Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

1983. november 1. KcteHMagyarország 3 Kezdeményező képviselet Általános érdeklő­désre SZAMOT TARTÓ, az egész társadalmat érintő kérdéseikben foglalt állást legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, össze­gezte a párt szakszervezeti politikájának bevált elveit, kifejezésre jutatta a szak- szervezetek sokoldalú mun­kájának elismerését és meg­fogalmazta a párt, a kommu­nisták tennivalóit a szakszer­vezeti mozgalom továbbfej­lesztésében. Mind hazai történelmünk tanulságai, mind a nemzetkö­zi munkásmozgalom tapasz­talatai igazolják azt a lenini tanítást, hogy a pártnak a szakszervezetekhez, vagyis a munkástömegekhez való helyes viszonya nélkülözhe­tetlen feltétele a munkásha­talom kivívásának, és meg­szilárdításának. A felszabadulást követő néhány éviben a nagy tradi- ciójú magyar szakszervezeti mozgalom fellendült, szár­nyakat kapott az ország új­jáépítéséért, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításért, a munkáshatalom kivívásáért és megszilárdítá­sáért folyó harcban. A mun- kásihatalom létrejöttével azon­ban az MDP szektás, a töme­geket lebecsülő politikája, mindinkáhb háttérbe szorí­totta a szakszervezeti moz­galmat, kisajátította érdek- védelmi szerepét, s a pártha­tározatok végrehajtására korlátozta működését. E politika hatására gyen­gült a szakszervezetek nép­szerűsége, befolyása tagságuk körében és ez kedvezőtlenül hatott a párt és a tömegek kapcsolatára is. AZ MSZMP 1956 UTÁN a szakszervezetekkel tartott kapcsolatából száműzte a közvetlen beavatkozást, az utasításaidat, s a szakszerve­zeteket a dolgozók millióit átfogó önálló szervezetként kezelte, olyan szervezetként, amely a párttal azonos célért, a munkásosztály, a dolgozók felemelkedéséért küzd. A revizionista németek hir­detői az ellenforradalom idő­szakában és azt követően — kihasználva a dogmatikus politika okozta károkat — a „függetlenség” jelszavával léptek fel, s demagóg, telje­síthetetlen követelésekkel igyekeztek félrevezetni a tö­megeket Ap MSZMP követ­keztés elvi politikája meg­győzően leplezte le a függet­lenséget hirdető nézetek re­vizionista tartalmát. A szak- szervezet nem lehet függet­len a munkáshatalomtól, hi­szen a munkáshatalom ré­szese. Tagságát, annak érde­keit képviselve és védve részt vesz a döntések kialakításá­ban, részt vállal a döntések végrehajtásában. A szakszer­vezetek a szocializmus viszo­nyai közt is érdekvédelmi szervek, de érdekvédelmi sze­repük bővült, kiteljesedik azáltal, hogy beleszólásuk van minden, a tagságot érin­tő kérdésbe. A tagság ér­dekeinek hagyományos kép­viseletét és védelmét éppen azzal alapozzák meg, hogy felelősséggel részt vállalnak a gazdasági építőmunkában, a hagyományos érdekek vé­delméhez szükséges anya­gi javak megteremtésében. Ahhoz azonban* hogy a szakszervezetek betölthessék hivatásukat, messzeme­nő önállóságra van szüksé­gük. Jól kell ismerniük tag­jaik véleményét, igényeit, s ezeket összegezve ki kell alakítaniuk álláspontjukat minden kérdés eldöntése előtt. Az önállósághoz tarto­zik, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek intézke­déseket, felkészült, vitaké­pes partnerként vegyenek részt az állami intézkedések előkészítésében, s konstruk­tív, módosító, kiegészítő vagy megerősítő javaslatukkal já­ruljanak hozzá a jobb dön­téshez. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÄLLÄSFOGLALÄSA több mint két és fél évtizedes munkáját összegezve bizo­nyítja, hogy a helyes szak- szervezeti politika mozgal­mas eleven életre ösztönözte már eddig is a szakszerveze­teket. Az önálló kezdemé­nyezések lehetősége jelentős jogkörbővüléssel párosulva, lehetővé tette, hogy eleget te­gyenek történelmi hivatá­suknak. Jó úton haladnak, pályamódosításra nincs szük­ség. Alapvető funkciók nem változnak. A jövőben is fel­adatuk, hogy erősítsék és óvják a munkáshatalmat, a szocialista rendszert, tervez­zék, mozgósítsák tagságukat, társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapí­tására, képviseljék érdekeit, védelmezzék a dolgozók tör­vényekben, rendeletekben rögzített jogait, töltsék be sokoldalú, nevelő szerepüket. A szocializmus építésének gazdasági, politikai feltételei természetesen ma nem azok, mint a megelőző években voltak és várhatóan a követ­kező években is változnak. A Központi Bizottság állásfog­lalása olyan helyzetben ad útmutatást a további mun­kához, amikor a világgazda­sági válság hatására gaz­dasági feltételeink nehezeb­bek, s a nemzetközi politikai élet gondjai is sűrűsödnek. Ezekhez a körülményekhez a szakszervezeteknek is iga­zodniuk kell, mind a társa­dalom érdekeit védő mozgal­mi munkában, mind a ha­gyományos érdekek védel­mében, a dolgozók tudatának fejlesztésében. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása nagy fontosságot tulajdonít a szakszervezetek­ben dolgozó aktivisták, tiszt­ségviselők elismerésének. A tapasztalatok szerint a bi­zalmi testületek már eddig is bebizonyították, hogy be tudják tölteni a dolgozók egyes rétegei, csoportjai ér­dekeinek képviseletét, al­kalmasak az érdekek felszín­re hozására, ütköztetésére, egyeztetésére, a népgazdasá­gi, a vállalati, a csoport-, és az egyéni érdek összhangjának megteremtésére. MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELMET FORDÍTOTT a Központi Bizottság a párt- szervezetek és a szakszerve­zetek kapcsolatára, a párt tagjainak a szakszervezetben végzett munkájára Megálla­pította, hogy a kommunisták becsülettel helytállnak, s szakszervezeti tisztségük be­töltéséhez élvezik munkatár­saik bizalmát. A szakszerve­zetek pártirányítása az ott dolgozó kommunisták útján elvi, politikai eszközökkel, példamutatásukkal, meggyő­ző, érvelő szavaikkal érvé­nyesül. A közvetlen beavat­kozás, s a munka kisajátítá­sának hibás módszerét azon­ban még nem minden párt- szervezet tudta leküzdeni. A Központi Bizottság állásfog­lalása nagy segítséget ad ah­hoz, hogy az önállóan, felelő­sen dolgozó szakszervezeti szervek jelzéseikkel, mozgó­sító, szervező munkájukkal minél jobban hozzájárulhas­sanak a párt politikájának ki­alakításához és megvalósítá­sához. S. E. Málnát, ribizlit telepítenek Megkezdték a ribizlisarjak ültetését a megye legnagyobb bogyós gyümölcsöt termelő területén, Nyírbéltek környé­kén. A helyi áfész segítségé­vel a napokban hatvanötezer tő ribizli talált gazdára Nyír- lugoson, Penészleken, Nyír­bélteken és Ömbölyön. A ri­bizli után kezdődhet a mál­natelepítés is a körzetben, a szövetkezet még az idén mintegy háromszázezer da­rab málnavesszőt ad át a kis­termelőknek. A Nyíregyházi MEZŐGÉP törzsgyárában két HUNOR típnsú esztergapadot helyeztek üzem­be. A programvezérlésű esztergapadba egyszerre tíz szerszám fogható be, a munkadarabot két oldalról ezredmilliméteres pontossággal munkálja meg. A gép alkalmas normál eszter­gál ás ra, menetvágásra, esztergálható vele kúp, valamint gömb. (Jávor László felvétele) VfZISZÁRNYAS A SZAKCSOPORTTÓL „Építsünk halastavat!" Végre megcsillan a víztükör, korhadó faágak lebegnek a tetején. Tőzegbánya volt itt, Nyírjákó alatt valamikor, de szer, háromszor. A szakcso­port viszont el tudná látni mind a tíz településünket. hosszú ideje nem használja senki. A gödrökben azóta össze­gyűlt a víz, s a ki tudja honnan odakerült halak szépen el­Ne legyen parlagon Ismét Puskás Péteré a szó. Papírt, ceruzát vesz kézbe, számolni kezd: — Mi azzal tisztában va­gyunk, hogy a mostani terü­leten nem lehet se halat, se libát tenyészteni. Alapos te­reprendezésre van szükség. A tórendszer kialakítására 270 ezer forintot szánunk, az egyéb beruházásokra pedig további százezret. Szüksé­günk van ugyanis takar­mányraktárra, őrbódéra, ke­rítésre, libaszállásra. — Háromszázhetvenezer fo­rint nem kis pénz... — Nekünk mondja? Az OTP nélkül nem is boldogul­nánk. A terület egyébként a he­lyi termelőszövetkezeté, tőle veszi bérbe a szakcsoport, évente harminckétezer fo­rintért. — Látta azt a határrészt — folytatta az elnök. — Me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan. Ahhoz túl kicsi, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem kezdhessen vele valamit, ah­hoz viszont túl nagy, hogy parlagon heverjen. — Milyen bevételre szá­mítanak? — Kétszázezer híján két­millió forintra. — A nyereség? — Talán eléri a százötven­ezret. Ponty, busa, compó Az országban is egyedül­álló vállalkozás első lépcső­jének kezdete november 1., indul a tereprendezés, a ta­vak rendbehozatala. Március­ban már telepítik is a hal­ivadékokat — a tervek sze­rint pontyot, busát, amurt és compót — májusban pedig megérkeznek az előnevelt li­bák. — Ki eteti, őrzi majd a ha­lakat, libákat? — Egyedül nem bírnánk vele. Ezért is szeretnénk majd valakit főfoglalkozásban al­kalmazni, de a munka jó ré­sze ránk vár. Beosztottuk a csoport tagjait, hétvégeken, ünnepeken közülünk lesz majd kint valaki. Természe­tesen a szabadságunk na­gyobbik felét is erre szánjuk. De tudomásul kell venni, hogy nem adnak semmit in­gyen. Balogh Géza szaporodtak. Ez adta az ötletet néhány környékbeli szenve­délyes horgásznak: hasznosítani kellene e vadvízországot. A Budapesti Flnomkötöttárn-gyár mátészalkai gyárában 15 ezer hálóinget varrnak kuvaiti, 3 ezret pedig jordánlai meg­rendelésre. Képünkön: Szilágyi Bertalanná exportárut mi­nősít. (Császár C^aba felvétele) Jó éve összedugták hát fe­jüket, s megszületett a nagy elhatározás, szakcsoportot ala­kítanak. Méghozzá hal- és víziszámyas-tenyésztő szak­csoportot. Az országban első­ként! A csoport azóta nyolc tag­gal már meg is alakult. Elnö­kük, Puskás Péter — aki „ci­vilben” a Vertikál Ipari Szö­vetkezet főkönyvelője — öl- nyi iratcsomót mutat: Az akták már megvannak... — A szakcsoport irattára. A munkához még hozzá sem kezdtünk, de a papírok, en­gedélyek beszerzése ... ! Pe­dig minden szerv, hatóság igyekezett segíteni. Mindegy, zöld utat kaptunk, most már rajtunk a sor. Az idei nád már a tavalyi­hoz sárgult, alig áthatolható fallal védi a tavacskákat, többségükben térdig sem ér a víz, annál több a hínár, a békaszőlő. Nem irigyli az ember azokat, akik intenzív haltenyésztést akarnak itt meghonosítani. — Pedig nagyon jó lenne — mondja Váradi József, a Baktai ÁFÉSZ osztályvezető­je. — Itt, a Nyírség közepén mikor jutnak az emberek halhoz? Egy évben, jó ha két­-----------------------------\ Ungvári fáklya I gazi őszi nap köszön­tött Ungvárra októ­ber 29-én. Az ünne­pi díszbe öltözött utcákon és tereken a szokottnál is több nemzetiség képvi­selői gyülekeztek. Jeles jubileumot ül most a szov­jet ifjúság: a Komszomol megalakulásának 65. év­fordulóját ünnepük. S ok­tóber végén kerül sorra hagyományosan az ENSZ leszerelési világhete. Nagyszabású programot állítottak össze az ungvári komszomolisták erre a szombatra, s az esemé­nyekre meghívták a cseh­szlovákiai, az NDK-beli, a lengyel és a magyar fia­talok képviselőit is. Me­gyénkből a KISZ negyven- fős csoportot indított. Egy napba sűríteni min­dent — lehetetlen vállal­kozás. Testvérvárosunk határában nemrégiben ad­tak át egy új művelődési házat, s ez adott otthont a kulturális programoknak. A bemutatkozó szovjet if­júgárdisták bem is akár­honnan jöttek, különvo­nat hozta őket Urengoj- ból. Vasúton tették meg a 4451 kilométeres utat, ahol az Urengoj—Pomori—Uzs- gorod gázvezeték halad majd keresztül. Műsort hoztak magukkal az ifjú- gárdisták az urengoji gáz­vezeték-építő fiatalok üze­netét: a béke ügyét kíván­ják szolgálni. A színpompás kultúr­műsor után Ungvár egyik szép terén, a Zakarpatyje- szálló előtt politikai nagy­gyűlésre vonult fel a vá­ros lakossága és a külföl­di ifjúsági delegációk. Babakocsit toltak az édesanyák, csoportban ' mentek az iskolások, áz if­júmunkások. Mindenkinél zászló, plakát a békét kö­vetelő feliratokkal, hábo­rút elutasító szöveggel. A nagygyűlés szónoka, Ivan Petrovics Miskov, az ungvári városi pártbizott­ság első titkára nem vé­letlenül hangoztatta: a Szovjetunió nemcsak poli­tikai, hanem gazdasági eszközökkel is a béke ügyét szolgálja; az épülő gázvezeték különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gokat köthet össze. Békefáklyát gyújtottak, majd a Dongó együttes­nek tapsolt a sok ezer fős közönség. Magasra száll­tak a léggömbök és mesz- szire hangzottak a dalok... Tóth Kornélia v ______________________< Szak­munkás­tanulók versenyei Harmadéves, a szakmát ipari szövetkezetekben elsa­játító tanulók versenyeztek a napokban. A kőművesek kö­zül Mogyorósi Csaba, a má­tészalkai és Kiss József, a Tiszavasvári Építőipari Szö­vetkezet, a bútorasztalosok­nál Szilágyi Mihály és Pász­tor György, a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet ta­nulói nyertek. A női ruhaké­szítők közül Varga Júlia és Gyebrószki Éva, a Nyírség Ruházati Szövetkezet, míg a férfiruha-készítőknél Bíró Erika, a Nyírbátori Ruha­ipari és Kertész Ágnes, a Kisvárdai Ruházati Szövet­kezet tanulói végeztek az élen. ök november 11. és 12-e között a területi döntőn, Mis­kolcon képviselik a szabolcs- szatmári színeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom