Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-23 / 276. szám
1988-ig újabb rendkívüli ülésszak Leszerelés az ENSZ közgyűlése előtt Pályázat! □ MÉM a szakirányítása alá tartozó gazdálkodási szervezeteknek pályázatot írt ki: lehetőséget biztosítanak arra, hogy a legfejlettebb szervezési tapasztalatokkal rendelkező tőkés országbeli szervező vállalatok közreműködését és szakértőik segítségét vegyék igénybe. Egy-egy szervezési feladat megoldásával, vagy átfogó helyzetelemzésével bízhatják meg őket. • A szakértői költség deviza- fedezetéről a v MÉM gondoskodik. Pályázhat mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari, erdő- és fagazdasági üzem. A pályázatot 1983. november 30- ig kell a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályhoz beküldeni. Figyelemre méltó kezdeményezés ez annak ellenére, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek ma már a termelés élvonalához tartoznak, számos olyan korszerű technológiát, szervezési eljárást alkalmaznak, amelyek külföldön is terjedőben vannak. Ettől függetlenül — az élet már számtalanszor igazolta — nincs olyan eredmény, amelyet ne lehetne túlszárnyalni. Szabolcs-Szatmári példával élve: néhány éve még rekordnak számított megyei átlagban a 3 tonnás búza-, a 4 tonnás kukoricatermés, üzemi szinten kimagasló volt, ha 20 tonnán felüli burgonyát, 40 tonnás cukorrépát takarítottak be. Itt, ahol a termőhelyi adottságok az országos szint alatt vannak, ma már itt is szép számmal akadnak üzemek, ahol 5—6 tonnás búzát, 7—8 tonnás kukoricát kombájnolnak. A tartalék, a termésátlagok növelésének lehetősége — nagyon sokan tudják — ma már nemcsak a föld termőképességében van, de az alkalmazott technológiában, technikában, a jól szervezett munkában, a szakirányítás felkészültségében. Ezt leginkább a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet eredményei példázzák. A termelési nagydíjjal kitüntetett termelőszövetkezetben, belső Szabolcsban homokon gazdálkodnak és mégis, a megyei átlag majdnem dupláját termelik búzából, kukoricából. Vallják, hogy bár nagy a termésátlaguk, a szintentartástól többre képesek. Ami igaz, Máriapócs esetében, az érvényes lehet minden üzemre, termelőszövetkezetre. □ MÉM pályázata jó lehetőséget kínál a hatékonyság fokozásához, az eredmények növeléséhez. Élni kell vele. Jó lenne, ha innen Szabolcs-Szat- márból is üzemek tucatja pályázna és bár rövid a határidő, sürgősen kell cselekedni, megérné a fáradtságot, ha néhány üzem elnyerné a lehetőséget. Egy jó szervezés, egy alapos helyzetelemzés gépet, energiát, munkát takaríthat meg úgy, hogy közben növekszik a termelési érték, javul a jövedelmezőség. S. E. Az ENSZ közgyűlése legkésőbb 1988-ig újabb rendkívüli ülésszakon foglalkozzék a leszerelés kérdéseivel — javasolta a közgyűlés 1. számú (politikai és leszerelési) bizottsága hétfőn New Yorkban. Ezt még a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. A közgyűlés 1978-ban rendezte meg az első rendkívüli ülésszakot, a másodikat pedig tavaly nyáron. A harmadik ilyen jellegű tanácskozás összehívásáról szóló döntés rávilágít a rendKeddien az ifjúsági szövetség székházában aktívaértekezletet rendeztek fiatal műszaki-gazdasági szakemberek, valamint KISZ-vezetők részvételével. A KISZ Központi Bizottsága idén ősszel hozott határozatot arról, hogyan segítheti sajátos eszközeivel a KISZ a műszaki fejlesztést, s melyek az ifjúsági szövetség legfontosabb feladatai a fiatal műszaki-gazdasági értelmiség körében. Az egész napos tanácskozáson kijelölték a határozatból adódó tennivalókat is. A fiataloknak Papp László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese tartott előadást a kívüli leszerelési tanácskozások jelentőségére. Emlékeztet arra, hogy a közgyűlés első rendkívüli leszerelési ülésszaka az atomfegyverek fokozatos csökkentése révén meghatározta a nukleáris háború veszélye elhárításának módjait. A második rendkívüli leszerelési ülésszak — állapítja meg a határozat — az Egyesült Államok katonai erőfölényre való törekvése miatt nem tudott egyeztetett döntéseket életbe léptetni. műszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről, majd Szorádi Sándor a KISZ KB titkára a műszaki-gazdasági területen tevékenykedő KISZ-ve- zetők legfontosabb feladatairól szólt. Az előadásokban is elhangzott : termelési mozgalmaival a KISZ már a hetvenes években is segítette a műszaki fejlesztést, amelynek előrehaladásában jelentős szerepet játszottak a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai. A fiatal kutatóknak, műszakiaknak és közgazdászoknak csaknem fele tagja a KISZ-nek, s szervezésükkel, mozgósítá(Folyt&tás a 1. oldalon) A nyíregyházi almatároló léüzemében naponta 13 tonna sűrítményt készítenek. Egy részét olasz, holland, NSZK-beli és USA-exportra szállítják. (Jávor László felvétele) KISZ-esek a műszaki haladásért Ifjúsági aktívaértekezlet a KISZ KB-ban A rakamazi vasútállomásról gyors ütemben szállítják cukorrépáját a szerencsi gyárba. (Elek Emil felvétele) a Győzelem Termelőszövetkezet Rugalmasabb pénzügyi gazdálkodás Letelepedési támogatás pályakezdőknek ÜLÉST TARTOTT KEDDEN A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, ÉS MEGTÁRGYALTA A VB PÉNZÜGYI OSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGÉT. EZT KŐVETŐEN AZ EGYÉB NAPIRENDEK KÖZÖTT ODAÍTÉLTE A PÁLYAKEZDŐ FIATAL SZAKEMBEREK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ LETELEPEDÉSI TÁMOGATÁST. A közkiadások növelésének mérséklése a tanácsoknál és az in teamén yeknél szigorította a működési feltételeket, ami a gazdaság utóbbi időben ta aasataJlnartó nehézségeivel függ össze. Ilyen körülmények között is eredményesen végezte feladatát a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya — állapította’ meg a testület, hangsúlyozván, hogy egyszerre igyekezett teljesíteni a különbőz» központi elvárásokat és kielégíteni a helyi igényeket. Többek között érvényesítették a takarékossági irányelvek megtartását. A rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket az intézményeiknek differenciáltan juttatták úgy, hogy közben kiemelték az alapellátást szolgáló intézményeket. Mindemellett szorgalmazták a területhez tartozó intézmények gazdálkodásának korszerűsítését és megteremtették a feltételeket a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet létrehozására. E munkáját a jóváhagyott megyei cselekvési program előírásai szerint végezte. Az elmúlt hat évről,szóló beszámoló hangsúlyozta: ez idő alatt lépett hatályba o pénzügyi törvény, amely az egész költségvetési és gazdálkodási rendszerre nézve alapvető változásokat hozott. Árt kellett rendezni az intézményhálózatot, gazdálkodási jogkör szerint nagyobb önálló és hozzájuk kapcsolódó nem önálló szervezet kialakításával. A hatvan megyei intézményből az összevonások révén negyven önálló intézmény jött létre, míg a 164 helyi intézményből 104 önálló intézmény alakult. Kitűnt: a beszámolási időszakban a költségvetési bevételek mindenkor megteremtették a kiadások fedezetét, jóllehet a többletbevételek folyamatosan csökkentek a népgazdaság közismert gondjai miatt. Rugalmasabb (Folytatás a 4. oldalon) A tudományos egyesületek az üzemi célokért Az idei műszaki és közgazdasági hónapot értékelte, s a jövő évi munkatervet készítette el keddi ülésén az MTESZ megyei szervezetének végrehajtó bizottsága. Ebben az évben a 19. műszaki hónapot rendezte meg az MTESZ Szabolcs-Szatmár- ban, s ezúttal másodszor szerepelt címében a „közgazda- sági” szó, amely a műszaki és a közgazdasági értelmiség összefogását, munkájának összefonódását jelezte. A huszonkét tudományos egyesület hetvennégy rendezvényén közel hatezren vettek részt. Az egyes szakkérdések legjobb ismerői — köztük megyei és országos vezetők — tartottak előadásokat, vezettek konzultációkat, ankétokat. Külföldi vendégelőadók is emelték a rendezvények színvonalát, s á műszaki hónap idején több tudományos egyesület választotta országos tanácskozás színhelyéül megyénket. Az üzemek előtt álló műszaki-fejlesztési és szervezési feladatok megoldásának társadalmi úton történő segítése volt a fő cél, s ehhez az idei rendezvénysorozat jó szolgálatot tett — állapította meg értékelésében többek között a végrehajtó bizottság. Az 1984-es tervekben a vb hangsúlyozta: a tudományos egyesületek munkájukat néhány kiemelt téma köré csoportosítják : energiatakarékosság, a mezőgazdaság ipari háttere, innováció, gyógyszer- ipar. Ezek országos programokban is megfogalmazódnak, s az MTESZ a megyei sajátosságok feltárásával, helyi feladatok megoldásával kíván részt venni a programban. Az elektronikával is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik jövőre az MTESZ, részben e cél szolgálatába állítják az 1984. évi jubileumi — huszadik — megyei műszaki hónapot is. A végrehajtó bizottság szorgalmazta, hogy a tudományos egyesületek tervei mind nagyobb mértékben kapcsolódjanak a termelő üzemek műszaki, szervezési problémáinak megoldásához. A komplex munkát hivatott segíteni, hogy nagyobb gondot fordítanak a különböző egyesületek tevékenységének összehangolására. Az MTESZ megyei szervezete szovjet, csehszlovákiai, NDK-beli, lengyel és bolgár partnerszervezettel tart kapcsolatot. A műszakiak tapasztalatcseréi mellett előadások kölcsönös megtartását, kiállítások szervezését és közvetlen vállalati kapcsolatok kialakítását tervbe vették. Bővítik a tudományos konferenciákon történő részvételt, amelyeken a szakemberek koncentráltan jutnak hozzá a friss szakmai információhoz. A vb a Tudomány és Technika Házában még gazdagabb, hatékonyabb programmal történő hasznosítását is feladatul szabta. A „könyvesház“ sikere Tanácskozás az Olvasó népárt mozgalomról Befejezte munkáját kedden az Olvasó népért mozgalom harmadik országos konferenciája, Gárdonyban. A tanácskozáson a mozgalom eddig végzett munkájáról, a továbblépés lehetőségeiről esett szó, a megyék küldöttei kicserélték tapasztalataikat. Szabolcs-Szatmár megye képviselői egy érdekes, új ötlettel gazdagították az olvasómozgalom eszköztárát: a megye kis falvaiban úgynevezett könyvesházakat kívánnak létrehozni a népfront és más szervek együttes munkájával. Az ötletet — mely a szabad idő kulturált eltöltésében, a kistelepülések lakóinak életének gazdagításában kíván segíteni — tetszéssel fogadták az országos konferencia résztvevői, és bizonyára másutt is követőkre talál majd.
