Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
Napirenden: a településközpontok egészségügyi intézményeinek irányítása — A magánszállások idegenforgalmi hasznosításának új rendje Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Mini&zteritianáas csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja hazánkban, teitt hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatóit tudomásul vette. A Minisztertanács 1984. január 1-i hatállyal módosította a tanácsi irányítás alá tartozó egészségügyi és szociális intézményekre vonatkozó korábbi előírásokat. Növelik a községek és településközpontok szerepét egyes egészségügyi és szociális intézmények létesítésében és irányításában. A kormány tájékoztatást kapott arról a tevékenységről, amit a munkaerő -köz vetítő irodák a fiatalok elhelyezkedésének elősegítésére fejtenek ki. Fontosnak ítélte, hogy az illetékesek további lépéseket tegyenek e szolgáltatás fejlesztésére. A Minisztertanács határozatot hozott az idegenforgalmi fizető-vendéglátást szabályozó rendelkezések egységesítésére és egyszerűsítésére, valamint a vendéglátás színvonalának emelését, a kulturáltabb szálláshelyek számának növelését elősegítő intézkedésekre. VÉLEMÉNYCSERE AZ 1984. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL, AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSÁRÓL ÉS AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉSRŐL A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács & a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével csütörtökön megbeszélést tartottak a Parlamentben. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a korábban elfogadott megállapodások végrehajtása rendben halad: a szakszervezetek hathatós támogatást adnak a kiemelt gazdasági programok teljesítéséhez, a termelési feladatok megoldásához; intézkedések történtek az életkörülmények javítására, ezek között a nyomdaiparban és a házkeze- lőségeknél sor került a központi béremelésre, a bíróságok és az ügyészségek nem jogi munkakörű dolgozói decemberben részesülnek fizetésemelésben; határozat született arra, hogy az iparban, az építőiparban és az állam- igazgatás területén 1984-ben megkezdhető a 40 órás munkahétre való áttérés. Ez utóbbival kapcsolatban a résztvevők közös véleménye, hogy a végrehajtás feltételeit az illetékes szakszervezeti szervek bevonásával az üzemi demokrácia fórumait felhasználva a vállalatoknak és az intézményeknek önerőből kell megteremteni. A találkozó fontos témája volt az 1984. évi népgazdasági terv előkészítése. A kormány képviselői tájékoztatást adtak a tervezési munka helyzetéről, a várható tennivalókról. Közös véleményként került megerősítésre, hogy továbbra is az ország fizetőképességének fenntartása, a külgazdasági egyensúly javítása és az elért vívmányok védelme az alapvető cél. Ezzel együtt nagy hangsúlyt kapott, hogy a követelmények kielégi tés ének feltételeit az eddiginél is szervezettebb és hatékonyabb munkával, ésszerű és takarékos gazdálkodással kell megteremteni. Véleménycsere folyt az életszínvonal alakulásáról és az anyagi ösztönzés időszerű kérdéseiről is. Egyetértettek abban, hogy fokozottabban kell ösztönözni a jól értékesíthető exporttermékek termelésének növelését, több figyelmet kell fordítani a nagy értékű és gazdaságosan kihasználható termelőberendezések működtetéséhez szükséges munkaerő biztosítására, az általánostól eltérő munkarendben, illetve a nehéz munkakörülmények között dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésére. A szakszervezetek egyetértéssel fogadták az új besorolási és tarifarendszert, amely a műszaki és gazdasági értelmiség differenciáltabb anyagi megbecsülésére is lehetőséget ad. Ezzel kapcsolatban közös álláspontként került megfogalmazásra, hogy a műszaki és gazdasági értelmiség helyzetének javítására az irányító szerveknek és a vállalatok vezetőinek egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. A dolgozók kezdeményezéseinek, termelési aktivitásának fejlesztése érdekében a rendelkezésre álló eszközöket fel kell használni. A kormány és a SZOT vezetői ennek szellemében foglalkoztak a szocialista munkaverseny időszerű kérdéseivel is. Megállapodtak abban, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány, a SZOT elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága a közeljövőben új közös határozatot ad ki. A tanácskozás részvevői... Straub F. Brúnó akadémikus beszél. Környezetünk védelme társadalmi feladat A természet értékeinek, az emberi környezetnek a megóvása az utóbbi évtizedben a társadalom feladatainak első sorába emelkedett, sok mindent maga mögé szorítva. 1972-ben Stockholmban világkongresszuson fogalmazták meg az aggódó és figyelmeztető felhívást, amely óva int a természet, a környezet további fékevesztett pusztításától, konkrét tennivalók egész sorát fölemlítve. Nyíregyházán tegnap természet- és környezetvédelmi szakemberek gyűltek egybe a Debreceni Akadémiai Bizottság rendezvényén, hogy munkájukról tapasztalatokat cseréljenek, elmondják az eredményeket és a gondokat. A közel háromszáz résztvevőt Tisza László, a megyei tanács elnöke üdvözölte, külön köszöntve az elnökségben helyet foglaló Gonda György államtitkárt, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal elnökét, Straub F. Brúnó akadémikust, a Természet- és Környezetvédelmi Tanács elnökét, Bognár Rezső akadémikust, a DAB elnökét. A megyei tanács elnöke részletesen szólt Szabolcs- Szatmár megye fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a megye igen hátrányos helyzetből indulva jutott a mai eredményekig — amikor már számottevő iparral, fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. Ennek részletezése után kitért arra, hogy a fejlődés — mint másutt is — gondokat is hozott magával. Annak ellenére, hogy ez a vidék sokáig viszonylag érintetlen maradt, ma már o természet- és környezetvédelem itt is komoly feladatokat jelent. Nagy erőfeszítések történtek és történnek a természeti értékek védelmére — a szatmár-beregi tájvédelmi körzetet említette itt elsősorban. Hangsúlyozta, hogy „a természet okos átalakítása egyben annak védelmét is jelenti”. Utalt a futóhomok megkötésére vagy éppen a nagyarányú fásításra is. Straub F. Brúnó akadémikus azzal kezdte előadását, hogy mindenekelőtt a jövőről kell szót ejteni. A környezet- védelem logikája ugyanis ezt követeli — a jövőben várható gondok, változások felvázolása alapján lehet rangsorolni a mai feladatokat. A mai, máris kárt okozó problémák kijavítása, orvoslása a feladatoknak csak egy réstét jelenti — a másik rész a megelőzésé. Az akadémikus hangsúlyozta: ami a legtöbb új gondot veti föl, az nem más, mint jelenlegi életmódunk, szemléletünk, amelynek alapvetően változnia kell a jövőben — enélkül hatásos környezetvédelem nem létezhet. Egy apró, de jellemző példát említett. Budapesten kipróbálták azt a hulladék- gyűjtési módszert, hogy három gyűjtőedényt helyeztek egymás közelébe. A papírt- rongyot, az üveget, illetve a házi szemetet külön-külön kellett elhelyezni ezekben. A lakosság azonban nem hajlott a felkérésre — egy idő után mindent egy helyre öntöttek. Át kell tehát alakulnia sok beidegződésnek — mint ahogyan a fejlett ipari országok némelyikében erre már van példa! A környezettel egészen az utóbbi évtizedekig szinte rablógazdálkodást folytattunk — jelentette ki Straub F. Brúnó. — Itt az ideje, hogy ezen változtassunk. Ma ugyan folyik már az intenzív környezetvédelmi tevékenység, de jobbára csak tűzoltómunkában. A tervezés, a hosszabb távra gondolás még gyerekcipőben jár — annak ellenére, hogy nincs sok időnk. A természetben okozott károk pár emberöltő alatt olyan mértékűvé válhatnak, hogy többé azokat nem lehet visz- szafordítani. Itt van például a sokat emlegetett savas esők ügye. Világszerte tapasztalható, hogy a levegőbe jutó szennyezés eső formájában visszajut a földre, s ott nagy károkat okoz a növényzetben. Erdők pusztulnak el — sürgősen cselekedni kell tehát. A legfontosabb most, hogy a savas esők és más környezeti ártalmak pontos térképét felrajzoljuk, a kiváltó okokat felkutassuk — és így keressük meg a hatásos ellenszereket. Eredményekről is számot adhatunk persze, és sorolta is az előadó: az erdők területe például alaposan megnőtt hazánkban a felszabadulás óta — az összterület 12,1 százalékáról 17,3 százalékra gyarapodott. Ez nagy lépés, hiszen a mezőgazdaságilag nem hasznosítható földeket ültettük be elsősorban. A minőségi változás sem kicsi a fafajokban, illetve a fagazdálkodás technológiájában. Végezetül hangsúlyozta: a jövő útja nem lehet más a gazdaságban sem, mint, hogy az új beruházások terveinél figyelembe kell venni a természetben okozott kárt, a környezetre gyakorolt hatást is — és belekalkulálni a költsém. gekbe ennek az árát is. Gonda György államtitkár előadásában részletesebben. is kitért néhány olyan gondra, (Folytatás a 4. oldalon) Számos bérlakásban élő család szenvedte már végig Nyíregyházán a lakásfelújítás, karbantartás hónapjait. Az elmúlt három évben négyszáz lakás felújítása történt meg a megyeszékhelyen. Az ingatlankezelő vállalat a karbantartási munkák döntő részét — mintegy 85 százalékát — saját kivitelezésben végzi. Még 1980-ban megszervezték a vállalatnál a gyorsszolgálatot. Az itt dolgozók száma nyolcról időközben 43-ra bővült. Ilyen létszámmal a hibaelhárítások valóban gyorsan történnek. Például októberben a 291 bejelentés közül Ésszerűbb energiafelhasználás H^polyi László iparí minisztériumi államtitkár megbeszélései Nyíregyházán Kevesebb olaj fogy a megyében, jól haladnak az energiaracionalizálási elképzelések megvalósításával, azonban gyorsítani lehet a földgázellátás elterjesztését. Néhány területen mind a lakosság, mind az illetékes vállalatok fejlesztési lehetőségeinek bevonására van, szükség, hogy a megye energiaszerkezete javuljon! — szerepelt azon a megbeszélésen, amelyet Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár folytatott Hosszú Lászlóval, a megyei pártbizottság tijtkárával és László Andrással, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. A tárgyaláson, áttekintették a legfontosabb tennivalókat, azokat az intézkedéseket, amelyeket a megyének, illetve a rmnisztériuminak kell megtenni az eredményesebb munkához. (Az államtitkárral készült interjút lapuink vasárnapi számában közöljük.) Lakasfelujitasok Nyíregyházán 260-ra negyvennyolc órán belül reagáltak a szakemberek. Az eredmények mellett sajnos gondok is vannak. Esetenként elhúzódik a lakásfelújítás. Még mindig magas: 2 millió 300 ezer forint a városban a lakbérhátralék. Pedig az elmúlt években szigorú intézkedéseket tettek a hátralékok behajtására. így 1981- ben országosan is egyedülálló intézkedés volt, hogy 18 tartósan nem fizető bérlőt szükséglakásba költöztettek Nyíregyházán. Többek közt ezekről volt szó a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság november 24-i ülésén. Ezúttal a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat beszámolóját hallgatták meg a résztvevők, a nyíregyházi állami lakóépületek fenntartásának helyzetéről. A tanácskozáson részt vett Gyuricsku Kálmán, a városi tanács elnöke, s Mészáros Tamás, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője is. A téma időszerűségét bizonyítja, hogy jövőre a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 11 megyében és a főváros több kerületében tervez vizsgálatot a lakásfelújítások helyzetéről. E vizsgálat kiterjed Nyíregyházára, s Szabolcs-Szatmár megye többi városára is.
