele nyitva van. A fűvel benőtt tartályhoz létra vezet, amelyen á bátor ifjoncok bizony könnyen fel- siklanak, és kíváncsiságból belesnek a tartály belsejébe. Nem is gondolva, jnilyen ve­szély leselkedik rájuk. Kü­lönös az is, hogy időnként miért nyílik ki az egyébként komoly zárszerkezetű akna­tető? De ha már nyitva van, Lezárásáról azonnal gondos­kodni kellene. R. Gy. nyíregyházi lakos A KISSZÖVETKEZET SEGÍTSÉGE A „Nyírfa” Ipari Kisszö­vetkezet dolgozói, Kiss Vik­tor vezetésével a közelmúlt­ban — két vasárnapon — a Rákóczi utcai óvodánk ud­varából kivágtak két hatal­mas odvas fát, amelyek már balesetveszélyesek voltak. A munkát szabad idejükben végezték, és minden ellen­szolgáltatás nélkül, mond­ván: a gyerekek testi épsé­gének védelmében tették. Viszonzásul köszönetünket szeretnénk kifejezni az óvo­dánkért végzett nem könnyű munkájukért. A 18. sz. óvoda gyermekei és a szülők, óvónők nevében Dávid Lajosné, vezető óvónő ROPIROPOGTATÖK A moziban a véletlen va­lamelyik nap két fiatal höl­gyet sorsolt mellém, a belépő­jegy révén. Egyiküik egy cso­mag ropit tartott a kezében. Nem kívántam meg tőlük, de rettenetesen idegesített, amikor percenként kivettek egy rudacskát, zörögtek-zi- zegtek, s mindezt tetőzték még azzal, hogy miután ki­vettek egy süteményt, visz- szazárták a zacskó száját, s ezzel még többet zajongtak. Olyannyira, hogy a környé­ken ülők is méltatlankodtak, mert a filmben elhangzó halkabb mondatokat emiatt nem is lehetett hallani. Már- már azon drukkoltam, hogy mielőbb elfoggyan a ropijuk, hogy aztán csend legyen, és valamennyien átadhassuk magunkat a műélvezetnek. Rajna Mihály, nyíregyházi lakos NEM ILLŐ Napokig gondolkodtam, hogy van-e értelme szóvá tenni a következő dolgot, ami nagyon sok embert fel­háborított, sőt a gyerekeket is. Halottak napján az Észa­ki temető bejáratánál meg­döbbenve láttuk, hogy a sok szép virág és koszorú mel­lett jó pár kiskereskedő ki­pakolta az oda nem illő nya­lánkságait, vidám vásárba való dolgait. Én ezt nem tartam helyénvalónak. Hi­szen nem azért megy felnőtt és gyermek a szeretteinek sírjához, hogy például vatta­cukrot egyen. Az ilyesmire érdemes lenne odafigyelni, hogy legközelebb a temető előtt mégse legyen majális. Álmos Lászlóné, nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Horváth Miklós nagy­halászi, Gergely István hyírbogdányi olvasóink­nak levélben válaszol­tunk. Gulya András ibrányi, Szilágyi Zsuzsanna lasko- di, Héj Attila nyíregyházi, Puskás Miklós hodászi, Kardos Béla nyíregyházi, Nagy Bertalanná berkeszi, Terdik Béláné encsencsi, Donka Tibor csengersi- mai, özv. Paczári Sándor- né vajai, Gergely István nyírbogdányi, Kormány Istvánná nagyhalászi; Mák Lászlóné nyírlugosi, Sza­kács Zsigmond kölesei, Horváthné Szabó Etelka kocsordi, Krizsanovszki Béla nyíregyházi, Mihalkó Gyula nyíregyházi, Nagy Jánosné balsai, Dávid Miklósné mátészalkai. Mátyás István érpataki, Gál István varsánygyürei, Bélteczki Jánosné nyír­egyházi, Udvari Béláné nagykállói, özv. Mikó Fe- rencné nyírturai lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Varga Zoltánná géber- jéni és Sziszák Lászlóné nyírszőlősi olvasóink ked­ves köszönő sorait meg­kaptuk. örülünk, hogy se» gíthettünk. Keméri József balkányi olvasónk észrevételére a TITÁSZ Vállalat nyíregy­házi üzemigazgatósága in­tézkedett, a községben közvilágítási ellenőrzést tartottak, és a hiányzó égő- és foglalatcseréket elvégezték. , özv. Lentvorszki Jó- zsefné nyíregyházi olva­sónkat a városi tanács rendkívüli segélyben ré­szesítette. Dankó Ferenc nyíregy­házi olvasónk ügyében az ingatlankezelő vállalat ér­tesítette szerkesztőségün­ket, hogy a Zrínyi Ilona utca 7. számú épület II. emeleti erkélymennyeze­tének további leszakadá­sát aládúcolással meg­szüntették. A végleges ja­vítást december 31-ig tud­ják elvégezni. Az illetékes válaszol KIJAVÍTJÁK „Törött” címmel közölt észrevételre elmondjuk, hogy a közterület-fenntartó válla­lattól megrendeltük a Kos­suth utcai autóbuszmegálló­ban lévő összetört kerti pa­dok eltávolítását, valamint a Krúdy-szálló előtt lévő meg­álló hibás padjának a kija­vítását. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki és fenntartási iroda HELYES GYAKORLAT Az október 2-i Fórum ro­vatban Szilágyi Lajosné jó- savárosi lakos levelében ar­ról írt, hogy a településen lévő gyógyszertár áruátvétel miatt zárva volt, és emiatt nem jutott hozzá az előző napon beadott vényre elké­szített gyógyszeréhez. Sajná­latos tény, hogy a gyógyszer- tár nem jelezte a zárva tar­tás időtartamát, viszont ilyen esetekben is minden gyógy­szerésznek kötelessége az. életmentő, illetve a már elő­zőleg beadott vényre a gyógyszer kiadása. A jósavá- rosi gyógyszertár dolgozói is megtették volna ezt, ha a le­vélíró becsengetett volna a gyógyszerért. Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Gyógyszertári Központja, Nyíregyháza Török Sándorné nyírmeggyesi levélírónk a termelő­szövetkezeti tagsági viszonyát 1983. október 1-én megszün­tette. Az elmúlt évben közel 2180 órát teljesített a közös­ben, aminek alapján ebben az éviben 17 mázsa termény juttatásra lett volna jogosult. Sérelmezi, hogy a tsz nem veszi tekintetbe az elmúlt évi teljesítményét, továbbá ar­ra sincs figyelemmel, hogy a termelőszövetkezetben 1968 óta dolgozik — a terményjuttatás időarányos részét nem adja ki. A tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség en­gedélyezheti a kijelölt háztáji föld betakarításáig történő használatéit, illetve a termény juttatás kiadását. A vezető­ségnek ebben aiz esetben mérlegelési jogköre van, ennek következményeként, levélírónk számára kedvezőtlen dön­tés megváltoztatására nem lehet kötelezni. Gergely Sándorné nyirderzsi levélírónk termelőszö­vetkezeti tag férje ebben az éviben 6 ezer négyzetméter háztáji föld juttatásban részesült. A tsz a föld műveléséért 2800 forintot állapított meg, amit tartozásként levonásiba is helyezett. A háztáji földön mindössze 1000 kg csöves kukorica termett, amelyet kevésnek tart. Kérdezi levél­írónk, hogy jogosult-e megiielelő mennyiségű termény ki­egészítésére, illetve kötelezheti-e a tsz a háztáji föld mű­velésére fordított költség megfizetésére? A közös és’ a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő egység. Az együttműködésből eredően a tsz az alapszabály rendelkezésétől függően külön megállapo­dásiban foglaltak alapján segíti a tagot a háztáji föld mű­velésében (szántás, növényápolás, vetőmag, betakarítás stb.) A tsz a tag részéről igényelt sízolgáltatást megfelelő időben és minőségben köteles elvégezni, a mulasztás mi­att keletkezett kárért felelősséggel tartozik. Ennek hiá­nyában azonban a háztáji föld terméseredményét (ipl. idő­járási tényezők stb.) előre nem garantálhatja, ezért jog­szerűen a kukoricatermés kiegészítésére sem kötelezhető. A háztáji föld művelésére fordított költséget a tag köte­les megfizetni, vita esetén a tag a szövetkezet döntőbi­zottságától kérhet jogorvoslatot. L. A.-né nyíregyházi lakos 11 év tsz-tagsági viszony­ban töltött ideje után 1978-ban az iparban helyezkedett el és ment nyugdíjba. A nyugdíjra való jogosultságot a tsznben töltött idő és az onnan származó jövedelem ala­pozta meg, ennek ellenére háztáji juttatásban nem része­sül. Kérdése, jogosult-e háztáji földre? Háztáji juttatásra csak tsz-tag lehet jogosult, ahban az esetben, ha a kívánt feltételeknek megfelel. Ilyenek például, ha a közös munkavégzésre kötelezhető tag az elő­írt munkamennyiséget teljesítette, vagy ha a nyugdíjas tsz-tag nyugdíjazást megelőzően munkájával a háztáji juttatásra jogot szerzett. Levélírónk a háztáji juttatásra nem jogosult, .mivel tagsági viszonya megszűnt, nem ter­melőszövetkezeti tagként ment nyugdíjba és azt követően sem létesített tagsági viszonyít. özv. Végh Péterné aranyosapáti levélírónk sérelmezi, hogy a személyi tulajdonában lévő és háztáji földként használt területről alig várható termés, mert vízállás mi­att a vetés késett és a növényápolási munkák sem lettek megfelelően elvégezve. Kérdezi: kötelezhető-e a tsz a ki­esett termés pótlására? A tsz felelősségét a háztáji föld nem megfelelő ter­méseredményéért csak akkor lehet megállapítani, ha nem teljesítette a belső szabályzat, vagy a taggal kötött meg­állapodásiban foglaltakat, emiatt a tagot kár érte. Mivel a sérelem tagsági vitának minősül, jogorvoslatot a szövetke­zet döntőbizottságától lehet kérni. Bíró Gergely encsencsi tsz-tag mezőőri munkakörben dolgozik a termelőszövetkezetiben. Kérdezi, hogy milyen juttatások illetik meg és az őrzésre használt 250 köbcen­timéteres motorkerékpár után mennyi az átalány összege? Mezőgazdasági őrszolgálatról a 25/1980. (VI. 27.) Mt. sz. rendelet és a végrehajtására .kiadott 16/1980. (VII. 23.) MÉM sz. rändelet és annak mellékletei adnak eligazítást. A mezőgazdasági őrt betanított munkásként — a kedve­zőtlen munkakörülmények figyelembevételével — kell be­sorolni. Az egyenruiházat megnevezését, darabszámát és ki­hordási idejét a rendelet 7. sz. függeléke tartalmazza. A gépjármű használatáért adható átalány összegét a vezető­ség, illetve a munkáltatói joggal felruházott vezető álla­pítja meg. Az átalány megállapításával kapcsolatos vita esetén jogorvoslatot a szövetkezet döntőbizottságától lehet kérni. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom