Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. november 29, Gasztronómiai specialitásokkal Csehszlovák hét a magyar síneken Az Utasellátó Vállalat szervezésében november 29. és december 4. között Budapest—Nyíregyháza útvonalon közlekedő gyorsvonaton csehszlovák étkezőkocsi közlekedik, melyen cseh gasztronómiai specialitások kaphatók. A vonat Budapestről 10 órakor indul és Nyíregyházára 13,29-kor érkezik, míg visszafelé Nyíregyházáról 14,35-kor indul Budapestre. Ugyanebben az időbein az Utasellátó Vállalat Csehszlovákiában közlekedtet hasonló céllal magyar étkezőkocsit. A rossz idő sok munkát ad a nyíregyházi Állami Biztosító gépjármű-kárrendezési fiók dolgozóinak. Naponta 35—40 gépkocsi érkezik a telepre és a további három, megyei kár- felvételi helyre. Sok gondot okoz a hiányosan kitöltött betétlap és a pontatlan információadás a kárbejelentő lapon. A fiók november első felében több mint félmillió forintnyi kárt térített meg az ügyfeleknek. Képünkön: Turóczi Ferenc kárt mér fel. (Jávor László felvétele) Milliék lelijításra Új könyvtár Mátészalkán Milliókat költenek évente városaink felújításra, hiszen a régi megóvása, korszerűsítése sokszor felér egy-egy új beruházással. Mátészalkán például 1983-ban elkezdték — és jövőre be is fejezik — az új városi és járási könyvtár Mi a divat Bulgáriában ? A napokban egy bolgár kereskedelmi küldöttség járt Nyíregyházán. Elutazásuk előtt a Nyírfa Áruházban kértünk interjút Georgi Ivanov Uzunovtól, a pazardzsiiki iparcikk-kereskedelmi vállalat igazgatójától.' — Hogyan jött létre a Nyíregyházával való kapcsolatuk és annak mi a mozgatórugója? — Nyíregyházával a Magyarország és Bulgária közötti gyümölcsöző együttműködés keretében vehettük fel a kapcsolatot, s mi ezt örömmel tettük, annál is inkább, mert a pazardzsiikóiak Nyíregyházát testvérvárosként emlegetik. A barátságon túl, a viszonyúink alapjául szolgál az a tény, hogy mint kereskedőknek a célunk közös: minél több és jobb választékú áruval látni el a vásárlókat Önök számos olyan áruval rendelkeznek, amiből nálunk nincs, vagy kevés van és fordítva. így jól kiegészíthetjük, színesíthetjük egymás árukészletét. Első ízben járunk városukban, mely nagyon tetszik. Sok időt töltöttünk a Nyírfa Áruházban. — Mit és mennyiért vásároltak? — Eddig (péntek délelőtt) mintegy 300 ezer rubel értékű árut vettünk, de azt hiszem még írunk hozzá. Bulgáriában a magyar áruknak jó a hírük. Sok borotva- felszerelést, zsilettet, lakatot, írószert, összesen vagy 77 féle cikket vásároltunk. Ezekért cserébe pamut ruhaneműket, vasipari termékeket, gyermekruhákat, -cipőket és egyebeket kínálunk. Szerettünk volna televíziót és Lehel hűtőt is venni, de ez a külkereskedelmi vállalatok között külön megállapodás témája. Azontúl kevés csokoládét is kaptunk, valamint jó néhány pipereáru önöknél is hiánycikk. — A mi boltjainkban, áruházainkban mi ötlött leginkább szembe? — Az üzletekbe lépvén rögtön az tűnt fel, hogy azokban milyen sok fiatal dolgozik, és persze a gazdag áru- választék. Nálunk az áruházakban nem árulnak virágot, minden külön boltban kapható. Nagyon jó ötletnek, szolgáltatásnak tartjuk a ha- risnya-szemfelszedést, a gyermekmegőrzőt, no meg a kicsinyek szórakoztatására az. az automata csacsi egyenesen szenzációs. Mindezek barátságossá teszik a Nyírfa Áruházát. A pazardzsíki üzletek kisebbek az ittenieknél. — Manapság a bolgár ke- reskedőknek és természetesen a lakosságnak mi okoz gondot? — Nem lehet kapni villany- bojlert és -tűzhelyet. Ezeket igyekszünk a környező országokból beszerezni. Mi is javában készülünk az ünnepek- ré, az itt látható pavilonokhoz (ajéndékudvar — szerk.) hasonlókba telepedve is igyekszünk minél töb árut eladni. Ez így megy egészen újévig. — Bulgáriában az öltözködésben mi a divat? — A magyar és bolgár divat hasonlít egymásra. A fiatalok nálunk is sportosan öltöznek. Újabban mindenki a pamut és a gyapjú anyagú holmikat veszi. A cipők közül a valódi bőrből készülteket vásárolják, még akkor is, ha borsos az ára. Ugyanez vonatkozik a kabátokra és a táskáikra is. Csaknem mindenki meleg, bundabélésű kabátot szeretne. — Ha Pazardzsikban járunk hová látogassunk el feltétlenül? — Városunkban 80 ezren latonak. Nézzék meg a hatalmas konzervgyárat, melyben modem gépekkel dogoznak, van látnivaló az elektromos gépeket gyártó vállalatnál is, illetve Pazardzsik a melegházi zöldségtermesztés jelentős központja. Nevezetes templomok és más műemlékek is bőségesen kínálnak nézelődnivalót. Van szimfonikus zenekarunk, operettszínházunk. A neves író, Konsztantym Velicskov egykori házát emlékházzá nyilvánították. Pazardzsik a Maries folyó partján fekszik, s ahol a folyó elágazik, ott gyönyörű park van, benne szobrok és csaknem egész évben rengeteg virág, (cselényi) kialakítását a Bajcsy-Zsi- linszky úton, a városközpontban. A mintegy hatmillióba kerülő munkálatok folyamán idén a belső átalakításokra, jövőre pedig a homlokzat kialakítására kerül sor. A munka — kulturális jelentőségén túlmenően — azért is jelentős, mert az építők egy városképi jelentőségű épületen munkálkodnak, mely a mátészalkai régi épületek közül egyetlenként marad meg a szatmári város centrumában. Idén újították fel és alakították át a gyermekkönyvtárat is, amely a MÁV valamikori irodáiban kapott a korábbinál méltóbb helyet. Rendbehozták és kibővítették a város eddig legkorszerűtlenebb üzemét, a Nyírségi Nyomdát is. Jobbá tették a műszaki feltételeket, kicsinosították a szociális létesítményeket és az alapterület jelentős növelésével a zsúfoltságon is enyhítettek. Megszépült a járási hivatal épülete, harminchat tanácsi kezelésű lakás pedig új köntöst kapott 1983-ban Mátészalkán. Fehérgyarmaton összesen tizennégy felújításra került sor az idén, az elvégzett munkák összege pedig több mint hárommillió forintot tett ki. Rendbehozták a vágóhidat, a Kossuth téri park útjait, a 2. számú általános iskola tornatermének üvegfalát, a Móricz Zsigmond utcai óvoda külsejét és belsejét. A nagyobb lélegzetű munkák közül említést érdemel a gacsályi szociális otthon félmilliós értékű felújítása, a kórház sebészetének négy- százezret érő festése és mázolása, a nővérhívó-berendezések kétszázezret igénylő korszerűsítése. Üj tetőt kapott a nővérszálló mintegy háromszázezer forintért, és a fehérgyarmati gimnázium is közel félmillióért. Korszerűbb lett a művelődési otthon színpada is. Erre majdnem százezreit költött a városi tanács. Nyírbátorban a legnagyobb értékű — 2,1 millióba kerülő — munka a városi tanács melletti napközi otthon felújítása volt, a középületek közül pedig a bank épületének megszépítésére szánták a legtöbbet, 600 ezer forintot Rendbehoztak huszonnyolc tanácsi bérlakást is, és felújították a Szabadság tét járdáit. A földutak karbantartására kereken egymilliói szántak az idén, a csatornák rendbetétele pedig másfél milliót vitt el. Nyírbátorban 1983-ban összesen 6,1 millic forintot fordítottak felújításira. Hepp Imre 36 éves nyíregyházi lakos tavaly elvált a feleségétől, de továbbra is együtt maradtak a közös lakásban. A válást Hepp italozó, kötekedő, verekedő magatartása miatt mondták ki, és a bíróság úgy rendelkezett, hogy volt felesége a két gyermekkel három szobát használhat, Hepp maga pedig egyet. Heppék öt éve ismerik S. J.-t, aki korábban gyakran elvitte munkahelyére Heppnét, sőt a Hepp családdal közös kirándulásra is elment úgy, hogy a saját családja azon nem vett részt. Ezt Hepp gyakorta kifogásolta, a feleségétől azonban kielégítő magyarázatot nem kapott. 1981 óta emiatt — amikor ittasan ment haza — a feleségét a gyerekek előtt többször megverte, amikor pedig a két gyerek az anyjuk védelmére kelt, őket is elpáholta. Nemegyszer előfordult, hogy feleségét trágár szavakkal illette a gyerekek előtt. Megtörtént olyan eset, hogy az asszony szakszervezeti segélyt kért és kapott, Hepp azt átvette a postástól, de a feleségének nem adta oda. (Már külön éltek.) Máskor a konyhaszekrényből a gyerekeknek tárolt élelmet ette meg. Nem vagyok biztos benne, hogy szerencsés dolog volt több mint egyhónapi időközzel adni Kalmár György riportfilmjeit Pakisztánról: az egyiket valamikor nem sokkal október közepe után, a másikat most, a múlt hét végén. Az előbbi a Panoráma keretében volt látható, ez a mostani, a második, az elemző, a mélyebbre hatoló, az ösz- szefüggéseket megmutatni iparkodó, külön címet viselt: Viharfelhők Pakisztán felett. Azért gondolom, hogy jobban járt volna a néző, ha nem sokkal egymás után láthatja az első, rövidebb és a második, hosszabb riportfilmet, mert hosszabb idő után az emlékezet nehezebben csatol vissza nemcsak a konkrét dolgokra, de még kevésbé adatokra, politikai nyilatkozatokra, arcokra, jellemekre. Jobb lett volna az első részt valamivel később sugározni, időben jóval közelebb a most látott másodikhoz. Amely igen tartalmas volt, a lakosság szinte minden rétegét bemutatta, nyilatkoztak benne az ellentétes nézeteket valló politikusok, üzletemberek, munkáltatók és dolgozók. A bonyolult pakisztáni valóságról igyekezett minél teljesebb képet adni Kalmár György szerkesztő-riporter és Neumann László operatőr. Érdemes volt megnézni ezt a minden értelemben színes és tartalmas riportfilmet. Mint általában a szórakoztató műsorok, a Szeszélyes évszakok című magazin legutóbbi adása is változó színvonalúra sikerült. Ez a megállapítás elsősorban nem az előadásra, a megjelenítésre vonatkozik, hanem inkább az írott szövegre. Volt néhány szellemes jelenet és villámtréfa, újak és újdonságként hatók, de akadt egy-két olyan is, amelyet régi vicc vagy humoros téma tévésített változataként lehetett csak elfogadni. Inkább a jobbak közül említek meg néhányat. Minden szülő és nagyszülő ismeri azt a fajta licitet, melyet most Novobáczky Sándor írt meg. Az unokáik jeles tulajdonságaival és hatásos bemondásaival dicsekvő, egymásra licitáló nagymamák „aduin”, ütőkártyáin ennek ellenére jót lehetett derülni (Máté Erzsi és Tábori Nóra). Hasonlóan jó volt, de — okkal — keserű utóízt váltott ki Tahi Lászlónak A garázda című jelenete (Koncz Gábor és Körmendi János). Valóban ideje lenne már hatásosan lefogni a garázdák kezét! Telitalálat volt Mikes György: Izgága dolgozójában mindkét szereplő (Ben- kő Gyula, Sinkovits Imre). Fanyar humor honolt (nem: élt!) az ugyancsak Mikes György írta Zárkózott gyerek című jelenetben. Gyakori helyzet és ugyancsak gyakori ez a megoldás a valóságban is a gyermek- nevelésben. Az igazat megvallva a legutóbbi Szeszélyes évszakokban a legtöbbre a rajzfilmeket tartam. Dargay Attila—Nép p József—Janko- vics Marcell: Gusztáv kalandja (a varjúval) és Dargay Attila: Variációk sárkányra című alkotásait. Sok jó gondolat, emberismeret és a megoldásban, rajzban számos szellemes ötlet sűrűsödött össze ezekben a filmekben. Seregi István Két, századunkbeli magyar drámaírót — egyesek jobbára méltatlan ítélete szerint csupán „színpadi szerzőt” — rokonit a mindmáig aligha tapasztalt nyugati és amerikai világsiker. Természetesen Molnár Ferenc az egyik, s Lengyel Menyhért (1880—1974) a másik. Ez neim csekély érdem, sőt rang. Utóbbinak, a Tájfun című jóformán valamennyi európai színpadot bejárt és Amerikában meg is filmesített színmű írójának, a halhatatlan Bartók-mű, a Csodálatos mandarin balettpantomim szövegkönyve szerzőjének első drámáját, a Thália Társulat által 1907-ben bemutatott, A nagy fejedelem c. drámáját tűzte műsorára pénteken a Rádiószínház. A korai darab talán sokak, sokunk számára jóleső meglepetéssel szolgált, túl a rádiós feldolgozás művészi kvalitásain. Ugyanis hallatán vitathatatlanná vált, hogy Lengyel Menyhért tollával a század eleji progressziót szolgálta. Ä nemes törekvést már maga a színmű témája is jelzi. Arról van szó benne, hogy egy kiskirály vidéki polgármester elsősorban saját érdemei történelmi megörökítésének érdekéből idealizálja a múltat, a 600 évvel azelőtt helyben született „nagy fejedelem”-,nek szobrot állíttat. (Csak motiváció, hogy a szobor kivitelezésével saját — egyébként becsületes — szobrász fiát bízza meg.) Egyúttal elrendeli önmaga emléktáblájának jó előre való elhelyezését... Mindeme törekvéséhez az alapot az egykori osztálytársa, a tudós jóhiszemű tévedése teremti meg az alapot. Tudósunk egy egész élet munkásságát szentelte annak, hogy a történelmi hőst dicsfénybe vonja. Csakhogy a félszeg városi levéltáros felfedezte a nagy „hős” (most már idézőjelben !) titkos naplóját, melyből 'kiderült, hogy az kegyetlen, népnyúzó, vég letesen önérdekű személyiség volt. A szó borává tási ünnepségre érkezett tudós önmagával való meghasonlása, ünnepi programjának a lemondása, tulajdonképpen a becsületességének és az iránta tanúsított elvtelen követelményeknek a személyes tragédiájába fúló konfliktusa képezte a dráma magv át. A bravúros technikával szerkesztett, többször meglepően megcsavart cselekmény fővonala világosan és egyben hatásosan ki munkált volt. (A drámaírói technikához még az az ismert műfogós hozzá tartozik, hogy ha az első felvonásban egy puska lát ható vagy emldittetett, annak a harmadikban el kell sülnie... Itt a polgármester pincéjében a sziklarobbantáshoz tárolt dinamit, mely az érdemtelent ábrázoló szohrot sikertelenül felrobbantani akaró tüdősünk halálát okozta, töl tötte be ugyanezt a drama turgiai funkciót.) Ami viszont hiányérze tét keltett, s végeredményben nem emelte a drámát a szeírzője legjobb alakotásai sorába, az a szerelmi szál (a tudós leánya és a polgár- mester fia között ébredt kölcsönös vonzalom) meg lehetősen laza, vázlatos beszövése volt a történetbe, nem híján a szentimentális felhangoknak sem. De hát a leleplező sztorit el is kellett adni valahogy ak koriban ... Rádiószínházunk rangos szereposztásban prezentálta a kissé méltatlanul elfelejtett drámát Üjabb bizonyságul, hogy irodalmunk kimeríthetetlen kincsesbánya a jószemű, jóérzékű újrafelfedezőknek Merkovszky Pál A tárgyalóteremből Családi perpatvar — kórházi ápolással A gyerekek félnek, retteglek az apjuktól, mert amikor ttas, durva és goromba. A 11 íves fiúra egyszer úgy rákapta az ajtót, hogy az a gyerek fejét érte. Még ugyan- ízen a napon a feleségét halánál fogva húzta ki a kony- iából. Megtörtént, hogy a gyerekek az anyjuk testvérélez menekültek az otthoni úrkuszok miatt. A Hepp magatartása miatt többször ki cellett hívni a rendőrséget, /agy pedig a felesége szorult írvosi kezelésre. Február 13-án egy nőisme- ■ősét vitte a lakásba Hepp. á hölgy a folyosón úgy közlekedett, hogy az öltözéke mindössze egy combig érő at- éta volt. Ezt Heppné kifogásolta, a volt férje pedig úgy a kezére csapta a kony- aaajtót, hogy a baleseti sebészetre kellett bemenni vele. De előbb még a perpatvar megfékezésére szükség volt újabb rendőri beavatkozásra is. (A Heppné sérülése nyolc napon túl gyógyult.) A Nyíregyházi Megyei Bíróság Hepp Imrét kiskorú veszélyeztetése és súlyos testi sértés miatt egy év börtönre büntette, a büntetés végrehajtását azonban két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (k)
